Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
I 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP vA&í, Op Tanácskozik a Pest megyei pártértekezlet Felszólalása további részében a nagyközség körzeti orvosa a személyes törődés, azaz az empátia képességének gyakorlását Ítélte döntőnek a gyógyító és a gyógyítandó viszonyában. A betegek igénylik, hogy orvosuk többet törődjön velük, legyein ideje meghallgatni bajaikat, ám erre annak ellenére, hogy a járás egészségügyi intézményeiben megvalósították az integrációt, ma még kevés a lehetőség. Az alapellátás túlterhelt, jóval az országos átlag felett van a járásban az egy körzeti orvosra jutó napi betegszám. Megegyező ezzel az iskolaorvosi hálózat kiépítettsége, ahol ugyancsak bokrosak a teendőik. Elgondolkoztatónak tartotta, hogy a járásban folyamatosan növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma, holott ők lesznek a jövendő felnőttjei. Nagy kérdés tehát, hogy az ilyen környezetben felnövő gyermekek milyen szemléletet, világlátást alakíthatnak ki. Beszélt az időskorúak életkörülményeiről, egyebek között arról, hogy 532 koros embert gondoznak a járásban, s mivel az igények nem csökkennek, érdemes megfontolni a házi szociális gondozás intézmények továbbfejlesztését. Ezt az is sürgeti, hogy a csupán- rendszeres gondozást igénylő betegek a belgyógyászati ágyak jelentős részét elfoglalják a kórházakban. Éppen ezért — javasolta — talán járható út az is, hogy az idős emberektől távol élő család részt vállal a házi Szociális gondozás fenntartásában — magyarán: anyagilag hozzájárul — s így bővíthető lenne ez a forma. Említést tett több kezdeményezésről, aminek célja a járásban az idős emberek mindennapjainak megkönnyítése. ★ Dr. Takács István felszólalása után ebédszünet következett, majd Balázs Gézáné, a százhalombattai városi párt- bizottság első titkára a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a pártértekezletnek. Ezután folytatódott a megyei pártbizottság beszámolója feletti vita. vannak szűkében, s erre elsősorban a politikai, társadalmi szerveknek és szervezeteknek kell gyorsan és élesen reagálniuk. A munka és tudat párhuzama Felszólalása befejező részében a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára a munkás- osztály szerepéről, történelmi küldetéséről beszélt, s azon belül arról, hogy milyen nehéz a múlt történelmi örökségétől‘megszabadulni. Ez sokkal lassúbb, nehezebb folyamat, mint az életkörülmények, a tárgyi feltételek javítása. Ugyanakkor: az életkörülmények, a tárgyi feltételek gazdagodása hat a szemléletre, a gondolkodásmódra, a műveltségi igényekre, éppen ezért a kettőt együtt kell vizsgálnunk, folyamatosan fejlesztenünk. Arra van szükség, hogy termelő munkánk és szemléletünk párhuzamosan változzon, legyen hatékonyabbá, mert csak kettősük adhat szilárd alapot arra, hogy kétségtelenül nehéz gondjaink enyhüljenek. Ezeknek a gondoknak az enyhítésében a magyar munkásosztály legjobbjai, s a szocialista brigádok már a közeli hónapokban is jelentős eredményeket mutattak fel. Ezeknek az eredményeknek egyrészt a tartóssá tétele, másrészt a széles körű kiterjesztése jó lehetőséget teremt arra, hogy megfelelően kezdhessük a népgazdaság VI. ötéves tervét. HORGAS ISTVÁ&HÉ, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltvezető-helyettese Szakmája helyzetével és gondjaival foglalkozott a bevezetőben utalva arra, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartásában, mindennapi munkájában olyan mozzanatok is hatnak, mint például az elemi munkafeltételek egy részének hiánya. Éppen ezért a bolthálózat fejlesztése tartós és hosszú időre szóló feladat, mert akkora, az elmaradás. Igaz, például Cegléd városában ebben a középtávú tervidőszakban 8 új szakboltot