Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Nikecell Dunaharasztíról Három éve kötött szerződést a NIKE fűzfői vállalat adu- naharaszti TEXGRÄF-fal Nikecell szigetelőanyag előállítására A gépeket a fűzfői vállalat biztosítja, a munkacsarnokot pedig az ipari szövetkezet építtette ennek a terméknek az előállítására. Koppíny György felvétele Oktatási Tanács Szakközépiskolák Az egészségügyi szakközépiskolai oktatás eredményességét bizonyítja, hogy az ott érettségizettek 80—85 százaléka az egészségügyben vállal munkát, s jól megállja a helyét. A jövőben elsősorban a gyakorlati képzés hatékonyságának fokozása, valamint az egészségügyi szakoktatók, orvoselőadók továbbképzésének fejlesztése az egyik legfontosabb feladat — állapította meg egyebek között az Országos Oktatási Tanács, amely Polinszky Károly oktatási miniszter elnökletével pénteken tartott ülést. Az ülésen megvitatták az egészségügyi szakközépiskolák és egészség- ügyi szakiskolák elmúlt öt évi munkáját; mindkét iskolatípus hallgatói általános ápolói és asszisztensi oklevelet kapnak, melynek birtokában a szakiskolát végzettek 12, a szakközépiskolát végzettek 23 területen szerezhetnek további képesítést Megjöttek a revizorok Eligazodni az »dzsungelben Az ember csak úgy kapkodja a fejét. Szabad ár, makimáit ár, fix ár, aztán felvásárlási ár, termelői ár, fogyasztói ár meg árkalkuláció, árszabályzat, ámyilvántartás — tengérárnyi ár. S ezzel még nem mondtunk el mindent Árrobbanás, begyűrűzés, világpiac, nyersanyag- árak és energiaköltségek — s mindjárt vacogni kezd a fogunk: immár nemcsak a pincérek ceruzájának, vagy a hentesek mágikus erejű mér- legkezeiési technikájának, hanem a termelői árakat megállapító láthatatlan kalkulátorok kénye-kedvének is ki vagyunk szolgáltatva. Játék a költségekkel mai képzettséggel rendelkező árfelelőse, hiányzott az árnyilvántartás. Két melléküzemági tevékenység árát szabálytalanul alakították ki, s ennek következtében több mint négymillió forint többletárbevételük keletkezett. Nem megfelelően számították az üzemi általános költséget az Alsó-Tápiómenti Afész- nél, s így az ipari tevékenység során mintegy 400 ezer forint jogtalan árbevételt értek el. Az árformák helytelen alkalmazását tárta fel a revízió ugyanennél az áfésznél, valamint a kocséri Petőfi Tsz munkájában is: mindkét szövetkezet ott is szabad árat kalkulált. ahol az előírások szerint fix árat kellett volna alkalmazniuk. nyereség keletkezett, úgy ezt vagy vissza kell téríteni, vagy pedig — ha erre már nincs lehetőség — be kell fizetni a költségvetés javára. Súlyos esetekben — amikor tudatosan elkövetett jogtalan haszonszerzésről van szó — a tisztességtelen haszon elvonásra kerül, s egyben gazdasági bírság kiszabására is előterjesztést teszünk. Az ilyen eseteket személyi felelősségre- vonás is követheti: a jogszabályok előírásainak megfelelően büntető eljárást is kezdeményezünk. Erre azonban Pest megyében 1979-ben nem volt szükség; Weyer Béla Megtérült szellemi tőkebefektetés Hat rendszerben gazdálkodnak Homokos, silány talajon gazdálkodik a Fehér Akác Tsz. Termelési eredményei azonban egyre gyakrabban állítják a figyelem központjába a közös gazdaságot. Hiszen mindenkit izgat, miként lehetett ezt a valamikor inkább csak a virágzó akácfákról nevezetes