Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J APÁS ÉS CE XXIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK A központi műhely haszna Munkára nevelnek az iskolák Megkönnyíti a pályaválasztást Az oktatás és a nevelés rég­óta váltott alapelve, hogy a pedagógiai tevékenységnek az életben való helytállásra kell felkészítenie az ifjúságot. Is­koláink törekvései ezt a célt szolgálják. Már a kisdiákok kö­rében megkezdődik a munkára nevelés, amelynek személyi és tárgyi feltételei a város ál­talános iskoláiban jelentős mértékben fejlődtek az utób­bi években. A gyakorlati foglalkozás és a technika tantárgy polgárjo­got nyert egy kivételével va­lamennyi iskolában. (A Vár- konyi iskolában 1980 őszétől vezetik be a felső tagozatos diákok számára.) A Földváry, a Mészáros, a Táncsics és a kisegítő is­kolában ipari, a külterüle­ten mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytatnak. A pedagógusok felkészítése megtörtént: az elsősök és a másodikosok tani tői szakmai továbbképzés keretében fog­lalkoztak a technika tantárgy újszerű értelmezésével és ta­nítási módszereivel. A belte­rületi iskolák felső tagozatain az új ipari jelegű oktatás mindenhol szaktanárok dolga. A kisegítő iskolában a kézi­munka honosodott meg. A nagy iskolák megfelelő körülményeket teremtettek a foglalkozásokhoz. Ezekben két-két műhelyterem van, kü­lön a fiúk és a lányok részé­re. A külterületen esy-esy he­lyiség áll rendelkezésükre. Szerszámokkal, berendezési tárgyakkal kellően felszerel­tek. A tanyavilág iskoláihoz gyakorlókért csatlakozik, amelynek megműveléséhez nem hiányoznak a mező- gazdasági eszközök. Az első és a második osztá­lyos nebulók — az új tanterv szerint — a technikai órákon építődo hozok tartalmának fel- használásával ügyeskednek. Jelenleg csupán nyolc diáiéra jut. egy doboz, ám máshol sincs több egyelőre ezekből. Az említett tantárgyak fej­lesztik a gyerekek technikai ismereteit, és alkalmat ad­nak a természet törvényeinek felfedezésére. Megismerkednek a különféle anyagok, elsősor­ban a papír, fa és a fémek tu­lajdonságaival, felhasználha­tóságával. Elsajátítják az egyszerűbb kéziszerszámok használatát, ízelítőt kapnak a fizikai munkából, és ezzel együtt fejlődik rendszeretet ük, fegyelmük. Üzemlátogatásaik alkalmával képet kapnak egy- egy szakmáról, és amikor pá­lyaválasztásra kerül sor, biz­tosabban és megalapozottab­ban tudnak dönteni további sorsukról. Cegléden 1968-ban állítot­ták fel az általános isko­lák céljait szolgáló közpon­ti műhelyt, amely gondos­kodik a gyakorlati okta­táshoz szükséges anyagok­ról és eszközökről. Beszerzi és méretre szabja a szükséges anyagokat, pótolja az elhasználódott szerszámo­kat, karbantartja a berende­zéseket. A műhely két aszta­lost és egy elektroműszerészt foglalkoztat, ez utóbbi az in­tézmények audiovizuális ké­szülékeit is rendbehozza, s ily módon 1979-ben kétszázezer forint értékű munkát végzett a három személy alapvető fel­adatának ellátása mellett. T. T. Önzetlenül, emberségből A korszerű gyógyítás segítői Véradómozgalom a járásban Bármily viharos tempó­ban fejlődik a gyógyszeripar, ma a vér- és vérkészítmények nélkül nincs szív-, agy-, mell­kas- és hassebészet, nincs anya- és csecsemővédelem. Nem gyógyíthatnánk a bal­eseti súlyos sérülteket, az égetteket, a vérszegénységben és vérzékenységben szenvedő­ket. A vérellátás nem egy szervezet ügye, nem egy in­tézmény feladata, hanem az egész társadalom kollektív felelőssége. A társadalmi munkamegosztás alapján a felvilágosítás, a véradók köz­vetlen szervezése és a vér­adás lebonyolítása a vörös- keresztes szervezetek és a vértranszfúziós állomások együttes feladata. Évről évre többen E nélkülözhetetlen gyógy­szert humanista érzelmű, má­Olvasónk írja Vezessék be a boltokban Javaslatok a