Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

tAp 1980. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP A hét kérdései Előretörnek a Szovjet—afgán tárgyalások — A palesztinok sikere Az első lépések Zimbabwében — Az iráni választások Mozgalmas hét zárult a vi­lágpolitikai porondon. Mind több jele van. annak, hogy ki fulladóban van Carter elnök hisztéria-hadjárata a Szovjet­unió ellen. Afganisztán szom­szédjában, a CIA (a washingto­ni Központi Hírszerző Ügynök­ség) és a pekingi zavarkeltők által fő táimaszpontországnak szánt Pakisztánban a héten za­varok mutatkoztak. Bár a hi­vatalos vezetés cáfolta a puccskísérletről szóló híreket Ziaul Hak rendszere ellen, a nyugati hírközlő szervek ma­kacsul ismételték a híreket több olyan magas rangú kato­natiszt letartóztatásáról, aki a kivégzett Bhutto elnök hívei­vel ért egyet, s az országot vissza akarja téríteni a valódi el nem kötelezettség politiká­jához. Hogy ezek az lszlamad- ban hisztérikusan cáfolt hírek nem teljesen alaptalanok, azt tükrözte, hogy Hak tábornok- elnök most már véglegesen visszautasított mindenfajta washingtoni segélyajánlatot, s aizt állította, hogy kormány­zata szigorúan tartja magát a „harmadik világ” államai által meghatározott politikai vonal­hoz. Bár a gyakorlat, sajnos, egyelőre nem igazolja a tábor­nok állításait, mégis az a tény, hogy a nyílt színen kénytelen bizonyos fokig elhatárolni ma­gát a washingtoni hideghábo­rús stratégiától, mutatja: Hak rendszerét meggyengítette az Egyesült Államokhoz való ed­digi kötődése az Afganisztán ürügyén támasztott amerikai hidegháborús kampányban. MI A JELENTŐSÉGE AZ AFGÁN KÜLÜGYMINISZ­TER MOSZKVAI TÁRGYA­LÁSAINAK? Bőszt külügyminiszter átfo­gó eszmecserét folytatott a szovjet fővárosban. A szovjet —afgán tanácskozásra olyan helyzetben került sor, amikor Babrak Karmai kormánya je­lentősen megsziiárdítóttá pozí­cióit, s népszerűsége növekvő­ben van Afganisztániban. Ezt jelzik azok a katonai sikerek is, amelyeket a Pakisztánban menedéket talált ellenforradal­mi vezetők is kénytelenek vol­tak a héten elismerni. Eszerint az afgán ellenforradalmi cso­portokat kiszorították két, Pa­kisztánnal határos tartomány nagy részéből, s a népi rend­szer csapatai már néhány kilo­méterre megközelítették az af­gán—pakisztáni határt. Ilyen körülmények közepet­te vitathatta meg Cromiko szovjet és Doszt afgán külügy­miniszter azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek — a kár- adott közös közlemény sze­rint — „az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság terü­letén ideiglenesen tartózkodó, korlátozott létszámú szovjet katonai kontingens jelenlété­vel függnek össze." A külső fenyegetés mind eredményesebb visszaverése nyomán — mint a tárgyaláso­kon rámutattak — fokozott mértékben kerülnek természet­szerűleg előtérbe azok a kez­deményezések, amelyek a po­litikai rendezést kutatják. A moszkvai tárgyalásokon lefek­tették azokat az alapelveket, amelyek nélkülözhetetlenek és kötelezőek ahhoz, hogy ilyen békés, politikai megoldás lét­re jöjjön. Ezek a következők: 1. Nem lehet az afgán nép há­ta mögött s kizárásával megol­dani az országot érintő kérdé­süket; 2. Elfogadhatatlan min­den olyan rendezési terv, amely sérti az afgán állam szuverenitását; 3. A politikai rendezés nem jöhet létre, ha számításon kívül hagyják az Afgán Demokratikus Köztár­saság törvényes kormányát; 4. Nem lehet komolyan venni semmiféle olyan tervezetet, amely nem nyújt megfelelő biztosítékot Afganisztánnak a bel ügyeibe kívülről történő beavatkozások ellen. Rendkívül jelentős volt ezeknek az alapelveknek le- szögezése a szovjet—afgán tár­gyalásokon, amikor Nyugaton a legkülönbözőbb, de