Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

"-y&imp 1980. MÄRCIUS 2., VASÄRNAP (Folytatás az 5. oldalról) DR. HÉMETNÉ imMi emrgít, n Óbuda Tsz párlbizoltssgcnak titkára A kongresszusi irányelvek Vitáját, a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott hoz­zászólásokat elemezve ki­emelte, hogy a dolgozók ha­tározottan igénylik a párt- szervezetek irányító, ellenőr­ző szerepének további erősíté­sét. Elítélik a szocialista rend­szerünktől idegen magatartás­formákat, a pazarlást, a ci­nizmust. Ha ilyet tapasztal­nak, várják — és joggal — a felelősségrevonást. Tettek he­lyett nem fogadnak el magya­rázatokat, hiszen nagy több­ségük a rábízott munkát be­csülettel ellátja. Éppen ezért felelőtlenség volna, ha nem ellenőriznénk a munkafegyel­met egyebek közt ott is, ahol a munkát szervezik, a terme­lés feltételeit teremtik még. A legkisebb lazítás, a jelenték­telennek tűnő hiba azon a fronton is súlyos károkat okozhat. A továbbiakban érintette a felszólaló az Óbuda Tsz mun­káját, kiemelkedőbb eredmé­nyeit. Mint a szentendrei já­rás küldötte kiemelte, hogy nemcsak az Óbuda Tsz-ben, hanem járásszerte megnőtt a közéleti aktivitás. A dolgozók egyre több fórumon élnek de­mokratikus Jogaikkal, véle­ményt mondanak, javaslato­kat tesznek. A pártszerveze­tek jelentős politikai feladata mindenütt ezen*javaslatok fi­gyelembevétele. Kötelességük felhívni a gazdásági vezetők figyelmét arra; éljenek a tö­megekben rejlő szellemi tar­talékkal. Befejezésül aláhúzta, hogy a taggyűlések tapasztalatai szerint a párttagok és a pár­ton kívüliek egyaránt egyet­értenek pártunk politikájával, a közvélemény megköveteli annak végrehajtását. NAGY ISTVÁNNÉ, a Nagykőrösi Konzervgyár raktárosa Nagykőrösön is kritikusan és, önkritikusan értékelték a kommunisták az utóbbi öt esztendő munkáját. A gyári pártértekezleten is nyilvánva­lóvá vált, hogy a munkások a párt politikája mellett állnak, egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel — mondotta a felszólaló. Ezután azt emelte ki, hogy mennyire' fontos a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó' ipar közötti együtt­működés. Helyesnek tartotta, hogy az élelmiszeripar fej­lesztése iparpolitikánk köz­ponti kérdése. Hangsúlyozta; a konzerv­gyár dolgozói tisztában van­nak azzal, hogy nemcsak a munka mennyisége számít, ha­nem egyre nagyobb jelentősé­ge van a minőségnek, a nö­vekvő, differenciáltabb fo­gyasztói igények kielégítésé­nek. Éppen ezért, azon kell ványosnak. Kétségtelen azon­ban, hogy saját érdekeiket is szolgálják ezzel, hiszen a tervszerű gondozás kamatozik. Ehhez azonban szeretni kell a szakmát, érteni a frissen ér­kező, és a korábbaknál fejlet­tebb változatot képviselő gé­pek javításának mikéntjét. Befejezésül bejelentette, hogy a ceglédi járásban eddig 6200 szocialista brigádtag csatlako­zott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor brigádjának felhívásához, a kongresszusi műszakok vállalásához. gondolkodni, hogyan lehet a beruházási lehetőségeket leg­ésszerűbben kihasználni. A Nagykőrösi Konzervgyár 3500 dolgozója mindenekelőtt a gépgyártástól vár fokozottabb előrelépést, elsősorban a beta, karítást segítő berendezések szempontjából. A sérült gyü­mölcsök válogatása nagy gon­dot jelent a termelőknek, s a feldolgozóknak egyaránt. Még alkalmasabb gépek enyhítenék ezt a gondot, természetesen figyelembe véve a népgazda­ság lehetőségeit. A budai Járda kommunistáinak egy csoportja DR. SZABADFA3.VY ANDRÁS, i ceglédi városi kórház igazgató főorvosa A szocialista egészségügy megteremtésének egyes moz­zanatait taglalta, majd a ceg­lédi egészségügyi centrum fo­kozatos kialakítását vázolta, benne a ma már 900 ággyal rendelkező intézmény fejlődé­sét, A centrum kialakulásá­ban fontos szerep jutott az egészségügyi szakiskola létre­hozásának is, igazolva a ko­rábban sokszor hangoztatott igény jogos voltát. Hatalmas iramban fejlődik az orvostudomány — mondat­ta a továbbiakban — ám ez veszélyek hordozója is, mert a gyógyító csak egyes tünetcso­portokra, szervekre figyej, s esetleg szem elől téveszti az embert, mint egészt. Ez a ve­szély körültekintő munkával elkerülhető, és ebben éppúgy vannak szakmai, mint politi­kai, társadalmi teendők. Ceg­lédet az Egészségügyi Minisz­térium területi pacemaker- — szívritmus-szabályozó műszer — központnak jelölte ki, ami SZŐNYIJÓZSEFHÉ, a Hazai Fésűsfonó ksrepestarcsai gyárának csoportvezetője Kétszázmillió forint értékű rekonstrukció valósult meg az üzemben, de ez nem egyszerű műszaki feladat volt, hanem meg kellett nyerni a kollek­tívát is a célnak; Részletesen szólt a rekonstrukció rendel­tetéséről,, így arról, hogy a hazai gyapjú fokozott fel- használására kerülhetett sor befejezése után. Napjainkban az import gyapjú részesedése a teljes anyagfelhasználásból 60—65 százalékkal csökken a rekonstrukció közbejöttével, s ennek gyári, népgazdasági je­lentősége nem kíván különö­sebb méltatást. Beszélt arról is, hogy a rekonstrukció kedvező munka- körülményeket teremtett a patinás üzem kerítésén belül, s ma itt található az ország legkorszerűbb fésűsfonodája. Javultak a szociális ellátás adottságai is, s ennek ellenére tartósak a munkaerőgondok. Talán az a magyarázata — vélte a felszólaló —, hogy náluk a teljesítményt fizetik, azaz némelyek számára sok­kal egyszerűbb elmenni idő­béres munkahelyre. Ha lehet, * napjainkban könnyen leheti az az egy üzem nem tudja igazán hatásosan érvényesíteni a differenciált bérezés, a mun­kateljesítmény következetes megfizetésének gyakorlatát. feltételezi — amint arra más gyógyítási területeken is szük­ség van — a szakmai integ­rációt. Az igazgató főorvos felszó­lalása befejező részében az alapellátás szerepkörét, ren­deltetését méltatta, s hangsú­lyozta ezen belül az intéz­mény-integráció üdvös hatá­sát. Ez helyes lépésnek bizo­nyult, a koncentráltabb mun­ka feltételeit teremtette meg. Van ugyanakikor egy de is, s ez a de a tárgyi körülmé­nyekre értendő. Ezzel együtt folytatni szük­séges a szakorvosi rendelő­hálózat kiépítését, s egy új kórházra is jogos igény mu­tatkozik a megyében. A tanácskozás, előtti percek. Végit Jőzsefné Szlgetbccséről, az Elzett betanított munkása, Paulheim Antalná, a ráckevei Aranykalász Tsz betanított munkása és Klein József, a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat telepvezetőle. HAJNAL GYULA, az abenyi Ságvári Endre Tsz , gépszerelője Jóleső érzés hallani a me­zőgazdaság eredményeiről, hi­szen a saját portájáról hall az ember — mondotta beve­zetőben. A járás mezőgazda­TÓTH ISTVÁN, a Dunamenii Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója Dinamikus a villamosener- gia-ipar fejlődése — hangsú­lyozta bevezetőben — s ezt a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 KV-os távvezeték megépí­tése és üzembehelyezése is jól bizonyítja. Tényekkel iga­zolta a távvezeték előnyeit, majd a megye szerepét érin­tette e különleges területen; Pest megye mondhatja magá­énak az ország legnagyobb erőművét, s itt található a két legnagyobb alállomás, Gö­dön, illetve Albettirsán. Beszélt az energiaigények növekedésének kétarcúságáról, "fáz a jogos szükségletek gya­rapodásáról és a pazarlásról. Ma már — állapította meg — érzékelhető a lakosság éssze­rűbb villamosenergia-felhasz- nálása. Ugyanakkor tovább­ra is jogos az igény az elosz­tóhálózat fejlesztésére, re­konstrukciójára, mert ez a települések érintett csoportjá­ban lényeges tényezője az élet- körülményeknek. Ezután Százhalombatta fej­lődésének ötesztendős útját vázolta, a két nagy ipari üzem gyorsított kivitelezését, majd arról beszélt, miként fejlő­dött a termelés hatékonysága. Ezt a fajlagos ráfordítások csökkenése épp úgy bizonyítja, mint a kivitel jelentős emel­kedése a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Biztató a terme­lékenység alakulása is, hiszen a csökkenő létszám ellenére oldották meg sikerrel mind az erőműben, mind a finomító­ban a növekvő feladatokat Ez azonban rugalmas, a vál­tozásokat gyorsan érzékelő gazdálkodást feltételez, s mint a tények bizonyítják, a két nagy ipari komplexumban er­re megvan a törekvés és a hajlandóság. A kiállítás nagy érdeklődést váltott ki sági üzemei öt év alatt egy- milliárd forintot fordítottak beruházásokra, s ami a fon­tos, ennek nagyobb részét gé­pekre, berendezésekre adták ki. Ismertette a nagyközség mezőgazdaságának eredmé­nyeit, saját szövetkezete sza­kosodását a cukorrépa terme­lésre. Ami gond: egyre keve­sebb a mezőgazdasági gépsze­relő, s a termelőszövetkezetek keserves tandíjat fizetnek an­nak fejében, hogy a kevés sze­relő csekély szakmai tapasz­talata szembetalálkozik az egyre drágább és egyre bo­nyolultabb gépek karbantartá­sával. Akadozik az alkatrész- ellátás is — folytatta — oly­kor csekély értékű áruk miatt több millió forint értékű gé­pek állnak. Jogos büszkeség­gel említette, hogy közös gaz­daságukban 8—10 év a gépek átlagos élettartama és ez jó­val fölötte áll a másutt szok­KAZAI GYÖRGY, a Pest megyei Fémipari Vállalat kovácsa A pártszervezetek gazdasági ellenőrző munkájával fog­lalkozott a felszólaló, s mint rámutatott, ez feltételezi, hogy az alapszervezeti vezetőségek partnerei legyenek a gazda­sági vezetőknek. Ne csak köz­vetítsenek bizonyos feladato­kat, hanem önállóan értékel­jenek, elemezzenek, a vezetők pedig vállalják az egyéni fe­lelősséget. Érdekes — hang­súlyozta —, hogy a középve­zetők egy része olykor kí­vül marad az ellenőrzés ha­tósugarán. Elgondolkoztató az is, hogy a középvezetőknek beosztottjaik kevésbé mondják el gondjaikat, mint a társa­dalmi szervek valamelyik tisztségviselőjének. Elkerülhe­tetlen tehát annak elemzése, miért van ez így és hogyan lehetséges változtatni rajta. Kazal György a továbbiak­ban vállalata szolgáltató rész­legének kanyargós útkezdésé- ről adott, számot, majd azt ál­lapíthatta meg, hogy a lakos­ság számára fontos részleg ta­valy már kilenc és fél millió forintos árbevételi tervet tel­jesített. Annak idején sokan kárhoztatták őket, miért vág­nak bele ilyen bizonytalan do­logba, az élet azonban bizo­nyította, hogy a lakossági szolgáltatásban is hasznos eredmények érhetők el. Tanácskozik a Pest megyei pártértekezlet i

Next

/
Thumbnails
Contents