tájat gabonát, marha- és sertéshúst bőven adó vidékké varázsolni. Az okok között keresgélve rájövünk arra, hogy egyetlen tényezővel semmiképpen sem magyarázható a dinamikus fejlődés. Másfelől az is biztosnak látszik, a termelési rendszerekbe való bekapcsolódás nélkül nem tartanának itt, ebben a 10 és fél ezer hektáros gazdaságban. Közös érdekeltség Nos a dabasi Fehér Akác Tsz, mint elnökétől,. Kakucsi Gabriellától megtudtuk, hat termelési rendszernek is tagja. Iparszerű technológiával termesztik a búzát, kukoricát, bcrsót, napraforgót, cirkot és a sárgarépát. Üj, tavaly átadott 768 férőhelyes szarvasmarha-telepük megépítésében, üzembe helyezésében és a tartási módszerek kidolgozásában is fontos szerep jutott a velük kapcsolatban álló termelési rendszereknek. — Egyaránt ■ érdeke-e a nagyobb nyereség a gazdaságnak és a termelési rendszernek? A kérdést Bertoti István főagronómusnak tettük fel. — .A Bajai Kukoricatermelési Rendszer, amelynek tech[ nológiáját 4300 hektáron al- I kalmazzuk, hektáronként 90 ! forint alapdíjat kap tőlünk. I Ezenkívül terüle^egységen- i ként a jövedelem nagyságával arányosan osztozik a haszonban. Tehát fontos számunkra, hogy költségeink csökkenjenek. — A külföldiek gyakran érdeklődnek, a termelési rendszerek csupán egyszerű szak- tanácsadásra szorítkoznak-e, vagy ennél többet adnak? — A rendszerek előnyösebben vásárolhatnak, ezért nem fordulhat elő, hogy a technológiai sor egy fontos gépét, műtrágyát, vegyszert nem kap meg időben a taggazdaság. A magas biológiai értékű vetőmagvakat szintén biztosítják. | Nagy előny számunkra, hogy az óriástraktorok, kombájnok javítását, helyszíni diagnosztikai vizsgálatát is vállalják. Ennek különösen aratáskor van fokozott jelentősége. Cseregép — Mire gondol? — A jelentősebb ágazatok munkafolyamatainak szervezéséhez, a gazdálkodás színvonalának emeléséhez nagy segítségünkre voltak a rendszerek. Mivel elég korán beléptünk ezekbe, lehetőségünk van elemezni hatásukat egy hosszabb időszakot tekintve is. Az első periódust főként a termésátlagok gyors növekedése jellemezte. (1975-ben a búza hektáronkénti termésátlaga 29 mázsa, 1978-ban 40 mázsa volt, a tejtermelés megkétszereződött.) Most a hatékonyság, a minőség vált fontosabbá — mondja Kakucsi Gabriella. — A Fehér Akác Pest megye legnagyobb gabonatermő gazdasága. A kampányidőszakban minden gépre nagy szükségünk van. Ha a rendszer szerelői 72 óra alatt nem tudják megjavítani valamelyik kombájnunkat, a BKR cseregépet ad. — Arra már választ kaptunk a dabasi Fehér Akác Tsz-ben. hogyan marad egy termelőszövetkezet rendszertag. Arra azonban nem, hogyan lesz azzá? Tóth Tihamér, a tsz szarvasmarha-ágazatának vezetőjéé a szó: — A tehenészeti telep építésekor gondot okozott, milyen fejőberendezéseket szereljünk be. A tőkés import korlátozása miatt ugyanis le kellett mondanunk eredeti elképzeléseinkről. Ekkor jelentkezett a Taurin a húsmarhatenyésztő rendszer Dabason. Ajánlatot tettek, nemcsak megszerzik, be is szerelik az Alfa Laval fejőgépeket, de betanítják azok kezelőit is. Sőt a betelepítésben is segítségünkre lesznek. Ennek természetesen az volt feltétele, hogy belépjünk a rendszerbe. Közlekedő tehenek — Milyen előnyét látja ennek saját munkája szempontjából? — Régebben — más termelőszövetkezethez hasonlóan — zárt rendszerként működött a gazdaság. Most, hogy az idegenek,. a tanácsadók itt vannak. a korszerűbb követésére ösztönöznek engem és munkatársaimat egyaránt. Amikor például megjelentek a rendszer emberei és stopperórával mérték, ki mennyi idő alatt végez a fejéssel, valóságos versengésbe kezdtek a dolgozók. Senki sem akart ügyetlennek látszani a messziről jöttek szemében — magyarázza hamiskásan mosolyogva Tóth Tihamér. — Említette az istállók betelepítését, azt, hogy ez szakmailag nem is volt olyan egyszerű feladat? — Valóban így van. A Tau- rina szakembereinek tanácsára kisebb csoportban hoztuk az új telepre a teheneket A helyzet az, hogy az állatoknak meg kellett tanulniuk a közlekedési szabályokat — a fejőházból ki- és befelé történő mozgást — s ez kisebb létszámmal könnyebben ment Valkő Béla Az árakat azonban ellenőrzik.. Keletkezésük körülményeit a termelőnél az árhatóság ellenőrzi — az Országos Anyag- és Arhivatal, az ágazati minisztériumok árosztályai, a megyei tanácsok szak- igazgatási osztályai rejtőznek a gyűjtőfogalom mögött —, a ceruza vastagságát és a mérleg varázserejét a fogyasztók mellett a kereskedelmi felügyelet munkatársai is megcsodálják, s időnként — bár úgy tűnik, nem elégszer — szóvá is teszik, s ellenőrzik az árakat azok a szakemberék is, akiket így szoktak emlegetni: a PM-revizorok. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi revízióját és adóztatását végző, országos hatáskörű bevételi apparátus. Hat területi igazgatósága, 19 megyei és egy fővárosi hivatala van. A PM Bevételi Főigazgatóság Pest megyei Hivatalának vezetője Csekő Jenő; — Pénzügyi-gazdasági ellenőrzési munkánkban — mely a mérleg valóságának vizsgálatát, a költségvetési kapcsolatok és a számviteli és bizonylati fegyelem ellenőrzését, a gazdasági szabályozók hatásának felmérését foglalja magában — kiemelt szerep jut az árellenőrzésnek. A revízió során megvizsgáljuk, hogy a kalkulációkban feltüntetett anyag- mennyiség, a bér- és egyéb költségek az árképzési szabályoknak megfelelően szerepelnek-e, s ha ettől eltérést tapasztalunk, azt rögzítjük. Tipikus hiba például a költségek helytelen felosztása, a fogyasztók ily módon való megkárosítása. Szabad vagy fix A toki Egyetértés Tsz-ben például megállapították a revizorok, hogy — bár az utóbbi három évben összesen öt alkalommal végeztek külső szervek árvizsgálatot — még mindig sok hibát követnek d az árképzésben. A szövetkezetnek a vizsgálat időpontjában nem volt megfelelő szakUgyanakkor elismerőleg állapítja meg a jelentés, hogy a Pest megyei Közúti Építő Vállalat ugyan a fuvarköltségek téves megállapítása miatt többletbevételt ért el, ezt azonban saját belső ellenőrzésük feltárta, s így a különbözeiét visszatérítették. Papírok és fokozatok Megállapította, feltárta, észrevételezte. Hogyan jyt el a vizsgálatot végző revizor eddig a pontig? Milyen módszerrel dolgoznak a pénzügyi- gazdasági ellenőrzést végző szakemberek? A munkastílust így mutatja be Csekő Jenő: — Általában két revizor dolgozik együtt, előre meghatározott program szerint. Nem rajtaüitésszeren támadunk, a vizsgálat megkezdése előtt 3—4 héttel értesítést küldünk jövetelünkről, közöljük, mit akarunk vizsgálni, milyen kérdésekre készüljenek fel. A helyszínre érkezve a revizorok megbízólevelükkel