Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

Pont az év után D r. Némethné Lőrincz Margit, az Óbuda Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára felszólalt a megyei párt­értekezleten. Arról beszélt, hogy a dolgozók elítélik a szocializmustól idegen tet­teket: a pazarlást, az ész- szerűtlen beruházást, fej­lesztést, a cinikus magatar­tást. Felelősségre vonják a hanyagokat. Megnézik ho­vá teszik a forintokat, pon­tosan kikalkulálják, mire érdemes pénzt fordítani. A tettek helyett nem fogad­nak el magyarázkodásokat. A pártbizottság titkára csak saját szövetkezetéről szólt, de szavai más me­zőgazdasági üzemre is vo­natkozhattak volna. A zár­számadó közgyűlések bizo­nyították, hogy Pest me­gyében jó, sikeres évet zártak a termelőszövetkeze­tek. Akkor is, ha sok gazdálkodási nehézséggel küszködtek, s a megválto­zott gazdasági körülmények erősen hatnak a megye szövetkezeteire is. A dabasi járás gazdasá­gai például kedvezőtlen ter­mőföldön gazdálkodnak, de még ott sem kell szé­gyenkezni az eredmények miatt, ötletekkel, a helyi adottságok kihasználásával sok mindent lehet pótolni. Csak a tunyaság, a kö­zömbösség, az objektív okokra hivatkozás, a lehe­tőségek figyelmen kívül hagyása konzerválhatná a termőföld mostohaságát. De hát éppen arra való a nagyüzem, hogy felülke­rekedjék mindazon, ami nem állhatna módjában a kisüzemnek, az egyes, ma­gára maradt embernek. Az pedig külön elismerésre méltó, hogy nemcsak ész­reveszik, hanem kutatják is a dabasi tsz-ek a kínálko­zó lehetőségeket, s mindent megragadnak azért, hogy jobban éljenek, jobban gaz­dálkodjanak maguk és má­sok hasznára. ' n est megyében találha- tó a legtöbb orszá­gos hírű termelőszö­vetkezet. Példák sém na­gyon kívánkoznak a papír­ra, mert a nevek ismerő­sek. Ha a tejtermelés nagy fejlődéséről, a nagy hoza­mokról esik szó, mindenki a dunavarsányi és a kocsé- ri tsz-re gondol. Ha a baromfihús és tojás rend­szerre, akkor a hernádi tsz- ről beszélnek. Ha a szarvas­marha-tenyésztésről, a nyúl, a galamb stb. tenyésztésé­ről, az érdi Bentavölgye, a Magyar—Szovjet Barátság tsz Cegléden, a dunavarsá­nyi Petőfi, a vácszentlász- lói Zöldmező. Ha a gyü­mölcsrendszer alakulásáról, a dánszentmiklósi Micsu­rin, ha a cukorréparend­szer, akkor az abonyi Ság- vári Endre Tsz ... s nincs tsz, ami valamiről ne len­ne híres: állattenyésztésé­ről, virágkertészetéről, zöld­ségtermeléséről, élelmiszer­feldolgozójáról ... A mezőgazdasághoz mit sem értők is gyönyörköd­hetnek a megye gazdago­dásában: a hő termő gyü- mölcsösökberí, a mindent tudó gépekben, a műtrágya okos felhasználása árán szépülő határban. Pest me­gye árúi nemcsak saját ott­honukban, vagy a főváros­ban kelendők, hanem az exportigényeket is ki­elégítik. Még a mindent próbára tevő időjárás sem tud kifogni a gazdaságo­kon: ha valamit elpusztított a fagy, vagy az aszály, sa­ját erőből pótolják a vesz­teséget. Ha a hagyományos termelésben valami nem sikerül, a melléküzemágak, a kisegítő üzemek, az élel­miszer feldolgozók kiegé­szítik a jövedelmet. A zárszámadáskor arról is beszámolhattak a nagy­üzemek, milyen nagy sze­repet vállalnak a háztáji gazdaságok segítésében, s nekik köszönhető, hogy az ország piacán bőséges áru­val jelentkeznek a háztá­jiak is. A megyében nem múlik el hónap, hét, hogy vala­hol valamit ne kezdemé­nyeznének, s ha kockázatos is, amit próbálnak, vállal­ják. Aki kezdeményez, aki v_ ______________________ ko ckáztat, azt megbecsülik és a felsőbb szervek segí­tik. S ha nem is sikerül­het egyformán minden vál­lalkozás és a jó vállalko­zás sem térül meg egyik napról a másikra — nem fogy el a türelem. Tapasz­talat igazolja, hogy a jól átgondolt, jól előkészített, a közösség által támogatott kezdeményezések többsége eredményt hozott. em közömbös ma már a tsz-ekben, mit mennyiért termelnek. Valaha csak a mennyiséget nézték: mindegy mibe ke­rül, csak legyen elég ter­mék. Tavaly azonban a szokottnál is szigorúbb szá­mításokkal elemezték: eny- nyiért érdemes-e, szabad-e. Agrármérnökök, közgazdá­szok vesznek részt a fal­vak átformálásában, po­litikai, szakmai tudás ter­jesztésében. Pest megye agrárcentrumában, a gö- döllői Agrártudományi Egyetemen végző agrár-ér­telmiség közvetlenül is hat környezetére. A közgyűléseken, a kül- döttgyuleseaen felelősen mérlegelték a tsz tagjai a gondoKat is. Lehetne pél- aául tovább erősíteni a szövetkezeti demokráciát —, mondották. Javasolták: ne nagy gyülekezetoen érte­kezzenek, ott kevésbé nyíl­nak meg az emberek, nem olyan hatásosak a viták. Szervezzenek kisebb cso­portos beszélgetéseket, ahol meghittebb a légkör és azt is szóra lehet bírni, aki nehezebben oldódik. A számadásokon a szo­cialista brigádok munkáját is értékelték. Felajánláso­kat tettek, kommunista szombatokat szerveztek. A tudományos és technikai forradalom vívmányairól és jövő feladatairól szóltak. Akár az iparban. De mi ebben a csodálatos, amikor a nagyüzemi mezőgazda­ságban az az igazi válto­zás, hogy a termelés már iparszerű és akik termel­nek, jól szervezett, intenzí­ven gazdálkodók. A me­zőgazdaságban is az ex­portnövelést, a takaréko­sabb gazdálkodást, a sajá­tosságoknak megfelelő ter­melést, a belső tartalékok feltárását, a termelés meny- nyiségi növelése mellett a minőség javítását, a ver­senyképességet, a jó koope­rációt, az ésszerű társulá­sokat, a szerződéses fe­gyelmet emlegették. A karva-akaratlan is az jut az ember eszébe (miközben hallgatja, mennyi gonddal küszköd­nek a gazdaságok, különö­sen az új szabályozók hatá­sa miatt, s kevesebb be­ruházásra lesz lehetőség, mint amennyi szükséges lenne, mily sokat kell dol- gozniok minden forintnyi nyereségért, azért, hogy megfeleljenek a követel­ményeknek), ezeknek a gondoknak a minősége is jólétről, nagy-nagy fej­lődésről árulkodik. Arról feltétlenül — mert ez a tény önmagában is kifeje­ző —, hogy Pest megyében egyetlen tsz sem zárt mér­leghiánnyal. A termelőszövetkezetek ugyan lezárták az évet, de csak formailag. A korábbi esztendők erőfeszítései, a tavalyi sok-sok siker alap­ja az idei jó gazdálkodás­nak. Csak papíron kezdődik valami új: a jól tartott ál­latok tovább fejlődnek a korszerű istállókban, az ősszel elvetett mag né­hány hét múlva kibújik a földből, az őszi trágyázás hatása idén érződik, a me­legházakban virágzanak a jól telelő virágok. A régen vásárolt gépeket már elő­készítették a soron követ­kező munkához. Mégis van, ami teljesen új: megújult a kedv, az erő. A jó munka öröme új tettekre, új ötletek meg­valósítására ösztönöz. Üj harc kezdődik: felülmúlni a tavalyi eredményeket. Örök emberi tulajdonság érvényesül a mezőgazda­ságban is. Amiről tegnap még elégedetten szóltunk, holnap ugyanannyival már elégedetlenkedünk. S. A. ^ PEST MEGYEI VHiC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 14L, FENTEK Á for-hálőxat Bővülnek a szolgáltatások QStajssipptsniók es ÉBmmk anyarbtsn Motorbenzinből 1978-ig év­ről évre átlagosan 100 ezer, 1979-ben viszont már csak 25 ezer tonnával több fogyott el, jóllehet ekkor 108 ezer új személygépkocsi állt forga­lomba. A takarékossági intéz­kedések és az áremelkedés együttes hatására mintegy 100 ezer tonnával csökkent az üzemanyag-felhasználási több­let — hangzott el egyebek kö­zött az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és az Afor — csütörtökön tartott — kö­zös sajtótájékoztatóján. Az Afor — ahogy azt Ter- nyák Benő vezérigazgató és dr. Karádi István kereskedel­mi igazgató elmondta — 420 üzemanyagtöltő-kutat tart fönn s emellett még ellát 150 Áfész-, Tüzép- és egyéb töltőállomást. Sikerült előbbre lépniük a fáradtolaj összegyűjtésében. Bakó Gábor, az Afor KISZ- bizottságának titkára elmond­ta: 1979 májusában verseny- felhívással fordultak az érde­kelt KISZ-szervezetekhez, hogy gyűjtsék össze, s adják el az Áfomak a fáradtola­jat. Tizennégy helyen, köztük a Keleti pályaudvar melletti és a budaörsi kutaknál már mű­ködnek az olajcserélő készülé­kek. Az Országos Természet­es Környezetvédelmi Hivatal segítségével először a Balaton körüli, majd a Dunakanyar­ban levő töltőállomásokat sze­relik fel olajszippantókkal. Az olajkályhát használók is takarékosabbak . lettek. Az Afor háztartási tüzelőolaj for­galma 65 ezer tonnával lett kevesebb a tervezettnél. Ez is segítette, hogy az ellátás a télen zökkenő- mentesebb volt a koráb­biaknál. Javul az ellátás Több lesz az építőanyag Idén a tervek szerint 82 ezer lakás épül hazánkban, s ami igencsak figyelemreméltó: 57 ezer ' közülük magánerőből, nagy részük családi házként. Lesz-e elegendő építőanyag a korábbi szűk esztendők után? Ez a kérdés joggal izgatja te­hát az otthont teremtőket. A válasz megnyugtató: az ága­zatvezetés több intézkedést hozott az ellátás javítására, il­letve biztosítására. A cementigények kielégíté­sét például nemcsak a bél- apátfalvai új gyár beindulása biztosítja majd, importtal is kiegészítik a készleteket, ösz- szesen mintegy 1 millió 850 ezer tonna cement kerül érté­kesítésre. A váci DCM is tel­jes energiával csatasorba állt: mostanáig a tervezettnél töb­bet, 196 ezer tonnát gyártot­tak. Ugyancsak sok vesződséget okozott a födémszerkezetek hiánya is, e téren szintén vár­ható javulás. A lábatlani és a dunaújvárosi beruházások be­fejezése az eddiginél 1 millió 400 ezer folyóméterrel több vasbeton gerendát jelent majd a hazai telepeken. Megkezdő­dött e hó elejétől o BVM szentendrei gyárának váci te­lepén is a beton födémbélés- elemek gyártása, a hét elejéig 201 ezer darab készült el. Előreláthatóan falazó anyag­ból is elegendő kerül az el­árusító helyekre. És kedvező körülmény, hogy a téglaipari termékek 75 százaléka lesz már a keresett, korszerű, jó hőszigetelő, lyukacsos tégla. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat Pest megyei — soly­mári, pilisborosjenöi és török­bálinti — gyárai is jelesked­nek: február végéig több mint 15 millió kisméretű téglának megfelelő kíVinféle falazó blokkot készítettek. Külön em­lítésre méltó, hogy Érdről és Százhalombattáról 440 ezer tégla került terven felül a vásárlókhoz. Jól hajráztak az Eniiletkerámiaipari Vállalat őrlfottyáni gyárainak munká­sai is: a két üzemben 10 mil­lió 870 ezer téglát gyártottak. Az eddigiekből úgy tűnik, kevesebbet kell tehát idén anyag után szaladgálni a ma­gánépítőknek. Nem árt azon­ban felkészülni arra, hogy maradt még gond: továbbra is kevés lesz a fenyöfűrészáru, sőt hosszú távon sem várható javulás az ellátásban. Épp ezért az építőanyagipar helyet­tesítő anyagokat kínál: pél­dául fémből készített előre­gyártóit zsalutáblákat. D. Gy. Előfordult azonban — mondta az Afor vezérigazgatója a Pest megyei Hírlap munka­társa kérdésére válaszolva —, hogy egy-egy szállítmány, mint például januárban Du­nakeszin, késett. Az érdekelte­ket ezért felelősségre vonták. Az Afor idén tovább kor­szerűsíti telepeit. Jelenleg 45 önkiszolgáló benzinkút van, s az év végéig újabb húszat alakítanak át ilyenné. Ugyan­csak az idén újabb töltőállo­másokon kezdik meg az autó­felszerelési. és -ápolási cikkek árusítását. KGST-tanácskozás Az idegenforgalom Csütörtökön a Volga Szálló­ban befejeződött a szocialista országok idegenforgalmi kor­mányszervei közgazdasági bi­zottságának 11. ülése, amelyen kilenc KGST-ország szakem­berei vettek részt. A bizott­ság értékelte az idegenforgal­mi kutatási munkák eredmé­nyeit, foglalkozott az idegen- forgalmi árképzés módszerei­nek és a szezon meghosszab­bításának tapasztalataival, va­lamint az idegenforgalomban dolgozók szakmai továbbkép­zésével. Elhatározták, hogy a következő években továbbfej­lesztik az együttműködést az idegenforgalmi tervezésben, a prognóziskészítésben és foly­tatják a tapasztalatcserét az idegenforgalom gazdasági sze­repéről, a kapacitások jobb kihasználási lehetőségeiről, az utazást befolyásoló pénzügyi kérdésekről. Valamennyi tagország fej­lesztési terveiben szerepel a tömegturizmust elősegítő ol­csó szálláshelyek gyarapítása, s hogy ezt egymás számára is nagyobb mértékben kihasznál­hatóvá tegyék, megkezdődött a szállodák egységes kategó­riák szerinti besorolása. Ily módon lehetőség nyílik az árak összehasonlítására. A távlati elképzelésekben a KGST-országok közötti ide­genforgalmi szakosodás is szerepel. Eszerint az egyes országok adottságának megfe­lelően a fejlesztéseknél lehe­tőség szerint bekalkulálhatják a többi országból jelentkező igényeket is. Fontos a megelőzés Alkoholellenes ankét Cegléden Napjaink súlyos társadalmi gondjáról, az alkoholizmusról volt szó tegnap Cegléden azon az ankéton, amelyet az Orszá­gos Alkoholellenes Hónap ke­retében a Vöröskereszt Pest megyei, városi, járási vezető­sége és a ceglédi városi ta­nács egészségügyi osztálya kö­zösen rendezett. Az alkoholizmus elleni küz­delem időszerű kérdéseiről szólva dr. Vértes László, a Pest megyei KÖJÁL egész­töt év alkotásai Az ország legnagyobb szövetkezeli áruháza, a fővá­rosi Skála áruház 1976-ban nyitotta meg kapuit a vá­sárlók előtt, 29 ezer 509 négyzetméteres alaptcrülettel várja a napi mintegy 35 ezer vásárlót. Az áruház for­galma tavaly 2 milliárd 361 millió forint volt. Vácott a megye legnagyobb élelmiszer-áruházát ad­ták át 1976-ban. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 10. számú ABC áruházában 7—8 millió forint értékű árukészlet várja a vásárlókat. Évente mintegy 130—140 millió forintnyi élelmiszert, háztartási cikket, vegyi árut értékesítenek. ségnevelési osztályának veze­tője. kiemelte, hogy az or­vostudomány a megelőzést tartja a legcélravezetőbb meg­oldásnak. Dr. Hollósi Ildikó főorvos, a városi tanács egészségügyi osztálya vezetőjének szavaiból kitűnt, hogy meglehetősen ne­héz keresztülvinni az alkoho­listák kötelező gondozását, il­letve beutalásukat a nagyfai munkaterápiás zárt intézetbe. Dr. Kovács Sándor, a városi kórház 2. számú ideg-elmeosz- tályának osztályvezető főor­vosa az alkoholista betegek Utókezelésének gyakorlatát is­mertette. Elmondotta, hogy a ceglédi Kossuth művelődési központban évek óta sikerrel működik az alkoholizmus el­leni klub, amely főként a re­habilitációt szolgálja. Waltner Istvánná dr. Nagy Agnes, a városi-járási ügyész­ség ügyésze elmondta, hogy a statisztika szerint a bűnelkö­vetők 90 százaléka a vendég­látóhelyeken részegedéit le, de a pincérek, italmérők ellen mégis csak elvétve tesznek szabálysértési feljelentést. Sza­bó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője, a veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyerekek sor­sára irányította a figyelmet, akiket alkoholista szülők ne­velnek. Körükben nagy jelen­tősége van a szabad idő hasz­nos eltöltésének és a napközi­otthoni elhelyezésnek, amely­re minden indokolt esetben van lehetőség. Papp Sándor rendőr őrnagy, a rendőrkapi­tányság osztályvezetője el­mondotta, hogy a városi ta­nács rendeletének betartása érdekében a járőrök feljelen­tést tesznek a közterületeken italozók ellen. A Károlyi-la­kótelepen levő Barátság pin­ce nyitvatartásának módosí­tására tett javaslatot, amely­nek ittasan távozó vendégei zavarják a környék lakóinak éjszakai nyugalmát. A jelenlevők valamennyien egyetértettek az egyik felszó­laló megállapításával, amely szerint a világon a legdrágább az alkohol, mert az emberek az egészségükkel fizetnek ér­te. T. T. KÖZELET Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Al Rashed Abu Shama rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét.'

Next

/
Thumbnails
Contents