Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
wir dir. a FT 'r 4 Kfunap 1980. MÁRCIUS 26., SZERDA TANÁCSKOZIK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XII. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról). lelősen dolgozó, de az ésszerű kockázatot is vállaló vezetőknek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tettrekészség, a segíteni akarás. Mindenekelőtt az illetékes vezetők feladata, hogy a tennivalók konkrét kijelölésével lehetővé tegyék e nagy erőforrásunk okos hasznosítását. A fejlesztési eszközök és a jövedelmek differenciálása nem új keletű igény. Érvényesítésében azonban alig-alig jutottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy elveink következtesebb érvényesítése, így a fejlesztési eszközök és a bérek differenciáltabb elosztása a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között több ütközést fog kiváltani, mint amennyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell, de — különösen, ha emberi sorsokat érintenek — szocialista módon kell megoldanunk. A becsülettel dolgozó többség helytállása megadja számunkra az erkölcsi alapot ahhoz, hogy a korábbinál erélyesebben lépjünk fel az egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezők, a szocialista normákat megsértők ellen, s ha a jó szó már nem használ, a fegyelmező szigorral is éljünk velük szemben. Népgazdasági terveink megvalósításában eddig is pótolhatatlan segítséget jelentett a szocialista országokkal folytatott sokoldalú műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. A nemzetközi körülmények, a közös és a nemzeti érdekek most még inkább sürgetően követelik a szocialista gazdasági integráció elmélyítését. Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunióval kiépített és egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. Ezért is örvendetes és nagy fontosságit fejlemény a gyártás szakosításának és a kooperációnak a közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A2 m@ NEKÜNK A kormányunk külpolitikáját az a törekvés hatotta át, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés szocialista alkotó munkájához, nemzeti céljaink eléréséhez. Ennek szellemében az elmúlt esztendőkben is aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk. Békénk, nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Ügy, mint eddig, ezután is munkálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Varsói Szerződés erejének továbbszilárdításáért, részt vállalunk közös szervezeteinek tevékenységéből, s hiánytalanul eleget teszünk a szerződésekből és megállapodásokból ránk háruló kötelezettségeknek. Internacionalista elveinknek megfelelően, a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvéseit. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztéséért szálltunk síkra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök újult erővel támadnak az enyhülés folyamata ellen, s ennek nyomán nőtt a világban a feszültség. Mesterkedéseik és a haladó erők visszaszorítását célzó kísérleteik átmenetileg megzavarhatják a normális kiegyensúlyozott nemzetközi légkört. Próbálkozásaik azonban kudarcra vannak ítélve. Az idő nekünk dolgozik. Tíz- és százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan gondolkozó politikusokban egyre inkább szilárd meggyőződéssé érlelődik, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi helyzet ugyan változott, de az alapvető nemzetközi erőviszonyok nem változtak. A Magyar Népköztársaság — területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állás- foglalásának mégis súlya, szavának hitele és tekintél e van a nemzetközi életben. E.. csorbán azért, mert hazánk és szövetségeseink, a szocialista országok olyan politikai elkötelezettjei, amely mindenkor a béke, a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Bizonyos, hogy pártunk vezetésével nagy tettekre képes munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk — baráti szövetségbe és szoros nemzeti egységbe tömöHunya István és Karácsonyi István, a munkásmozgalom veteránjai PuUai Árpád Pest megyei küldöttekkel beszélget rülve — sikerrel fogja végrehajtani a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött cél vonzó és világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz útszakaszhoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikerrel túljussunk rajta, szakítanunk kell mindazzal, ami idejétmúlt és korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosíthatom önöket, hogy megtisztelő kötelességünket teljesítve minden tőlünk telhetőt megteszünk a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Lázár György felszólalása után Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, Heves megye küldötte, Síkúid György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte, majd Csikós István, a Mezőgép Vállalat hegesztője, pártalapszervezeti titkár, Szolnok megye küldötte kapott szót. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a* mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A mandáimn vizsgáié bixoffság jjeBenfése A Pest megyei küldöttek sorai a küldöttek 9,3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óta, tehát 62 éve párttag a 86 éves Hunya István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. 59,3 százalékuk egyetemi és főiskolai, 28,7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlévő,»kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kongresszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Elsőként Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságánál tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. SÁSPÁR SÁNDOR: Mindenki öli munkálkodjék, dolgozzon, ahol arra a iársadalontnak szüksége van A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezleteken és a legnagyobb üzemek pártértekezletein a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, al- kotóan vitatta meg a kongresz- szusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol. A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a következő főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az előző kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 százaléka férfi, 29,3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 százalékának eredeti foglalkozása munkás vagy paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó, közöttük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető, 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres erők és testületek tagja, 0,9 százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. Hatvanéves és ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresz- szus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik A SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenniakarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni es gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel' minden fillért. Fejlődésünk másik feltétele a korszerű munkaerő-gazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munkahely- vagy szakmaváltás minél kisebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát és felelősségét, de igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb, jobb irányító munkájával. Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést,, társadalmi haladást és egyéni boldogulást igen. A dolgozó tömegek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában, magatartásban magasabb az igény és a mérték. ÉR&EKVÉBELEM ÉS -KÉPVBSELET A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folyamán a szakszervezetek szerepe és tevékenysége jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert ez teremtett alapot és adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására”. Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságépítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt; a nevelő- munkát és a demokratikus jogok gyakorlását. A szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, ’ hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük » vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése, amely a lehető legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet és a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számárá. JAVÍTANI KELL AZ ARÁNYOKON Bérezési .rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban, elősor- ban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, növeli, és hatással van az állam bevételeire, a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonal-politikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégis csak másodlagos kérdés. A lényeget kell néznünk: életszínvonal-politikánk megvalósítását. A jelenlegi helyzetben — nagy erő(Folytatás az 5. oldalon.) %
