Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA (Folytatás az 1. oldalról) közök közös hasznosításában rejlő lehetőségekkel, fokozzák ez irányú szervező, koordináló tevékenységüket. Fordítsanak még nagyobb figyelmet a lakosság ellátásának javítására. Az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Az állami szervek szorosabban hangolják össze ellenőrző tevékenységüket. Fokozottabban támaszkodjanak a munkahelyi közösségekre, a népi ellenőrzési bizottságokra, a társadalmi ellenőrzés más formáira, és hasznosítsák jobban tapasztalataikat. A XI. kongresszus határozatának megfelelően szélesedett az üzemi demokrácia. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. Az elért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista demokrácia eddigi szintje. A párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyekbe. A demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a külöpböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesítésében. Pontosabban kell meghatározni a vezetők beszámolási kötelezettségét. Az iparban és a népgazdaság más területein az érvényes rendelkezések alapján, illetve ezek továbbfejlesztésével biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájának véleményezésébe és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia elmélyítésének fontos feltétele a lazaságok felszámolása, az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és a kötelességek együttes érvényesítése. A felelős vezetők következetesen lépjenek fel a szocialista normákat sértő magatartás különböző megnyilvánulásaival szemben. E jelenségek megszüntetése a legtöbb esetben nem központi döntéseket igényel, hanem azt, hogy a kollektívák, a becsületes dolgozók — élve a szocialista demokrácia adta lehetőséggel — határozottan elítéljék és visszautasítsák ezeket. Hazánkban szilárd a törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések megtartásán, a közélet tisztaságán, és lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Váljék egységesebbé a jogalkalmazás, csökkenjen a szabályozások száma. Fontos feladat a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi méltók népünk bizalmára. A dolgozó tömegekre támaszkodva, szövetségi rendszerünk keretében megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. III. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA A népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzéti vagyon. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. Az ötödik ötéves terv főbb előirányzatait nem tudjuk teljesíteni, ennek ellenére az elért eredmények jelentősek. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok az utóbbi években a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakulnak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó belső folyamatok. A gazdaságirányítás nem elég következetes a gazdaságpolitikai célok, a gazdasági feltételek és eszközök összehangolásában, a végrehajtás szervezésében. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a minőség. Mindezek együttes hatására a nemzeti jövedelem növekedésének és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének az üteme kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem a VI. ötéves terv idején — 1981 és 1985 között — olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a fejlődés minőségi tényezőivel, a termelés nemzetközi versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származzék. A nemzeti jövedelem elosztása tegye lehetővé a termelés bővítéséhez és korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat, az elért életszínvonal megszilárdítását, valamint a további fejlődéshez szükséges feltételek megteremtését. A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata a külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása. Ebben alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának, s ez különös figyelmet érdemel. Következetesebben kell folytatni a termelési és a termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedemezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre inkább termelőerővé váló tudományra. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű, hazai és külföldi technológiák bevezetését. Az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg verseny- képes, gazdaságos termelés dinamikusabban fejlődjék. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni, gondoskodva azonban a lakosság megfelelő ellátásról. A területfejlesztésben is jobban érvényesüljenek a hatékonyság követelményei. Az iparnak elsősorhan azok az ágai fejlődjenek, amelyek gazdaságos exportnövelést, importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé, illetve kevésbé anyag- és energiaigényesek. A szocialista országokkal együttműködve gazdaságunk fűtőanyag- és energiaellátása hosszabb távon is biztosítható. Ennek feltétele a tudatosabb, határozottabb és takarékosabb energiagazdálkodás. Megépítjük a Paksi Atomerőművet. További erőfeszítéseket igényel a hazai energiaforrások — szénvagyo- nunk — kőolaj- és földgázkészletünk — feltárása, kiaknázása, gazdaságos hasznosítása. Folytatni kell a geológiai kutatásokat. Az alapanyag-gyártásban fő feladat a megkezdett fejlesztések mielőbbi befejezése. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendelni a hatékonyság és a külgazdasági egyensúly követelményeinek. A gépiparon belül kapjanak nagyobb súlyt az elektronikai és vákuumtechnikai termékek, az energetikai, mezőgazdasági, élelmi- szeripari és szerszámgépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területei. Növekedjék a magasabb fokon feldolgozott alumíniumtermékek aránya, fokozódjék^ a gyógyszeripar versenyképessége. A könnyűipar növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű, magasabb fokon feldolgozott áruk arányát. Kiemelten kell fejleszteni a gazdaságosan exportálható élelmiszerek termelését. Az építő- és építőanyag-iparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz és a lakosság igényeihez igazodva növekedjék. Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik xa mezőgazdaság kiemelt fejlesztését. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar termelésének bővülése biztosítsa a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok novelese, a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerűbb kihasználása. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására, az anyagok és a melléktermékek jobb hasznosítására. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelési rendszereket, az anyagi és szellemi erők észszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat, A kedvezőtlen természeti viszonyok közepette működő üzemeket továbbra is segíteni kell az adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában. Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezeteknek népgazdasági szempontból is hasznos kiegészítő tevékenységét. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji- és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogv a szövetkezetek fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágait összehangoltan kell fejleszteni. A távolsági áru- és személyszállításban növekedjék a vasút szerepe. A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A hírközlés tovább korszerűsödjön, bővüljön a telefonhálózat; javuljanak a postai szolgáltatások. Nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, a levegőszennyeződés csökkentésére, a vízkészlet tisztaságának és minőségének megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására. Váljék társadalmi üggyé természeti értékeink védelme, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvása. A népgazdaság termelő alapjainak műszaki fejlesztését a beruházások mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani. Fokozni kell a korszerű berendezések több műszakban történő kihasználását, a régi üzemek rekonstrukcióját. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat egyértelműbben kell rangsorolni. Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások, amelyek a termelési és a termékszerkezetet szolgálják, az exportképességet javítják, és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesüljön az engedélyező, a tervező, a beruházó, a kivitelező felelőssége. Kormányzati és helyi intézkedésekkel — céljainknak és elveinknek megfelelően — nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A termelési és a termékszerkezet átalakításával összhangban kell megvalósítani a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti körültekintő, szervezett átcsoportosítását, átképzését. A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítését, a fegyelmezett és jó minőségű munkát. Ebben a párt- és társadalmi szervek határozottan támogassák őket. Gazdasági fejlődésünknek alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok megvalósításában. A nemzetközi körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabbá, együttműködésük tervszerűbbé, hatékonyabbá váljék, a szocialista gazdasági integráció eredményesebb legyen. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésországokkal. Az áruforgalom bővítése mellett előtérbe helyezzük a — piackutatásra és a korszerű termelésszervezésre is kiterjedő — hosszú távú termelési együttműködést. Tovább erősítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Fontos, hogy szorosabbá váljék a termelés és a külkereskedelmi tevékenység kapcsolata. Növelni kell az arra alkalmas termelővállalatok külkereskedelmi szerepét, erősíteni a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét. Fejlesztjük bevált gazdaságirányítási rendszerünket, a tervezést, a szabályozást, a gazdaságvezetés intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét. Alapvető feladat mind a központi irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének egyidejű erősítése. Az országos feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szellemüktől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsíteni kell belső irányítási és ösztönzési rendszerüket. A gazdasági munka magasabb színvonalra emelésében, eredményességében meghatározó szerepük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Teremtsék meg a feltételeket a munka megjavítását célzó törekvésekhez. Éljenek bátrabban hatáskörükkel. Az eddiginél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockázatot vállaló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket. A fokozódó követelményekhez igazodva emeljék képzettségük színvonalát. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdálkodásra, megalapozottabb döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. A termelői árak mozgása a jövőben is hatással lesz a fogyasztói árak alakulására, tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra Is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket, a fogyasztók bármilyen megkárosítását. A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fontosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Különösen fontos az önköltség, az energia- és anyaghányad csökkentése. Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. IV. ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az életszínvonal megszilárdításának, majd további szerény javításának alapvető feltétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdasági feladatokat. A VI. ötéves terv időszakában az életkörülmények javítását szolgáló eszközöket úgy kell felhasználni, hogy ösztönözzék a termelést, és tegyék lehetővé a legfontosabb szociális igények kielégítését. Mindezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése. A társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek, a többgyermekes családok és a családalapító fiatalok helyzetét javítsák. Az életkörülményeket közvetlenül befolyásoló beruházások továbbra is növekedjenek. A keresetek nagyobb különbségeiben is tükröződjék a végzett munka. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. Az életkörülmények alakításában fontos szerepe van a kiegyensúlyozott áruellátásnak. Az elért színvonal megtartására, a lehetőségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére kell törekedni, ügyelve arra, hogy legyen elegendő olcsóbb tömegfogyasztási cikk is. Váljék kulturáltabbá a kereskedelmi munka. Fejlődjék, korszerűsödjék az állami és szövetkezeti üzlethálózat. Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését. A magánkisipar és -kiskereskedelem a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozzá a lakosság áruellátásának kielégítéséhez, a szolgáltatások javításához. A dolgozók nagy hányada szabad idejében olyan munkát és keresőtevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek. E tevékenység gazdasági, jogi, irányítási, ellenőrzési feltételeit a társadalmi érdekkel összhangban kell szabályozni, és gondoskodni kell róla, hogy kapcsolódjék a szocialista üzemekhez. Szélesebb körben kell alkalmazni a bedolgozás módszerét A törvényes munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül át lehessen térni az ötnapos munkahétre. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenöt éves lakásépítési program megvalósítása. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon megóvására, a lakások karbantartására, felújítására és korszerűsítésére. Határozottabban kell törekedni arra, hogy az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kultúráiig létesítmények. Az állami intézkedések a jövőben is ösztönözzék és segítsék a saját erőből történő építkezést. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a lakásépítési terv keretében megfelelő számban épüljenek a fiatal házasok és az idős emberek szükségleteit kielégítő, kisebb és olcsóbb lakások. Ugyanakkor növekedjék a többgyermekes családok és a több nemzedék együttélésére alkalmas, nagyobb lakások száma. Mind az építésben, mind a fenntartásban jobban ki kell használni a szövetkezésben rejlő előnyöket. A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint a lakosság különböző rétegei között. A lakáselosztási rendszer jobban vegye figyelembe a családok jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb feladat a munkások, a több gyermekes és a fiatal családok igényeinek kielégítése, lakáshoz jutásuk feltételeinek javítása. Erősíteni kell az ingatlanforgalom állami ellenőrzését. Szélesíteni kell a tanácsok szerepét a lakások szervezett cseréjében. A népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. A népesség egyenletesebb gyarapodása érdekében javítani kell a gyermek- nevelés feltételeit, fokozni kell a több gyermekes családok támogatását. Emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és több gyermekes családokét —, s bővíteni a bölcsődei helyek számát. Az óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez. Gyors ütemben folytatódjék az általános iskolai tantermek építése, a napközi otthonok, a gyermekétkeztetés bővítése. A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok s általában az idősek helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben növekedjék a csalódok szerepe és felelőssége. Volt íjiunkahelyük társadalmi szervei is tartsanak velük rendszeres kapcsolatot. Arra törekszünk — elsősorban az alacsony nyugdíjak emelésével —, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a közéletben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődésünk egyik fontos erőforrása az élet minden területén. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésére. Bővíteni kell a szo(Folytatás a 3. oldalon)