nyitottak meg — ezek különleges helyet foglalnak el a forgalomban — ám ennek ellenére, valamint azt is hozzávéve, hogy jelenleg 2 új ABC- áruház épül a városban — még mindig korszerűtlen az üzletek jelentős része. Különleges gondot okoznak azok a boltok, amelyek régi, gyakran magántulajdonban levő épületekben találhatók, mert itt szinte semmilyen korszerűsítésre nincs lehetőség. Kitért o hiánycikkek ügyére is. Mint mondotta, ez alapvető gondja a kereskedelemnek, hiszen a legrosszabb dolog azt mondani a vevőnek, hogy nincsen. Ma különösen nagy a jelentősége az ellátás folyamatosságának, a hiánycikkek száma csökkentésének, mivel a vásárlók igényei, elsősorban a folyamatos áruellátásra, illetve a megfelelő választékra tolódnak át a korábbi mennyiségi jellemzőkkel szemben. A város kommunistáinak küldötte ezután a többi között a zöldség- és gyümölcsértékesítés bővítésének szükségességét hangsúlyozta, majd azzal fejezte be szavait, hogy szocialista brigádjuk a párt XII. kongresz- szusa tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben megpróbálkozott másutt már meghonosodott formák átvételével, így például bekapcsolódtak a Munkád mellé add a neved! mozgalomba. DR. PETRASOVITS IMRE, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára Közismert, hogy a tudomány csak akkor válhat termelőerővé, ha választ tud adni azokra, a kérdésekre, amelyeket a gyakorlat tesz föl az üzemekben. A mezőgazdaságban is tudományos-technikai forradalom megy végbe, ez elsősorban a szocialista nagyüzemek eredményein és igényeiben mérhető. Olyan mérnököket várnak, akik minél hamarabb hasznos tevékenységre tudják váltani az egyetem falai között tanultakat. A szocialista, kommunista egyetemi szakenfberképzésben lényeges szerepet játszik, az oktatók, illetve a hallgatók személyisége. Ennek fejlesztésében várnak nágy feladatok az egyetemi pártszervezetekre. A mérnökképzés magában foglalja a diákok szakmai, kulturális, honvédelmi és testi nevelését is. Mégis legnagyobb figyelmet talán a vezetőképzés érdemel. A mai hallgatók a különböző gazdaságokban egykor a termelés, a gazdálkodás irányítói lesznek. Rátermettségük, felkészültségük alapvetően meghatározza vezetői stílusukat. A diákok politikai, emberi fejlődésében, annak irányításában jelentős munkát vállalhatnak a hallgatói pártalap- szervezetek. Ezért is érdemes kiemelni, hogy az utóbbi öt esztendőben a gödöllői egyetemen 120 hallgatót vettek föl a párt tagjainak sorába. A végzettek fele néhány év múlva rendre párttaggá válik, a munkásosztály, ideológiáját képviseli a parasztság és az agrárértelmiség körében. Az egyetemi oktató-nevelő munka színvonalát leginkább az fémjelzi, hogyan állják meg a helyüket a jövő mérnökei a gyakorlatban. Ennek egyik előfeltétele a részvétel a kollégiumi közösség munkájában, tudományos és kulturális életében. Lényeges az egyetemi évek alatt az együttműködés az oktatói és a hallgatói pártalapszervezetek kommunistái között. Ez a kapcsolat számos fogódzót ad a későbbi, a gyakorlati munkához. Gáspár Sás$dór: Megteremtve és megtartva céljaink, lehetőségeink összhangját A vitában ezután Gáspár Sándor, a Ma-, gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kért szót. Bevezetőben a Központi Bizottság üdvözletét és elismerését tolmácsolta Pest megye kommunistáinak, a megyei pártbizottságnak és átadta Kádár János elvtárs — mint a párt első titkára, s mint valamikori Pest megyei titkár — személyes jókívánságait Ezután a nemzetközi helyzet néhány főbb vonását' említette. A feszültebb viszonyok okait — mondotta — valójában és ténylegesen nem ilyen vagy olyan résztényezőkben kell látnunk, hanem az imperializmus lényegében kell megkeresni. Ezért például az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ürügyén