Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

h 15 i&í* 1980. FEBRUÁR 9., SZOMBAT A FELSZABADULAS ÉVFORDULÓJÁRA Magyar filmhetet rendeznek Kubában Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére ma­gyar filmhetet rendeznek a Kubai Köztársaságban. A tá­voli baráti országban először kerül sor ilyen jelentős , ma­gyar filmeseményre, amelynek során nemcsak Havannában, hanem előreláthatólag más városokban is levetítik a kivá­logatott kilenc magyar filmet. Február 12-től a kubai nézők is megismerhetik a többi kö­zött Jancsó Miklós két leg­újabb művét, a Magyar Rap­szódiát, és az Allegro Barba­rát. A Szinetár Miklós rendez­te Az erőd című produkciót, amelyet a tavalyi moszkvai nemzetközi filmfesztiválon különdíjjal jutalmaztak. Ve­títik majd Mészáros Márta Olyan mint otthon című al­kotását és Bácskai Lauró Ist­ván gyermekekhez szóló film­jét, a Keménykalap és krump- liorr-t. Műsorra kerül a Has- ta manana is, amely a KISZ KB megbízásából készült, az 1978-as kubai világifjúsági ta­lálkozón. Életmű-összegezés Moholy-kiállítás A londoni Ica galériában reprezentatív kiállítás nyílt Moholy-Nagy László életmű­véből. A modem művészetek kiállító terme olajfestmények, rajzok, fényképek, montázsok, plakátok, ipari műtárgyak so­kaságával mutatja be a szá­zad egyik nagy újító művé­szének és pedagógusának sok­rétű munkásságát. A hivatalos brit művészeti tanács által rendezett kiállí­tás végigkíséri Moholy-Nagy művészi fejlődését az abszt­rakciótól az új térképzetekkel, anyagokkal, fényhatásokkal való kísérleteken, a Bauhaus- mozgalmon át a modem ipari formatervezés megteremté­séig. A MEGYEI TIT MUNKÁJA A közművelődés és a termelés A hatékonyság nemcsak a közvetlen gyakorlati tevékeny­ségben sürgető (és egyre sür­getőbb!) követelmény, hanem az élet minden területén- Olyan tevékenységi körökben is ahol látszólag ez, mint ér­tékmérő, nem egyeztethető össze a munka jellegével. De amint mondtam, csak látszó­lag van. így. A TIT sokfajta és szerteágazó munkája pél­dául ugyancsak messze esik a termelő szférától, gondolná az ember, a valóságban azonban direkt és indirekt módon kapcsolatban vannak egymás­sal és így áttételesen bár, a hatékonyság mint követel­mény egyértelműen jelentke­zik. Konkréten vizsgálva a kér­dést, a TIT Pest megyei szer­vezetének politikai munka­társa, dr. Olajos Mihály né fel­sősorban azokról az ismeret- terjesztő formákról beszélt, melyek a legelőnyösebbnek bizonyultak, éppen a terme­léshez, a gyakorlati ismere­tekhez járuló elméleti segít­ségükkel. Ilyen például az üzemi TIT-csoportok létreho­zása. Egyéni érdeklődés Ezekben az üzemek szel­lemi dolgozói tömörülnek; azok akik szakmai felkészült- ,ségük, rátermettségük folytán .alkalmasak ismeretterjesAő munkára. Áltálában 6—15 fős létszámúak- Megszervezésüket az az igény sürgette és sür­geti, amely megköveteli, hogy olyan programokat, előadáso­kat kapjanak a dolgozók, amelyek szorosan kapcsolód­nak ottani tevékenységükhöz, egyéni érdeklődésükhöz. Ezt pedig csak olyan belső helyi csoportokkal lehet megoldani, ahol az előadók jól ismerik hallgatóságukat, közvetlen munkakapcsolatban vannak egymással. Ismerik azonkívül a vállalat érdekeit, a szak­mában dolgozók