kereskedelemnek Lapunk régi olvasója, öz­vegy Semetka Gyuláné, Ceg­léd, Jászberényi út 22. szám alatti lakos levéllel fordult szerkssztőségünkinöz, amely­ben a Pest megyei Hírlap ja­nuár 12-i cikkéhez fűz meg­jegyzést. Az Űj áruk Maglódon című írás hírül adta, hogy a község­beli szövetkezeti ABC-áruiház kereskedői bevezették az úgy­nevezett hiányfüzetet, amelybe a vásárlók maguk írják be, hogy milyen ''árut keresnek. „Igen. örvendetes volna, ha ezt Cegléden is minden üz­letben rendszeresítenék. Meg­könnyítené az üzletvezető gondját, és akkor olyan árut rendelne, amire valóban szük­ségük van a vásárlóknak. Cegléden sok cukorbeteg van, biztosan többen bejegyeznék, hogy keresik a Glukonon nevű édesítőt. Városunk az utóbbi években több bolttal gazda­godott, de szükség volna még egy bizományi üzletre is. aho­vá a' kinőtt vagy megunt, de még jó állapotban levő ru­háikat lehetne beadni” — hangzik levélírónk javaslata. Amíg a vonat Pestre zakatol Milliós értékeket mentenek meg Hasznosítják a jó ötleteket Anyagtakarékosság és egészségvédelem A Monori Mezőgép Vállalat ceglédi gyáregységében ha­gyományai vannak az újító- mozgalomnak. Buzogány Béla újítási előadó így beszél er­ről: — Gyáregységünkben né­hány éve, kialakult egy állan­dó újítógárda. Munkájuk évente 1—2 millió forint meg­takarítást jelent a vállalat­nak, ami egy ekkora gazdál­kodó egységnél jelentős ered­ménynek számít. Minden év elején a vállalat gazdasági vezetőivel összeállítjuk az újítási feladiattervet, amelyet a művezetők ismertetnek a vállalat dolgozóival, szült az 1980. évi feladattér - vünk, amelynek legfontosabb célkitűzései az anyagtakaré­kosságot és a dolgozók eaész- ségvédelmét szolgáló újítások, ötleteket várunk a nyugati exportból származó anyagok­kal való jobb gazdálkodásra és ezek hazai készítményekkel való pótlására. — 1979-ben a legjelentősebb újítások a munkások egész­ségvédelmét javították. He­gesztéskor sok gáz keletkezik, amely ártalmas az emberi szervezetre. Ezért kifejlesztet­tek egy olyan berendezést, amely megakadályozza a gá­zok felhalmozódását. Ugyan­ezt az eljárást használják a festőműhelyben a levegőbeke­rülő festéksaemcsék elszívá­sára. — Az újításban Pólyák Jó- Eüké- zsef, Schmidt János, Marofka Ferenc és Ta báni Tibor jár az élen. Az élért eredmények egy része nekik köszönhető, s ezit gyáregységünk megfejelő anyagi juttatással honorálja. S. K. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Január 17-én éjszaka elveszett egy két­éves, zsemle színű, szálkásszőrű, ma­gyar vizsla. Kérjük a becsületes megtalálót, jutalom ellenében hozza a következő címre. Cegléd, Köz­társaság utca 11/c. Mlzik. 70 éves. magánvos nyugdíjas férfi élet­társat vagy gondozót keres. Választ kérem ..Unom a magányt 110 756” jeligére a Hírlaokiadó V. kiren­deltségére. Cegléd, Teleki utca 30. Cegléd, ugyeri sző­lőkben 21. dűlőben eladó 800 nésvszösöl lakható épülettel vil­lany van. Érdevlődni: Cegléd, Hunyadi utca 15 a. A Fűrész-, Lemez- és Hord ói pari Vállalat Ceglédi Gyáregysége FELVESZ egy fő társadalom­biztosítási ügyintézőt egy fő bérelszámolót Jelentkezés: munkanapokon 8—15 óráig a Gyáregység munkaügyi előadó- iánál. Cegléd. Kosárhegy utca 22. szám Lakásomon gépírást vállalok. Cegléd, Géza utca 21. szám. Meghatározott időre üres szoba, konyhás lakást keres gyerme­ket váré fiatal házas­pár. Cím: Cegléd. Zerge utca 4. szám. Eladó Ugyer 11. dűlő­ben Tóth János fé’e l'ó karban levő 1170 négyszögöl srő’.ö. la­kó- és mellék épüle­tekkel. íűrott kút, villany van (egyéni területi. Érdeklődés a helyszínen vagy este 17 óra után: Cegléd. Kossuth Ferenc utca 40. szám. ATI. épület, Tóth Jánosnál. Bútorozott szoba al­bérletbe kiadó. Ceg­léd VI. kér. Hattyú utca 39. Bútorozott szoba fia­tal férfi részére ki­adó. Cegléd. Székely utca 28. A vonat naponta, nem sok- kai délután, fél kettő után indul Ceglédről a fővárosba. Helyi járat, utasai legtöbbjét menet közben veszi fel. A jól fűtött és a lehetőségekhez mér­ten tiszta kocsikba már ne­gyed után szállingóznak az utasok. Vannak törzshelyek, örök magányosoknak és kis kolóniáknak. Induláskor álta­lában ceglédberceli, Budai úti, aibertirsai fiúk, lányok birto­kolják a helyet. Jó kedvüktől, diákos hangoskodásuktól majd’ széthull a kocsi. Viccet mesélnek, óra alatti csínyeket, harsányan nevetve csapódnak egymáshoz, az üléshez, szinte még a fejük fölött a csomag­tartó is kileng. Tudja már az egész kereke­ken gördülő utazóláda, hogy Karesz kettest kapott történe­lemből, nyegle volt az eszte­len és ráadásul a súgásra sem figyelt. Pedig biz’ isten, hár­man is törték magukat, saját érdemeiket veszélyeztetve, de hiába. A matek tanárnőnek új pulcsija volt, holnap röpdol- gozat lesz fizikából, Péter meglógott az edzésről. — Srácok, ablakhoz! — sivít a riadójelzés a megállónál. — Nézzétek, új lány! Hová me­het? Mákos, te leszállsz, eredj utána! Tán a pálya is lejt, azért billen oldalt a vonat. A csa­pat egymás hegyén, hátán — hiába. A füttyögés sem ér semmit, a lány nem figyel rá­juk. Haja szőke, erős szálú. Kezében piros táska, bundás kabátja divatosan, hosszú. A Mákos nevű srác már lekászá­lódott. A lányra pillant, azután az ablakra. Fancsali fintort vág, s elindul ellenkező irány­ba. — Ezt holnap megkeserülöd — mordulnak idebenn. A legnagyobb hangú aztán leszáll a cserői állomáson, Al- bertirsa után egy sem marad. jVapi utazók a kártyázok, a ^ „Piatnik duó”. Bekuco- rodnak egy sarokba, s játsza­nak Zuglóig. Itt tényleg bab­ra megy a játék, tarkababra. Egyébként gépkocsivezető az egyik, járműlakatos a másik. Kéthetente hol a lakatos,' hol a sofőr felesége főz bablevest, a nyereményből. Ha kevés,'hát pótolja. Sofőréknél a csülkös járja, csipetkével, lakatoséknál a kolbászos, metélt tésztával, és tálaláskor nyers hagymát karikáznak bele. Az asszonyok megadják a módját. Gyermek­gondozásin van mind a kettő. Kéthetenként, bablevesezni összejárnak, evés után meg? Mi más lenne, kezdődik az ul­ti móka. Trsa, Pilis, Monor: jönnek az asszonyok. A takarító osztag. Ki a kőbányai textilbe jár, ki a gyógyszergyárba, má­sok zuglói irodaházakban te­remtenek nap mint nap ren­det. Jó ismerősök vaiameny- nyien. Beszélgetnek, kézimun­káznak. Készülnek a pulóve­rek sógor-koma-rokonságnak, kalocsai terítőcskék, futó az asztalra, polcot szegő, hímzett batiszit az öreg , szekrénybe. Villognak a kötő- és horgoló­tűk, alakul a virág a selymes fényű szálból a vászonon. Az aibertirsai asszony pa­naszkodik: eljegyzés van ké­szülőben, gyűrű kellene a mát­kapárnak, nehéz beszerezni. Ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz. Kistafírozza a fiát, még cipőt is újat kap. A szom­széd ülésen szlovákul beszél­getnek. Ök is albertirsaiak. A munkahelyről, a hivatali fő­nökről esik szó. Egy kis bér­emelésről, egy kis szabadnap­ról, meg arról, hogy csak el kéne menni tüdőszűrésre, ha már jött a papír. Három ceg­lédberceli vasutasfeleség a Corvin áruházba igyekszik, függönyt venni. Klöpli legyen, vagy műszálas, színes, fehér, ekrü, vagy virágos? Bordűrös, i rózsás? Apró mintás? Majd j eldöntik. Németül köszönnek | el Kőbánya-Alsón leszálló úti­társuktól. A vonat pontosan érkezik, befut a Nyugati pályaudvar csarnokában a tizenkettes vá­gányra. E. K. sokon önzetlenül segíteni akaró em berektől kapjuk, őket köszöntötte tiszte­lettel és megbecsüléssel 1979-ben az ország, így a ceglédi járás lakossága is, a szervezett véradás 30 éves, a térítésmentes véradómozga­lom 20 éves évfordulóján. A kettős jubileum kapcsán te­kintsük át járásunk véradó- mozgalmának kialakulását, fejlődését, a további felada­tokat. Eredményes szervezés A ceglédi véradóállomás 1961- ben alakult meg. Az el­ső kiszállásos véraaónapokat 1962- ben Albertirsán, majd Abonyban szervezték. Ekkor 103 személy összesen 30 li­ter vérrel segítette a gyógyí­tó munkát. A’ véradás erköl­csi, humánus jellegének elő­térbe kerülésével évről évre egyre többen vizsgáztak ki­válóan emberségből, a , baj­ban lévőknek nyújtandó se­gítőkészségből. A véradás tö­meges szervezése olyan embe­reket is véradóvá tett, akik korábban hallani sem akar­tak erről. A nagy kiszállá­sok lehetővé tették a társa­dalmi bázis kialakítását és a teljes térítésmentes szerve­zést. A, véradás közüggyé vált, mozgalommá fejlődött. Tavaly a ceglédi járás egé­szén 22 kiszállásos véradpnap volt, 2170 véradóval. A levett vér mennyisége, 720 liter, egy­értelműen nagyarányú fejlő­désre utal. Az eredményekhez a vöröskeresztes aktivisták, a többszörös véradók lelkiisme­retes szervező munkája mel­lett a párt-, az állami és gaz­dasági vezetők, a tömegszer- vezetek, a szocialista brigá­dok rendszeres támogatása is hozzájárult. Az orvostudomány fejlődé­se, a korszerű gyógyítás-meg­előzés azonban ma már ma­gasabb fokú, színvonalasabb szervezést igényel, szögezte le az V. országos véradó kon­ferencia 1979-ben. A friss vérrel és ritka vércsoporttal kapcsolatos igények teljesíté­se, egyes vérkészítmények előállítása csak intézeten be­lül levett vérből lehetséges. Milyen feladatok jutnak te­hát a következő évekre? Az elért eredmények megtartása mellett a folyamatosságot és az egyenletességet nagyobb arányban kell tartani, a vér­adások szervezésekor. Az in­tézeten belül a véradások számát növelni kell, a mun­kahelyi, készenléti véradó brigádok megalakítását pedig szorgalmazni. Együtt építik A célkitűzésekhez csatlakoz­va, a véradómozgalom társa­dalmi jelentőségét hangsú­lyozva tették meg vállalásu­kat a XII. pártkongresszus tiszteletére a ceglédi járás vöröskeresztes aktivistái, vér­adói: 5 ezer társadalmi mun­kaórával segítik a véradó ál­lomás átépítését, határidőre történő átadását, a korszerű betegellátás követelményének megteremtését. Horváth Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára Téli karajnapok? Cegléden — minden különö­sebb reklám nélkül — úgy fest, mintha karajnapokat tar­tana a húsipar. A húsboltok pult mögötti kampósorán vé­gig karajok lógnak: tessék, le­het választaná. Mintha comb, lapocka, dagadó, oldalas és ne­tán más, olcsóbb falat nem kerülne ki a vágo+t sertések­ből, Az igazsághoz tartozik, hogy elvétve ilyen áru is kap. ható, de nem olyan mennyi­ségben, mint ami az átlag vá­sárlók szükségleteit kielégíte­né. Számolgatva vásárolnak a nagycsaládosok, a kis nyugdíj­ból élők, a takarékoskodók. Terveznek, mi kerüljön hét közben és mi vasárnap az asz­talra. És nem kedvelik a ka­rajnapokat. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: Hair (amerikai fiímmiusical). A kamaramoalban: Magyarok a prérin (magyar film). A mese- moziban: Rézhegyek király­nője (szovjet film). Abony, szombaton és vasár­nap: Sebességláz (olasz film). A művészmoziban: Helga (NSZK szexuális felvilágosító film). A mesemoziban: A mol­nár, a fia, meg a szamár (me­sssorozat). Albertirsa, vasár­nap: Papucs és rózsa, I—IL (angol zenés film). Ceglédber- cel, vasárnap: Huszárkisasz- szony (szovjet operettfilm). Törtei, szombaton és vasár­nap: Scherlock Holmes leg­kedvesebb bátyjának kaland­jai (amerikai bűnügyi film- vígjáték). Motorosok ~ nehéz pályán ft,*,,.... - 4~-' ... ... ■ $•>: •. W : * j. 1 , " te v j./ /* • • 'ííí : -■ * Cegléd határában van a Volán Honvédelmi Klub mo­torosszakosztályának akadályokkal teletűzdelt crosspályája. A klub tagjai — a képeit — a ne!, y csúszós terepen tartják edzéseiket. Apatl-Toth Sándor lelvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents