Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

~xMHan 1980. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Az élő múlt értő gondozói A homsanerefi mozgatom helyzetéről tárgyalt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Csütörtökön fővárosi szék- házában tartotta idei első ülé­sét a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A jóváha­gyott napirendnek megfele­lően először tájékoztató hang­zott el az ötödik ötéves terv Pest megyei — s elsősorban terület- és településfejlesztési értelmű — teljesítésének ta­pasztalatairól, a jelen közép­távú program befejezésének feladatairól, valamint a kidol­gozás alatt álló, s az 1981 és 1985 közötti időszakot felölelő hatodik ötéves terv megyei koncepciójáról, legfőbb jellem­zőiről. Fokozódó érdekíődés Előzetesen írásban megka­pott előterjesztés alapján a testület ezután a honismereti mozgalom megyebeli helyze­tét, további fejlesztésének le­hetőségeit tárgyalta meg. A té­ma fontosságát, a közgondol­kodás formálásában betöltött szerepét jelzi, hogy ismétlő­dően visszatér megvitatása a bizottság ülésein, s így most három esztendőről szólt a számadás. A honismereti moz­galom aktíváinak 1977. feb­ruárjában rendezett megyei tanácskozása ugyanis alapos mérlegelést készített, s az ott elhatározottak nem maradtak tervek, szándékok, amint azt a fölszólalók mondandója is bizonyította, java részük meg­valósult, illetve folyamatosan átültetődik a gyakorlatba. Ha arra gondolunk, hogy a honismereti munkának már majdnem két évtizedes múlt­ja van, akkor megérthetjük azt a jogos igényességet, amely napjainkban a fejlesztés ho­gyanját, a további haladás irá­nyát jellemzi. Van mire tá­maszkodni a megye honisme­reti mozgalmában, az eredmé­nyek — s ezt az írásos beszá­moló éppúgy bizonyította, mint a felszólalók — tisztele­tet érdemelnek. Elég itt utalni arra, hogy 1977 és 1979 között, azaz három esztendő alatt ke­reken száz helytörténeti ta­nulmány. készült el, a króni­kák száma sem sokkal ki­sebb, nyolcvannyolc. Hivat­kozhatunk a pomázi helytör­téneti klub tevékenységére példaként, ahol a tagok szá­ma ötven, s éves munkater­vükben — ami a fontos: szint­úgy cselekedeteikben — egy­aránt megtalálható az ország­járó kirándulás, a településen készülő új beruházások film­szalagon való megörökítése, a régészeti feltárások segítése. Említhetjük azt is, hogy a különböző pártszervek és pártszervezetek fokozódó fi­gyelmet fordítanak a nép­front keretében működő hon­ismereti mozgalomra, s ahogy egyebek között Solymáron történt, úgy a legtöbb helyen nagy elismeréssel szólnak ar­ról, s ha szükséges, segítenek az újabb lépések megtételé­ben. A nevelés eszköze A felszólalók egyike tette hangsúlyossá azt, ami valóban a honismereti mozgalom lé­nyege, s ez a tényékhez kötött hazafias nevelés. Ügy fogal­mazott, hogy aki egyszer va­lóban élő kapcsolatot talál környezete múltjával, az töb­bé már aligha szakad el at­tól, aktívája lesz a mozgalom­nak, olyan ember, aki nem holt emlékként, hanem élő ha­gyományként tekint munka- és lakóhelye távoli vagy kö­zelebbi tegnapjára. Ezt egye­bek között az is bizonyítja, hogy a legutóbbi három év­ben — azaz, abban az idő­szakban, amelyet a jelentés összegezett — erőteljesen fo­kozódott az úttörők, a KISZ- esek körében, a szakszerveze­tekben, az oktatási és műve­lődési intézményekben, de az Vá'IkzBfák, Reifes síik Ősi csitálp utak Dicséretre méltó eredményt ért el a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben a Pest megyei Út- és Hídépí­tő Vállalat 23 brigádja. Ter­melési tervüket 30 millió fo­rinttal túlteljesítették, s ami ennél is fontosabb, valameny- nyi utat első osztályú minő­ségben adhattak át. Kiszámították, hogy egy dolgozójukra 14,4 százalékkal több, 576 ezer forint árbevétel jutott. Jobb szervezéssel a korábbinál rövide'ob idő alatt végeztek egy-egy útszakasz építésével. Ehhez még annyit kell hozzátennünk, hogy már 1978-ban is kevesebb átfutási időre volt szükségük, mint a hasonló területen dolgozó vál­lalatoknak. A szigetszentmiklósi lakó­telepen — bár csak késve ve­hették át a terepet — idő­re elkészítették a bekötő utakat. Nem kevésbé fontos munkáik közé sorolták a szentendrei gázvezeték fekte­tést — ez egyébként új pro­filja a vállalatnak —, bár csak sok küszködéssel és erő­feszítéssel sikerült a fűtési szezonra biztosítaniuk a gáz­szolgáltatást. Tavalyi munkájuk mérlege 403 ezer négyzetméter melegen hengerelt és 95 ezer négyzet- méter hideg aszfaltút. A szá­mított 3 millió forinttal szemben 6 millió 700 ezer fo­rint értékű anyagot takarítot­tak meg, villamos energiából pedig 12 ezer kilowattórányit, ^Említésre méltónak tartják végül azt a sok-sok órát is, amit szabad idejükből áldoz­tak föl a közösségi célok ér­dekében. Társadalmi munkáik közül legszívesebben kettőre emlékeznek: 160 órát dolgoz­tak azért, hogy járda legyen Budakeszin, az óvoda környé­kén és 150 órát dolgoztak Kós- pallagon azért, hogy út legyen az orvoslakásokhoz. Kevesebb abrak, több tej A Pest megyei termelőszö­vetkezetek szocialista brigád­jai is szervezett, jó munká­val igyekeztek mindent meg­tenni azért, hogy a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben tett vállalásai­kat teljesítsék. A dömsödi Dózsa Termelő- szövetkezetben 65 brigád 905 tagja vesz részt a munkaver­senyben. A legfontosabb és a gazdasági munkát is segítő vállalásuk a bábolnai típusú szárítórendszer megépítése volt. Ennek kivitelezési mun­káit a szövetkezet kiváló bri­gádja címet is elnyert Előre szocialista brigád vállalta, s helytállásuknak köszönhető, hogy határidő előtt átadhat­ták a szárítóberendezést. Ugyancsak fontos beruházá­suk volt a külszíni 1250 köb­méter űrtartalmú bortároló tartályrendszer kiépítése, »mely csatlakozik a hagyomá­ipari és mezőgazdasági üze­mekben is a honismereti te­vékenység, annak személyi, tárgyi alapjai gazdagodtak. Sok színben pompázó virá­gos réthez hasonlította a felszó­lalók egyike a mozgalmat, mondván, a közgyűjtemények éppúgy beletartoznak, mint az, hogy a települések méltó for­mában emlékeznek meg nagy szülötteikről, s az üzemtörté­net, mint a múlt egy értékes darabja, az eddigi homályból előtérbe lépett. Ide, a moz­galomba tartozik — hogy to­vább bővítsük a virágos rét hasonlatot — a megyében évente megrendezett tizenöt, húsz olvasótábor is, ahol a közös eszmecseréknek megkü lönböztetetten kezelt témája a honismeret, néhány tábor pedig — így az aszódi, a szi­getmonostori — kimondottan ilyen