Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 6'6. SZÁM 1980. MÁRCIUS 19., SZERDA Szerződés, szállítás összhangban Mérlegzárás a háziipari szövetkezetnél öt esztendeje, hogy a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetben vezető testületet választott a tagság. A vezetők mandátuma lejárt, épp ezért a napokban a mérlegzáró közgyűléssel együtt vezetőségválasztót is tartottak, a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében. A tanácskozásra eljöttek a műhelybeliek, a bedolgozók is, csapatostul. Itt volt, aki csak tehette, a háromszázötven tagot számláló szövetkezetből. A taglétszám java része nő — ez érthető, hiszen főként varrással, kötéssel, hímzéssel és az ezekhez járulékos munkákkal foglalkoznak. Főként egyszerű, mutatós holmit gyártanak, szinte valamennyi korosztálynak: bébiholmit kötnek, lányka és női ruhákat varrnak, kötnek. Mint beszámolójában a szövetkezet elnöke, Kollár Klára felsorolta, tavaly a nehézségek, erőpróbák ellenére is szép eredményt értek el. Az árbevétel meghaladta a 29 millió forintot, nyereségük pedig a 2,9 millió forintot. Tulajdonképpen azt az eredményt, amit az ötödik ötéves terv időszakának végére. terveztek, már teljesíteni tudták 1977. december 31-ig. Ami a következő években ehhez jött, a szövetkezet dirtamikus fejlődését igazolja és azt, hogy van. kereslet áruik iránt., ej-n A számok, azért nem kerekedtek könnyeden, szépen. Volt sok gondjuk, álmatlan éjszakájuk, voltak „erős napok”, amikor a terv teljesítéséért, a szállítási határidő ■ betartásáért nem kímélték erejüket. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a létszám nem sokat változott. Erősödött a törzsgárda, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók is megtalálják számításukat. Nemcsak azokkal törődnek, akik a szövetkezet központi munkahelyein szorgoskodnak. A bedolgozók helyzete is év- . ről évre jobb lett. Rezsitérítésben részesülnek, fizetett szabadság és pótszabadság illeti meg őket, jár a törzsgár- dajutalom, a bérkiegészítés. A szövetkezet tagjait igyekeztek folyamatosan ellátni munkával, nemcsak tavaly, hanem az előző években is. Megesett, hogy nem volt könnyű dolog. Mindenesetre, a gazdálkodásról elmondhatták, hogy jó volt. A beszámolási idő alatt sem elfekvő készlet, sem raktárra termelés nem történt, összhangban volt a szerződés, a szállítás és eszerint szerezték be a szükséges alap- és segédanyagokat. Sajnos, az alapanyag rossz minősége nem egy ízben okozott bosszúságot. Megesett, hogy a megrendelő partnerek késedelmesen fizettek. Mindez a kamatköltségeket növelte. A vezetőség, mint az elnöknő említette, két rossz közül választhatott: Vagy készletezni kellett, hogy a termelés folyamatos maradjon, vagy a pénzügyi nehézségeket kellett vállalniuk. A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet nyeresége tavaly 2,9 millió forint lett. — 1,7 millióval több, mint öt esztendővel ezelőtt. Fejlesztési alapjuk több mint kétszeresére nőtt, vagyonuk emelkedett. A nyereség is eszerint alakul. A múlt esztendő a felkészülés éve volt az árrendezésekhez, amelyek most január 1-től életbe léptek és ezzel együtt a szabályozó rendszerek változtatásához. A vezetőség intézkedései a tagság munkája nyomán váltak valóra: mindenki tudta, mi a dolga és tudása legjavát igyekezett adni. A pártalapszervezet, a szövetkezeti bizottság, a felügyelő bizottság és a belső ellenőrzés segítette a gazdasági vezetést. A tavalyi, nettó árbevételi terv 104,8 százalékra teljesült. Az előirányzott nyereség, bár kisebb lett a vártnál, meghaladja azért a 10 százalékot. A nyereségkiesésben „ludas” az emelkedett rezsiköltség is. Az eredményeket szinte változatlan létszámmal valósították meg. Legtöbb munkadarab a varrórészlegben dolgozók keze alól került ki. Tavaly több mint 155 ezer női és gyermekruhát gyártottak, ebből exportra készült 88 ezer bébi- és lánykaruha, szovjet rendelésre. A Csivitol a metszőolló Tavaszi készülődés Márciusiban vidám fűrész- zene veri fel a télvégi csendet a kertekben, szőlők között. Ez a fanyesás, metszés ideje 1— no még az öreg fák kádöntésének alkalma. 'A gazdálkodó emberek regen tudják, hogy melyik gyümölcsfajt mikor és hogyan a legjobb metszeni. Az almát és körtét lehet előre venni, a korona nem kívánt nagyobb ágait fűrésszel távolítjak el, s az apró igazításokra való a metszőolló. A csonthéjasok metszésével azonban vigyázni kell, egyes .fajok szinte alig igénylik a metszést, a kajszi- baracknak nem mindegy, mikor ejtenek sebeket rajta, legtöbb munkát az őszibarack igényli. A fagyveszély miatt épp az őszibarackot tanácsos legkésőbb metszeni. * Nem tudják a fiatal gyümölcsfák, hogy mi vár rájuk a termőre fordulás előtt. .Az ember céltudatos munkával kialakítja a koronaformát, a termőterületet. Minden fa külön titok, mint Simon István verse is említi: „Az idők kezdetén nem volt más, / csak egy oltóág s vadalany... I Nem is tudjuk ültetőjét / s hogy ki ojtotta valaha... / Ö maga elmegy, de helyébe / almafát állít, s ha kimúl, / vele a szép tengerébe mindörökre belesimul.” A régiek szerint a metszés a teramés alapja — de: ki túl serény a metszésiben, könnyű szüretnek néz elébe. Ezért szükséges a rügyek biztos ismerete, melyik rügyben vannak virágkezdemények, s melyikből lesz csupán hajtás. Sajnos, a legtöbb helyen érdemtelen a nyesedék sorsa, pedig nincs hasznavehetetlen gally, ágdarab, vessző. Legalább azért érdemes a fák alól ö -.zegyűjteni, mert az kártevők, kórokozók rejtekhelye lehet. A házikertekből kikerülő nyesedék legjobb tüzelőnek, egyes kiskertesek azonban helytelenül utánozzák a nagyüzemeket: az elmetélt nyese- déket bemunkálják a talajba — szervestrágya helyett. A fadarabkák lassan bomlanak a földben, így sokáig a talaj- művelést akadályozzák, nagy- sokára növelhetik csak a talaj szervesanyag-tartalmát. Egyre többször bújik elő a nap, -a cinegék dalolnak önfeledten, feleselnek a metszőollóval: .....mikor hallik már a cs é-csitt, / csivitol a metsző- olló — / apám megnyírja az otelíó / rőt, tavalyi venyigéit.” Surányi Dezső női ruhákra a belkereskedelem tartott igényt. Az említett rossz minőségű alapanyagok miatt nem volt köny- nyű a szigorú selejtmentessé- get és a takarékos anyagfelhasználást összhangban tartani. Főként emiatt kellett termékeik egy részét másodosztályúvá minősíteni. Ez megint csak otthagyta a nyomát a nyereségen. A részlegből kikerülő ruhadarabok divatosak, keresettek. A kötöttárurészlegnek is volt mit tenni egész éven át. A gyermekek és férfiak számára készített pulóverek hazai holtokban, valamint szovjet, lengyel és román exportként öregbítették a gyártó cég hírnevét. Kézikötőik, horgolóik bedolgozók. Gyermeksapkákat, kesztyűket, kocsikabátokat, bébitipegőket készítenek^ Tavaly sülysápi és kókai bedolgozók is bekapcsolódtak a horgolásba. Eredményesen dolgozott a méretes szolgáltató szalon. A mérlegzáró és vezetőségválasztó közgyűlésen a tagság a nyereségfelosztással egyetértett. Ismét Kollár Klárát választották a szövetkezet elnökéül, aki ez alkalommal vette át sok jókívánság kíséretében a 30 éves törzs- gárdtagságot igazoló jelvényt. Csatornaépítés, kútfúrás Tervszerű vízgazdálkodás Megrendelőik tsz-ek, tanácsok A víz az élet nélkülözhetetlen eleme. Sokan arra vágynak, hogy eljusson lakásukba a jó minőségű ivóvíz. Máshol átkozzák a házakat veszélyeztető, mély fekvésű földterületeiket elöntő* belvizet. A mezőgazdasági üzemek nem sajnálják a költségeket, hogy csatornából, kút- ból elegendő öntözővízhez jussanak. A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat tevékenységi köre ezeknek a kívánságoknak a kielégítéséhez kapcsolódik működési területén. Tavalyi munkájuk a várt eredményt hozta: valamelyest még túl is teljesítették tervüket. A termelési érték meghaladta a 29 millió, a nyereség a 3,3 millió forintot. Az év során 3,7 kilométer új csatornát építettek, kétszer annyit bővítettek, 35 átereszt és egyéb műtárgyat létesítettek. A kezelésükben levő csatornák hossza 255 kilométer, fenntartási tevékenységükhöz tartozott ezek kotrása, partjuk gaztalanítása. Felújítást és javítást 6,5 kilométeres csatornaszakaszon végeztek. Jelentős megbízatásnak tettek eleget Cegléden, folytatva a már korábban megkezdett csatornarendszer kiépítését. A felszíni csapadékvíz ezzel a gerincvezetékkel a Gerjébe jut, és nem veszélyezteti a város laposabb fekvésű részeit. Ennek a munkának az értéke meghaladta a négymillió forintot. Nagykőrösön és Jászka- rajenőn fél-fél millió .forintért foglalkoztak hasonló hálózat kialakításával. A kőröstetétle- ni vízmű építéséhez 2,5 millió forintos munkával járultak hozzá. A mezőgazdasági nagyüzemek megrendelése alapján D ánszentmiklóson, Albertir- sán, Nyársapáton és Csemö- ben 58 önfözőkutat fúrtak, tizenkettőt megjavítottak. Cegléden a kórház szennyvízbekötéséhez, Nagykőrösön a szociális otthon szennyvizének elhelyezéséhez építettek csatornát. Lajösmizsén és a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-ben víztornyokat alapoztak. Elkészült a társulat 1980-ra szóló gazdaságpolitikai cselekvési programja, amely a termelékenység növelését tűzte célul Ehhez nélkülözhetetlen a munkák alapos előkészítése és megszervezése. A munkaverseny-vállalások egy fontos pontja az ésszerű anyag- és energiatakarékosság. A különböző munkahelyeken idény munkarendet vezetnek be a jobb időkihasználás érdekében. Nagy figyelmet fordítanak a termelés és a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának megteremtésére. EzüsifuruSya Március 19-én,, délután fél 5 órai kezdettel a nyársapáti művelődési házban tart előadást az Állami Bábszínház társulata. Az Ezüstfurulya című bábjátékot mutatják be a gyerekeknek. Kilencvenöt éve született Sárkány József, a múzeumalapító Azok, akik Cegléd történetével foglalkoznak, s velük együtt többen az idősebb korosztály tagjai közül, akik egykor a gimnázium tanulói voltak, vagy a kulturális események és a Kossuth-emlékek iránt érdeklődtek, nem felejtik Sárkány József nevét. A Kossuth Gimnázium egykori tanára, a múzeum néhai igazgatója március 19-én lenne 95 esztendős. Sárkó.ny József 1085-ben született, Bereg megyében. Gimnáziumi tanári oklevelet Budapesten szerzett és 1912- től 1944-ig tanított történelmet és földrajzot a Kossuth Gimnáziumban Cegléden. Számtalan írása, könyve jelent meg Kossuth Lajosról és az 1917-ben alapított Kossuth Múzeum is jórészt neki köszönheti .létét: Sárkány József volt az alapítója és a háború évei után újjászervezője is. A múzeum igazgatói teendőit 1955-ig látta el. Fáradhatatlan, kutató, történész volt, teli humanitással. Sírjáról az évforduló’ alkalmából sem fognak hiányozni, bizonyára a kegyelet és megemlékezés virágai. Bemutató a díszteremben Felújított óvodában Nem maradt el a segítsé Kitüntetések közszemlén Egy érem az űrhajósra vár Vidám, játékos műsorral köszönték meg a gyerekek az óvodát, a népes vendégsereg előtt. Emlékezetes március ez, sok kisgyermekes albertirsai szülő és az óvodások számára: a napokban hatvankét gyerek — két csoport — vehette - birtokába a felújított óvodát, amelyet a helybeli költségvetési üzem tervei alapján a munkások és a község lakossága készített el, példamutató szorgalommal, összefogással. A várva-várt gyermekintézményt Bíró Zoltán tanácselnök adta át rendeltetésének és az óvodások színes műsorral köszönték meg szép, második otthonukat mindazoknak, akik munkájukkal- segítettek a. létrehozásában. Rónai Mátyásné vezető óvónő beszédében elmondta, hogy igen szép, korszerű intézmény lett most ez az óvoda. Megköszönte a sok társadalmi segítséget, amit kaptak. Külön szólt az udvar rendezéséről, a játékokról: a bútorokról, amelyeket a Stylus Szövetkezet készített számukra. A Szabadság Tsz a szállításban segédkezett sokat, a Budapest Kötőipari Szövetkezet szocialista brigádjai játékokat készítettek és a helybeli kisiparosok sem maradtak ki a segítők közül. A hivatásos építőkön kívül vagy 50—55 személy segített az építkezésben, a végzett társadalmi munka 430 nap. A szülők a textiliák szabás-varrását vállalták, az általános iskolások pedig rajzokkal, linóleum-metszetekkel díszítették a falakat. Vala- menyit ők készítették, hogy a kicsinyeket megörvendeztessék. Ezen a héten az óvoda már naponta fogadja az albertirsai apróságokat. A sikeres, gyors munka láttán a helybeli tanács elhatározta, hogy az intézményt tovább bővítik. A Pest megyei tanács egyetértésével találkozott elképzelésük, kaptak 1 millió forint induló összeget, de a mostanihoz hasonló társadalmi öszefogásra lesz szükség, hogy a terv valóra válhasson. Irta és fényképezte: Füzes Szilárd Az abonyi tanácsháza dísztermében ezekben a napokban A Magyar Népköztársaság kitüntetései című kiállítás látható. Ritka látvány. Előttünk a Magyar Népköztársaság teljes kitüntetés gyűjteménye, amely mintegy 200 darabból áll. Érmek, érdemrendek, jelvények, melyekkel államunk a szocializmus építésében kitűnt személyeket jutalmazza: a katonai, politikai érdemrendek mellett a művészeti díjak, a Vöröskereszt emlékérmei, az önkéntes véradók megbecsülésének jelképei, bányászkitüntetések kiváló dolgozók jutalmazására szolgáló kitüntetések. Külön tárlóban sorakozna! a művészeti díjak, kultur' is életünk kiválóságainak r ’ '»mányozható plakettek. Gvör őrködhetünk a Liszt-, Erkel- és a Jászai-díjban. Az Állami díj mellett a Kossuth-díj babérkoszorúja egyszerű kivitelében szinte szerényen búvik meg, értéke, jelentősége mégis hatalmas. Kossuth-díjas — mondjuk tisztelettel. A terem faláról Do- gossy Ferenc, Sassi István és Somogyi Imre Kossuth-díja- sok, Abony szülötteinek fényképe tekint a látogatókra. Ritkaságszámba menő kitüntetések is vannak az anyagban. A Vietnami Felszabadulás Érdemrend, a Barátság Érem, valamint a Szolgálat Erem, melyeket a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar résztvevői kaptak hatékony szolgálat teljesítésük elismeréseképpen. Mellettük a Fegyverbarátság Érdemérem, melyet a Varsói Szerződés hadgyakorlatai alkalmával a feladatukat kiválóan teljesítő szövetséges bajtársaknak adományoznak. Körbejárjuk a termet. Utoljára megállunk a nagy üvegtárló előtt. A napsugár megcsillantja az aranyból készült, ékkövekkel díszített kitüntetéseket. Legfőbb helyen a Magyar Népköztársaság babérokkal ékesített zászlórendje. Mellette a Béke és Barátság Érdemrend, melyet külföldi államférfiak, politikusok kaphatnak meg. Itt van a legújabb kitüntetés is, a Magyar Népköztársaság Hőse is. Ez még nem került adományozásra. ,EIső viselője valószínűleg a nemsokára útnak induló mágyar űrhajós lesz. — Itt születtem Abonyban — mondja dr. Molnár József nyugalmazott honvéd ezredes —. ezért is fogadtam örömmel a felkérést, hogy rendezzük meg a kiállítást. Eddig még sehol sem szerepelt a gyűjteményem, amelyet évek óta gyarapítók. Természetesen nem minden darab az enyém. Sok van közöttük, amelyek nem kerülhetnek gyűjtő tulajdonába. Ezeket az Elnöki Tanács Titkársága adta kölcsön. Segítettek a társadalmi szervek is. Csak így lehetett létrehozni ezt a kiállítást. A tárlat a nagyközségi tanács dísztermében március 22-ig tekinthető meg. Csilléi Béla Tavasz a pályán Hat győzelem született Járási labdarúgás: megkezdődött a Manor—Cegléd járási összevont labdarúgó-bajnokság tavaszi idénye. Az első fordulóban két kivétellel nagyarányú győzelmek születtek. Az élcsoport tagjai közül Albert- irsa vereséget szenvedett, így Vecsés most két ponttal vezet a bajnokságban. Eredmények: Abony—Nyáregyháza 8-1, Maglód—Albert- irsa 3-2, Dánszentmiklós—Péteri 8-1, Nagykőrös—Törtei 5-0, Karatetétien—Üllő 0-4, Mende—Vecsés 0-7, Mono r—Gyömrő 1-0, Ceglédber- cel—Gomba 7-0. A bajnokság állása: 1. Vecsés 16 11 4 1 42-11 26 2. Albertirsa 16 10 4 2 36-14 24 3. Üllő 16 9 4 3 40-17 22 4. Monor 16 10 2 4 37-24 22 5. Nagykőrös 16 9 3 4 46-23 21 6. Abony 16 10 1 5 44-22 21 7. Gyömrő 16 8 4 4 37-13 20 8. Törtei 16 8 2 6 28-26 18 9. Maglód 16 8 1 7 30-22 17 10. Karatetétien 16 4 5 7 22-28 13 11. Nyáregyháza 16 5 3 8 23-40 13 12. Mende 16 13. Péteri 16 14. Dánszentmikl. 16 15. Ceglédbercel 16 16. Gomba 16 5 1 10 19-39 11 4—12 22-48 8 4 — 12 27-54 8 3—13 20-46 6 3—13 23-69 6 Ifjúságiak: Nyáregyháza— Abony 3-2, Maglód—Albertir- sa 1-1, Dánszen-tmiklós—Péteri 9-0, Nagykőrös—Törtei 4-2, Üllő—Karatetétien 3-1, Vecsés —Mende 3-1, Monor—Gyömrő 5-0, Cégiédbercél—Gomba 4-0. U. L. Új időpontban A ceglédi Kossuth Művelődési Központ igazgatósága értesíti a bérlettulajdonosokat, hogy a március 14-én — Rá- tonyi Róbert betegsége miatt — elmaradt előadást májusban tartják meg, így a sorozat első előadása április elsején lesz.