valójá­ban m tényleges biztosítékokat nélkülöző tervezeteket tesznek közzé, amelyek állítólag az „afgán probléma” megoldását szolgálják... MIÉRT VÁLT CÉLPONT­JÁVÁ AUSZTRIA AZ IZ­RAELI DIPLOMÁCIÁI TÁ­m ad Ásóknak? __________ Az osztrák kormányt azért támadják oly hevesen a Tel Aviv-.i. kormánykörökben, mert a héten hivatalosan el­ismerte a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet (PFSZ). Izrael bécsi nagykövetének visszahívását tervezi. Nyilván az izraeli „kijáró emberek” nyomására az amerikai kor­mányzat is „csodálkozását” fe­lezte ki a bécsi lépés miatt. Mint a washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője az oszt­rák bel ügyekbe való nem kis beavatkozással kijelentette: Becs eddigi gyakorlata az volt, hogy csupán kormányokat és nem szervezeteket ismert el. Vagyis a washingtoni sugal- mazás szerint az osztrák kor­mány „helytelenül járt el” a PFSZ elismerésével. Ausztria a fő célpont a nyílt színen, de valójában a figyelmeztetések Párizsnak szólnák. Giscard d’Estaing francia elnök a héten befeje­ződött közel-keleti látogató kőrútján nemegyszer ugyanis kijelentette: a közel-keleti rendezés elkerülhetetlen a PFSZ teljes jogú bevonása nél­kül. Tel Aviv legnagyobb megdöbbenését a francia elnök jordániai megnyilatkozása vál­totta ki. Ebben az országban, amelynek lakosságát mintegy hatvan százalékban a palesz­tin. menekülitek alkotják, Gis­card ki jelien tét te: a palesztin népnek joga van az önrendel- .kezésre, azaz önálló államának megalakítására, s felül kellene vizsgálni az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely a palesztin problémát menekültkérdéssé akarja le­szűkíteni. Csakhogy mivel Franciaország egyike a tőkés világ nagyhatalmainak, Izrael, persze, nem mar drasztikus módon tiltakozni a párizsi hi­vatalos állásfoglalás ellen, amely tulajdonképpen arra szólítja fel, hogy ürítse ki a törvénytelenül megszállva tar­tott arab területeket, s ne akadályozza a palesztin nép államalakítási erőfeszítéseit. Ezért zúdul Tel Aviv haragja teljes egészében most az oszt­rák kormánykörökre... MILYEN LÉPÉSEKET TETT A PARLAMENTI VÁ­LASZTÁSON TÖBBSÉGET KAPOTT MUGABE? gítségükre, hogy alkalmazhas­sák ott a versenyképességet biztosító nagyüzemi technikát és módszereket, hogy szövet­kezetekbe tömörítik majd az újgazdákat Arra törekednek egyébként, hogy a fehér szak­emberek ne hagyják el tömé gesen Zimbabwe-Rhodesiát, miután elkezdődik a fekete többségi hatalom kormány­zása. Az új vezetés időt akar nyerni arra is, hogy kidolgoz­hassa azokat a reformokat, amelyek nélkülözhetetlenek közigazgatásban, a kormány­zás centralizálásában. Szüksé­ge van továbbá arra is, hogy a szabadságharcosok, a fehér­telepesek és a Muzorewa-hí- vek hadseregeiből egy olyan egységes, fegyelmezett fegyve­res erőt hozzanak létre, amely képes a belső bizitonsági fel­adatok megoldására csakúgy, mint az ország határainak ha­tékony védelmére abban az esetben, ha Dél-Afrika faj­gyűlölő kormánya megpróbál­ná el özön leni Zimbabwét. Ezért kértek angol segítséget a hadsereg újjászervezésére, és halasztották el április 18-ra a függetlenség kikiáltását. MI TÖRTÉNIK JELENLEG IRÁNBAN? Mugabe, akinek a ZANU— HF elnevezésű pártjg a válasz­tások eredményeként az ösz- szes parlamenti mandátumok 57 százalékát szerezte meg, rendkívüli higgadtságról és mérsékletről tett tanúságot. Első lépésként tárgyalásba bo­csátkozott a szabadságharcban a ZANU oldalán a Zimbabwe Hazafias Frontban részt vett Nkomo vezette ZAPU-val, amely 20 képviselői hellyel rendelkezik az új zimbabwei parlamentben. Mugabe jelsza­vát, hogy „együtt harcoltunk a fajgyűlölet ellen fegyvere­sen, s együtt küzdünk majd a békben