hiányossá­gait és ennek megfelelően tudják a programokat kialakí­tani. Ezek a csoportok önállóan dolgoznak, de első lépésben a járási TIT szervezetekkel, ezen keresztül pedig a Pest megyei szervezettel is kapcso­latban állnak. A megyében: a szigetszentmiklósi Csepel Autógyárban: a Nagykőrösi Konzervgyárban; Vácott a Taurus Gumigyárban, Kötött­árugyárban, a Forte Fotó­kémiai Gyárban, a százhalom­battai Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál működnek TIT űze­tni csoportok. A cél az, hogy minden nagyobb üzemben (ahol az értelmiségi dolgozók létszáma legalább 60—100 fő) létrejöjjenek ezek a közössé­gek. Lépésváltás A népgazdaság, napjainkban a termelékenység egyre szo- rítóbb problémájával áll szemben, melynek megoldásá­ban a munkaszervezés racio­nalizálása, a termelés rugal­masságának kialakítása az efevik sarkalatos lépés. Ezek­nek a feladatoknak a sikeres megoldásához azonban maga­san kvalifikált szakmunkás gárdára van szükség, olya­nokra. akik a termelés több területéhez is értenek és attól függően, hogy hol van rájuk szükség, helyt tudnak állni- A közművelő munkának igen nagy szerepe van. itt, az át­képzés, továbbképzés terüle­tén. Ide kapcsolódnak egy­részt a már említett üzemi TIT csoportok, azonkívül a Pest megyei TIT szervezet szakmunkások, betanított munkások ismeretszinttartó, továbbképző és átképző tan­folyamai, mint például a vá­ci Taurus Gumigyár targon­cavezetői vizsgára felkészítő tanfolyama, gumigyártó szak­munkások ismeretfelújító tan­folyama, biztonságtechnikai, munkavédelmi, műszaki elő­adássorozatok vagy a sziget­szentmiklósi Csepel Autógyár­ban a műszakiak részére ren­dezett előadások, „Számítógé­pek, számítástechnika felhasz­nálása” címmel. A gyakorlat igényei A legmagasabb közművelő­dési formák, a szabadegyete­mek, az „elmélet—gyakorlat” kapcsolatában talán indirek- tebb módok, de ha célkitű­zéséit és ''lehetőségeit nézzük, ugyanúgy a valósághoz, a gyakorlat igényeihez kapcso­lódnak. Általában 8—10 elő­adásból állnak, melyeket rendszeres időben tartanak, a témák egymásra épülnek, ál­talános jellegűek (politikai, fi­lozófiai, környezetvédelmi stb.) már magasabb szellemi és érdeklődési szintet feltéte­leznek. Ez a forma jól szol­gálja az elérni kívánt célt, mely elsősorban a műszaki és humán értelmiségieket szeret­né összehozni és az előadások apropóján spontán kialakuló szellemi eszmecserék segítségé­vel előmozdítani az ismeretek szintézisét. Ennek érdekében a jövőben minden nagyobb te­lepülésen kívánatos lenne sza­badegyetemi sorozatokat lét­rehozni. (Jelenleg Vácott, Gö­döllőn, Cegléden van-) Ez is egy lépés lenne előre azon az úton, amely elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a társada­lom minden szférája, úgy a gazdasági, mint a legmaga- sabbrendűnek ítélt szellemi tevékenység egyaránt az egy és oszthatatlan kultúra része. S. H. K. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A rajz elegáns biztonsága A duiiaharasxti Bafetay Ervin Gimnáziumban nyílt meg Ta­vaszy Noémi festőművész ki­állítása. Pándi Kiss János szobrászművész gyűjteményes tárlata a nagykátai művelődési közjxmtban mutatkozott be. Az amatőr képzőművészek be­mutatkozása a SZOT Központi Iskolájában (II. kér.. Tárogató u. 2—4.) fogadja a látogatókat. Képi napló tájainkról Szép szokás és jó gyakor­lat szerint Cul József közép­iskolai tanár minden évben képzőművészeti kiállítást szervez a Baktay emléknap­ra Dunaharasztin. Ezzel újra és újra szorgalmazza az is­kolatárlatok időnként meg­újuló megyei hagyomány aiit. Ezúttal TavasZy Noémi küld­te el válogatott műveit. ' Ma­gyar, lengyel, jugoszláv, cseh­szlovák tájakról készült linó­metszetei széles körben is­mertek, nemzetközi elismerést is szereztek számára- ű e mű­faj avatott képviselője, aki a rajz elegáns biztonságával ta­lálja meg Pocsitelj, Krakkó, Prága, Lőcse századokat jel­lemző íveit, sajátos építésze­ti szerkezetét. Ezt sűríti gra­fikai lapokká csöndes átala­kításokkal aprólékosnak tű­nő, mégis lényeges kiemelé­sekkel. Tavaszy Noémi vilá­Pedagógiai újítások A pedagógiai újítások szá­mának növelése és ezzel ösz- sízefüggésben az eredménye­sebb nevelő-oktató munka ér­dekében újítási felhívást tett közzé az Oktatási Minisztéri­um. A felhívás révén az or­szág mintegy 10 ezer óvodájá­nak, iskolájának 100 ezer pe­dagógusához szeretnének ..el­jutni”, a ma — és a jövő — iskolája ugyanis igényi az al­kotó pedagógusok munkáját, ötleteik, javaslataik, újításaik, szabadalmaik közzétételét, be­vezetését, elterjesztését. Szükség van a technikai jel­legű újításokra, a felhívás azonban a figyelmet a mód­szertani kezdeményezésekre is szeretné ráirányítani. Pályáz­ni lehet egyebek között az eredményesebb nevelést szol­gáló. valamint a helyes közle­kedési magatartást kialakító pedagógiai módszerek leírásá­val, a meglevő szemléltetőesz­közök célszerűbb, felhasználá­sát, a szaktantermek éssze­rűbb berendezését szolgáló öt. letek közreadásával. Külön témakör foglalkozik az új is­kolai dokumentumok hatéko­nyabb megvalósításának lehe­tőségeivel és az iskolavezetés korszerűsítésének, szervezésé­nek kérdéseivel. Az iskolai szemléltető okta­tást szolgáló alkotó pedagógiai munkának, a pedagógus újító­mozgalomnak több mint 3 év­tizedes hagyománya van, az eredmények azonban, főleg a hatvanas években, a hetvenes évek elején elmaradtak a vá­rakozásoktól. Új ■ lendületet gdott a mozgalomnak az ok­tatási miniszter 1977-es ren­delkezése, amely számos, ko­rábban vitatott fogalmat tisz­tázott, intézkedett a pedagó­giai’ újítások elbírálásának rendjéről és az újítások beve­zetéséről. Ma úgy ítélhető meg, hogy sikerült egyértelmű sza­bályozást megalkotná, ami fel­lendítette az alkotókedvet. Az utóbbi években 300—400 között volt a pedagógusok ál­tal benyújtott újítások száma, és 70 százalékukat elfogadták, örvendetes, hogy több igen fi­gyelemre méltó, nagy jelentő­ségű újítást ladttak be szakem­berek, a szám azonban a pe­dagógusok n,agy számához vi­szonyítva még mindig kevés. I rhán Anna: Városrészlet got járt művész, de me- gyénkhez is erőteljesen kötő­dik azáltal, hogy évtizede már jórészt Nagymaroson dolgo­zik, továbbá számos 'kiállítása nyílt Ráckevén, ahol több művét adományozta az Ady gimnázium galériájának. Az is megtisztelő, hogy prágai kiállítása előtt önmagának és haraszti ifjú közönségének is mérlegre teszi eddigi teljesít­ményét. Nem vall szégyent, hiszen emberi és rajzi kul­turáltsága sok fontos infor­mációt tár fel a történelem, a természet és az ember ré­tegeiről — a Tátra magas­latairól, lublini századokról, emberi portrékról. Üdvözöl­jük Tavaszy Noémi azon szándékát is, amelynek kere­tében a Volga és Káma kör­nyékén élő rokonainkról ké­szíti hamarosan új festői és grafikai sorozatát A izuális nevelés Pándi Kiss János nemrég mutatkozott be életművének fontos alkotásaival .szülőfalu­jában, Pándon- Jogos elisme­rést váltott ki magas forma- kultúrán. alapuló művészete, melyről részletesen beszámol­tunk lapunk hasábjain. Most csak arra utalunk, hogy mű­veinek „tájolása” hozzájárul megyénk keleti részének vi­zuális közművelődéséhez olyan értékálló szobrokkal, melyek gyönyörködtetnék és életvi­telünk mértékét is meghatá­rozzák. Amatőr képzőművészek Már a konferencián is ösz- szecsaptak a vélemények. Egyesek a társadalmi segít­ség fokozását igényelték, má­sok helyesen úgy vélekedtek, hogy ez csak akkor történhet meg, ha művek hitelesítik ezt az igényt. A magánérték is tiszteletreméltó szakköri ke­retekben, de közkinccsé csali festői, szobrászi, grafikai rangjával válhat, semmi más­sal. Losonci Miklós immár több minit három és fél évtized választ el bennünket a második világ­háború eseményeitől, de az iránta megnyilvánuló érdek­lődés cseppet sem csökken'. Hogyan keveredett bele Mar gyarorezág a második világ­háborúba, miként sikerült a szovjet hadseregnek fokozato­san visszaszorítani, majd megsemmisíteni a nácikat? A Kossuth Könyvkiadó legújabb kötetei válaszolnak ezekre a kérdésekre. Diplomáciai kapcsolatok A magyar—szovjet diplomá­ciai kapcsolatok „őstörténeté­nek”, azaz az 1919-től 1945-ig terjedő időszaknak a legkriti­kusabb szakaszát világítja meg Péter János könyve. A ma­gyar—szovjet diplomádat kap­csolatok történetéből című kö­tet az 1939—1941 közötti ese­ményeket ismerteti. A szerző ugyan nem történész, de a tör­ténettudomány által feltárt tények és számos új dokumen­tum segítségével, sokévi kül­ügyminiszteri és közéleti ta­pasztalata alapján igyekszik feltárni az események tény­leges mozgatórugóját. Mint ismeretes, a Szovjet­unió már 1920-ban és az azt követő években, a fogolycsere­tárgyalások során is normális kapcsolatok kialakítására tö­rekedett Magyarországgal. A tényleges diplomáciai kapcso­UJ POLITIKAI KÖNYVEK A második világháború latok helyreállítására azon­ban csak 1934-ben került sor. Ekkor, az első moszkvai ma­gyar nagykövet, Jungerth-Ar- nóthy Mihály megbízólevelé­nek átvételénél Kalinyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ezt mondta: „A Szovjetunió és Ma­gyarország között nincsenek érdekellentétek. Sőt, sokban közösek az érdekeink, s indo- dolt lenne, hogy közös fron­ton legyenek a jelenlegi világ- helyzetben.’’ 1939-ben Kris- tóffy Józsefnek, az új magyar nagykövetnek pedig a követ­kezőket hangsúlyozta: „A két kormány felejtse el a múlt kellemetlenségeit, s éljen jó­szomszédi viszonyban egymás­sal, mert a két ország között nincsenek érdekellentétek, nincs helye antagonizmusnak. Sok lehetőség van gazdasági kapcsolataink fejlesztésére.” A két beszéd összehasonlítása — tekintve, hogy időközben mik történtek — jól mutatja, hogy a szovjet kormány mindent megtett a nemzetközi viszo­nyok javításáért Magyaror­szág vonatkozásában. Az ellen­forradalmi és antikommunista jellegű magyar kormányok te­hát a legjobb szándékú és leg­reálisabb tanácsokat Moszk­vától kapták. A kötet mindössze három esztendőt ölel fel, de három végzetes esztendőt. 1939-től — amikor Hitler a magyar ve­zetők kérésére engedélyezte Magyarország csatlakozását az an.tikomintern paktumhoz — 1941-ig, amikor Magyarország saját vezetőinek felajánlkozá­sára csatlakozhatott a Szov­jetunió elleni háborúhoz. A jó­szomszédi tanácsok nem so­kat használtak, „Csonka-Ma- gyarország” a megnagyobbo- > tíás reményében elindult azon az úton, amely a megsemmi­sülés veszélyével járt. Különösen tanulságosak a háború kezdeti éveiben tör­tént diplomáciai lépések do­kumentumai, amelyek most kerültek először nyilvános­ságra. így győztünk Ivan Hrisztoforovics Bag- ramjan neve már jói ismert a magyar olvasók előtt az Így kezdődött a háború című könyve kapcsán. Most újabb kötettel jelentkezett. A hábo­rú küzdelmes, visszavonulá­soktól, vereségektől terhes időszaka után ezúttal a vé­delmi ütközetek és ellencsa­pások, a döntő fordulatot je­lentő első hatalmas támadó hadműveletek históriáját be­széli el. Dag ram jam a Nagy Honvé­dő Háborúban az első puska­lövésektől egészen a háború végéig részt vett. Kiemelkedő szerepet töltött be a Baltiku­mért vívott harcokban, mint frontparancsnok, a keiet- poroszországi hadműveletek­ben, a Visztula-deltában és a part menti szigetzátonyokon rekedt hitleristák megsemmi­sítésében. A könyv érdekes ötvözete az átfogó elemzéseknek, az ütközetek hadászati értékelé­sének és a megkapó emberi portrék megrajzolásának, a szovjet katona bemutatásá­nak. Nemcstak az eseményeket tekintve, folytatása az előző kötetnek, hanem szereplői is nagyrészt ugyanazok, bár so­kan közülük már nem juthat­tak el a végső győzelemig. Elsősorban azokat a hábo­rús eseményeket világítja meg, amelyeknek maga is ré­szese volt, így a barvenkovói, a harkovi, a kurszki, a belo- rusziai. a balti és a kelet- poroszországi ütközeteket. Számon tartja a kis győzelme­ket és a nagy kudarcokat, s mindvégig megőrzi kritikus szellemét. Az elkövetett hi­bákban saját és felettesei fe­lelősségét is tisztán látja és láttatja. A kötetet Tölgyes Ernő for­dította. Magyar napló Az egyéni hangvételű iro­dalmi értékű riportkönyv ha­zánk felszabadításáról. az 1944 novemberétől 1945 ápriliséig terjedő időszakról szól. Szer­zője, Pavel Luknyickij hadi- tudósítóként vett részt a ha­zánk területén folyó hadmű­veletekben. Mint írja, annak idején, a harcok közepette sem feledkezett meg írói hiva­tásáról, és a katonai jelenté­seken túl riportokat, elbeszé­lésieket, karcolatokat írt és adott közre. A háború utolsó napjáig részletes naplót veze­tett. Könyve ma is izgalmas ol­vasmány. Beszámol ' a szovjet hadvezérekkel, például Malí- novszkij marsallal való talál­kozásáról, a fegyveres küzde­lemről és főiként Budapest ost­romáról. A nagy horderejű történelmi események mellett a mindennapok gondjai is fel- elwenednek írásaiban. A kötetet a szerző érdekes rl amatőr fotói egészítik ki, és Székely Andorné fordítot­ta. Gall Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents