Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

Műszaki Intézet Traktor helyett teherautó A MÉM Műszaki Intézetnek öt olyan bázisgazadasága van, amelyben a gépüzemeltetés adatait több évtizede figye­lemmel kísérik. A Balaton,bog­iári, a Hidasháti, a Komáro­mi és a Szekszárdi ' Állami Gazdaság, valamint a székes- fehérvári Szabad Élet Tsz adatait vizsgálva megállapí­tották, hogy míg régebben a szállítási munkákból a teher­gépkocsik részesedése átlago­san 44—46 százalék volt, ad­dig 1978-ban már csaknem 80 százalékos. A traktorokat tehát egyre inkább kiszorít- ját a tehergépkocsik. Kartal Tavaszi fejtrágyázás A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben idejekorán megkezdték a tavaszi fejtrá­gyázást. Két speciális műtrá­gyaszóró gépkocsit állítottak munkába. Hogy a műtrágya­szórást területeik csaknem nyolcvan százalékán befejez­hették mostanra, abban a gé­pek kiszolgálását ügyes újítás­sal megoldó szakembereiknek is része van. Egy régi, kiselejtezett mű­trágyaszóró tartályát átmene­ti tárolónak használták fel. A depóban levő műtrágya előbb az őrlőbe, onnan szállítósza­lagon jut ebbe a magas lá­bakra helyezett átmeneti tá­rolótartályba. Egyszerre kö­rülbelül negyven mázsa fér el benne, s tehergépkocsival alá állhatnak, így a jármű meg­töltése csupán perceket vesz igénybe. A PEST MEGYEI HÍRLAP G0D0LL0I JÁRÁSI ES G0D0LL0 VARGSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1980. MÁRCIUS 12., SZERDA A népfront terveiből A környezetvédelem közös ügyünk Közhelyekkel kezdtük a be­szélgetést Vilmos Györggyel, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkárával, hiszen Gödöllő nagyszerű természeti adottságait emlegettük ö így: — Kivételes szerencsénk van, annyi itt a zöld, a park, közel és távol, hogy messze földön nincs még egy olyan jó levegőjű város, mint a miénk. Az is ajándék, hogy ipari üzemeink a település két szélére épültek, s egyébként sem szennyezik a természetet. Ezt mindenki tudja, mint ahogy azt is, hogy természeti kincseink körül még sincs minden rendben, sok az égető gond. Sürgető teendők S bár ezek a problémák is ismertek, közhelynek mégsem nevezhetők. Miről is van szó? — Legutóbb, amikor a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége a természet- és környe­zetvédelem kérdéseit elemez­Szorgalom, hozzáértés Végéhez ér a gépjavítás Ezekben a napokban már a vége felé közeledik a téli gép­javítás mezőgazdasági nagy­üzemeinkben. Azok a gépek, amelyeket a legkorábban használnak a talajmunkák­hoz, mindenütt rendben vár­ják a nyitányt. Bevett szokás, hogy a kombájnok és más betakarító eszközök javítására csak később kerítenek sort. Külső szolgáltatás Hogyan sikerült a javítási terv végrehajtása? — erről ér­deklődtünk a kartali Petőfi Tsz központjában, Bagón. — ötven traktorunk van, amelyek egy részén középja­vítást, a többieken nagyjaví­tást kellett végeznünk — mondja Katona Mihály mű­szaki főágazatvezető. — Volt persze olyan eset, hogy egy- egy gépnél csak szétszedése után derült ki, hogy alapo­sabb felújításra szorul, de emiatt sem vagyunk lemara­dásban. — Két nagyobb javítómű­helyünk van,'az egyik Bagón, a másik Versegen. Mindkettő feladata az évközi rezsis ja­vítások, gyors hibaelhárítások ellátása, a szerviz. Ami a mun­kák szervezését illeti, alapjá­ban véve sikerült megoldani a szakosított javítást: bagi mű­helyünkben történik szövetke­zetünk valamennyi tehergép­kocsijának felújítása, műszaki vizsgára való felkészítése Ugyanitt jól felszerelt traktor, illetve gépkocsi önindító, di­namó- és generátor-felújító részlegünk van, amely más szövetkezeteknek, vállalatok­nak külső szolgáltatást is vé­gez. Elegendő alkatrész — Tavaly például másfél millió forintot tett ki ez a munkánk. A mostaninál is na­gyobb igény van minderre, s lehetőség is: meglevő műhely­gépeink jobb kihasználása ré­vén, s egy-egy újabb szak­ember beállításával többet tudnánk vállalni. Partnereink elégedettek a munkánkkal, éppen ezért csak olyan szak­embert akarunk felvenni, aki szorgalmával, hozzáértésével erősíti ezt a közösséget. — Volt-e gond a télen az alkatrészellátással? __ Csak kismértékben. Az MTZ—50-esek minden alkat­része kellő időben raktárunk­ba került, köszönhető ez an­nak, hogy a kereskedelmi vállalat beleegyezett, hogy a számlát január első napjaiban egyenlítsük ki. Így az alkatré­szek nagy része a javítás meg­kezdésekor rendelkezésünkre állt. — Nem volt ilyen jó a hely­zetünk az MTZ—80-as trak­torokkal, amelyekhez kevés alkatrészt tudtak adni, annyi­ra, hogy a márkaszervizhez kellett fordulnunk, néhány traktort, természetesen a kü­lön költségek felszámításával, ők javították. Áprilisban a kombájnok — Ugyanígy jártunk a T— 150—K traktorral is, amelyet a Lajta—Hansági Állami Gaz­daság szervizüzemébe kellett vinnünk. Mindezek bizonyá­ra többletköltséget jelente­nek, de a feladatot csak így tudtuk megoldani, hiszen a legfontosabb, hogy a gépek idejében készen legyenek. Végül is kettő kivételével, amelyeknél komolyabb hibát fedeztek fel, készek a trakto­rok javításával. A munkákkal párhuzamosan a talajművelő, vető-, szálastakarmány-beta- karító és egyéb munkagépek felújítása is folyt, s tart még. Az arató-cséplőgépek rendbe­tételét, tervük szerint, április közepén kezdik. F. I. Galgavidéke Álész Tanú nak a felnőttek A Galgavidéke Áfész járá­sunk egyik legtekintélyesebb szövetkezete, amelynek tizen­hat községet felölelő hálóza­tában ezertizennyolcan dolgoz­nak. Közülük három híján négyszáznak semmiféle szak- képzettsége sincs, de háromne­gyed részüknek munkakörüknél fogva nincs is szükségük. Az arány javítására évről évre nagy gondot fordítanak. Ta­valy hetvenhetén szereztek szakképesítést, s jelenleg hat­vanegyen járnak alapfokú, tizenhatan középfokú, tizen­öten felsőfokú szakiskolába, harmincötén pedig egyéb spe­ciális tanfolyamokra. te, négy nagy csoportba osz­tottuk a sürgető teendőket. Megvizsgáltuk a parkok, a szennyvíz, a köztisztaság hely­zetét és azt a valamennyi te­rületen egyaránt fontos ténye­zőt, amelyet az emberek, a városlakók hozzáállásának ne­vezhetünk. Sem egyik, sem másik kér­déscsoportban nem lehettek egyoldalúak az elnökség tag­jai, hiszen akármelyik emlí­tett problémakört tekintjük aggasztó és biztató jeleket egyaránt tapasztalhatunk. Pél­dául a parkoknál: — Az utóbbi időben hatha­tós intézkedések történtek, hogy valamennyi zöldterüle­tünket szakértő kezek gondo­zásába adjuk. Legutóbb, alig egy-két hete, az Alsópark a Budavidéki Park- és Erdő- gazdaság kezelésébe került, s ettől azt várjuk, hogy végre valóban a pihenés, a felüdülés szigete legyen. De még egyál­talán nem lehetünk elégedet­tek, valamennyi parkunk fel­újításra, gondozásra vár. — S a szennyvíz? — A szennyvízcsatornákkal való ellátottságunk jobb mint a megyei vagy az országos át­lag, de saját magunk igényei­hez képest még mindig le va­gyunk maradva. Az egyik fon­tos feladat tehát további csa­tornák építése. A másik gond, s szerencsére ez már a közeli jövőben megoldódhat, a szennyvíztisztító-telep, amely­nek az építkezése áthúzódik a 6. ötéves tervre. Ha befeje­zik, még akkor is marad egy nyitott kérdés: mi lesz az üle­pítőiszappal? Reméljük addig­ra a szakemberek megfelelő eljárást dolgoznak ki haszno­sítására vagy megsemmisíté­sére. Rákos-patak — Harmadikként említette a Rákos-patak ügyét. Erről mit mondhatunk? — A patak környékén lakók vagy az arra járók már rég­óta láthatják: folyik a meder- rendezés. De ez még nem a végső megoldás, hiszen az új partfalak, a kitisztított meder egykettőre újra a régi képet öltheti, ha nem vigyázunk rá, ha továbbra is szeméttelepnek használjuk, ha nem lesz egy felelőse, aki gondozza, karban­tartja. A város általános ren­dezési terve egy sok remény­nyel kecsegtető megoldást tar­talmaz: a Rákos mentén vé­gig helyreállítanák a zöldsá- vöt, s ez r emcsak a levegőt frissítené, hanem a natak tisz­tántartását is szolgálná. — Külön esett szó a köztisz­taságról és a városlakók szem­léletéről. De mintha ez a kettő szorosan összetartozna. — Valóban, s ha erről be­szélünk, elképesztő példák so­kaságával illusztrálhatnánk a szomorú valóságot. Ahol van szeméttároló, sajnos eleve ke­vés, ott sem nagyon használ­ják az emberek. A lakótelepe­ken még csak hagyján, de a kertvárosban már-már tart­hatatlan a helyzet. Több ut­cában megszervezte a tanács az intézményes szemétszállí­tást, de az igénybevételre a költségek viselésére senkit sem kötelezhet. Akik pedig sajnálják a kevéske térítést, továbbra is oda hordják a hulladékot, ahol éppen üres helyet vagy már egy megkez­dett kupacot találnak. S ez csak egy darabkája a köztisztaságnak, amiről az el­nökségi ülésen a legtöbbet be­széltek. Arról is például, hogy Gödöllő jelenlegi szeméttele­pe megtelt, még szerencse, hogy hamarosan megnyitják az újat, Mogyoród határában, egy elhagyott mésztufabányá­ban. Nemcsak a polgárok, hanem a vállalatok, intézmények is elmarasztalhatok: amint meg­tudtuk, a legtöbb közület egy­általán nem törődik azzal, hogy miként fest környezete, s ha kerítésen belül még ren­det is tartanak, arra már ke­vésbé gondolnak, hogy a por­ta előtt, a kerítés körül mek­kora a szemét, a gaz. S ez mind összefügg az emberek hozzáállásával. Ami a legfontosabb — Mind többen vagyunk — folytatta Vilmos György —, akik beszélünk, nemegyszer felháborodottan az elkeserítő állapotokról, sokan a tanácsot is szidják, miért nem intézke­dik. De hogy együtt vagy kü- lön-külön cselekednének,, arra kevés a példa Elég ha csak a szemetelőket, a felelőtlen ki­rándulókat említsem, nem is beszélve a szándékos rongá- lókról, az érthetetlen indíté­kú vandálokról. — Így fest tehát a helyzet. Mit tud tenni a népfront, a tanács, mit tehetnek a város lakói? — öt éve működik égiszünk alatt egy környezetvédelmi bi­zottság, amely különféle okok miatt e’eddig nem tudta be­tölteni hivatását. Áprilisban újjászervezzük, kibővítjük. A hatóságok képviselői is helyet kapnak benne. Szakemberek­kel, elsősorban az Agrártudo­mányi Egyetemről szervezett csoportokkal, valamennyi ké­nyes terepet fölméretjük, s javaslatokat kérünk tőlük. — Reméljük, hogy még az idén összeállíthatjuk azt az in­tézkedési tervet, amit hatha­tós, eredményes cselekedetek követhetnek majd. Ebbe a munkába szeretnénk minden­kit bevonni, az úttörőktől a KISZ-eseken keresztül az idő­sebb korosztályokig. Csak így fordíthatjuk javunkra kivéte­les természeti adottságainkat. S az idő sürget, nehogy ké­sőbb már csak hiányukat ál­lapíthassuk meg. Gáti Zoltán Közlekedésbiztonság Hág nagyobb erőfeszítések A legtöbb baleset ütközésből keletkezett A járási-városi rendőrkapi­tányság közlekedésrendészete s a mellette működő közleke­désbiztonsági tanács évről év­re felméri a közlekedés hely­zetét, a baleseteket. Az idei beszámolón Bolcsik Mihály, a tanács titkára elismerően szólt a hivatásos és társadalmi munkásokról, akik tervszerű, átgo n d o 11 te v é ke n ység ükkel hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak a balesetek csökken­tek, de a tájékoztatás, a köz­lekedési ismeretek terjesztése is javult. Észlelőlapok Szóljunk először az utóbbi­ról. A legnagyobb eredmény, hogy a járás lakosságának minden korosztálya bekapcso­lódik a felvilágosító munká­ba. A közlekedésbiztonsági ta­nács felhívására fiatalok és idősebbek egyaránt elküldték javaslataikat a balesetek el­hárítására, a veszélyes közle­kedési gócok megszüntetésére. Rendszeressé tették a mező- gazdaságban, a termelőszövet­kezetekben dolgozó gépjármű- vezetők oktatását. A szakbi­zottságok is folyamatosan vég­zik munkájukat. Bevált a telephelyi műszaki ellenőrzés a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Amint Bol­csik Mihály elmondta, ta­valy húsz cégnél mintegy ezerötszáz gépjárművet vizs­gáltak meg. Említést érdemel az is, hogy gyümölcsöző kap­csolat alakult ki a Volán Vál­lalattal. Megszervezték, hogy a gépjárművezetők észlelölapok- ra jegyezzék fel a vezetés köz­ben szerzett benyomásaikat, a közutakon tapasztalt hiányos­ságokat, gondokat. Az így szerzett információk felhasz­nálásával, akárcsak a lakos­ság köréből érkezett bejelen­tések nyomán, sikerült több veszélylehetőséget elhárítani. Számos versenyt, vetélkedőt rendeztek a városban és a já­rásban. Felhívásukra iskolák, vállalatok és szövetkezetek mozgósították dolgozóikat. A vezess baleset nélkül mozga­lomban a 20-as számú Volán Vállalat érte el a legjobb eredményt: elsők lettek abban a vetélkedésben, amelyben hu­szonkét vállalat 1300 hivatásos gépjárművezetője vett részt. Szabály magyarázat Az úttörők is kitettek ma­gukért, a házi vetélkedőkön több mint 1200-an adtak szá­mot közlekedési ismeretekről, s nem véletlen, hogy a magas színvonalú járási versenyből a megyei döntőbe jutott ver­senyző jól megállta a helyét. De hosszan lehetne sorolni azoknak a rendezvényeknek a számát, amelyekhez segítsé­get adtak az iskolák, a peda­gógusok. Az idős embereknek az öre­gek napközi otthonaiban és a szociális otthonokban tartot­tak előadásokat* A filmvetí­téssel egybekötött rendezvé­nyeken a VörösKereszt, a Ha­zafias Népfront társadalmi ak­tívái segédkeztek. A propa­gandamunkában használha­tónak bizonyultak a szabály­magyarázó könyvecskék, fü­zetek és röplapok is. Az erő­feszítések nem voltak hiába­valók, még akkor sem, ha az első hallásra sok volt tavaly 3 baleset. Az elmúlt évben a város és a járás területén 431 olyan baleset történt, amikor rend­őri intézkedésre volt szükség, 279 esetben sérülés is történt. Az utóbbiakat összehasonlítva a tavalyelőtti adatokkal, cse­kély a csökkenés, annál ör- vendetesebb viszont, hogy ke­vesebb volt a halálos kime­netelű baleset. Aggasztó vi­szont, hogy a helyszínen meg­halt 21 sérültön kívül további négy ember életét nem sike­rült megmenteni a kórházban sem. Százharmincnyolcan sú­lyosan, kétszáznegyvenen pe­dig könnyen sérültek meg. Veszélygócok Gödöllőn több nagyon ve­szélyes gócot tartanak szá­mon, így a többi között a Sza­badság teret, s hasonlókkal találkozhatunk Erdőkertesen, Isaszegen. Szadán és Veres­egyházon is. A balesetek többsége összeütközésből adó­dott, a szabályok megszegése, a sebesség helytelen megvá­lasztása miatt. Sajnos tovább­ra is előkelő helyen szerepel a baleseti okok között az ittas­ság, a jövőben éppen ezért fokozottabban ellenőrzik a gépjárművezetőket, s ezen­kívül is minden szükséges in­tézkedést megtesznek, hogy kedvezőbb legyen a mérleg. Csiba József Városi szerzők Mezőgazdasági könyvek a műszaki fejlesztésről Aszód Színház, múzeum Nemcsak előadások, vetélke­dők. baráti beszélgetések éa viták szerepelnek az aszódi Üj Tükör klub programjában: havonta többször színházba és múzeumba látogatnak, s tart­ják a kapcsolatokat a társ- klubokkal is. Legutóbb példá­ul a budapesti Metró Űj Tükör klubja jött vendégségbe hoz­zájuk. A februári mezőgazdasági . könyvhónapon, akárcsak a | megelőzőkön, ismét több olyan szakkönyv jelent meg, ame­lyet a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanárai, kutatói írtak vagy szerkesztettek. Az alábbiakban három munkáról adunk rövid tájékoztatást. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági kér­dései címmel Gönczi Iván szerkesztésében megjelent kö­tet a mezőgazdasági üzemek egyik fontos feladatával fog­lalkozik. A szerzők részlete­sen kifejtik a műszaki fejlesz­tés értékelésének elvi és módszertani alapját, össze­függéseit, valamint olyan kor­szerű matematikai eljárásokat közölnek, amelyek alkalma­sak a műszaki fejlesztés vizs­gálatára, tervezésére A Traktorok — autók cí­mű könyv Váradi János és Komándi György, munkája, s a már megjelent Antó- és traktormotorok című könyv­höz kapcsolódik, annak mint­egy folytatásaként mutatja be a különböző típusú gépe­ket. A szerzők a mezőgazda- sági gépészmérnökképzés szakirányának megfelelően a gépet a maga egészében, a géprendszer tagjaként vizs­gálják, az egyes szerelvények, alkatrészek méretezését nem részletezik. Külön fejezetben foglalkoz­nak a gép és a talaj, az erő­gép és a munkagép kapcsola­tával. Szándékuk mindvégig az, hogy az olvásó alapos át­tekintést kapjon a technikai ágazta fontosabb kérdéseiről, és megszerezze a munkakö­rének megfelelő ellátásához szükséges szakismeretet. Dobos Károly a szerkesztő­je a Sertéshústermelési rend­szerek gazdasági értékelése cí­mű gyűjteménynek, amely a sertéshústermelési rendsze­reink működését, a különböző technológiák részletes leírá­sát és alkalmazásuk módjait, a termelésben elért eredmé­nyeket mutatja be. Egyúttal ismerteti a tenyésztési, állat­egészségügyi, az üzemen be­lüli és az üzemek közötti szervezési problémákat. Készülődnek a kispályások A nagy pályákon már a harmadik fordulón is túl lesz­nek, amikor a városi kispá­lyások megkezdik tavaszi idé­nyüket. A pályák ma még, különösen az újabb esőzések miatt sárosak, de a foci sze­relmesei minden bizonnyal rendbe hozzák a rajtig. Dr. Nacsa János, a városi kispá­lyások intéző bizottságának elnöke elmondta, hogy a nyi­tány előtt, március 13-án, csü­törtökön a szokott helyen, az Utasellátó volt Szabadság téri helyiségében tartják az első megbeszélést; kérik a csapa­tok képviselőit, jöjjenek el, mert egyebek között ekkor rögzítik a kezdési időponto­kat. — Á Túra és Vidéke Taka­rékszövetkezet betétállománya 96 millió 800 ezer forint volt az év végén. A betétek össze­ge 7 és fél százalékkal ha­ladta meg áz előző évit. — Nyolcvankét hektár ré­tet, legelőt öntöznek az idén a péceli Rákosvölgye Terme­lőszövetkezet szadai kerületé­ben. ahol a juhászat számára akarnak az eddiginél is jobb feltételeket teremteni a haté­konyabb gyepgazdálikodással. — Üj szervizkocsit állítanak munkába az idén a gödöllői búza-borsó termelési rend­szerben, amellyel elsősorban a szántóföldeken dolgozó gé­piek gyors hibaelhárítását old. ják meg. — Csaknem 18 ezer négy­zetméteren neveltek tavaly palántát a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet­ben. A terület harmadrésze fűthető. Az idén további 9 ezer négyzetméterrel növelik a palántanevelőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents