Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

I. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1980. MÁRCIUS 12., SZERDA

Város és lakói

ond van már magával a szóval is: város. Szélte-hossza egy, távolságait sokszorosára növeli útjainak állapota. Meg aztán micsoda város is az, ahol a csatorna, víz villany, gáz hiánya okoz naponta fejfájást; ahol az ellátás olyan, amilyen Érden, a közlekedés meg na, arról jobb nem beszélni.

Egyhavi érdi ismerkedésem okulásai ezek, amit — ha netán magamtól nem látnám-iapaisztalnám —, út- ravalóul, figyelmeztetőül kaptam beszél getőbársaiim- tól. Olyanoktól, akiknél a fenti gondokhoz kapcsolódó ügyekben kopogtattam és azoktól, akiknek a beszélgetés tárgya nehezen tételezte volna föl a téma ekkéntd alakulását. Azután, ahogy heteken át mdmdiun- ítalan egyfelé fordult a szó, kialakult bennem a jelző: panaszkodó város.

Egyetlen hónap természetesen édeskevés az ismerkedésre, de — szerencsére? — a városlakók felrótta bajok olyan látványosak, hogy elég néhányszor végigfoo- torkálmi, mondjuk, a város nőnevű utcáin; vásárlás szándékával betérni egy- egy üzletbe, tűrni a szeméthalmazok látványát, hogy az ember igazat adjon a panaszoknak. S nem is a bajok sorolása a baj, csupán a panaszlás módja. Ahogy a város lakói, mintegy kívülállóként mondanak lesújtó véleményt, s hogy ebből a helyzetiből soha az életben nem lesz semmi. Mondják ezt úgy, mintha a város szó, valami tértől és időtől független képződmény lenne. Megfeledkezve arról, hogy a város elsősorban is lakóit jelenti. „Itt kérem évtizedek óta nem történt semmi” — mondják ó- és újfalusiak, parkvárosiak és - ligetiek, hozzátéve: bezzeg ..s ilyenkor _ mindig másra: Ófaluból Újfalura, Pairkvárosból Ligetre gondolnak és viszont. Föl sem tételezve, hogy a város egy, s ami egyhelyütt történik, az mindenütt történik. Igaz is, kilométerek távolságát nehezen fogja át a szem, különösen, hogy a kerítésektől sokszor még a szomszédig is nehéz ellátni.

Vannak természetesen a város lakói között, s nem is kevesen, Érd sorsát helyesen értékelők. Olyanok, akik tudják, honnan indult ez a város, múltjából a

messzi jövőig, mit hordoz lemosihatatlanu! magán. Megértik, hogy a rendszertelenül telepített, nyerészkedésre parcellázott, elgondolás nélkül épített, az ország száz tájából összefutott település egyetlen lehetősége a fölemelkedés első lépéseire a városi rang. Ami önmagában ugyan valóban előlegezett bizalmat, megváltozott formát jelent, de ami mögött ott van a tervezett 30 millió helyett a 105 milliós összeg, egy egész megye segítsége figyelme is. Ezek az emberek — ismétlem: nem kevesen vannak — sem fukarkodnak a panaszszóval, de a bajok sorolása után mindig ott van önmaguk vizsgálata: ők, mit tehetnek a városért? Ezt bizonyítják a naná beszélgetések, az Érdi Hírlap postaládájába szép számmal sorakozó levelek, amelyek erre keresik a választ.

A bizonytalanság is jellemző egyébként az érdiekre: maguktól kevesen találják meg a munka lehetőségét. Pedig messzire sem kellene menni: a közvetlen környezet, a ház, a kert, a kerítés, az árok, a járda és az utca jó időre adna elfoglaltságot a környezetén változtatni akarónak. Példák bizonyítják, hogyan lehet egy-egy szép kerttel gazdagítani a város képét, mint ahogy azit is, mit ronthatnak a közérzeten és a hangulaton a kitett tárolók mellé lerakott szemétdombok, az elhanyagolt viskók, a szeméttel teli autóbuszok, a piszkos várók kepe. A Hazafias Népfront tisztasági akciója, faültető mozgalma, a városi tanács autóbuszváró-építésére tett felhívása, mind munkalehetőséget biztosít a városért

tenni akarónak.

