Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Kevés pénzt] Az elmúlt év Mikulás-ün­nepségen ismerkedtem meg a letkési általános iskola kis­diákjaival és tanáraival, akik között nem egy ismerős arc akadt. Az akkor készült fo­tók sajnos, nem sikerültek, ám a kép a találkozásról, a beszélgetések emléke azóta is elevenen él. így nem nehéz újságírói feladat megismertet­ni az olvasókkal azokat a módszertani sajátosságokat, pedagógiai törekvéseket, me­lyek főként szakmai körök­ben tették elismertté ezt a mindössze 165 tanulót szám­láló iskolát. — Már akkor sem voltunk se kevesebben, se többen — mondja Akucs Lóránt né, az iskola igazgatója, az 1968-69- es tanév nehézségeiről — ami­kor még csak négy tanterem állt az oktatás rendelkezésére, i így megosztva, a nagyobbak i délelőtt, a kicsik délután jár- I tak iskolába. A tanév megold- | hatatlannak látszó gondját a 1 körzetesítés okozta, s akkor j sem a tantermek száma, hi- | szén a községi tanács vezető- | ségének közbenjárásával a ' helybéli termelőszövetkezet, j valamint az erdőgazdaság j olyan helyiségeket bocsátott , az iskola rendelkezésére, me- i lyek alkalmasak voltak tan- teremnek. Végül is mi okoz- j háttá a gondot? Nem más, mint a szomszédos község lpolytölgyes lakóinak aggálya, akik megértették ugyan, hogy a mai oktatási módszerek 1 mellett nem lehetnek osztat­lan osztályok, mégis ellenez­ték a körzetesítést, mert úgy j vélték, az ide-oda való utaz- 1 gatás — a két falu között ma­ximum hat kilométer lehet — a gyerekeik tanulásának rová­sára megy. A körzetesítést, ha nehézsé­gek árán is, de siker koro­názta, a történetnek nyomós része volt abban, hogy a me­gye, majd a járás oktatásügyi osztályán hosszas felmérések ől korszerűt I után elfogadják egy kéttanter- I mes FORFA-épület terveit , amelyből végül négy lett. Az új körülmények az ok­tatás számára is új lehetősé­geket teremtettek: egyebei: között szaktantermeket alakí­tottak ki. Jarábka Pál törté­nelem szakos és Akucs Lóránt biológia-földrájz szakos taná­rok véleménye szerint a leg­újabb módszertani irányelvek — mint például: a tanulónak a . tényanyagot nem szükséges tudni, elég ha tartalmát kör­vonalazni képes — nem ele­gendők ahhoz, hogy a gyere­kek fejében széles skálájú, megalapozott ismeretrendszer alakuljon ki. Ezzel együtt tudják azt is, hogy a készség és jártasság, valamint az is­meretrendszer elmélyítéséhez elengedhetetlenül hozzá tarto­zik az a sok-sok színes szem­léltető eszköz, amit ők ma­guk készítettek, mondván, ke­vés pénzből korszerűt és jót csak így lehet. További beszélgetésünk so­rán fény derült arra is, hogy a legújabb komplex és diffe­renciált oktatásra épülő mód­szertani irányzatok csak úgy alkalmazhatók, ha azokat né­mi módosítással az iskola profiljához, adottságaihoz igazítják, mert a centrikus tanterv átka továbbra is a túlzott egységesítés. Ezzel szemben tehát minden iskolá­nak, sőt minden pedagógus­nak ki kell dolgoznia — oly­kor évről évre — az orszá­gos tantervtől alapjaiban nem eltérő, de ugyanakkor sajátos módszertanát. S hogy ez mennyire ered­ményes? Legyen válasz erre az a tény, hogy a letkési gyerekek az ország bármely ipari vagy középiskolájában, sőt később felsőfokú oktatási intézményeiben is szorgal­mukkal, kitartásukkal, tudá­sukkal megállják a helyüket. Németh Péter Érdekes hobbik A szobi tojáspafkoló Valamikor a kovácsok kö-. rében szólás-mondás volt, hogy az lehet csak igazán a szakmájának a mestere, aki még árra is képes, hogy a to­jásokra patkót ver. A hihe­tetlen mutatványra persze senki sem volt képes. Ponto­sabban nagyon kevesen azok közül, akik mégis megpróbál­koztak ezzel. Szob, Homokdűlő utca... A modern családi ház udvarán az 55 éves ’ Kuris József fogad. MÁV strurovói kirendeltségé­nél dolgozik művezetőként, de az eredeti foglalkozása kovács volt. így aztán érthető, hogy a szabad idejét tojáspatkolás- sal tölti... — Bármilyen hihetetlen, de én már nagyon sok tojást megpatkoltam — mondja. — Fiatal korom óta foglalko­zom ezzel. Nem mintha olyan könnyű lenne ez a feladat. Nyugodtságra s végtelen tü­relemre van ahhoz szükség, hogy az embernek sikerüljön. Aztán behív a műhelyébe, ahol a munkapadja mellett le­vő polcokon a megpatkolt to­jások sorakoznak. Legtöbbre vörösrézből készült patkót vertek az ügyes kezek, akad amelyikre csak egy került, s van olyan is, amelyiknek mind a két oldalán patkó van. — Nem is ezekre a mun­káimra vagyok igazán büsz­ke hanem arra, hogy hosszú próbálkozás után végre sike­rült két galambtojást is meg­patkolnom — mond i a, aztán megmutatja az egyiket. ÍKuris Lajos erre a munká­ra' az éjszakáit áldozza fel leginkább. A műhely csendje és‘a nyugodtság ugyanis ilyenkor a legteljesebb. — A fehér héjú tojásokat szeretem. Az ugyanis kemé­nyebb, mint a barna, s nehe­zebben is törik el. Persze így is óvatosan kell dolgozni, elég egy rossz mozdulat, s a több­órás munka kárba vész. A patkókat, szögeket ő ma­ga kovácsolja. Aztán követ­kezik a tojás vizsgálata, lám­pával, majd a szögek helyé­nek a kialakítása, speciális fúróval. Közben á lyukon át el kell távolítani a tojás tar­talmát. s ki kell mosni annak a belsejét is. — Szeretnék sorozatot ké­szíteni. A legnagyobb, a liba­tojástól, a legkisebb méretűig, a verébtojásig. Aztán, ha sió­kéról ezt megcsinálnom, vala­melyik múzeumnak szeret­ném adni, bár nem tudom, hogy. melyiket érdekelné az efféle dolog. Sajnos, az isme­rőseim körében senki sincs, aki megpróbálkozna hasonló munkával. Bár kétségtelen, hogy a tojáspatkoláshoz kell némi kézügyesség és szakn„ai ismeret is. A többi a türel­men múlik. Sokan jönnek hoz­zám, hogy megnézzék a pat­kóit tojásokat. Az eddigi munkáim közül a legtöbbet így el is ajándékoztam már. Egy ember, akinek aranyke­ze van ... Valóban így lenne? Nem egyszerűen csak egy szakma szeretetéről van szó? Hiszen abból fejlődött ki ez a szokatlan, igazán eredeti hobbi. Mert ugye ezt nagyon kevesen tudnák - utánozni... Csitári János Moziműsor A Kultúr Filmszínházban március 17-től 19-ig délután 4 órakor a Gábor diák című színes magyar operettfilmet vetítik, Vác környéki helyszí­ni felvételekkel. Este 6 és 8 órakor a Félelem a város fe­lett című francia bűnügyi filmet vetítik III-as helyáron, csak 16 éven felülieknek. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA 1980. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP XXIV. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Libatartós a szadi határban Hasznosítják a vizenyős réteket Amikor 1975-ben a sződi és az őrbottyáni termelőszövet­kezet egyesült, sokáig törték fejüket a szakembereit, hogy miként lehetne hasznosítani az állatállomány átcsoporto­sítása után üresen maradt is­tállókat. Ugyancsak nem kis gondot okozott, hogy a közös gazdaság földterületéből mint­egy 150 hektárnyi vizes, süp- pedékes legelő, amire a szarvasmarhát nem lehet rá- hajteni. Aztán elhangzott a javas­lat: tartsanak libákat! Igen- ám. de a libanevelésnek nin­csenek hagyományai ezen a tájon, így aztán a szövetke­zet a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemhez fordult segít­ségért. A kapcsolatok egyre szorosabbakká váltak a Ma­gyart András professzor vezet­te kutatócsoporttal, amely ép­pen tizedik esztendeje folyta­tott eredményes kísérleteket a franciahonból származó Lan- des-i szürke májfajtával. S már az eredmények is jelentkez­tek : a Landes-i és a hazai faj­ták keresztezéséből tenyész­tették ki a babati 1 májhibri­det, amelyet országosan is el­ismertek. T ársulásban A szövetkezet és a kutatók szerencsés egymásra találását tettek követték. A téesz mint­egy 1,3 millió forintos, költ­séggel • átalakíttatta a Sajóta- nyán levő, összesen 2 ezer 500 négyzetméter alapterületű is­tállót. S mivel a libatartás iránt országosan is megnőtt az érdeklődés, 1978-ban az egyetem, hat szövetkezet és a gesztorságot vállaló Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Központja részvételével tár­sulást alakítottak. A munka- megosztásban a sződiek is részt vesznek, itt nagyszülő párokat nevelnek, tiszta vérű Landes-i fajtát, s ezek leszár- mazottait szállítják a partner- gazdaságoknak. Bár a sződiek megfelelő szakmai útmutatásokat kap­tak az agrártudományi egye­temtől — amely még a libák gondozását vállaló tagok be­tanításáról is gondoskodott —, a téesz szakemberei, köztük dr. Jakab László főállatte­nyésztő állatorvos, több hazai gazdaságot kerestek fel ta­pasztalatszerzés céljából. szerűbb- módon rendezték be i produkált. Eszerint csaknem — Engem különösen a Ba­romfiipari Országos Vállalat rácalmási telepén látottak ra­gadtak meg — mondja dr. Jakab László. — Korszerűen megépített épületeket láttam, a libákat tágas kifutókban tartották, s úsztató is volt.. S ami különösen tetszett: az ot­tani szakemberek nem cifráz­ták a dolgot, a lehető legegy­A jövő hét programjából Hétfő: Dallal, tánccal cím­mel mutatjuk be kétórás mű­sorát a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese a művelődési központ színháztermében. — Mesterségem címere: vidám gyermekműsor a Radnóti úti iskolában. ' Kedd: Bubu és kalandjai címmel' Cs. Szabó István báb­előadása a legkisebbeknek. — A nőik klubjában kézimunka délután. — A csillagászati szakkör tagjai a külső boly­gókkal ismerkednek. Szerda: A pedagógusiklub tagjai délután háromkor a gyermekkönyvtárban találkoz­nak a Kincskereső című lap munkatársaival. — Flamm Já­nos vitát vezet a filmklubban Osborne Dühöngő ifjúság cí­mű filmjéről. Csütörtök: Család. és fo­gyasztás címmel előadás lesz a Fortagyárban. — Molnárné Wátz Sarolta, a tavaszi bőr­ápolásról beszél. — A Kecske­méti Katona József Színház bemutatja Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját. Péntek: A Dunakanyar Fotó- klub tagjai megbeszélik a IX. nemzetközi diaporáma biennálé előkészületeit. — Dr. Nógrádi György, a Közel-Keletről tart előadást. — A Szánészműhely sorozatban Bessenyei Ferenc látogat Vácra. Szombat: A szövetkezeti néptáncosok VIII. országos ta­lálkozójának váci területi be­mutatója. — A Váci Járási­az ólakat. A Rácalmáson lá­tottakat hasznosítottuk mi is. Kevés a vállalkozó A. sződi téeszben jelenleg 5 ezer 500 libát gondoznak. Ta­valy még csupán kétezer to­jót tartottak, ám a tanulóidőt okosan kihasználva, ma már gazdag tapasztalatok birtoká­ban, most is gyakorlatilag hat fizikai dolgozó kezeli az álla­tokat S hogy nem akárho­gyan, azt bizonyítja, az el­múlt esztendőben mindössze 8 százalékos volt az elhullás, ami jobb az országos átlag­nál! A szövetkezetnek 1979- ben 4 millió forintnyi árbevé­tele származott a Hiba-tenyész­tésből, s ez több mint 30Óezer forintos haszonhoz juttatta a gazdaságot. — Nemcsak a törzsállomány szaporításával foglalkozunk, hanem tömésre is adunk ki állatokat, tavaly 4 ezer 700 darabot — jegyzi meg a fő- áLliatitenyésztő. — Ennek egy részét visszavásároljuk. Szód környékén még nem honoso­dott meg a liba, hiszen alig nyolcán vállalkoztak csak, hogy otthon hizlalnak 50—50 ludat. Így aztán távolabbi te­lepülésekről is jönnek hoz­zánk gazdák. Hódmezővásár­helyre például egy család a múlt évben összesen 635 da­rabot vitt el három hónap alatt., Ha csak azt számoljuk, hogy libánként legalább 200 forintos haszonhoz jutottak, akkor jól jártak. De mennyit dolgoztak ezért? Naponta leg­alább 10—12-szer kell tömn: egy-esy álllatot, mert csak így érhetők el olyan eredmények a máigyaraoodásban, mint amelyet a vásárhelyi család ötszáz liba mája volt export­képes, ami azt jelenti, hogy egy-egy máj súlya 58—77 de­kagramm között volt. Az át­laguk 60 dekagramm volt, ami 30 százalékkal jobb az országos átlagnál. A továbblépés lehetőségei­ről dr. Jakab László elmond­ta: tavaly összesen 8 ezer 900, íovábbtenyésztésre alkalmas szülőt szállítottak a társulás­ban részt vevő gazdaságok­nak, az idén azonban ezt a létszámot szeretnék növelni. Ezt szolgálja, hogy megszün­tetve a bér'keltetést, a téesz mintegy 2,2 millió forintos költséggel saját keltetőházat létesített, amelyben modern Petersime gépek végzik a munka döntő részét, teljesen automatikusan. Ólat építenek A jövő esztendő végére már szeretnék a tojók számát 6 ezerre növelni, ám a létszám emelkedése szükségessé teszi egy új, kétezer férőhelyes törzsól építését is, s várható­an bővíteni kell majd a kel­tetőt. Bár a sződiek vállalkozása, a liba meghonosítása a gaz­daságban, kétségtelenül anya­gi haszonnal jár, pénzzel nem n-agyon mérhető viszont az a haszon, amit ezek az áltatok a takarékosság ügyében tesz­nek. Az állományt ugyanis- csak a tenyésztési időszakban etetik tojótáppal, július elejé­től október végéig azonban a másra nem használható, vize­nyős réteken tartják, s a be­takarítási munkák befejezése után a tarlókra hajtják. Furucz Zoltán Javuló közvilágítás Folyamatosan javul Főt közvilágítása. Az Elektromos Művek gödöllői kirendeltsé­gének 8 fős November 7. bri­gádja jelenleg a Dózsa György út—Liget utca—Ke­mény utca—Beniczki utcában dolgoznak. A szerelők már­cius közepén befejezik a mun­kálatokat, és valamennyi he­lyen higanygőzlámpák fog­nak világítani. A Liget utca sarkán Tusán József villanyszerelő a veze­ték átkötését végzi. Iványi Károly felvétel« Nemzetközi bemutató Érdekes sportesemény helyé lesz holnap, március 17-én délután öt órakor a nagymarosi művelődési ház. A Sziklai-emlékverseny kere­tében a BVSC, a Váci Vasu­tas, valamint az olaszországi palermói és az NDK-beli Suhl megyei vendégcsapatok részvéteiével nagyszabású bir- kozóbemutatót rendeznek. Karatézók Egyre népszerűbb A karate az utóbbi évek- kőrőlják, majd a kataedzés, a ben egyre népszerűbb sport- formai gyakorlatok következ- ággá vált városunkban is. nek. A yiu-kumite, a szabad- Az Egyesült Izzó váci gyárá- harc pedig már az egésznek nak sporttermében immár az összessége, második éve, hetente három A két csoport, fiúk és lá- alkalommal gyűlnek össze nyok egyszerre mozdulnak a azok a fiatalok, akik érdekes- vezényszavak hallatán. Szinte nek s ugyanakkor hasznosnak katonás a fegyelem, pedig a is tartják ezt a sportágat. jelenlevő fiúk arcáról könnyű — 1977 októberében né- leolvasni, hogy csak nagyon hány fiatallal elhatároztuk, kevesen érték még el közülük hogy népszerűvé tesszük a ka- a bevonulás korhatárát... rátét itt a városban — mon- — Általában az Izzóban dotta Weixelbaum János, vagy másutt dolgozó fiatalok zöld öves karatézó az időköz- jönnek el ide, bár számtalan ben csaknem 70 tagúra bő- középiskolásunk, sőt néhány vült karatecsoport vezetője. általános iskolás karatézónk Az Izzó sporttermét egy is van. Néhányan közülük a Sződligeten rendezett bemu- környékbeli községekből jár- tató sikerével érdemelte ki nak be. A felszerelést ön- a csoport. Akkor persze még költséges alapon mindenki jóval kevesebben voltak, s maga szerzi be. Az edzés időközben néhányan meg is mellett szellemi képzést is váltak ettől a sporttól. rendszeresen tartunk, ilyen­— A karaténak tíz tanuló- kor általában a sportág törté­fokozata van, bár mi itt tö- netével ismerkedhetnek meg megsportként kezeljük. Je- a résztvevők, lenleg két csoportunk van, a A csoport az Izzó keretein kezdő és a haladó. Az utób- belül szakosztállyá szeretne biba csaknem egyéves állan- szerveződni. Ahhoz persze a dó, rendszeres edzéssel lehet jelenleginél is jobb dozsóra, bejutni. edzőteremre lenne szükségük­Néhány felszerelést, így pél- Alapvefő mozdulatok dóul az ellenőrző tükröt már sikerült beszerezniük, s a Ebben az edzőteremben is gyakorláshoz szükséges bor- a napi munka általános be- dásfal is rendelkezésükre áll. melegítéssel kezdődik. Aztán a kezdőknek az alapvető moz- Bemutatóra készülve dulatokat, az úgynevezett ki­hon technikát kell megtanul- — Részt vettünk már nő­niük. Ez eléggé monoton, s hány bemutatón Pest megye kissé talán unalmasnak is hat különféle helyein. Jártunk a külső szemlélő számára, mi- Zsámbékon, Szobon, Sződli- vel vezényszavakra, különféle geten, s itt a városban a Sztá- mozdulatokat kell elsajátíta- ron Sándor Gimnáziumban is. Városi Könyvtár és a Vak niuk a jelenlevőknek. Az ip- A karatét leginkább a mű­Bottyán Múzeum várja az ér- pon kumute már valamivel vészi tornához lehetne hason­deklődőket, a látogatókat. Inehezebb, ezt a haladók gya- lítani, bár talán ez nem a legszerencsésebb párosítás. Egyébként jelenleg is ké­szülünk egy bemutatóra. Már­cius 15-én, a Konstantin té­ren, a megyei ünnepség programjában mi is szerepe­lünk. A kétórás edzés közben a végéhez közeledik. A résztve­vők az öltöző felé indulnak. Elsőként a 13 éves . Száméi Tibort kérdezzük arról, hogy miért érdeklődik a karate iránt. • — Egy másik fiúval járok le ide — mondja. — Mind a ketten az Árpád úti általá­nos iskolába járunk. Tetszik ez a sport. A szüleim eleinte ellenezték, aztán belenyugod­tak. Szeretnék minél jobb ka­ratézó lenni. Emberformáló sport Szigeti Marianna a Sztáron Sándor Gimnázium tanulója. — Mielőtt ide jelentkeztem volna, öt évig a Váci Hajó evezőse voltam. A karate iránt azért érdeklődöm, mert a középiskola elvégzése után szeretnék a Rendőrtiszti Főis­kolára jelentkezni. Ott, úgy gondolom, hogy szükségem lesz az itt szerzett ismere­tekre ... A 19 éves Kettler László lakatosként dolgozik a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. — A karatét emberformáló sportnak tartom, önbizalmat ad annak, aki megfelelő isme­reteket szerez ebben. En egyébként kezdettől tagja va­gyok a csoportnak, s eddig nem bántam meg, hogy je­lentkeztem. Szerencsére még nem adódott alkalom arra, hogy az itt szerzett ismerete­ket önvédelmi szempontból fel kelljen használnom. Remélem, hogy erre a későbbiekben sem lesz szükség... Cs. J. IT 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents