Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
^fílfap A PEST MEGYEI HÍRLAP VÄCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1980. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Termelési rendszerek a fejlődés útján I. ki ácsai árok esete a szedi tsz-ben A téeszeklök asztalán csörgött a telefon. A járástól keresték : — Melyik rendszernek a gesztora a termelőszövetkezet? — érdeklődtek. «— Egyiknek sem — hangzott a válasz. — No, akkor pedig alakítsatok valamilyen rendszert, amelynek ti lesztek a gazdái. Mert hát pont nekünk ne legyen önálló rendszerünk?... Legendaként kering ez a nem Pest megyei történet a mezőgazdasági szakemberek körében, s mindenki bizton állítja, hogy valódiságához nem férhet kétség ... Hazánkban az elmúlt esztendőben 72 termelési rendszeri tartottak nyilván, ezek összesen 2 millij hektárnyi föld művelését fogják át. Az együttműködés e formájának elterjedését jól jelzi az a két adat is, amelyek szerint az állami gazdaságok 86, a termelő- szövetkezeteknek pedig 78 százaléka tagja egy vagy két rendszernek. Megosztott vélemények Hogy mi az előnye az összefogásnak? Váncsa Jenő MÉM- miniszterhedyettes egy mező- gazdasági szakembereiknek szóló szakmai kiadványban így foglalta össze véleményét: „A hetvenes évek elején a mező- gazdasági üzemek vezetői egyre inkább felismerték, hogy a termelés fejlesztése csak a legújabb tudományos és műszaki eredmények felhasználásával, vagyis a termelés tényezőinek együttes, optimális mértékű és harmonikus összhangjával érhető el. Ez a tétel — amely akkoriban az élenjáró gazdaságokban bizonyult igaznak — napjainkban úgyszólván mindegyik mezőgazdasági nagyüzemre érvényes, hiszen az ipari eredetű eszköz- és anyagfelhasználás az elmúlt esztendőkben már a termelés anyagi költségeinek 70 százalékát tette ki.” Ám a téeszvezetök körében a rendszerek megítélése nem ennyire egyértelmű. Egyes vélemények szerint divat lett a rendszerszervezés, s ennek hatására sok olyan szövetkezet is gesztor lett, amelynek nem volt kiemelkedő, példamutató eredménye. Sok társulásban a rendszergazdák indokolatlanul magas haszonhoz jutottak a tagok rovására. Vannak olvan tapasztalatok is, amelyek arra utalnak: napjainkban még nem kellően tisztázottak a továbblépés lehetőségei, s ezért a szakemberek egy része javasolja, hogy az együttműködésekben országos elvek szerint, de a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakítsanak ki érdekeltségi rendszert, vezessék be az egységes kockázatvállalást. Bár a vélemények különbözőek. a rendszerek szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. Hiszen az élenjáró társulások olyan magas színvonalú technológiákat adnak át a partnergazdaságoknak, ame- 1 veket egy-egy szövetkezet maga nem nagyon tudna kifejleszteni. Példaként említhetjük a bábolnai iparszerű ku- k.nricatermesztési rendszert. amelynek segítségével a Komáromi Állami Gazdaságban négy év alatt egy hektárnyi j tengeri megmunkálásának kézimunka-igényét 26.3 óráról 2 órára csökkentették 1 vagy éppen újabb rendszerekkel veszik fel a kapcsolatot a szövetkezetek. Hogy mi a gyakori pálya- módosítások oka. arról a sződi téeszben Inczédy Péter növénytermesztési ágazatvezetővel beszélgettünk. — Gazdaságúnk jelenleg mindössze egy növénytermesztési renedszernak tagja, a Gödöllői Borsó—Búza Rendszernek, ám az évek során még három társulásnak voltunk tagjai, de ezekből rövidebb-hosz- szabb idő után kiléptünk — mondja Inczédy Péter. — Indokaink igen eltérőek, de általában a szervezetlenség és a ráfizetés miatt bontottuk fel szerződéseinket. A sződi téesz tagja volt például a Tiszavasvári Alkaloida által szervezett máktermesztési rendszernek. Pedig ez az együttműködés egyre jobb eredményeket produkált! S éppen ebbe bukott bele! 1978- ban ugyanis addig soha nem látott mennyiségű mák termett, s 'mivel a gesztor a rendszert elsősorban a gubó felvásárlása miatt hozta létre, s a mák értékesítése nem volt megoldott, a bőséges termés zavarokat okozott a kapcsolatokban. A sződiek is csak hosz- szú perlekedés után kapták meg a szerződésben egyébként vállalt árkülönbözetet, más téeszeknek