1

«*

gaz, az egész várost megmozgató — uszodát, sportcsarnokot, képtárat —, építő nagy összefogás még várat magára. (Bár ki tudja, negyvenezer lakos és számtalan elszármazott érdi buzgalmából nem telne-e valami a békéscsabai, szombathelyi kezdeményezésihez hasonlóra?) Addig sem kell várnia azonban a városért mozdulni akarónak, minden ittlakómak adott a lehetőség, hogy a maga erejével segítse települése várossá válását, Érd arculatának, az érdi ember fogalmának kialakítását.

Egy kérdés — egy felelet

Hol a gáz?

Kérdez: Ács Imréné (Diés- di út 28.:)

— Tudjuk, hogy a legolcsóbb energia a gáz. Érden miért nem kaphatnak gázt legalább a sűrűn lakott főutcák?

Válaszol: Késő Géza, a városi tanács fejlesztési főmérnöke:

— Valóban olcsó energia a gáz. Mi magunk is ezt tartottuk szem előtt, amikor elterveztük a város gázellátásának megoldását. Már az elmúlt évek során felmértük a lakosság igényeit és elkészítettük az előtervet. Érd szerencsés helyzetben van: a városon áthúzódó gázvezeték sok más településnél előnyösebb lehetőséget nyújt a bekötésre. Tervünkben ötlépcsős munkát dolgoztunk ki,„ amely szerint az említett Diósdi úti rész a IV. ütemben kapna gázt. Végleges időpontot azonban nem mondhatok: a bekötés ugyanis állami beruházás, a Pest megyei Tanács építésügyi osztályának irányításával történik. Megyei szinten dől el a sorrend, az, hogy melyik város mikor kap vezetéket. Tervünk első üteme nemrégiben megvalósult: a lakótelep kapott gázt.

Tudja-e, hogy...?

... a város 370 km útjából 308 vár megépítésre és egyetlen kilométer szilárd burkolatú út 5 millió forintba kerül?

... az Építési Tájékoztatási Központ információs irodájában (Budapest, VII. ■ Majakovszkij u. 7. Tel.: 223—021) ingyenes tanácsot kaphatnak a csaiádiház-építők?

... a városi tanács hirdető- tábláján közzétették az idei lakáskiutalási névjegyzéket?

... tömb- és parcellaszámok helyett folyamatos számozás lesz Park városban és az

igénylők 34 Ft ellenében átvehetik a házszámot a városi tanácsban?

... az OTP, a házkezelő hozzájárulásával, tanácsi bérlakás esetében is biztosít felújítási kölcsönt?

... a Magánlakás-építés ajánlott tervei című dokumentáció megtekinthető a városi tanács műszaki osztályán?

... a lakáson a bérbeadó (a tanács) helyett elvégzett javítás, tatarozás ellenértékének követelése 1 év után elévül?

... a tanács négyzetméterenkénti 40, a lakosság 74 és a BUJÉSZ 18 forintos hozzájárulásával. társadalmi munkában 7,2 kilométer járda épül az idén a városban?

... a tanács terv, közgazda- sági és műszaki bizottsága a közeljövőben tárgyalja az idei víz-, villanyvezeték és csatorna. illetve járdaépítési tervet?

Belföldre és exportra

A mönori Mezőgép érdi gyáregységében élelmiszeripari berendezéseket gyártanak, többek között baromfizúza- hámozó is készül. Az NDK-nak és Iránnak, valamint a belföldi baromfifeldolgozóknak szállítanak különböző berendezéseket. Képünkön: baromfizúza-há- mozókat szerePk, amelyek az NDK- be kerülnek exportra.

Kertbarátoknak ajánljuk

Március, a metszés

• i»

Belépés nemcsak

— Mikor alakult meg Érden a kertbarátklub?

Hill Sándor kertészmérnök, a klub vezetője:

r— Egy éve ötlött föl bennünk, hogy valami módon összefogjuk a kertészkedés, gazdálkodás iránt érdeklődőket a városban. Ügy képzeltük, hogy egy klub szakmailag közelebb hozza egymáshoz a kertet és gazdáját; találkozási lehetőséget biztosít az egyébként egymást alig ismerő kertbarátoknak.

— Egy év alatt mit valósítottak meg elgondolásukból?

— Sikerült néhány jó előadásit tartanunk: rendszeres tájékoztatást adtunk klubtagjainknak az időszerű munkákról, a korszerű védekezési módszerekről. Kedvezményes palántavásárlással támogattuk a kertbarátok munkáját. Egy év alatt sem alakult ki azonban a klub állandó tagsága, s most arra törekszünk, hogy a jelenlegi 30—40 helyett 80— 100-ra emeljük a beiratkozottak számát és kialakítsuk a klub 20—25 fős állandó gárdáját.

— Ki lehet a klub tagja?

— Mindenki, akinek van

klubtagoknak

kertje, vagy ha nincs, érdeklődik a kertészkedés, földművelés iránt. Tagjaink között van nyugdíjas és ipari munkás, kertészmérnök és háziasszony. Minden kertbarátot szeretettel várunk minden második pénteken a művelődési központban.

Parlagföldek

Mennyi parlagon heverő földje lehet Érdnek?

Számot a szakértők sem tudnak mondani, de a gazdálkodást értők és féltőik szerint évekre való munkát ad csupán a kihasználatlan területek felmérése. Erre a feladatra most a városi tanács termelési és ellátási felügyelősége vállalkozott: a tavaszi határszemle alkalmával feltérképezik a parlagföldeket és májustól bérbeadják a jelentkezőknek.

Vállalkozók máris szép számmal akadnak, sokan személyesen jelentették be igényüket a bérletre, magukra vállalva a föld hasznosításának, megművelésének, országunk gazda,gításának kötelezettségét.

TizeuEséft év eredménye

— Azt mondják, a városban az egyik legszebb kert Bánkúti Mihályé.

— Jó ezt hallani, nincs annál nagyobb dicsőség egy ker- tászembernek, mint amikor a másik kertész dicséri a munkáját. Amikor Érdre kerültünk, 1988-ban kezdtem kerttel foglalatoskodni. Otthon, a békési tanyavilágban nem jutott nekünk eszünkbe a kert, gyümölcs. Ami akadt, megtermett az magától is.

— Hogyan tanulta ki a

kertművelést?

— A magam erejéből. Sokat olvastam, megvettem minden szakkönyvet, kivagdostam a cikkeket, rádiót hallgattam, televíziót néztem. Aztán meg kérdezősködtem és sokat tapasztaltam, a saját káromon is, persze.

— Mi van ebben a kertben?

— Szőlő, almafa, veteményes, virágok. Tizenkét év munkája

— Milyen föld az érdi?

— Mint az érdi ember: ahány, annyi féle. De azért jó, gazdag föld, minden megterem benne.

Párbeszéd I.

— Hány család lehet Érden?

— Negyvenezer lakost véve, egy családhoz négy személyt számolva, tízezer.

— És a tízezer családból hánynak van kertje?

— Pontos számot nem tudok. De kilencezerkilencszáz- kilencvennek biztosan.

üaradswaí — munkaügyben

hónapja

majd megmetszem magának a szőlőt — mondta Nagy Sándor.

— De sok ám, 150 négyszögöl és ráadásul Dunakeszin lakom — mentegetőzött a táncos.

— Nem baj, vasárnap ott leszek.

Időt, autóbuszt egyeztettek, s azóta talán már rendben is van Kopácsyék összes venyigéje.

Tanács

Ladányi Ferenc nyugdíjas:

— A kerthez három dolog kell: munka, kedv, tudás. Bennünk, öregekben, megvan a munka szeretete, igaz, enélkül nem is lehetne a kerttel foglalkozni. Olyan hobbi ez, ami nem ismeri a későn kelést, vasárnapot vagy ünnepet, s munkára még több munkát követel. Ezért aztán csak az vállalja, akinek van kedve a kertészkedéshez. Nekünk az az öröm, amikor végignézünk a kerten, s látjuk, hogy a munkánknak van eredménye. Ehhez tudás kell: újra meg újra tanult elméleti ismeret, és sok-sok éves gyakorlat. Saját tapasztalat, meg másoké is; és örök kétkedés: jól csinálom-e?

FiüaStiány

— Miért nem lehet Érden fóliát kapni?

Kervarits Miklós kereskedő:

— Ezt kérdezzük mi is, mert az emberek naponta keresik a fóliát. A válasz: hiánycikk. Az egyedüli gyártó, a Tiszai Vegyi Kombinát jelenleg nem tudja kielégíteni az igényeket. Abban a pillanatban, ahogy nagyobb tételben gyártanak, nálunk is lehet majd kapni.

— Ezekben a napokban mit keresnek még az emberek?

— Vegyszereket, kézi szerszámokat az első tavaszi munkákhoz. Néhány, az egész országban hiányzó növényvédőMondják, a kertészek csodabogarak. Mások afféle megszállottnak tartják őket. De hogy lelkűk van, különös ker- tászlélek, azt kevesen tudják róluk. Íme.

Kopácsy Mariann Dunaketa Nagy Sándornak, a DKV

dolgozójának.

— Hosszú lenne azt elmagyarázni. De tudja mit, én

szer kivételével boltunk ki tudja elégíteni az érdi, a környékbeli és a városon átutazó kertbarátok igényeit.

Ke felejtse el: idénymunka!

szín lakik és az érdi népi- együttesben táncol. A tánccsoport legutóbbi programja és a kertbarátok foglalkozása váltotta egymást, szobából jövet, szobába menet éppen jutott arra idő, hogy Mariann a szőlőmetszés után tudakozódjon. „Egyszer ugyan már metszettem, de elfelejtettem, hogyan is kell csinálni” — magyarázHIÁBA is kérdezem a nevét. Valamilyen Gusztávné, mondja egy ismerőse. Szégyenlősen nevet a dolgon: a Guszti csak becenév, Hajdú Károlynak hívják a férjét. Neki magának is adott saját keresztelésű nevet a nép, úgy mondják: a postás Annuska. Sokaknak inkább már — néni.

A táska a szelídebb nano- kon is megvan vagy tíz kiló, csúcsidőben kiteszi a huszonötöt. Azt veti reggelente a bicikli kormányára, úgy tolja háztól házig. Fölülni nem érdemes, egymást érik a kisajtók, de ha lenne hosszabb út, akkor is meg kellene állni. Hogy van Annuska — köszönnek rá az ófalubeliek és ez a köszöntés errefelé belülről jövő érdeklődés.

— Hiába mondanám, de tudják az emberek, hogy sietek a dolgom után. Azért csak nincs szívem elszalasztani a köszönést. Néhány öregnek az a napi esemény, ha rájuk nyitom az ajtót. Kötelességem hát, hogy megkérdezzem, jól aludtak-e és nincs-e valamire szükség?

AZT MONDJA, érdeklődők az emberek. Már csak a táska

— Március a metszés hónapja.

— Mínusz 5 fok alatt tilos metszeni, ilyenkor a fán fagyfolt keletkezik.

— A metszés célja, hogy a fát minél több napfényhez juttassuk.

— Tévhit, hogy a szilvafát nem kell metszeni: igényli a ritkítást.

nagyságából is le tudja mérni. Népszabadság, Pest megyei Hírlap, Nők Lapja, Képes Újság, Rádió és Tv Újság, Szabad Föld, ez járja. Balogh néni is a Járom utcában, három újságot olvas. Távoleső vidék az, fönn a hegy oldalában, még villany sincs arrafelé. Télen, hogy a jeges buckán megcsúszva majd’ a nyakát törte, az öregasszony sírva mondta vissza az újságot: „Ne hozza ide föl, Annuska, nem éri meg, hogy magának megint baja essék.”

— Azóta is hordom föl az újságot. Hogyne hordanám, Balogh néninek az a néhány lap a világ.

ITT SZÜLETETT Ófaluban. Gyári munkásból lett tizennyolc éve postástanonc. Egyszer Kiváló dolgozó kitüntetést kapott, egyszer nőnapi jutalmat. Amikor néhány éve elhelyezték volna, a falubeliek aláírásokat gyűjtöttek marasztalására. A tanító dolgozatot íratott róla a gyerekekkel. A mi postásunk — ez volt a dolgozat címe.

Gyerekkezek írták vonalas papírra munkája dicséretét.

— Kerüljük a durva beavatkozást, 'gyekezzünk, hogy a metszés során mind kisebb sebfelület keletkezzen.

— A fa koronájának 30 százalékánál többet nem szabad ledobni.

— Legkésőbb a rügypattanás előtt fogjunk hozzá a munkához.

— A csonthéjasok rügye 1, az almástermésűek rügye 3 évig él.

— A metszéshez hasznos segítséget jelenthet Claus József: Az őszibarack metszése; Claus József: Koranaalakitás- sal nagyobb termés a gyümölcsösökben; Csepregi Pál: A szőlő metszése és Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyve.

Párbeszéd II.

A hölgy idős volt, a férfi fiatal, életerős. Szombat reggel beszélgettek az érdi buszon.

— A férje?

— Nem ért hozzá.

— A szomszéddal népi próbálkozott?

— Nem bízom benne. De ön, ugye, ügyes lesz?

— Igyekezni fogok, asszonyom.

A ligeti megállóban szálltak le. A férfi a hátizsákjában ollót cipelt, mellette ott volt a Íj ümölcstermesztés című szakkönyv. Mentek együtt a telekre. Metszeni.

Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó:

Koppány György

A postás

1