Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

1980. MÁRCIUS 14., PÉNTEK ment V K/hnap 3 A nők és a fiatalok Az utánpótlás biztosítása Küldöttközgyűlés a MESXOV-néI Hét végi ügyetet Megszűntek az üresjáratok Virággal, kedves ajándékkal köszöntötték a Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek csü­törtöki küldöttközgyűlésén a kollektívák képviseletében megjelenít lányokat, asszonyo­kat. S ehhez, a nemrég múlt nőnapon kívül az a tény is apropót szolgáltatott, hogy központi napirendként a nőpo­litikád és az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtásáról tár­gyaltak a küldöttek. A tanács­kozáson ott volt dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se, dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának el­ső titkára, Osztás János, a bu­dai járási pártbizottság titká­ra és Ihászi József, a TESZÖV elnöke. Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy -a fia­talok száma tovább növeke­dett a takarék- és lakásszövet­kezetekben, s néhány évi stag­nálás után az áfészefcnél is. Az említett helyeken több mint 4300 a harminc év alatti dol­gozó. Kellő szakmai, politikai képzettséggel látják el a rájuk bízott feladatokat, de az után­pótlás biztosítása egyes szak­mákban — vegyesiparcikk, ru­házati eladó, cukrász, sza­kács — nem megy könnyen. A fiatalok tevékenyen kiveszik részüket a szövetkezetpolitikai, mozgalmi munkából éppúgy, miként a nők, akik aktivitás­ban, felkészültségben nem ma­radnak el férfi kollégáiktól. Egyre növekvő számban vesz­Éveken keresztül nap mint nap azt hallhattuk vállalatve­zetőktől, hogy kevés az em­ber, munkaerőhiány van. Az utóbbi egy-két év azonban sok helyütt bebizonyította, hogy nem az ember kevés, hanem a munka szervezettsé­ge, gépesítettsége nem megfe­lelő. Egy felmérés szerint az iparban dolgozóknak egyhar- mada anyagmozgatással fog­lalkozik. Hasonló volt a hely­zet a Nagykőrösi Konzerv­gyárban is, ahol az utóbbi há­rom évben azonban sikerült gyökeres változást elérni. Kevesebb fizikai munkát 1976-ban racionalizálási program vette itt kezdetét, az anyagmozgatók és csomagolok létszámának csökkentésére. A gyárvezetés az Anyagmozga­tási és Csomagolástechnikai Intézet munkatársaival együtt új szervezési rendszert veze­tett be. Erről, ennek eredmé­nyéről beszélgettünk Ábra­hám Tiborral, a Nagykőrösi Konzervgyár műszaki főmér­nökével. • — A fő célkitűzés az anyag- mozgató és csomagoló létszám csökkentése volt. Tizenkétmil­lió forintért építettünk egy új modem raktárát, amely biz­tosítja a rakodógépek jobb ki­használását, a kézi rakodást. Beszereztünk hat, automata csomagológépsort, köztük két, igen modern, úgynevezett zsu­gorfóliás csomagológépsort. A zsugorfóliás csomagolásnak több előnye van. Egyrészt ol­csóbb, mint a kartondobozos, másrészt kisebb helyet foglal el az áru. Átrendeztük a gyá­ron belüli anyagmozgatást is, ennek eredményeként három év alatt 148 emberrel tudtuk csökkenteni a létszámot anél­kül, hogy ez hátrányosan be­folyásolta volna a minőséget, vagy a mennyiséget. Bizton állíthatom, hogy a gyáron be­lüli szervezettség magasabb sók részt a vezetésben, kettős íeladaituikból adódóan — anyák és dolgozó nők egy személyben — nem mindig zökkenőmente­sen. Dr. Dudás Gáspár, a MÉSZÖV Ellenőrzési Irodájá­nak vaetője az állami,, a szövet­ségi és a szövetkezeti ellen-őr­zés elmúlt évi tapasztalatairól tájékoztatta a küldötteket. Az egyre céltudatosabbá váló ellen­őrzések mellett is megtörténik, hogy a nem eléggé alapos vizs­gálatok nem tárják fel a hiá­nyosságokat, akár évekig is rejtve maradhatnak. Ezzel ösz- szafügg, hogy a vagyonvédelem sem mindenhol kielégítő. Az áfész áruházaiból, boltokból sok helyütt hiányoznak a biz­tonsági berendezések, s ahol vannak, ott sem mindenütt üzemképesek. A lakásépítő szö- veiükeaajEiknél különös figyel­met igényel a közös vagyon, az építőanyagok, lakásfelszerelé­sek fokozott védelme. A beszámolókat követő vitá­ban tizenhárom hozzászóló mondotta el véleményét. Cson­ka Tibor, a kereskedelmi dol­gozók nehéz körülmények kö­zött is példás helytállását hang­súlyozta. A példamutatásra, a nőkkel és a fiatalokkal való fokozottabb törődésre hívta fel a figyelmet dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és dr. Husti István ás. A küldöttközgyűlésen a ta- i karákszövetkezeti választmány I élére új elnököt választottak Szatmári Károly személyében, aki a Nagykáta és vidéke Ta­karékszövetkezet elnöke. szintre emelkedett, gyorsabban és jobban tudjuk ellátni fel­adatainkat. Gyors megtérülés — Mennyi idő alatt térül meg a nem csekély, 44 mil­liós befektetés? — A csomagológépek ára — a megtakarítás révén — körülbelül egy év alatt térül meg. A raktár természetesen ! valamivel hosszabb idő alatt I hozza be a ráfordított költsé­geket. — Milyen fejlesztéseket ter­veznek az idén? — Jelenleg a tervezett 55 millió forintos bruttó nyere­ségből mindössze 5,3 millió forintot tudunk a fejlesztésre fordítani. Tröszti szinten az idén befejeződik a 260 millió forintos költséggel épülő hat­vani paradicsomsűrítmény- program és a tröszt 250 mil­liót fordít a Kecskeméti Kon­zervgyár kukorica és bébiétel programjára. Termékkel fizetünk Saját házunk táján, a Nagy­kőrösi Konzervgyárban csak szinttartó beruházásokra lesz lehetőség. Feltétlenül be kell szereznünk egy úgynevezett kisdobozoló töltőgépet és igen nagy szükségünk volna auto­mata záró- és töltőgépekre, a I borsó- és a paradicsomkon- zervek készítéséhez. Évek óta tárgyalunk a Sieber—Hegner nyugatnémet céggel, amely termékek ellenében gépsoro­kat adna nekünk. Ez szá­munkra igen előnyös volna, hiszen termékeinket jobban megismerné a nyugati piac, mi pedig a legmodernebb automata gépsorokhoz jut­nánk. Vásárolunk az idén egy úgynevezett alagútpasztőr gé­pet, mely hőkezelési eljárással csíramentesíti a nyersanyagot. Beszerzünk továbbá egy négy­Gyakran szóba kerül a fo­gyasztási szövetkezeteknél a va- gonálXás-pémiz. Talán nine's is olyan áfész, amelyiknek még nem kellett volna fizetnie. Hogy ez iigaziságos-e vagy sem, nem lehet vitatéma, hiszen a MÁV-nak, s közvetve a nép­gazdaságnak pénzbe, nem is kis pénzbe kerül a feleslegesen álló vagon. A budai járási áfésznak pél­dául tavaly a 739 ezer forint, az Öcsa és Vidéke Áfésznak 1978-ban. 760 ezer forint ki­adást jelentett. De, hogy ez nem törvényszerű, illetve nem elkerülhetetlen, éppen ezek a fogyasztási