viszont a raktározás és a szemek minősége miatt kellett értékesítési nehézségekkel szembenéznie. A váci járás két szövetkezetében — Szódon és Fóton, amelyek tagjai voltaik a rendszernek — hosszas mérlegelés után végül a máktermesztés felszámolása mellett döntöttek. Csak a GBBR-ben Az életképtelen együttműködések egyik példája lehetne az ácsai ciroktermesztési rendszer, amellyel a sződieket szintén összehozta a sors. Négy esztendővel ezelőtt léptek be a. rendszerbe, ám tagságuk mindössze két évig tartott. A kilépés oka, hogy bár a gesztor kifejezetten a gyenge adottságú földek hasznosítására ajánlotta a cirkot, az ócsaiak által átadott amerikai vetőmag hosszú érésideje miatt 1977- ben a 250 hektárnyi vetemény- ből a tervezett 25 helyett mindössze 5 mázsás átlagtermést takarítottak be. De így jártak a rendszer másik váci járásbeli tagjánál, a fóti téesz- nél is. A következő esztendő újabb sikertelensége miatt mindkét helyen a ciroktermesztés megszüntetését határozták el. — Bár a rendszerből kiléptünk, a ciroktermesztésben szerzett tapasztalatainkat felhasználva, várhatóan ismét megpróbálkozunk vetésével, igaz, most már rendszeren kívül — mondja Inczédy Péter. — Már folynak a kísérletek más, rövidebb érési idejű magokkal, s ezek igen biztatóak... A sződi téesz jelenleg csak a Gödöllői Borsó—Búza Rendszerben vesz részt. Bár eleinte sok gondot okozott a rend- szertelen kapcsolattartás, s ez 1977-ben a tagsági viszony felülvizsgálatához vezetett, a vitás kérdések rendezése után napjainkban már eredményes az együttműködés. A sződi szakemberek véleménye szerint javultak a szolgáltatások, a gesztor megfelelő fajtaválasztékú és szaporítási fokú vetőmaggal látja el partnerét, s olyan növényvédő szereket is beszereznek, amelyek tőkés importból származnak, s a tagszövetkezetek másképpen nem jutnának hozzá. Sőt újabban a rendszertagok között a nyereség egy részét is felosztják. Furucz Zoltán (Folytatjuk) Növekedett az ételforgalom Rekordnyereség az áfész-nél Kedvezmény a szakcsoportoknak Néhány nappal ezelőtt tartották a Vác és Vidéke Áfész küldöttgyűlését, amelyen Győré László főkönyvelő számolt be az elmúlt esztendő eredményeiről. A járás legnagyobb fogyasztási és értékesítési szövetkezete jelentős szerepet játszik a város és a községek ellátásában. Emellett felvásárlással is foglalkoznak, s ezzel, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásaikkal megfelelő ösztönzést adnak a kistermelőknek, az állattartóknak. Tavaly a szövetkezet a gazdálkodásban jelentkező nehézségek ellenére is jelentősen fejlődött. A bolti kiskereskedelem forgalma például 15,4 százalékkal haladta meg az előző évit, s a vendéglátás is csaknem 12 százalékkal növelte bevételét. Ugyancsak a túlteljesítek között volt a fel- vásárlási és az ipari üzemág... Ezek az eredmények is bizonyítják, hogv az áfész a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa irány- mutatásainak megfelelően helyes célokat állított a tagsága elé, amely a szocialista versenymozgalomban mutatta meg erejét. A kollektívák tevékenységének köszönhető egyebek között, hogy a boltokban engedélyezett kálónak csak egy részét használták fel az ott dolgo zók. A szövetkezés vonzó hatását az is bizonyítja, hogy tavaly Kiállítás — hosszú távon Érdekes múzeumi kísérlet A váci Vak Bottyán Múzeum főtéri bemutatóépülete több mint egy évtized óta helyet ad tavasztól késő őszig a képzőművészeti, népművészeti és fotótárlatok sorának. Eddig három-négy heti nyit- vatartás után rövid szünet következett s utána már rendezték is a volt görögkeleti templomot, hogy újabb tárlat anyagában gyönyörködjék a közönség. Tavaly ősszel vetődött fel a gondolat: lehetne-e hosszú távú kiállítást rendezni a népszerűvé vált épületben? A múzeum állandó tárlatai mellett lesz-e itt is tartós látogatottsága egy huzamosabb ideig nyitva tartott tárlatnak? A választás a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából összeállított matyó nép- művészeti kiállításra esett. 1979. október 19-én volt a megnyitó. Sokan ott voltak a megnyitón, és az írásos propaganda mellett talán a mindig nélkülözhetetlen elismerés is szétvitte a szép anyag hírét, öt hónap telt el azóta. A látogatók száma most, március második felében sem csökkent és előreláthatólag még sokan érdeklődnek majd a Borsod megye déli részén fekvő Mezőkövesd, Tárd és Szentistván népének szép kézimunkái, bútorai, ruhái iránt. Több mint 50 oldalt írtak tele eddig a látogatók a vendégkönyvben. A napló szerint a látogatók száma meghaladta a háromezret. Sok a csoportos beírás: a Radnóti úti általános iskolából harmincán jöttek. Járt itt debreceni csoport, s a fővárosi Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat nyugdíjasainak 26, majd 32 tagú csapata. Ott láttuk a nevek között Gobbi Hildáét s egy Japánból érkezett eszperantistáét. A váci járást Kösd, Nagymaros és Zebegény képviselte. A beírt vélemények szerint tét szik a mezőcsáti kerámia, a sajátos ízlésvilágot tükröző matyó lakáskultúra, s a matyó népművészet legszebb megnyilvánulása: a szabadraj- zú hímzés. A jobb idő beálltával biztosan még jönnek érdeklődők s a turistacsoportokat is idekalauzolják az idegenvezetők. A múzeum — hosszú távú — elgondolása bevált, érdemes máskor is, más témában megismételni. Papp Rezső Minősítő hangverseny A Vác városi KISZ-kórus minősítő hangversenye március 22-én, szombat este hét órakor kezdődik az állami zeneiskola nagytermében. Vezényel Bogányi Tibor, közreműködnek a zeneiskola országos versenyre bejutott növendékei. /. havazás Csak késlelteti a munkát... A sződi indokok A rendszereik eltérő megítélése megtalálható a váci járás mezőgazdasági szakembereinek körében is. Szűkebb pátriánkban is gyakoriak, bogy a tagsági viszonyt megszüntetik, Emlékezetünk szerint, jó néhány éve nem volt már arra példa, hogy március végén ilyen hideg legyen az j idő, s a földeket vastag hótakaró fedje. Az Alagi Állami Tangazdaság váci kerületénél Szüle Mihály kertészeti ágazatvezetőtől arról érdeklődtünk, hogy okoz-e károkat náluk az időjárás ilyen alakulása? Mint az ágazatvezető elmondta, aggodalomra semmi jók. A hozzájuk tartozó 201 I hektárnyi területű szőlő semmiféle károsodást nem szenved, az időjárás egyedül a munkák befejezését nehezíti meg. A gazdaságban február végén, március elején befejezték a Csabagyöngye és a saszla metszését, s jelenleg a szőlőt kötözik. Pontosabban, most szünetel, mivel a vastag hótakaró, amely váratlanul érkezett, gátolja a munkát. Ha a jelenlegi időjárás tartósnak bizonyulna, az csak néhány napos késedelmet okozna a kötözés április közepére tervezett befejezésénél. Cs. J. Felújítják az aluljárót Nehéz lenne összeszámolni, hány súlyos baleset színhelye volt már a Csikós József utcai aluljáró. Az elkövetkező hónapokban a Csikós József utca és Telep utca felújításával egy időben az aluljárót is felújítják, megszüntetve a jelenlegi balesetveszélyes állapotokat. Labdarúgás A vasárnapi labdarúgó-mérkőzéseket az ifjúsági csapatok fél kettőkor, a felnőttek három órakor kezdik. I. osztály: Esze Tamás— Nagymaros (vezeti: Fodor, Oszácky S. Verőcemaroson 10 órakor), Márianosztra—Galga- völgye (v. Petrovics, Tóth J.), Fót—Vácduka (v. Varjú II, Tóth L.), Letkés—Vácrátót (v. Huszár, Varjú I.), Dunakeszi— Sződliget (v. Nagy S., Kunya), Örbottyán—Verőcemaros (v. Ferenc K., Strell), Szob—Vác- hartyán (v. Kiss, Vidra). tagszervezési tervüket 200, részjegybefizetési tervüket pedig 172 százalékra teljesítették. A taglétszám már csaknem 9 ezer! A főkönyvelő részletesen értékelte az egyes ágazatok munkáját. A kiskereskedelemről például elmondta, hogy továbbra is 18 község és 2 város ellátásának megszervezése tartozik a feladatai közé. Sikerült továbblépni a hálózat fejlesztésében is: tavaly Fóton és Radon élelmiszerboltot, Sződligeten és Galgagyörkön olajkutat nyitottak meg. Az áruválaszték bővítése érdekében elsősorban a kishatár- menti forgalmat növelték Csehszlovákiával. Az így behozott áruk nagy részét a Naszály Áruházban értékesítették. Csereként a szövetkezet több mint 5 millió forintnyi árut szállított északi szomszédunknak. Élelmiszerből, ruházatból és vegyescikkekből az áfész forgalma az országos átlagot meghaladóan emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy a tartós fogyasztási cikkek árbevétele 1978-hoz képest 43 százalékos növekedést mutat, s bár az év utolsó hónapjában televízióból nem tudták kielégíteni az igényeket, egész esztendőben meglehetősen egyenletes volt a kínálat. Élénk volt például a kereslet bútorból is, ahol az előjegyzések alapján szállították a vásárlóknak a keresettebb garnitúrákat. A szövetkezet vezetői, tagjai elégedettek lehetnek a vendéglátó ágazat eredményességével is. Az évközi áremelésiből, majd csökkentésből keletkezett zavarok ellenére 11,6 százalékkal több ételt adtak el, mint két esztendővel ezelőtt, s ez egyben a terv csaknem 7 százalékos túlteljesítését is jelenti. Az idén az elképzelések szerint növelik a Választékot az olcsó, egytál ételekből, valamint a feltét nélküli főzelékekből. Figyelemre méltó az is, hogy az alkoholmentes italok forgalma tavaly szintén emelkedett, bár a tervhez képest némi lemaradás tapasztalható. Az alkoholos italokból is kevesebbet adtak el a vártnál. Az áfész rendszeresen végez felvásárlást a területéhez tartozó községekben, városokban. 1979-ben ennek az ágazatnak a forgalma 3,1 százalékkal haladta túl az előzetesen számítottat, s a túlteljesítés jóval nagyobb lehetett volna, ha a mezőgazdasági termelést nem érinti kedvezőtlenül az időjárás gyakori változása. A májusi fagyok, valamint a szárazság miatt ugyanis zöldségből és gyümölcsből az átlagosnál kevesebb termett. Burgonyából, uborkából és vegyes zöldségből viszont a tervezettnél többet vásároltak fel, a málnából azonban a vártnál kevesebbet vettek át a termelőktől. A nyúltenyésztő szakcsoportok esztendők óta jelentős eredményeket érnek el. Az áfész szakemberei kiemelt figyelmet fordítanak a tenyésztők támogatására: egyebek között segítséget adnak a tenyésznyulak és a ketrecek beszerzéséhez, kedvezményes fizetési feltételekkel, s rendszeresen biztosítják a neveléshez, hizlaláshoz szükséges tápot is. A gondoskodás eredményeként a szakcsoportok a tervüket tavaly 32,6 százalékkal teljesítették túl! Mint a főkönyvelő beszámolójából kiderült, a vártnál kevesebb csigát, valamint szénát és szalmát ajánlottak átvételre a szövetkezetnek, szemes terményből azonban 1978-hoz képest több mint másfélszer többet vásároltak. Ez azért is fontos, mert ma már valamennyi községben megszervezték a terményellá- tást. Bár az áfész összforgalmából csupán 5 százaléknyit részesedik az ipari ágazat, ez a terület az elmúlt évben a nyereség egyharmadát termelte meg! Különösen a lakatosüzem dolgozói tettek ki magukért, a betonüzem és a nyomda kollektívája azonban adósa maradt a közösségnek. A közgyűlés résztvevői jóleső örömmel hallgatták, hogy a szövetkezet tavaly 23 millió 676 ezer forint nyereséget ért el. Az eredményes munka honorálására már év közben gondolt a gazdasági vezetés, s így a tervezett 4,4 százalék helyett 7,33 százalékkal növelték a béreket. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset most meghaladja a 40 ezer forintot. A közgyűlés Győré László beszámolóját elfogadta, ugyancsak tudomásul vette a felügyelő bizottság értékelését is. F. Z. Bőséges kínálat Fiad jelentés Primőrök a standokon Vácott a pénteki piacon a burgonya 5,20 és 7 forintért kelt el. Zöldséget 14—16, sárgarépát 12, zellergyökeret 14 forintért árultak. A fehérbabért 25—30, a tarkáért 35— 40 forintot kértek. A kelkáposzta 18, a fejes 15 forintba került kilónként. A savanyított káposztát 24, a savanyú paprikát 35, az uborkát 24 forintra mondták. Vöröshagymát 15, fokhagymát 100 forintért adtak. A dughagyma — nagyságtól függően 20—40 forint közötti áron kelt el. A feketeretek a cékla 7—10 forintba került kilónként. A kukoricaliszt és -kása literjét 10 forintra mondták. A primőr saláta 6—10, a retek 5—7, a sóska 50, a spenót 40 forintért kelt el. Almát 8,50 és 20 forint közötti áron lehetett venni. A dióbél kilója 100—120, héjasán 35 forintot kértek érte. A mák 60 forintért kelt el. Mézet 50 forintos literenkénti áron kínáltak. A füstölt szalonnáért 60, a töpörtyűért 50 forintot adtak. A tisztított kacsákat 250—300, a csirkéket 100 forintra tartották. Élő csirkét 40, tyúkot 30 forintért mértek.