is”, Nkomo is magáé­vá tette, és elfogadta a felkí­nált belügyminiszteri tárcát Mugabe kormányában. A koa­líció a fehértelepesekkel is teljes lesz, akiknek 20 helyük van a képviselőháziban. Két fehér minisztert ugyanis be­vontak az új kabinetbe. Így a 230 ezer fehértelepes is kén- viseletet kapott az új kor­mányban. Mugabe jelszava az együtt­működés valamennyi zimbab­wei érdekében. Ezért nem ke­rül sor majd a fehértelepesek földbirtokainak minden kárté­rítés nélküli kisajátítására. Egyrészt azért, mert az or­szágban még mintegy 4,5 mil­lió hektár egyáltalán nem vagy alig hasznosított termő­föld van. Ezeket a nincstelen fekete mezőgazdasági napszá­mosok birtokába adják, s a tervek szerint úgy sietnek se­Nem váltak valóra azok a washingtoni remények, hogy a teheráni amerikai nagykövet­ségen tavaly november 4-e óta fogva tartott 49 túsz hamaro­san szabadlábra kerül. Az ENSZ-bizottság, amelynek ezt kellett volna tevékenység-évei szolgálnia, anélkül volt kény télén visszatérni New Yorkba. hogy találkozhatott volna a túszokkal. Teheráni ügyködése csak azt tárta fel, hogy az egyes iráni hatalmi szervek között mélyrehatóak a nézetel­térések. s hogy az országban hiányzik a szilárd kormány zás. Ellentétes nyilatkozatok egész sora keltett zavarokat, majd az egész ügyet elnapol­ták azzal hogy majd az újon­nan és az Iszlám Köztársaság történetében első ízben meg­választott parlament dönt majd a túszok ügyében. Erre azon­ban, tekintve hogy a választá­sok Teheránban kétfordulósak. május előtt nem kerülhet majd sor. Washington most ismét az „erő és a fenyegetés nyelvét” próbálja felújítani Irán ellen. Nsm elég, hogy repül őgép- anyahajókkal megerősített flot­tát irányított az Indiai-óceán térségébe, olyan hajóhad is útnak indult, amelynek úti célja Diego Garda angol— amerikai kezelésben levő tá­maszpont. Amerikai lapkom­mentárok nem is titkolták, hogy ezúttal „minőségileg új fejleményről” van szó. Ezek a hajók ugyanis tengerészgyalo­gosokat szállítanak teljes part­ra szállító technikával. Mint megírják, ezek a csapatok Die­go Garcia támaszponton fejezik be előkészületeiket, s júniusra már bevethető állapotban lesz­nek bármilyen terület elözön- lésére. Nyilvánvaló, hogy ez a fenyegetés elsősorban Iránnak szól. . . Árkus István Orosz nyelven Kádár János beszédei, cikkei Az MSZMP XII. kongresszu­sa küszöbén jelentette meg a moszkvai politikai könyvkiadó Kádár János, az MSZMP KB első titkára beszédeinek és cikkeinek újabb gyűjtemé­nyét,. A kötet az 1976. februárjá­tól 1979. júniusáig terjedő idő­szakban elhangzott beszédeket, megjelent cikkeket tartalmaz­za. Az MSZMP KB első tit­kára ezekben a Magyar Nép- köztársaság bel- és külpoliti­kájával, a fejlett szocialista társadalom építésének kérdé­seivel, az MSZMP tevékeny­ségével foglalkozik. A kötetben foglalt cikkek és beszédek nagy része először jelenik meg teljes terjedelem­ben orosz nyelven. Teherán Éjiéiig tartott a szavazás Pénteken, a nemzetgyűlés választások első fordulójába: a képviselőjelöltek kiválasztá­sának bonyolult rendszere miatt, Teheránban késő éjsza­káig elhúzódott a szavazás, így éjfélig meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartá- sát, a tervezett esti nyolc óra helyett A fővárosban a 16 éven fe­lüli, választójoggal rendelke­ző állampolgárok száma meg­haladja a 2,2 millió főt A vá­lasztási központ illetékesei úgy nyilatkoztaik az MTI tu­dósítójának, hogy 80 százalék feletti részvételre számítanak; ez kétszerese lenne a sah ural­ma idején rendezett választási színjátékon kimutatott részvé­teli aránynak. Más források azonban alacsonyabbra becsü­Az algán nép meggyőződéssel harcol a győzelemért A nemzetközi Imperializmus, az egyiptomi, kinai, szaúd-ará- biai és pakisztáni reakciós kö­rök tovább folytatják össze­esküvésüket az afganisztáni forradalom ellen — jelentet­te ki Babrak Karmai, az Af­ganisztáni Egységes Népi De­mokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök, az Al-Hurrija című bejrúti hetilapnak adott interjújában. Rámutatott, hogy a reakciós körök aktív támo­gatásával mintegy ötven pa­kisztáni táborban képeznek ki zsoldosokat afganisztáni beve­tés céljából. Az afgán nép meggyőződés­sel harcol győzelméért, amely­nek kivívásához hatalmas se­gítséget kap a Szovjetuniótól — folytatta nyilatkozatát Bab­rak Karmai. Kiemelte, hogy a Szovjetunió az Afganisztán­ban levő iparvállalatok és kulturális intézmények 70 százalékának létrehozásában működött közre. • A Szovjetunió katonai se­gítségnyújtását illetően Bab­rak Karmai rámutatott, hogy arra azért került sor hogy megvédhessék Afganisztán függetlenségét és egységét a kívülről jövő imperialista ag- ressziós fenyegetéssel szem­ben. Űj kísérlet a bogotai túszügyben Kubai közvetítő javaslat A Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét meg­szálló gerillák azután, hogy pénteken megszakadtak a köz­tük és a kolumbiai kormány képviselői közötti tárgyalások, szombaton éjszaka kijuttatott üzenetükben leszögezték, hogy szeretnének mielőbb meg­egyezni a hatóságokkal, de In­kább meghalnak, mintsem megadnák magukat. Mint a Reuter hírügynökség megjegy­zi, február 27. — a nagykö­vetség elfoglalásának napja — óta tartó tárgyalások során a gerillák jelentősen mérsékel­ték követeléseiket: most már nem háromszáz, hanem csak Carter drasztikus lépései Csökkentik a szociális kiadásokat, felmondanak 30 000 közalkalmazottnak Carter amerikai elnök pén­teken drasztikus lépéseket jelentett be, amelyekkel fé­kezni próbálja a 20 százalék körüli inflációt. Carter pénteki fehér házi beszédében bejelentette, hogy mintegy 14 milliárd dollárral csökkentik az áll'ami kiadáso­kat, túlnyomórészt a jóléti, foglalkoztatási, egészségügyi, kommunális programokat. Azonnal létszámstopot vezet­nek be a közalkalmazottak­nál, s azok száma őszig vár­hatóan 30 000-rel csökken. Különadót vetnek kd az im- portolajra, ami — a benzin­árak még gyorsabb emelkedé­sével — vagy tízmilliárd dol­lárral emeli az állami bevéte­leket, így biztosíthatják az előirányzottnál jóval nagyobb deficitú költségvetés egyensú­lyát. hetven bebörtönzött társuk szabadon bocsátását kívánják, s ötvenmillió dollár helyeit tízmillióval is megelégszenek. Bogotai diplomáciai körök úgy tudják, hogy a kormány más országoknak is megenge­di, hogy tárgyaljanak a domi­nikai nagykövetség megszál­lóival, s megegyezés esetén kész szabad elvonulást bizto­sítani számukra. Mint az MTI havannai tudósítója jelentette, Kuba bogotai nagykövete ki­hallgatásra jelentkezett Julio Turbay Ayala államfőnél, s átadta neki kormánya javas­latát, amely hozzájárulást je­lentene a kérdés megoldásá­hoz, kiút lehetne a zsákutcá­ból. A kubai nagykövet el­mondotta, hogy kormánya in­dítványát a kolumbiai elnök megelégedéssel fogadta A Dominikai Köztársaság­ban letartóztatták Nardso Isa Condét, a Dominikai Kommu­nista Párt főtitkárát, és több más kommunista vezetőt. Mint a Prensa Latina hírügynökség jelentette, a hatóságok „pro­pagandakiadványok terjeszté­se” miatt akarják bíróság elé állítani, a letartóztatottakat. Francia—NSZK csücsrandevú Schmidt Hamburgban fogadja Ciscardt PRÁGÁBÓL szombaton ha­zautazott az a szovjet kor­mányküldöttség, amely Nyi- kolaj Bajbakov minisziterel- nök-helyettes, a Szovjetunió állami tervbizottsága elnöke vezetésével tartózkodott Cseh­szlovákiában. A LIPCSEI tavaszi vásár szombaton délután bezárta kapuit. 66 ország — köztük Magyarország — több mint 9000 kiállítója vett részt, s ar­ra 100 országból érkeztek lá­togatók, elsősorban szakembe­rek. AZ AMERIKAI demográfiai tanulmányok intézetének pén­teki közlése szerint a világ népessége március 14-én greenwichi idő szerint 19 óra 42 perckor pontosan 4,5 mil­liárd volt. Percenként 172-vel gyarapszik bolygónk népessé­ge; ez napi 250 000, illetve évi 90 millió főnyi szaporulatot je­lent. PERINGBEN szombaton be­jelentették, hogy a Kínai Kommunista Párt meghívásá­ra Enrico Berllnguer \ főtitkár vezetésével áprilisban Kínába látogat az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. ERICH. HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke fo­gadta az Izraeli Kommunista Párt küldöttségét A francia—nyugatnémet kap­csolatok bensőséges voltát bi­zonyítja a megfigyelők sze­Luigi Longo köszöntése A 80. születésnapját ünnep­lő Luigi Longónak, az Olasz Kommunista Párt elnökének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének ünnepélyes keretek között adták át az SZKP KB üdvözletét. A Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsa Luigi Longót, az Olasz Kommunista Párt elnökét 80. születésnapja alkalmából a Kari Marx-rend- del, az NDK legmagasabb ki­tüntetésével tüntette ki. mében Helmut Schmidt bonni kancellár és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök va­sárnapi kötetlen hamburgi ta­lálkozója. Ez lesz a két állam­férfi harmadik „randevúja” az év eleje óta: januárban ba- leári vakációjáról visszatérő­ben szakította meg útját a francia fővárosban Schmidt kancellár, ezt követte a szo­kásos februári párizsi kétol­dalú csúcstalálkozó, most va­sárnap pedig a kancellár lát­ja vendégül villájában a fran­cia államfőt. A két államférfi hosszú te­lefonbeszélgetést folytatott Giscard d’Estaing közel-keleti és Schmidt washingtoni útja előtt, most alkalom nyílik a két utazás tapasztalatainak összevetésére. A PFSZ elismerése mellett Franciaország hivatalosan ismerje el a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezetet és hív­ja meg párizsi látogatásra Jasszer Arafatot, — követelte Georges Marchais, a Francia Kommunista Pált főtitkára Giscard d’Estaing államfő­nek írott levelében. Az olasz parlament képvise­lőházának kommunista párti csoportja intrepellációval for­dult az olasz külügyminiszter­hez, követelve, hogy az olasz kormány részesítse hivatalos elismerésben a PFSZ-t és hi­vatalos látogatáson lássa ven­dégül Jasszer Arafatot. Az olasz kommunisták sürgetik, hogy a PFSZ diplomáciai kép­viseletet nyithasson az olasz fővárosban. ] lik azok arányát, akik éltek I szavazati jogukkal. Az előírások megszegése, rendbontások szervezése miatt a biztonsági erők mintegy 100 személyt tartóztattak le, több­ségüket vidéken. A legsúlyo­sabb incidens a Bamdad című perzsa nyelvű napilap székha­zának felrobbantása volt. A* ügyben vizsgálat indult, ■ Mahdavi Kani belügyminisz­ter-helyettes még az este meg­tekintette a jórészt rombadőlt épületet, amelynek szerkesztő­ségi irodáiban — pénteki ün­nep lévén — a robbanás pilla­natában szerencsére senki sem tartózkodott. Kurdisztánban a feszült helyzetre, a terrorcselekmé­nyek mindennapos voltára Való hivatkozással több város­ban felfüggesztették a válasz­tásokat Az intézkedés elleni tiltakozásul Szanandadzs tar­tományi székhely 70 ezer lako­sának aláírásával petíciót in­tézett Baniszadr köztársasági elnökhöz. További ötezer lakó* pedig éhségsztrájkba kezdett} nemzeti kisebbségük ellen al­kalmazott tudatos megkülön­böztető intézkedések alkalma­zásával, a kurdok vélemé­nyének elhallgattatásával vá­dolva Irán központi kormány­zatát.

Next

/
Thumbnails
Contents