Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
"sMthm 1980. FEBRUÁR 9.. SZOMBAT Nagyobb igények, új módszerek Beszámoló <ss gSdl&Uói egyetem pártéirffeBeezíetén Családtagjai, egykori mun katársai, elvtársai, a magyai politikai és kulturális éle képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Gyáros László nyugalmazott nagykövetet, s Magyar Partizán Szövetség tagját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyiségét. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk jeles képviselői, az egykori harcostársak álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a család nevében Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság tagja, az Esti Hírlap főszerkesztője vett búcsút az elhunyttól. — Gyáros László kiállta az osztályharc ezernyi próbáját — mondotta. — A munkásotthonokban közösségteremtő erejével, az illegális pártmunkában könspiráló képességével, a forradalmi háborúkban önfeláldozó bátorságával tűnt ki. A szocializpius építésének időszakában a munkáskollektívákra támaszkodó, nyílt, őszinte légkört teremtő, új típusú vezető volt. Életének értelmét, tartalmát a társadalmi haladásért, Koszorúzása ünnepség Emlékezés Marót! Károlyra Maróti Károly, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyisége, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének egykori elnöke születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzásl ünnepséget rendeztek pénteken, a Munkásmozgalmi Panteonban lévő urnájánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság nevében Duschek Lajosné, a Központi Bizottság tagja és A gödöllői egyetem hallgatóinak 10 százaléka párttag. A képen: a diákkttldöttek szavazzák meg a A Gödöllöl Agrártudományi Egyetemen — mint az első oldalon hírt adunk róla — pénteken tartották meg az Intézet kommunistáinak pártértekezletét. Az elmúlt kongresszus óta végzett munkáról a testület beszámolóját dr. Aggod József, a pártbizottság titkára terjesztette a US küldött elé. A gödöllői egyetem hazai agrárs zak ember-képzés ünk- ben esztendőről esztendőre fontosabb szerepet kap. Intézetek, tangazdaságok és gyakorló iskolák tucatjai kötődnek tevékenységéhez, szoro- sabb-lazább szállal. Mint a beszámoló is megállapította, kereken 10 ezerre tehető azoknak a kutatóknak, hallgatóknak és a termelésben dolgozó szakembereknek a száma, akik valamilyen módon kapcsolódnak hozzájuk. Gödöllő hatása az ország mezőgazdasági fejlődésére azonban korántsem szűkíthető az említett adatokra. Legfontosabb feladatuknak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek agrárspecialistákkal való ellátásának sikeresen megfeleltek. Az új körülményekhez — erről győzte meg a beszámoló a hallgatóságot — sikeresen alkalmazkodtak új oktatási módszerekkel. Összehangoltan A változtatásokat főként a pártszervezetek, a kommunisták kezdeményezték. Kiállta a próbát a tanulócsoportos oktatás, helyesnek bizonyult az a megoldás is, hogy a különböző tanszékek munkájukat összehangolva bízták meg a hallgatókat tudományos feladatokkal. Szerencsésnek mondható az a tény, hogy nemcsak az oktatásra, de a nevelésre is kellő figyelmet beszámolót és az állásfoglalást. Barcza Zsolt felvétele fordítottak. Az ifjúságpolitikai célok megvalósításában a párttag hallgatóktól kaptak hatékony támogatást. A XI. kongresszus óta 105 hallgatót vettek föl a pártba, és a végzettek közül 114-en jelentkezhettek tagkönyvvel a fogadó gazdaság alapszervezeténél. Nincs szégyenkeznivalója a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek az országos tudományos diákkonferenciák versenyein elért eredményeket illetően sem. A benyújtott 90— 100 dolgozat között számos olyan tanulmány akadt, amely a termelés számára közvetlenül hasznosítható megoldásokat tartalmaz. A kádermmka Jónak mondta a beszámoló az egyetem szakembereinek politikai képzettségét: a különböző pártoktatási formák keretében mintegy 500-an fejlesztik tudásukat. Az oktatók többsége — 60 százaléka — kommunista és több mint fél- százan végeznek propaganda- munkát szűkebb környezetükön kívül Pest megyében és a fővárosban. A beszámoló a pártbizottság és az irányítása alá tartozó alapszervezetek életének fontos állomásaként könyvelte el a kádermunka javulását, a pártszervezetek véleményét az utóbbi években rendszeresen kikérték a fontosabb személyi kérdésekben. A végrehajtó bizottság munkáját a kollektivitás jellemezte, élénkebbé vált a pártcsoportok élete. A beszámoló kritikusan elemezte a még meglevő hibákat. Helytelenítette egyebek között néhány bürokratikus vonás megerősödését, azt, hogy a tanszékek az alkotó munka rovására a kelleténél több adminisztrációs teendőre kényszerülnek. Közös ügy Sokat fejlődött az egyetem és a gazdaságok közötti kapcsolat, különösen a Pest megyei mezőgazdasági üzemek mutattak jó példát az elméleti eredmények gyakorlati megvalósítása tekintetében. A beszámoló befejezésül újra hangsúlyozza, hogy a legfontosabb feladat, a kommunista módon cselekvő agrár- szakemberek képzésének biztosítása. Ez nemcsak a párttagok, hanem az egyetem egész kollektívájának ' közös ügye is. V. B. Híradás a Parlamentből Az ülésszak elkészítése Tanácskoztak a tisztségviselők Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az MSZMP Pol li kai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, tavaszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának titkára és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője — dr. Markója Imre igazságügyminiszter szól arról, hogy az atomenergia biztonságos alkalmazását magasszintű jogi szabályozással is elő kell segíteni. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész utalt arra, hogy beszámolóra készülnek a törvényesség helyzetéről, az ügyészi szervezet tevékenységéről csakúgy, mint a Legfelsőbb Bíróságok. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az utóbbi két év a bíróságok elvi irányítását is ellátó Legfelsőbb Bíróságnak fontos iránymutatásokat kellett adnia az időközben megjelent és hatályba lépett új, magasszintű jogszabályok egységes értelmezéséhez és megfelelő alkalmazásához. Az ülésen felszólalt: Lakatos Pál, Szabó József és Vída Miklós országgyűlési képviselő. Bevált termékstruktúra- Hús és mirelit a szigetről Aligha tudnám hamarjában megmondani, mennyi víz folyik le évente a Dunán. Arra vonatkozóan azonban pontos adat áll rendelkezésemre, milyen mennyiséggel csökkentette a ráckevei Aranykalász Tsz a folyam hozamát. A közös gazdaság — mint az 1. oldalon közöljük — pénteki zárszámadó közgyűlésén elhangzott beszámolóiból kiderül, 3 billió liter éltető folyadék öntözte a Csepel-szigeti tsz földjeit az elmúlt esztensőbb az üzemgazdasági technikumot, az egyéves pártiskolát. Szakmát is tanultam. Mozgalmi munkámért több kitüntetést kaptam. Am nekem többet jelent ennél a munkások megbecsülése. Ha Csepelen végigmegyek a Tanácsház téren, mindig megállít valaki a vasműből, az autógyárból vagy a Pestvidéki Gépgyárból. — Örömmel figyeltem, hogyan fejlődött a Pestvidéki Gépgyár. Most nagyobb létszámmal több feladatot lát el az üzem, erős a pártszervezet, a kommunisták részt vesznek a döntésekben, az irányításban. Ügy érzem, ha a mai békésebb viszonyokra gondolok, hogy én is hozzátettem valamit az eredményekhez. Ha kis fogaskerékként is, de részt vettem közös munkánkban... Nincs se több, se kevesebb érdemem, mint bárkinek. Életem, munkám emlékeit örökre megőrzőm azzal a jóleső érzéssel, hogy mindig ott voltam, ahol kellett... Felrázták a falut Bugyi község pártbizottságán hallom: Hidegföldi Imre, a pártbizottság titkára éppen az imént ment el. A pártértkezletet szervezi. Nyomába indulok, s hogy útközben tájékozódjam, kérdezősködöm. Hatodik, hetedikesforma gyerek jön velem szemben, kezében aktatáskát lóbál. Ismered Hidegföldi Imrét? kérdezem, s ő válasz közben a tér másik felére mutat. Ott az iro~ dója, de az előbb találkoztam vele, éppen sietett valahová. Még háromszor Ismétlem meg a kérdést felnőtt emberek előtt, mindannyiuktól Igenlő választ kapok. Hidegföldi Imrét Ismerik a több mint ötezres lélekszámú faluban. Nem csoda ez, hiszen a hatvanegyedik évét taposó férfi 1957 óta látja el a nagyközség párttitkári teendőit. Társadalmi elismerést, de rengeteg munkát is ad ez a feladat. Hiszen itt csak az hozhat eredményt, ha a vezető nagy akarással, kitartással, s állandóan az újra törekszik. Bugyi községnek nem voltak munkásmozgalmi hagyományai, 1919- ben direktórium alakult itt, de párt- szervezet nem. Uradalmi birtokok vették körül 1945 előtt a falut, melyben több volt a nincstelen, földtelen paraszt, mint a tehetősebb gazda. Ha télen havazott, úgy mondták az emberek: esik a négy pengő, s gyalog indultak a fővárosba hómunkásnak. Ilyen helyzetben többszörösen is felelős munka a helyi politikai élet irányítása. Hidegföldi Imre életútjának kezdete is hasonló társaiéhoz. Szegényparaszt család tizedik gyerekeként született, megjárta a háborút. A tábori kórházban, ahol egy esztendeig szolgált, több borzalmat látott, mint más egy életen át. A felszabadulás után öt hold földet kapott, de két év múlva leadta, mert nem bírt vele. Dolgozott a Szikra Nyomdában, majd egy vállalatnál, 1955—56 között ő volt a község begyűjtési megbízottja. Párttag 1955-ben, a községi pártszervezet titkára 1957- ben lett. — Nem volt könnyű a helyzetünk — mondja. — Akkoriban a konszolidáció első éveiben, a legfontosabb feladatunk a mezőgazdaság átszervezése volt. Üzem nem működött a faluban, a Telefongyár csak később építette fel a telepét. Nem volt több harmincnál a párttagok száma. Több kis szövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött a faluban, s bizony évekbe tellett, mire kialakultak a mai modern gazdaságok. Sok rábeszélésre, agitációra volt szükség, mert az emberek ugyan ragaszkodtak a földhöz, de annak megműveléséhez sem ismereteik, sem eszközeik nem voltak. Ma már nem téma ez. A Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetnek tavaly például 290 millió forint volt az árbevétele. — Először ki kellett alakítanunk az aktívahálózatunkat, meg kellett teremtenünk a mozgalmi munka feltételeit — fűzi tovább a szavakat. — Ebben az időszakban mindannyiunkra több hárult. Ma már csaknem 200 párttag, kilenc alapszervezet és két pártvezetőség tevékenykedik a területünkön. Tekintélye van a pártnak, visszhangja a kommunisták döntéseinek, ott vannak a párttagok az élet minden területén. Mozgalmi hagyományokat teremtettek tehát a kommunisták Hidegföldi Imre irányításával a községben. Sikerült felrázniuk ezt az alvó falvat a közömbösségből, az embereket a maguk- nakvalóságból. így válaszol, amikor arról kérdezem, mit tart a legnagyobb előrelépésnek a községben: — A felszabadulás előtt nagyközség volt Bugyi. Ma kisközség, szerények az anyagi lehetőségei. Mégis, 9 tanteremmel bővült az iskola, nagyobb lett a bölcsőde, elkészült a napközis, konyha, az orvoslakás az elmúlt öt évben. Hogy miből? Ebben az időszakban 6,5 millió forintot tett ki a helybeliek társadalmi munkája, s másfél millió . forinttal segítettek az üzemék is... Én azt tartom munkám legnagyobb eredményének, hogy mellénk álltak az emberek. Megértették: amire törekszünk, s amit vállaltunk egykor, az őértük van. Virág Ferenc dőben. A csatornarendszer kiépítésére valóságos vagyont, kereken 150 millió forintot költöttek, illetve költenek, hogy a szemük láttára váljék a homokbuckás ráckevei táj, a dús legelőkkel rakott mezők, az illatos gyümölcsöt, kerek- dedre hízott marhákat nevelő földek térségévé. Még nem bőségszaru A könyvelés 1400 hektár legelőt tart nyilván, megjegyezve, hogy ebből mintegy 400 hektárt intenzíven művelnek. Vagyis a gyepet telepítették, rendszeresen öntözik, és 450— 550 kilogramm tápanyagot tartalmazó műtrágyát szórnak ki rá. Tavaly 1700 húsmarha élt meg két hónapig a buján növő füvön, ami pedig kaszaélre került a termésből, a megnövekedett állatállomány téli takarmányszükségletét hivatott kielégíteni. Az ágazat mégsem valamiféle bőségszaru, ahonnan bőven hullik a forint a tsz gazdáinak pénzeszsákjába. Viszi a pénzt a magas vízdíj, s borsos árat számítanak a gyárak a műtrágyáért. Az új 1200 férőhelyes szarvasmarhatelepről nem is szólva; amelynek a végszámlája 35 millió forint. Amióta föltalálták a csepegtető öntözést, a gyömölcs- telepítés ideális színhelyeivé a ráckevei szövetkezethez hasonló, a víztől karnyújtásnyira fekvő üzemek váltak. Nos. az elmúlt esztendőben 52 hektáron ültettek almafát a szigetiek, s a nem is olyan távoli jövőben újabb száz hektárral bővül a gyümölcsös: szám szerint 72 ezer facsemetére. A termelni tudás — különösen, ha exportálni akarjuk az árut, manapság már nem elegendő a boldoguláshoz. A gyümölcs hűtésének, tárolási feltételeinek megteremtése nélkül kudarcra van ítélte az ültetvénybe pénzt fektető gazdaság. A ráckevei tsz ebből a megfontolásból kiindulva már 1979-ben hozzáfogott egy 250 millió forintba kerülő hűtőház építéséhez. Az idén például 100 millió forintot invesztál be a létesítménybe. A gyümölcsvertikum a teljes üzem beindulása után évente 40 millió nyereséget hoz. Az első egres, szamóca és zöldborsó mirelittel megrakott kamionok pedig 1981. második felében gördülnek ki a közös gazdaságból. Dollármilliomos tsz Az elmondottak alapján elégedetten állapíthatnánk meg, a ráckevei Aranykalász Tsz évekkel ezelőtt helyesen döntötte el, mivel foglalkozzon a jövőben. Természetadta kincseire, a vízre és legelőre alapozva látványosan növelte az exportáruk tömegét. (Az értékesített vágómarha-mennyiséget egy év alatt megháromszorozta, tavaly tízezer vagonnal adtak el.) Az sem apróság, hogy 1979-es tőkéspiaci árbevételük meghaladta az 1,6 millió dollárt. Csinos ösz- szeg, 121 millió forint a legutóbbi szövetkezeti nyereségük is. De mi lesz az idén? A könyvelők 20 százalékos nyereségcsökkenéssel számolnak. Főként a melléktevékenység jövedelmezősége romlik az ipari eredetű anyagok 60—70 százalékos drágulása miatt. Vitán felül áll, nekik is mérsékelniük kell a költségeket. Részint úgy, hogy kevesebb anyagigényes terméket állítanak elő, az ipari részlegekben növelik a szolgáltatások arányát. Részint pedig takarékosabban bánnak a műtrágyával, növényvédő szerrel. S ezentúl csak aikkor fizetnek év végi részesedésit — vezetőnek, beosztottalak egyaránt —. ha az adott ágazat nyereséggel zár. A jövedelmeket szigorúan a teljesítményekhez igazítják. S ami változik A termékstruktúra tehát az újabb idők újabb körülményei között is korszerűnek találtatott. De a jól megválasztott fejlődési irányok önmagukban kevésnek bizonyulnak. Erre intett a ráckevei Aranykalász Tsz zárszámadó közgyűlése beszámolójának több passzusa is. A módosult érték- rendszerben képtelenség a régi szemlélettel gazdálkodni, aki ezt teszi, lemond a fejlődésről, de még a korábbi szint tartásáról is. Valkó Béla a magyar nép felemelkedéséért, hazánk függetlenségéért vívott harc adta. Részt vett a munkásosztály szervezeteinek építésében, a párt és a szak- szervezet küzdelmeiben. Harcolt két háború tűzvonalában. Sok évtizeden át az írott szó fegyverével, s — ha oda szólította küldetése — a diplomácia bonyolult eszköztárával szolgálta a szocializmus ügyét. Rangját minden harcban politikai elkötelezettsége, a forradalmi mozgalom jelölte ki. — A budapesti kommunisták büszkék Gyáros Lászlóra, s emlékükben megtartják a történelmi sorsfordulókon és a csendes épíitőCíorszakban egyaránt helytálló forradalmár alakját. A Magyar Partizán Szövetség, a barátok és a volt harcostársak nevében Vincze József, nyugalmazott nagykövet, a partizán szövetség választmányának tagja idézte a spanyol földön harcolt 13. nemzetközi brigád magyar zászló- alja egykori politikai biztosának alakját. A Gyáros László hamvait tartalmazó urnát a Munkás- mozgalmi Pantheonban helyezték el; a búcsúztatás az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Szerényt Sándor, a KEB tag-, ja; a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviseletében Klézl Hátiért miniszterhelyettes és Gyurkovics Sándor főosztályvezetői a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének részéről Mol- dován Gyula főtitkár, Kuróczi Gyuláné és Arató Árpád titkárok helyezték el a megemlékezés koszorúit. Maróti Károly urnája előtt lerótták kegyeletüket a család tagjai, az egykori munkatársak, barátok és harcostársak is.