szövetkezetek bi­zonyították saját példájukkal, Munkaszervezéssel A vagonok időben vagy kés­ve történő kirakása alapvetően munkaszervezési kérdés. A Monor és Vidéke Áfész például évente több mint 4 millió forintot fordított a szál­lításra. Ezt soknak találtak. Ezért összevetették a szállítási igényeket és a kapacitásukat, s kiderült, hogy a 23 gép jármű­ből 6 teherautót nélkülözni tudnak. Természetesen a hat legöregebb, legrosszabb mű­szaki állapotban levő gépjár­művet kiselejtezték. A szállítá­si, fenntartási költségek csök­kentésében a gépkocsivezetők szocialista brigádjának válla­lása is nagy szerepet játszik. Ügy döntöttek, hogy ők maguk gondoskodnak a rájuk bízott járművek ápolásáról, s a hely­ben megoldható karbantartás­ról is. Ugyancsak követendőnek látszik az, ahogy a mononak a kötelező műszaki vizsgákra előkészítik a gépjárműveket Az idén 14 kocsit kell idősza­kos műszaki vizsgára külde­fejes, darabostermék-töltő gé­pet. Építkezünk a főzelékkon- zerv üzemrészünkben, terveink szerint május—júniusra ké­szül el. niük. Korábban a felkészí­tésért, tehát a komplett rend- behozatalért járművenként át­lag 70 ezer forintot fizettek ki. Most, egyébként kislétszámú, saját szerelőrészlegük elvál­lalta hat elsővizsgás gépkocsi felkészítését. Kiszámolták, így 30—40 százalékkal kevesebbe kerül. Bírság nélkül Több gondot fordítanak a szállítás szervezésére is. Meg­oldották a visszfuvarokait, vagyis megszűnt az üresjárat. A vasúti kirakodó részlegnél bevezették a szombat-vasár­napi ügy eletet. Az eredmény: 1977-ben 575 ezer, 1978-ban 145 ezer, 1979-ben már csak 110 ezer forint vagonállás-pénzt kellett kifizetniük. 'A hétvégi ügyelet megszervezését köve­tően tavaly már előfordult, hogy négy hónapig egy fillér bírságot sem kért tőlük a MÁV. Két optika kínálkozik kono­kul a cigányság helyzetének megítéléséhez: egy történeti s egy — jobb szó híján — je­len idejűnek nevezhető optika. Az első, a múlthoz viszonyít­va ahogy mondani szokták, történelmi jelentőségű fej­lődést mutat. A második, a mai társadalmi állapotokhoz képest még mindig súlyos kü­lönbségeket. Azok az adatok, amelyeket a megyei főorvos — dr. Tengelyi Vilmos — tett le a napokban a cigányság élet- körülményeinek javításával foglalkozó Pest megyei Koor­dinációs Bizottság asztalára, többnyire ugyancsak efféle kettősséget tükröznek. Kétszer annyi koraszülött A cigánylakosság egészség- ügyi helyzetével foglalkozó je­lentés egyik tipikus számsora a koraszülötteké. Eszerint ezer cigánycsecsemőből 1973-ban 211, 1978-ban már csak 198 volt- koraszülött. E már csak viszonylagossága azonban nyomban érthetővé válik egy Az Ócsa és Vidéke Áfész Is kidolgozoitt jó néhány intéz­kedést a szállítási gondok eny­hítésére. A rakodógép mellé beszereztek, illetve munkába állítottak egy darus autót, va­lamint egy markológépet Így növelni tudták aiz olcsóbb raik- lapos szállítások arányát. Megszervezték továbbá a hétvégi készenléti szolgálatot, s bevezettek, egy új anyagi ér­dekeltségi rendszert. Jól esi női jók? A szállítóeszközök beosztá­sát ég teljesítményét termé­szetesen. naprakészen vezetik, s erre alapozva határozzák meg a napi szervezési felada­tokat. Hogy jól csinálják-e, bi­zonyítja a következő: 1978-ban még minden tonnányi MÁV- árura 38, tavaly már csak 7 forint költség esett. másik adat mellett: az or­szágban 1978-ban ezer új­szülött közül 96 volt koraszü­lött. A cigányságot — maradi életmódja miatt — tehát még ma is kétszer annyira sújtják a veszélyekkel járó korai szüle­tések, mint a teljes népessé­get. Hasonló, bár az előzőnél ki­sebb eltéréseket mutat a cse­csemőhalálozások alakulása. Pest megyében a legutóbbi adatok szerint ezer kisgye­rekből csecsemőkorban 27 halt meg, ugyanekkor ez a szám a cigánylakosságon be­lül 33 volt. A magasabb mor­biditási arány legfontosabb oka az, hogy a cigányszülők olykor nem ismerik fel kellő időben a gyerekeket fenyege­tő veszélyt, s késve vagy egyáltalán nem viszik a cse­csemőt orvoshoz. De szerepet játszik a 33 ezrelékben az is, hogy egyre ritkuló számban ugyan, de olykor-olykor (ezer esetből 28-szor) a cigányasszo­nyok — minden óvintézkedés ellenére — még mindig ott­hon szülnek. Fehér foltok az oltásban A gyermekoltások alakulása érzékeny kérdése a cigányság egészségügyi viszonyainak. Évek óta sajátos százalékharc folyik itt. — Nem a statisztika ked­véért forszírozzuk az oltáso­kat. Az, hogy a megyében a jelenlegi 98 százalékos arányt sikerül-e 99, majd 100 száza­lékra növelni, voltaképpen a járványok kitörésének lehető­ségét, illetve azok megszünte­tését jelenti. Amíg nincs be­oltva minden gyerek, szinte bármikor elkezdődhet egy komolyabb járvány, mint arra néhány évvel ezelőtt volt már példa. Akkor Nagykáta kör­zete volt a diftériás (torok­gyík) megbetegedések góca, vagyis az a járás, ahol az ol­tási arány jelenleg is csak 96 százalékos. A hiányzók je­lentős része telepi gyerek, hi­szen a faluszéli házakban a kicsik szüleik miatt csak 85— 90 százalékban kapják meg a szükséges oltóanyagot. Amíg pedig az oltási térképen fe­hér foltok találhatók, fennáll olyan súlyos szövődmények­kel járó megbetegedések ve­szélye, amelyeket az orvostu­domány már régen tud gyó­gyítani. Ilyen szomorú anakro­nizmus volt, amikor tavaly Szekszárdon diftériában meg­halt egy fiú — mondta a ta­nácskozáson dr. Horváth Imre, a megyei KÖJÁL orvosa. Szó volt az ülésen a tele­pek közegészségügyi helyzeté­ről is. A megyei körkép je­lentős különbségeket tárt fel. Legtöbb helyen a szeméttáro­lás, vízellátás és higiénés kér­dések alapvetően megoldot­tak, néhány telep azonban a legelemibb követelményeknek sem felel meg. Nyáregyházán, Meteorológiai világnap Az idén kezdődik az éghaj­lati világprogram: a különbö­ző földrészek, országok idő­járási változásainak tízéves átfogó kutatási terve, az ENSZ meteorológiai világszer­vezete irányításával. A meteorológusok az el­múlt évtizedben a Föld kü­lönböző tájain bizonyos elto­lódást tapasztaltak az idő­járásban. Így a trópusi vidé­keken további területeket hó­dítanak a sivatagok a koráb­binál forróbb, szárazabb idő miatt. Máshol — például In­diában — éppen az árvizeket okozó monszunok váltak gya­koribbá. Észak-Amerikában a telek lettek hidegebbek. Ná­lunk, a mérsékelt égöv alatt, a megelőző évtizedekénél hű­vösebbek voltak a nyarak, enyhébbek a telek, s több csapadék hullott. A meteorológiai világnapról öt világrész 140 országában emlékeznek meg abból az al­kalomból, hogy 1950. márciu­sában alakult meg az ENSZ meteorológiai világszervezete. Sülysápon és a Dankó-telepen például nincs ivóvíz minősé­gű víz, s ezeken a telepeken — valamint Pilisen — leg­nagyobb a szennyezettség is. Népszaporulat és családtervezés A iegsúlyosabb megélhetési gondokkal változatlanul a sok gyerekes családok küszköd­nek. A tanácsok 1978-ban Pest megyében 3 ezer 519 csa­ládnak, köztük 530 cigánycsa­ládnak juttattak havonta rendszeresen segélyt, ezek ösz- szege átlagosan 716 forint volt Emellett alkalmanként tü­zelőt, ruhát, élelmiszert, vi­taminkészítményeket és rend­kívüli segélyt is kaptak a leginkább rászorultak. A megyei tanács 1977-ies határozata óta a tudatos csa­ládtervezés elősegítése érdeké­ben ingyen fogamzásgátlót jut­tatnak a telepen élő asszo­nyoknak. A megyei főorvos értékelése szerint az eredmé­nyek biztatóak, mind többen igénylik és szedik a tablettá­kat. Az utóbbi időben csök­kent az ötnél több gyerekes családok száma, ugyanakkor emelkedett a három- és négy­gyerekeseké. A cigánylakosság szapqrulata — mint már évek óta — kétszerese a népszapo­rulatnak: 1978-ban ezer la­kosra 16,2, ezer cigánylakosra 32,5 élveszületés jutott. A kudarcok megelőzéséért A megyei koordinációs bi­zottság újra állásfoglalásban rögzítette: a társadalom egész­ségügyi és szociális céljai megkövetelik, hogy a cigány- gyerekeket — ha a dolgozó szülők ezt igénylik — min­denképpen fel kell venni az óvodákba és bölcsődékbe. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő felkészítés nélkül az iskolai követelményeknek megfelelni gyakran nem tud­nak. A bizottság felhívta több ta­nács figyelmét, hogy a cigány­ság életkörülményeinek javí­tása érdekében — ahol ez még szükséges — biztosítsa az egészségügyi kultúra minimá­lis feltételeit: létesítsen ár- nyékszékek'et, temettesse be a telepek közeiében fekvő sze­métgödröket, s biztosítson meg­felelő vizet. Az egészségesebb élet külső feltételei azonban önmagukban nyilvánvalóan kevesek, emellett folyamatos felvilágosító tevékenységre van szükség. A gödöllői já­rásban megalakult cigánykis- mama-klub, a pomázi cigány­klub és a Csobánkán meg­szervezett vöröskeresztes ak­tívákból álló cigány egész­ségügyi állomás többek kö­zött épp erre az egészségügyi nevelő munkára vállalkozott. Babus Endre Kovács Attila Ernő Kukoricaliszt és -gríz A Monori Állami Gazdaság kukoricafrakcionáló üzemé­ben nagyobb mennyiségben készül kukoricaliszt és -gríz étke­zési célokra. Az új termek egy kilogrammos csomagolásban már kapható is a szövetkezeti boltokban. A kukoricakészít­mények a jövőben Magyarországon is nagyobb teret kapnak a vállalati és gyermekétkeztetésben, a kórházakban és a ház­tartásokban. Kukoricagrízből egyébként cxtrudált termékeket is készítenek a monoriak, amelyet a saját üzemük és a Ka­locsai Sütőipari Vállalat ízesít és értékesít a FÜSZÉRT-en ke­resztül. A melléktermékek sem vesznek kárba; takarmánynak dolgozzák fel. Zsugorfóliában a zakuszka Uigépsorok a Nagykőrösi Konxervgyárhaa Sz. P. Kevesebb... és mégis több Napirenden: a cigányság egészségügyi helyzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents