Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

'xffldav 1980. MÁRCIUS U, FENTEK Mohammed Doszt Moszkvába érkezett A szovjet kormány meghí­vására csütörtökön este Moszkvába érkezett Sah Mu- hammed Doszt, az Afganisz­táni Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere. Szovjet kollégájával, Andrej Gromi- kóval folytat majd megbeszé­léseket a két ország kapcsola­tairól és az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Az afgán külügyminiszter már több ízben járt a Szov­jetunióban, legutóbb az ENSZ Biztonsági Tanácsának afga­nisztáni vitájára utaztában. Mind a tanács ülése előtt, mind onnan visszatérőben ta­lálkozott Andrej Gromikóval. Hivatalos látogatására azon­ban most kerül sor első íz­ben. A. látogatást köszöntve, az Izvesztyija csütörtök esti kiadása megállapítja: a kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásai hozzájárulnak a két ország közötti baráti kapcso­latok további erősödéséhez. Az afgán külügyminisztert a moszkvai repülőtéren And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter és több más hiva­talos személyiség köszöntötte. Az ENSZ székhelyén csütör­tökön a közgyűlés és a Biz­tonsági Tanács hivatalos do­kumentumaként közzétették azt a levelet, amelyet Sah Mu- hammed Doszt, az Afganisz­táni Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere intézett az ENSZ főtitkárához, s amelyben rámutat: a világim­perializmus, élén az Egyesült Államokkal, Kína soviniszta köreivel és a pakisztáni reak­ciós erőkkel rendszeresen be­avatkozik az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság bel- ügyeibe, és ez súlyos veszély­be sodorta a békét és a sta­bilitást a térségben és világ­szerte. Pakisztán területét támasz­pontként használják fel az Af­ganisztán területére irányított nagyszámú terrorista kikép­zésére. Az imperializmus, élén az Egyesült Államokkal, azzal az ürüggyel, hogy a szovjet fegy­veres erők korlátozott létszá­mú kontingensének afganisz­táni jelenléte állítólag veszé­lyezteti a térség békéjét, fel­használva az Afganisztánban az utóbbi időben lezajlott bel­ső eseményeket, igyekszik megerősíteni katonai támasz­pontjait és jelenlétét a világ különböző részein, különösen az Indiai-óceánon és a Perzsa­öböl térségében. A külügyminiszter végezetül leszögezi: Afganisztán a béke és az el nem kötelezettség po­litikáját folytatja, amely arra irányul, hogy baráti kapcso­latokat tartson fenn minden békeszerető országgal, külö­nösképpen pedig szomszédai­val. Százhalombattára Olajszállítmány A Krk-szigeti Omisalj kikö­tőjébe szerda este befutott a „Szpirosz Alemosz” görög tartályhajó, amely 168 000 ton­na arab kőolajat hozott Ma­gyarország részére. Ez az el­ső olyan nyersolajszállítmány, amely az Adria-vezetéken jut majd el a magyar—jugoszláv határon levő Golába, s onnan Százhalombattára. A szállítmány „kirakása” csütörtök reggel megkezdő­dött, s a kőolaj a tavaly de­cemberben üzembe helyezett vezetéken négy-öt nap alatt eljut a magyar országhatárig. Plenáris ülés Bécsbea Nincs konstruktív nyugati álláspont Nyikolaj K. Taraszov szov­jet nagykövet elnökletével csü­törtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 231. plenáris ülését. A tanácskozáson dr. Ernst F. Jung nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője szólalt fel, s a tervezett csökkentéssel kapcsolatos úgynevezett kísérő vagy kiegészítő intézkedések témakörét taglalta. A szocialista országok szó­vivője a nyugati álláspontról szólva kiemelte, hogy a kiegé­szítő intézkedések komplexu­mát nem tartják különválaszt- hatónak az alapkérdéstől, a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésétől, il­letve