indított szovjetellenes kampányt valójában ide, az imperializmus természetéhez kell visszavezetnünk. A továbbiakban a Politikai Bizottság tagja a nemzetközi helyzet néhány más jellemzőjével foglalkozott, majd belpolitikai kérdésekről szólott. A pórt szándékai világosak Hangsúlyozta: legyünk realisták belső helyzetünk megítélésében, mert csakis ez vezethet hasznos következtetésekhez. A szélsőségektől mindig óvakodni kell, de mai körülményeink közepette még inkább, mint máskor. Éppen ezért elsődlegessé válik az ítéletalkotásban, hogy melyek az országot vezető párt szándékai, illetve az,. hogy meg- teszi-e mindazon lépéseket a párt, amelyeket meg kell tennie. Ha így, ebben az értelemben keressük a választ, akkor azt kell felelnünk: a párt szándékai a széles tömegek előtt világosak, megértették, élvezik a dolgozók támogatását, s a párt — határozatok sora bizonyítja — sorban megteszi azokat a lépéseket, amelyeket a változó helyzet követel. Itt utalt Gáspár Sándor a pártéítekezle- ten elhangzott felszólalásokra, illetve a megyei pártbizottság beszámolójára, példákat emelve ki azokból annak érzékeltetésére, hogy jó irányúak a szándékok és a cselekvés is egyre inkább igazodik a követelményekhez. — Céljaink és lehetőségeink jó megválasztása, összhangjának folyamatos újjáte- remtése — ez most a fontos, reálisan tudni, mit vagyunk képesek megtenni, mire futja erőnkből, s mi az, ami csak később kerülhet sorra — mondotta a továbbiakban a Politikai Bizottság tagja. A realitások talaján Kitért az üzemi demokrácia bonyolult kérdéskörére, s megállapította: ügyelni kell arra, hogy ne legyenek irreálisak a követelmények. Ugyanakkor amit már elértünk az üzemi demokrácia tartalmi gazdagításában, azzal élni kell, nem szabad hagyni, hogy bárki bárhol félresodorja a demokratizmus eredményeit, mellőzze a dolgozók véleményének meghallgatását. Ezzel kapcsolatban Gáspár Sándor részletesen foglalkozott annak értelmezésével, amit a lehetőségek és óhajok viszonyának nevezhetünk. Mint mondotta, éles választóvonalat kell húzni a teendők sűrűjében az egyik oldalra csoportosítva azt, amit az objektív körülmények ma egész egyszerűen nem tesznek lehetővé, s a másik oldalra pedig mindazt, ami ésszerű munkával, fegyelemmel, kezdeményezőkészséggel megoldható. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra — mondotta —, hogy az emberek megértsék az objektív tényezők hatását, ám arra is ügyelni kell minden érintettnek, hogy senkit ne érjen igazságtalanság, olyasmi, ami sért, bánt. Ehhez még beruházás, pénz sem kell, mégis némely helyen leginkább ennek BARINKAIOSZKÁRNÉ, a Pest megyei pártbizottság titkára A kommunistákra az ta szemléletmód a jellemző, hogy kölcsönhatásban vizsgálják a politika, a gazdaság, az ideológia és a kultúra kérdéseit. Ez a szemlélet és az ennek megfelelő gyakorlat érvényesült megyénk életének fejlődésében — mondotta bevezetőül. A továbbiakban szólt az ideológiai, politikai munka eredményeiről, a pártszervezetek tömegkapcsolatának alakulásáról, s rámutatott, hogy a megye politikai életére a beszámolási időszakban mindvégig a kiegyensúlyozottság, a párttagság növekvő öntudata és cselekvőkészsége volt jellemző. A továbbiakban arról beszélt, hogy szinte törvényszerű, ha gondjaink növekednek, felerősödnek a közvéleményben a téves, nézetek. Ez indokolttá, sürgetővé teszi a gyors, alapos tájékoztatást, a vitakészség növelését a párttagság körében. A megye közművelődési intézményhálózatának fejlődését elemezve aláhúzta: tíz év alatt háromszor annyi korszerű művelődési intézmény épült, mint a felszabadulás óta összesen. A továbbiakban is szerelnénk — ha kicsit komótosabban is lépkedve —, de tovább járni ezen az úton. A legnagyobb előrelépést a múzeumi hálózat fejlesztésében tettük meg — mondotta —, s ezt a munkát tovább folyttyjuk öt-hat országos szintű múzeum kialakításával, nemcsak Szentendrén és Vácott, hanem Dél- Pest megyében is. Az összefogásban rejlő lehetőségeket elemezte ezután a művelődési házak közös fenntartásának eredményeiről szólva. Rámutatott: ennek a gyakorlatnak a továbbiakban is célja, jövője, értelme van. A szűkösebb gazdasági körülmények ugyanis nem vezethetnek az anyagi és szellemi erők szétforgácsol ásóhoz. A jövőben követendő megoldásként említetté a közművelődési intézmények fokozottabb integrációját. Ennek hasznossága már eddig is többször bebi- zonvosodott. Kívánatos lenne tehát — hosszú évek vitája nyomán — a jogszabályok rendezésével is törvényesíteni ezt a gyakorlatot. Felszólalásának befejező részében a kultúra emberi tényezőiről beszélt a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy a megyében élő egyre gyarapodó számú ér» telmiség óriási szellemi kapacitást, embert, környezetet, életmódot formáló erő. Kiemelte a közművelődési dolgozók szerepét, fontosságát: munkájuk ideológiai, politikai jellege igényli, hogy a pártszervek kádermunkájában az eddiginél rangosabb helyre kerüljenek. Gondot okoz; ugyanis, hogy a népművelők több mint fele képesítés nélküli és gyakran magára hagyatott hivatása gyakorlásában. Végezetül rámutatott: az eszmei, ideológiai élet tisztaságáért némcsak a kultúra, az ideológia területén dolgozók a felelősek, hanem ez valamennyi párttag kötelessége. JÁMBOR MIKLÓS, i Szakszervezetek Pest megyei Tana'csának vezető titkára A szervezett dolgozók előtt is ismert a megye fejlődése. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint az ágazati szak- szervezetek megyeszerte támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkahelyeken és a lakóterületeken folytatunk — hangsúlyozta felszólalása bevezető részében Jámbor Miklós. Majd arról szólt, hogy a pártszervezetek mindig megkülönböztetett ii- gyelmet fordítottak a munkás- osztályt, a dolgozók más rétegeit tömörítő szakszervezetre. A megye párttagságának tijbb mint tíz százaléka szakszerve- .zeti tisztségviselőként tölt be társadalmi funkciót. Nagyszerepük van abban, hogy a szakszervezetek segítői és szervezői is voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyek a megyében születtek. Pest megyében összesen mintegy 325 ezer munkás él. Az aktív dolgozók 96 százaléka szervezett, számuk meghaladja a 182 ezret, ez 18 ezerrel több, mint 5 esztendővel ezelőtt. A szakszervezetek segítő, szervező munkájukkal eredményesen vettek részt a gazdasági feladatok kialakításában és megvalósításában. Kezdeményező szerepet vállaltak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, az újítómozgalom továbbfejlesztésében. Ehhez hozzájárult, hogy a dolgozók véleményükkel munkájukkal nap mint nap kinyilvánították: egyetértenek pártunk politikájával, s annak végrehajtásáért tenni is hajlandók. Ennek legfényesebb bizonyítéka az az aktivitás, amellyel a megye szocialista brigádjai sorra vállalták a kommunista műszakokat a kongresszus ’tiszteletére. A továbbiakban arról szólt, hogy a. szakszervezetek tevékenységében jelentős változást hozott a bizalmiak hatás- és jogkörének növelése, a bizalmitanácskozások rendszere. A. bizalmiak testületé, a vállalati szakszervezeti tanácsok együttes ülései tovább szélesítették a munkások bevonását a vezetésbe, részvételüket a termelési, feladatokkal kapcsolatos döntésekben. Végezetül azt emelte ki az SZMT vezető titkára, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták lelkiismeretesen tesznek eleget pártmegbízatásuknak. Részük van abban, hogy a dolgozók magukénak érzik a vállalati feladatokat, a munkapadok mellett egyre többet akarnak tenni azok végrehajtásáért. (Folytatás a 6. oldalon)