jellegű. S alkotóeleme a mozgalom fejlődésének, hogy a nemzetiségek lakta telepü­léseken anyanyelven készül el a krónikák egy része, hogy Szentendrén újjászerveződött a honismereti aktívák hálózata, s az szintén alkotóelem, hogy — amint az a tervek között elhangzott — talán mód lesz a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár segítsé­gével a honismereti szakkör­vezetők és a krónikaírók fel­készítésének, továbbképzésének megszervezésére, illetve me­gyei honismereti híradó meg­jelentetésére. Erősödő aktívahálózat Nincs olyan települése a megyének, ahol ne történne valami a honismeret érdeké­ben, ahol ne akadnának lelkes fiatalok és idősebbek, akik fölvállalják a mozgalom fel­adatait, bár olykor még értet­lenkedés, lebecsülés akadá­lyozza munkájukat — így sumjnázta a, tapasztalatokat a megyei népfrontbizóttság. Er re a bővülő, megerősödő ak­tívahálózatra támaszkodva a további feladatok is sikert, gyarapodást ígérnek, aminek fő letéteményesei a helyi nép­frontbizottságok. Ezeknek a feladatoknak a körébe a köz gyűjtemények feltáró, feldol­gozó, tárgygyarapító tevékeny ságének segítése éppúgy bele­tartozik, mint történelmi és kulturális emlékeink, hagyo­mányaink tudományos kuta­tási programjának megvalósí­tása, az új és legújabbkori helytörténeti munka — külö­nös tekintettel a munkásosz­tály, a munkásmozgalom ter­melési, kulturális hagyomá­nyaira — erősítése, a szocia­lista jelen megörökítése, az ifjúság fokozott bevonása, foglalkoztatása a honismereti mozgalomban. M. O. Startra késien A ráckevei Aranykalász Ter­melőszövetkezetben rövidesen befejezik mintegy kétezer hek­táron a talajelőkészítő munkálatokat a tavaszi vetések alá. Az előkészített területen már vetik a tavaszi árpát, és startra készen álinak (a képen) az öntözőberendezések is. Lineáris motor Henger volt, mcst réz sín Több éves munka eredmé­nyeként az ÉVIG kísérleti üzemében kifejlesztették a li­neáris hajtómotort. A hagyo­mányos motorokkal szemben előnye, hogy az egyenes irá­nyú mozgás eléréséhez feles­legessé válnak a különböző áttételek. A lineáris hajtómotorok mű­ködési elve megegyezik az ed­dig használatos forgó aszink­ron motorokéval, de itt nem hengertestbe építik be a for­gó részt, hanem egy réz sín helyettesíti. Az eredeti hun­gertest kiterített változatában ez a sín jár ide-oda, amivel lehetővé válik különböző be­rendezések, gépek hajtott ré­szeinek egyenes irányú moz­gatása. WáMsziiák — ieljesáiik Ahogy a becsület diktálja Kint még csípős a márciusi szél. A napnak — ha kisüt rit­kán — még nincs ereje. De bent a tágás üvegcsarnokban kéllemes a levegő. A Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat gépészeti gyárában az új, kor­szerű csarnokot tavaly fejez­ték be, sok társadalmi munká­val. A tennivalókból kivette a részét a gyár Ady Endre 1. számú brigádja. Ott voltak a tereprendezéstől kezdve szinte valamennyi munkában. Kellett ügyes kezük, hozzáértésük. A brigádban esztergályosok, ma­rósok, szerszámkészítők dol­goznak. Nevük garsnth Ebben a csarnokban dolgo­zik ma a brigád, vezetőjük Miksa’Gyula, aki a gyárban a minőség legfőbb őre, azaz a meósok vezetője. — Nem lehet gond a minő­séggel. Valamennyien — mind a 23 brigádtag — nevüket ad­ják munkájukhoz. Az elkészült szerszámokra jól látható hely­re üti be mindenki a nevét. Ez azt is jelenti, hogy szemé­lyesen is felel a darabért, vagyis hat hónapos garanciát vállalt névjegyével. Némedi László marós gépe mellett ott sorakoznak a meg­munkálandó darabok. Így volt ez akkor is, amikor a másik üzemből, a Dobó Katalin bri­gádból áthozták az elromlott vödörkészítő szerszámot. — A becsület is úgy kívánta, na meg vállaltuk is, hogy azonnal hozzáfogjak a javítás­hoz. Nyolc órába tellett, míg elkészült. De ez a többi mun­Ellenáüébb készülék gpgpjKfr?«!* ííw' *, Vs'* nyos borospincéhez. Az új tartályrendszert az exportra szánt borok előállításánál használják. A dunavarsányi Petőfi Tsz- ben a 136 szocialista brigád megvalósult vállalásai között is kiemelkedőt produkáltak az állattenyésztők. Munkájuk eredményeként az egy liter tej re jutó abrakfelhasználás 37,5 deka helyett 36,5 deka­gramm lett. A szakosított te­lep Május 1. brigádja 40 ezer hektoliter tej helyett 47 250 litert adott át további fel­dolgozásra. A tüzelőolaj-fogyasztás az előző évihez képest 4 száza­lékkal csökkent. Túlteljesítet­ték a villamos energia fajla­gos költségeinek csökkentésé­re tett felajánlásaikat is: a várt 4 százalék helyett 6 százalékkal csökkent a fajla­gos energiaköltség. D. Gy. — G. M. A Posta Kísérleti Intézete új típusú, formatervezett tele­fonkészüléket szerelt fel néhány telefonfülkébe. Ezek nemcsak szebbek, mint elődjeik, hanem a szakemberek úgy tervezték, hogy a sajnálatos módon gyakran előforduló rongálásokkal szemben is ellenállóbbak. A készülékeket a Mechanikai Mű­vekben gyártották. kám rovására nem mehet. Az­zal is végeznem kellett, időre — magyarázza a fiatal marós, szeme közben a megmunká­landó darabot figyeli. Soronkívüli javítást vala­mennyi brigádtag vállalt, így Maglódi Attila és Kiinger Ká­roly is. Ám ők még azt is fel­ajánlották, hogy ha kell, elvé­geznek szerszámkészítő, köszö­rűs, marós és helyzetfúrós munkát is. Szzhzd időt áldozva Maglódi Attila mondta: — Elromlott a járófoltot ké­szítők munkaeszköze. Tudtam, míg el nem készülök vele, egy ember nem dolgozhat. Keve­sebb a termelés, kevesebbet keres maga is. Hát hajtottam, az csak természetes. Nem pénz­ért. — S az a kislány, akivel jár, megvárja-e ilyenkor? — Nem kell rám várnia. Többnyire a délelőtti műszak­ban adódik az ilyen soronkí­vüli munka. Mivel csak ket­tőig tart a műszakom, ha rá is vertem egy-két órát, addigra készen voltam, mire ő jött a munkából. A brigád fiatal tagja — mindössze 21 éves — nemrég lett párttag. Két társával: Mariok Ferenccel és Vígh Ti­borral a vállalati párt- és KISZ- bizottság szervezésében meg­rendezett többfordulós politi­kai fejtörőn is részt vesz. Még a múltkori kilenc pontos ered­mény sem vette el a kedvüket a folytatástól. A brigád másik tagja: Ba­logh Ferenc, szerszámkészítő éppen a fiatalabb tanulókat okította, mikor hozzáléptünk. Kedvenc időtöltése a kézilabda­sport, társadalmi munkában a solymári kézilabda szakosztály vezetője. Munka után legtöbb­ször edzésre siet. Igaz, a soron­kívüli munkák néha meghosz- szabbítják a bentiétet. — Januárban a taposórács szerszámait javítottuk társaim­mal, Milbich Istvánnal és Her- czegh Attilával. Most is itt van egy másik — mutat maga elé — amíg távol voltam, a többiek dolgoztak rajta. Igen sok munkát igénylő darab, a befejezése már az enyém — mfondja Balogh Ferenc. Ezermester és újító Meglátogattuk az Ady bri­gáddal szerződés szerint együttműködő Dobó Katalin brigádot is. S tapasztalhattuk, hogy ez a megállapodás nem formális. Minden gép dolgo­zott, nem kellett állniuk szer­számhiány miatt. A Némedi László által kijavított, 18 lite­res vödröket készítő berende­zés is a helyére került. Gyors számolással azt is megtudtuk, hogy a vödörszerszám kiesése egy nap, azaz három műszak alatt több mint hatvanezer fo­rint veszteséget jelent. így az, hogy csak nyolc órát állt — ami eddig igen ritka volt — most a kezelőnek és a vállalat­nak is nyereséget hozott. Nemcsak az Ady Endre I. brigád az, ahol a vállalásokat megfontoltan, átgondoltan tet­ték. A műszaki cikkek gyárá­ban például — ahogy mond­ják — a legnevezetesebb a szerelvényüzem Komplex bri­gádja. Ezt megerősíti Bergendi Kár oly né, a gyár verseny fele­lőse is. A Komplex brigád oszlopos tagja Araszhegyi Ignác gépla­katos. Kis rezidenciájában, ahol a szerszámok és a mun­kadarabok szigorú rendje is vall a tulajdonosáról, csuda dolgokat láthatunk. Jelenleg a szivattyúk javítása, megfi­gyelése a dolga, de ahogy mondja, jut másra is ideje. Néha egyebeken is töri a fejét. — Persze, ha valakinek már nagyon kell törnie a kobakját, abból semmi jó nem sül ki — bök tréfásan a homlokára. — Nálam inkább úgy van, hogy szólnak; Te, Náci ezzel vala­mit csinálni kéne! Hát akkor hozzáfogok, s már csinálom is. Igaz, van olyan is, amikor nem várom meg, hogy szóljanak. Mutatja bizonyságul a saját­maga fabrikálta készülékeket, vödörtartókat, szivattyúkat, a szivattyú-csigaház csatlakozó­ját. A sorjázó készülék, melyet Szabó János igazgatóval ötlöt- tek ki, nagy segítségére szol­gál a műanyag könyökcsövek megmunkálásának végső moz­zanatában. A felesleges anya­got, a szátfolyt műanyagot ed­dig kézzel, késsel tíznél Í3 töb­ben sorjázták. Akkor a csöve­ket kétszer kellett szállítani, mozgatni. Mindez idő és pénz, sőt a késsel darabolásnak több sérültje is .volt. Amióta az ügyes kis szerkezetet kitalál­ták, helyben, a gépről lekerülő csövet azonnal megtisztít­hatják a felesleges anyagtól. Amíg egy új munkadarab el­készül, a sorjázó gépbe fogott csőről levágja egy ember a fe­lesleges műanyagot Képességük szerint — A mi brigádunk régi, összeszokott gárda — mondja büszkén az ezermester gépla­katos. — Mátyás János, a bri­gádvezetőnk is jól ismer vala­mennyiünket. Közös megbe­széléssel döntjük el mindig, kinek milyen feladat jut. Igaz, már jól belelátunk egymásba, erején felül senkinek sem kell vállalnia. A brigád valóban jeleskedik a munkában, de az újítások­ban is. Tavaly például 1 mil­lión felüli hasznot hozott a kö­zös konyhára a jó ötletekből eredő haszon. Míg beszélgetünk, munka­társa nyit be. Kiderül, jó szom­szédok. Igaz ugyan, hogy itt más-más brigád tagjai. Amikor a versengésről kérdem őket, a következőket válaszolják: Túl vagyunk már azon, hogy csak az legyen a szándék, le­gyűrni a másikat. Arra törek­szünk, hogy egymást segítsük, hogy valamennyien jó minősé­gű munkát adjunk ki a ke­zünkből. Szalai Mária

Next

/
Thumbnails
Contents