az arról szóló megálla­podásoktól. Az a törekvés, hogy a nyugati országok az indokoltnál nagyobb jelentő­séget próbálnak tulajdonítani ezen kérdéseknek — csakis azzal magyarázható, hogy to­vábbra sem helyezkednek konstruktív álláspontra a bé­csi tárgyalások valódi témá­jául szolgáló csökkentési kér­désekben. Khomeini felhívása után Ma — választások Ismét Khomeini ajatollah mindent eldönteni képes te­kintélye vetett véget egy na­pok óta húzódó iráni vitának. Amikor felhívással fordulta nemzethez, megfogalmazása szerint „a választások edőesté- jén” és e szóhasználattal fél­reérthetetlenül jelezte, hogy a szavazás megkezdését pártolók mellé áll. A választások lebonyolítá­sának nem könnyű feladatá­val megbízott belügyminiszter a maga részéről annyit tehe­tett, hogy azonnal riadóké­szültségbe helyezte a bizton­sági erők teljes állományát, betiltotta a politikai gyűlése­ket, a rádió, a tv és a han­gosbeszélők felhasználását, és letartóztatást parancsot adott ki a politikai falragaszokat letépkedő „gyanús elemek” ellen. Khomeini üzenete nagyará­nyú részvételre szólította fel a választópolgárokat, kérve, hogy „ne jobb- vagy baloldali jelölteket, hanem az iszlám iránt mélységesen elkötelezett politikusokat juttassanak be a Gerald Ford még tétovázik A Gollup-intézet vizsgálata já esélyekkel biztatja Gerald Ford, Carter elnök elődje, egy republikánus vá­lasztási gyűlésen közölte, hogy március 20-a előtt nem dönt: Erőszakhullám Libanonban Általános sztrájk Bejrút ke­leti, keresztény negyedében és az egész városra kiterjedő erőszakhullám jellemezte a libanoni fővárosban tapasztal­ható helyzetet csütörtökön, vagyis egy nappal azután, hogy merényletet kíséreltek meg Camille Chamoun, a jobboldali nemzeti liberális párt elnöke, volt köztársasági elnök ellen. Megfigyelők szerint a me­rénylet egy rivális jobbolda­li csoport műve volt. Nincs egység azonban a haladó erők soraiban sem: csütörtökön ösz- szecsapások voltak az El Fa­tah palesztin szervezet és az Árnál elnevezésű baloldali síita szervezet fegyveresei kö­zött. Rendőri források a halá­los és sebesült áldozatok szá­mát 12-re teszik. Súlyosbította a helyzetet az, hogy az össze­csapások a várost az ország déli részével összekötő fő köz­lekedési út betorkollásánál folytak, elvágva így Bejrú­tot az élelmiszer-utánpótlás fő útvonalától. A harcok okairól nem érkezett jelentés. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet el­nöke, dr. Ghazi Husszaint, a Bécsben működő nemzetkö­zi szervezetekhez akkreditált képviselőjét, kinevezte az oszt­rák kormány mellé akkredi­tált diplomácia képviselőjévé. jelölteti-e magát vagy sem? „Mindenesetre leszögezte: „egyedüli célom, hogy politi­kailag, vagy akárhogyan, Car- tert kibuktassam a Fehér Házból”. Ford a jelenlegi el­nök gazdasági programját ka­tasztrofálisnak, energiapoliti­káját céltalannak és hatásta­lannak, külpolitikáját pedig ellentmondásosnak, tévelygő­nek és veszélyesnek nevezte. Ford korábban jelezte: Ro­nald Reagant, a Republikánus Párt jelenlegi favoritját, túl­ságosan jobboldalinak tartja ahhoz, hogy megnyerje az el­nökválasztást. Ezért a volt el­nök a párt „megmentése” ér­dekében vállalná a jelöltséget. Ford egyelőre még nem gyűj­tött pénzt saját kampányára, és kortesszervezete sincs. A Gallup intézet vasárnap nyilvánosságra hozott legutób­bi felmérése szerint, ha most kerülne sor egy Carter—Ford párviadalra, az utóbbi a sza­vazatok 54 százalékával győz­ne a választáson Carter 44 százalékával szemben. parlamentbe, mert a belpoli­tikai egység megteremtésének egyetlen járható útja”. Ba- níszadr köztársasági elnök fel­hívásában inkább a külpoli­tikai összefüggésekben kere­sett érveket. Irán szuvereni­tásának és területi egységének garanciáját a sikeres válasz­tásokban, a hatékony parla­ment létrehozásában jelölte meg. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem adta fel harcát elvesztett Iráni po­zícióinak visszaszerzéséért. Egyidejűleg azonban azzal a demagógiával ijesztgette hall­gatóságát, hogy a választáso­kon tanúsított esetleges bi­zonytalan, ingadozó magatar­tásuk, vagy helytelen dön­tésük „alkalmat szolgáltat majd a Szovjetuniónak ahhoz, hogy veszélyben érezve déli határait, támadást intézzen Irán ellen”. A pénteki parlamenti vá­lasztások előtti utolsó beszé­dében Baniszadr ismét állást foglalt a kormány és a hiva­talos intézmények szerepének megerősítése mellett, sürgetve a párhuzamos hatalmi köz­pontok felszámolását. Rádió- nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ország problémái mindaddig súlyosbodni fog­nak, amíg a különböző dön­téshozó központokat meg nem szüntetik. „A társadalmi és politikai élet, a biztonság megszilárdítása szükségessé teszi, hogy csak a hivatalos szervek szólhassanak bele az ország ügyeinek intézésébe” — hangsúlyozta az elnök. Bani­szadr egyúttal kijelentette, hogy a túszügy véleménye szerint csak gyengíti az iráni forradalmat, és a reális ki- I bontakozás módjairól kellene i gondolkodni. Magyar javaslat Géniben A genfi leszerelési bizott­ság csütörtöki ülésén felszó­lalt dr. Kőmíves Imre nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó genfi ENSZ- képviselője. Kőmíves Imre nagykövet hangsúlyozta: a magyar kor­mány támogatja azt a törek­vést, hogy nemzetközi szerző­déssel tiltsák be a radioaktív anyagok katonai célokra tör­ténő felhasználását. Felhívta a bizottság figyelmét a közel­múltban az országgyűlés által elfogadott, az atomenergiáról szóló törvényjavaslatra, amely a Magyar Népköztársaság po­litikai törekvésével összhang­ban deklarálja, hogy az atom­energia csakis békés célokra hasznosítható. A nagykövet felszólalásában sürgette, hogy a bizottság hamarosan hozzon létre munkacsoportot a szer­ződéstervezet mielőbbi, lehe­tőleg még ez évi kidolgozása érdekében. A magyar küldöttség a munka meggyorsítására a gen­fi leszerelési bizottság múlt évi ülésszakán okmányt ter­jesztett elő. Jobboldali rágalomhadjárat Georges Marchais ellen Nyilatkozatban ítélték el a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és vezető szerveinek az ellenállási moz­galomban részt vett tagjai csü­törtökön azt a kampányt, amelyet a L’Express-szel az élen a polgári sajtó indított Georges Marchais, az FKP fő­titkára ellen. Előzőleg az FKP Politikai Bizottsága már meg­bélyegezte ezt a támadást, s a párt március 27-én nagy­gyűlést rendez, hogy válaszol­jon rá. Jegyzet KGST-együftműködés Sikeres év volt — így össze­gezhető a szocialista gazdasá­gi közösséghez tartozó orszá­gok együttműködésének tava­lyi mérlege. A KGST tagálla­mai 1979-ben is előreléptek a termelés szakosításában, az egymás közötti áruszállítások bővítésében, a korszerű gazda­sági kapcsolatok meghonosí­tásában. A tanácskozások, a koordinációt szolgáló megbe­szélések eredményeként ta­valy is fontos döntések szü­lettek a kereskedelmi-gazda­sági együttműködés tovább­fejlesztéséről. Ezek biztosítják majd a 80-as években is a szocialista országok zavarta­lan fejlődését Tervegyeztetés A tavalyi év döntő jelentő­ségű volt például a tervkoor­dinációs munkában. A tagál­lamok elvégezték a középtá­vú — a következő öt eszten­dőre szóló — népgazdasági tervek egyeztetését. Ezek jó alapot biztosítanak az egyes országoknak saját programja­ik összeállításához. Űj vonás volt tavaly, hogy a középtávú programok ki­dolgozásával egyidejűleg egyes népgazdasági ágazatokban tíz­éves távlatokban is mérlegel­tek. körvonalaztak elképzelé­seket a tervezési, ipari, külke­reskedelmi szakemberek. A korábbi esztendőkben ugyan­is bebizonyosodott, hogy a szocialista országok adottsá­gai, lehetőségei — és a meg­változott körülmények is — megkövetelik a valóban hosz- szú távú programok elkészíté­sét. a reálisan előrelátható te­endők megtervezését. Erre az úttörő jellegű munkára az ipa­ri termelés szakosításában és kooperációjában került sor — kedvező eredményekkel. A hosszú távra együttműködést jelentő egyezmények kedvező keretet biztosítanak az egyes országoknak, hogy a világ- gazdaság várható fejleményei­vel összhangban végrehajt­hassák a szükséges termelés­szerkezeti változtatásokat. Nagy segítséget nyújtott a hosszú távú programok meg­alapozottabb . kidolgozásához, hogy tavaly a KGST jubileu­mi ülésszakán újabb célprog­ramokat fogadtak el. Így ma már az energetikában és a nyersanyagok termelésében, a mezőgazdaságban, a közleke­désben, a fogyasztási cikkek gyártásában, valamint a gép­ivarban van a tagországoknak 1990-ig szóló közös programja. Közös beruházások ♦ A célprogramok kidolgozása jól bizonyítja: ha megvan a megfelelő közös érdek és ér­dekeltség, akkor a tagállamok viszonylag rövid idő alatt ké­pesek arra, hogy elvégezzenek olyan tervezési munkát, ami­ben korábban nem volt gya­korlatuk. Tovább gyarapodott a szo­cialista országok befejezett közös beruházásainak száma. Tavaly adták át a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kilovol­tos távvezetéket, amely meg­bízható összeköttetést teremt a Szovjetunió nyugati energia- rendszere és a többi európai szocialista ország között. A távvezeték átadásával a világ egyik legnagyobb, összesen leg­alább ISO ezer megawatt tel­jesítményű villamosenergia­rendszere jött létre. A terve­zésben és építésiben szerzett tapasztalatokat a magyar vál­lalatok jól kamatoztatják majd, hiszen egyre nagyobb az érdeklődés a távvezetékek létesítése iránt. A többi kö­zött bekapcsolódunk a KGST- energiagyűrű északi részének megépítésében, amely a Szov­jetuniótól Lengyelországig to­vábbítja — hasonló teljesít­ményű vezetékkel — a villa­mos energiát. A két rendszer pedig jó névjegyet adhat a más országokban való szere­lési-tervezési munkálatok el­végzéséhez. Ugyanezt elmond­hatjuk az orenburgi gázveze­ték építésének tapasztalatai­ról is. A csőkígyó 2750 kilo­méter hosszan az Orenburg környéki lelőhelyektől egé­szen a Szovjetunió nyueati határáig nyúlik. Teljesítőké­pessége világviszonvlatban is kiemelkedő: 30 millió köbmé­ter földgáz évente. Erősödött a múlt évben a külkereskedelmi együttműkö­dés is. Ez nemcsak az áru­csere-forgalom dinamikus bő­vülésében mérhető le — ami a világgazdaság jelenlegi hely­zetében minden résztvevő szá­mára rendkívül fontos volt —, hanem a kölcsönösen szállított termékek körének bővülésében is. A tervezési, a külkereske­delmi és az ipari szakembe­rek folyamatos tanácskozásai­nak eredményeként egy sor olyan terméket sikerült „fel-. fedezni”, amelyet korábban tőkés országokból vásároltak meg a KGST-országok, no­ha azokat a szocialista part­nerek is gyártották. így a ha­gyományos árucsere-forgal­mon belül nagy értékű és a termelés, valamint a fogyasz­tás szempontjából igen jelen­tős nyersanyagok, gépek, be­rendezések. mezőgazdasági cikkek cseréltek gazdát. A jövő feladatai Tovább fejlődött — az or­szágok érdekeinek és a köve­telményeknek megfelelően — a pénzügyi elszámolások rend­szere. Az egymás közötti áru­csere-forgalomban erősödött az irányzat, hogy a termékek árait a világpiaci árakhoz igazítsuk. Ezzel összhangban bővült a KGST közös valutá­jának, a transzferábilis rubel­nek a szerepe,' hatásköre. A kedvező eredmények elérésé­ben nem kis szerepet játszott az sem, hogy 1979-ben is sok új szabvány, statisztikai foga­lom egységesítésére került sor. amelyek bevezetése és következetes alkalmazása le­hetővé teszi az együttműködés további elmélyítését Az elmúlt év jó néhány, sürgős megoldásra váró prob­lémát is felvetett. Az együk ilyen: még mindig lassan, oly­kor nehézkesen lépnek előre a KGST-országok a gyártmány­szakosításban. Közös igény — és érdek is —, hogy mielőbb általánosan alkalmazható mé­rőszámokat dolgozzanak ki a szakembere^ az eltérő árrend­szerek és árszerkezetek miatti nehézségek áthidalására. Ezt a munkát sürgeti, hogy a szo­cialista országok érdekeltek a nemzetközi kapcsolatok bőví­tésében. A gyártmányszakoso­dás és a közös árrendszer fej­lesztésével kiküszöbölhető lesz, hogy a KGST-országok kínálatai keresztezzék egy­mást a harmadik piacokon. A kedvező eredmények mel­let sok javítanivaló van még a kooperáció, a tudományos­műszaki együttműködés terü­letén is. Az eddig aláírt meg­állapodások — amelyeknek többsége igen sikeres a gya­korlatban — inkább kétolda­lúak. Még kevés az igazán sokoldalú szerződés, ami pe­dig nagymértékben megköny- nyíthetné az egyes országok­ban a termékszerkezet váltá­sát, de egyúttal a szükséges import biztosítását is. A következő időszakra elő­retekintve tehát vannak meg­oldásra váró kérdések, fel­adatok, amelyek a korábbiak­nál bonyolultabbak, nehezeb­bek lesznek. Az eltelt 30 év­ben változtak a követelmé­nyek, változtak a feltételekés a módszerek. Egy azonban szilárdan állandó maradt: az együttműködés fejlesztésének szükségszerűsége. F. A. Georges Marchais-t 720 ezer más franciához hasonlóan 1942-ben munkaszolgálatra hurcolták el Németországba. Marchais megszökött és 1943- ban visszatért Franciaország­ba. A felszabadulás után lé­pett be a CGT-be, majd 1947- ben, amikor a kommunista mi­nisztereket kizárták a kor­mányból, felvételét kérte az FKP-ba. A L’Express a náci időkből származó nyugatnémet irattári anyag alapján azt pró­bálta bizonygatni, hogy Mar­chais 1944-ben még Németor­szágban volt — amit azóta több tanú is cáfolt. Az FKP főtitkára különben kijelentette, kész bármiféle vizsgálóbizottság előtt beszá­molni életének e szakaszáról, feltéve, hogy a vezető polgári politikusokra is kiterjed a vizsgálat, mit tettek ők azok­ban az időkben. CSAK RÖVIDEN. EGY SZÖULI katonai bíró­ság csütörtökön 10 évi bör­tönbüntetésre ítélte Csüng Szung Hva tábornokot, a dél­koreai hadsereg volt vezérka­ri főnökét. Azzal vádolták, hogy együttműködött Pák Csöng Hi diktátor gyilkosával, a dél-koreai titkosszolgálat vezetőjével, tájékoztatta őt a hadsereg lépéseiről és szerepet vállalt a merénylet utánra tervezett puccsban. TIZENEGY embert gyilkol­tak meg egyetlen napon Tö­rökország különböző városai­ban. Az ország déli részén fekvő Hilvan város közelében ismeretlen tettesek tüzet nyi­tottak egy munkásokat szállí­tó autóbuszra. A merénylet során hét ember vesztette életét.» ADDISZ ABEBÄBAN befe­jeződött az Afrikai Egység­szervezet miniszteri tanácsá­nak háromnapos ülése, ame­lyen a most függetlenné vá­ló Zimbabwe kérdése szere­pelt napirenden A határoza­tában a 49 tagú szervezet fel­hívást intézett a világ minden országához, hogy nyújtson se­gítséget Zimbabwénak.

Next

/
Thumbnails
Contents