jelentkeznek a gazdasági egység vezetőjénél, felveszik a kapcsolatot a társadalmi szervekkel, a belső ellenőrzéssel. Általában kérnek egy külön szobát, s hozzálátnak a könyvelés, a bizonylatok alapos átvizsgálásához. A laikus számára hihetetlennek tűnik, mégis igaz: a négy fal között, szinte kizárólag a papírokra támaszkodva a revizorok mindenre kiterjedő képet tudnak alkotni a vizsgált vállalat vagy szövetkezet teljes gazdálkodásáról. De mi lesz a megállapítások sorsa? Milyen következményei vgnnak. ha a revizorok szabálytalanságot állapítanak meg például az árképzés területén? — Ha csak kisebb horderejű tévedésről, olyan eltérésről van csak szó, mely mondjuk, egy rendelet téves értelmezéséből vagy hasonló okból adódott de kárt senkinek nem Okozott, akkor elegendő, ha .a vezetők figyelmét felhívjuk: korrigálják tévedésüket. Ha megállapítható, hogy az árképzés során indokolatlan Távol a főufakfóB Tóalmás reggeltől estig Reggel hatkor érkezem Tóalmásra. Már világosodik. Lóg az eső lába, a szél alacsonyan kergeti a rongyolt szélű felhőket. A falu ébredését szeretném meglesni, de elkéstem. A község lakói már régen talpon vannak. Igaz, az üzletek, a hivatalok még zárva, de az utcákon nyüzsögnek az emberek. Az autóbuszfordulóban egy helybeli felvilágosít: — Itt reggel fél négykor kezdődik az élet. Akkor indulnak a buszok... Körbenézek a faluban. Már idefelé jövet föltűnt: az út mentén szép, modern házak, mögöttük, hónaljig nedves, földbesüppedt, félrecsapott tetejű zsúp- fedeles házikók. Hiába akarok bemenni egyikbe, másikba, lakatlanok. Ügy tűnik, a múlt itt lezárult. Dé... A temető beékelődött a • falu házai közé, szép, rendezett. Felfigyelek egy obeliszkre. „A túrái csatában 1849. július 20-án megsebesült, és itt elhunyt nyolc névtelen honvéd huszár nyugvó helyét örökítő honfiúi adományokból 1899. július 20-án emelt sírkő” A múlt mégsem lezárt. A jelképes síron virágok ... A tanács tervei A barangolással gyorsan múlik az idő. Már nyolc óra. A hivatalos idő kezdete. A tanácsháza újnak tűnő épület. Udvarán törpefenyők zöldellnek, előtte gondozott KRESZ-park, odabent pedig jó csapatmunka. Ha nem is ilyen szóval. de ilyen értelemmel mondták el véleményüket a tóalmásiak, kényszerű sétám kérdezettjei. Balogh Ferencné 1953 óta vb-titkár, Földesi Ferenc 1954 óta tanácselnök. Mindketten helybeliek. Első kérdésem: — Mikor ébred a falu? — Korán. Sokan eljárnak innen dolgozni, busszal Tápiószecsőre, onnan vonattal Pestre, Ceglédre ... tizenhat autóbusz pedig egyenesen a vállalatokhoz viszi a tóalmásiakat. A falu munkabíró lakossága — munkaerő-tartaléka a fővárosnak. Csakhogy nem mindenki jár el a községből... — De nem ám — mondja a vb-tit- kárnő. — Sokan dolgoznak a helybéli Lenin Tsz-ben, a Fővárosi Patyolat Vállalat kihelyezett üzemében is 80 asszony talált munkát... A község nem nagy, 3500 lelkes, de mégis nagynak tűnik. Miért? — Ez optikai csalódás. Az új házak 300—400 négyszögöles telkeken állnak. Az öreg, zsúpfedelesek a tanácséi. Helyükbe valami középületet tervezünk... — Hiszen van itt minden — akadékoskodom. — Üzletsor, étterem, orvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda ... Igen, Tóalmáson jól terveztek. Az óvodát például túlméretezték, szerencsére, s ma nincs gond minden jelentkezőt felvesznek. A falu immárom 20 éves álma is valóság lett: a múlt esztendő őszén bekötötték a vezetékes ivóvizet. Van művelődési otthon, helyben lakó fogszakorvos és ... és melegvizes strand. Te jó ég, mi kellhetne még? — Sok. Nagyon sok — válaszol Földesi Ferenc tanácselnök. — A falunak 27 utcája van, 28 kilométer hosszúságban, s ebből csak 1500 méter a kiépített. — Ezt észre sem vettem. — Mert csak a főutcán sétált. Nézze meg az Árpád utat, például. Ott lakik Mohácsi Ferenc... Kastélytörténelem Széles, járhatatlan, kátyús földút, de partjai mentén a ház^k szépek. Mohácsi Ferencé is ... A falu történetének ismerője, s maga is e történelem részese. Mohácsi Ferenc nyugdíjas pedagógus 1926 óta tanította betűvetésre a gyerekeket. A •zsúpfedeles világban kezdte a pályát, amikor nyugdíjba ment, már nem lakott azokban senki. A történelmi ív alig pár évtizedet érint, mégis meny- ■nyi minden történt... A kastély. Az előtt az határozta meg a község életét. A múltja hírhedtté, a jelene híressé teszi az ekletikus, ám mégis szép épületet. A múltja? Kastélymúlt. Sok gazda. Báró Prónay Krausz bécsi bankár, a Wharmann család... a bolond lány. Aki azzal szórakozott, hogy néha végigkocsizott a falun, s két marokkal szórta a kétfil- léreseket. Aztán gróf Andrássy Géza és családja... Napi 15 liter tej a kastélyból az iskolának. Ha egy gyerek beteg volt, az édesanyja jött el a két deci tejért, ami járt volna a gyerekének. Ez a zsúpfedeles múlt. Meg az is, amikor Salamon Balázs önmagát fogta be a boronába... ott pusztult el a föl- decskéjén. Az idősek emlékeznek ... Ma az üzletsoron 2—3 zacskó tejet is vásárolnak az asszonyok, gépek dolgoznak a földeken. Gyermekparadicsom Aranyfácán étterem. Van itt minden. Presszó, biliárdasztal, s étterem tisztasággal. Serényi Zoltán üzletvezetőtől megtudom, hogy a menüt el is lehet vinni. Jönnek is érte sokan. Jelentős segítség ez a dolgozó asszonyoknak. Kiss László, általános iskolai igazgató, 15 éve tanít már itt, s 10 éve vezeti a 21 tagú tantestületet. A pedagógusok rmind helybeliek, itt is laknak. A lakásgond ismeretlen fogalom. A tornaterem hiánya viszont élő probléma Az iskola az 50-es években épült, típusterv szerint. Meg is látszik a külsején ... 346 gyerek jár ide. Képesítés nélküli pedagógus nincs. A kastély egykor gőgös kapuja, most tárva-nyitva. Tataroznak. Rácskay József üdülővezető kalauzol. Az épület a SZOT Gyermeküdülő, Tóalmás hivatalos nevet viseli. Az ország minden részéről jönnek ide nyáron, kéthetes turnusokban a gyerekek. Az őspark kiválóan alkalmas nagy számháborúra, a tó csónakázásra. Az üdülővezető aggodalmaskodik: június 15-től megindul a gyerekek áradata. Vajon készen lesznek-e addig az építők? Reménykedik... Délután ismét megélénkül a falu. Egymás után futnak be az autóbuszok. Jönnek haza azok. akik eddig másutt dolgoztak, hogy itthon tovább folytassák. Ki a kertben, ki a házán ... közben beugranak valamelyik presszóba (mert több is van itt), s felhajtanak egy üveg sört. Korán fekszenek, mert korán kell kelniük... Délután öt óra felé áttör néha a szürke felhőkön egy-egy tétova napsugár. A zsenge kísérlet csak másodpercekig tart, s azután ismét összehúzódik a sötétítő függöny áz égen. Lóg az eső lába. A szél alacsonyan kergeti a rongyolt szélű felhőket. K. L
