Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

\ 1980. FEBRUÁR SZERDA Húszéves az NDK-centrum Ünnepi esten emlékeztek meg kedden az NDK buda­pesti Kulturális és Tájékozta­tó Központja fennállásának 20. évfordulójáról. Harst Brasch, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az NDK Népek barátsága Ligájának .főtitkára méltatta a baráti ál­lam életét, eredményeit, kul­turális értékeit Magyarorszá­gon népszerűsítő intézmény elmúlt két évtizedes tevé­kenységét. Rónai Rudolf, a KKI elnö­ke — a népeink közötti ba­rátság elmélyítése érdekében kifejtett munkája elismerése­ként — átnyújtotta a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének emlékérmét. Molnár Béla, a Népfront Országos Tanácsá­nak titkára pedig átadta az intézmény kollektívájának a Hazafias Népfront kitüntető emlékplakettjét, a népeink kö­zötti barátság fejlesztéséért. Az ünnepi program zenés irodalmi műsorral folytató­dott Ezen Christa Kozik, NDK-beli költőnő verseit ad­ta elő, férje, Christian Kozik pedig zongorajátékával ked­veskedett a vendégeknek. Az ünnepség fogadással ért véget, amelyen megjelentek a magyar társadalmi és kultu­rális élet vezető személyisé­gei, valamint Dieter Zibelius, az NDK magyarországi nagy- követségének ügyvivője. Egy könyvtár mindennapjai BESZÉLGETÉS AZ OLVASÁSRÓL TÁPIÓSZENTMARTÓNBAN A hirtelen kezdődött meleg néhány óra alatt tócsákká ol­vasztja a földet borító jégta­karót Ügy tűniik, meg sem le­het közelíteni a tápiószexit- mártoni könyvtár bejáratát, s arra gondolok, hiába van köl­csönzési idő, asak az olvasóit vesztett könyvtárost találom odabent. Korszerű körülmények Godány Juditnak azonban van dolga ezen a délelőttön is. Nemcsak azért, mert az is­kolások egymás után kopog­tatnak a gyermekkönyvtár aj­taján, kezükben hozva a „ki­olvasott” műveket. Azért is, mert a kölcsönzés szüneteiben a délutáni foglalkozásra ké­szül. Tél a művészetben — ez lesz a címe a beszélgetésnek, s kedvcsinálónak igen jó lesz hozzá Vivaldi muzsikája; meg­ismerkedhetnek a gyerekek az évszakot ábrázoló festmények­kel, irodalmi művekkel, s ter­mészetesen azzal is: milyen erők eredményezik a termé­szet örök körforgását. Ezzel azonban már a dol­gok közepébe vágtunk. A fia­tal könyvtárvezetőnek, aki két évvel ezelőtt érettségizett, el­sősorban a kölcsönzésre és az állomány gyarapítására, gon­dozására kell figyelnie. Hiszen máris több mint tizenhétezer NEMZETKOZISEG, BÁBELI HUMOR Zöldcsillagos embléma A zőldborítós könyv címlap­ján csénos szőke lány tartja kezében a földgömböt ábrázoló telefonkészüléket. Blúzán az eszperantó mozgalom zöldcsil- tegos jelvénye, az ENSZ és a nemzetek zászlóinak színei tar- káilanaik. A világ és nyelv című, két­havonta megjelenő magyar nyelvű eszperantista folyóirat évkönyve évről évre kapható a folyósratboltokban és az újság­árusoknál. A 255 oldalas könyv különböző műfajú írásai a nemzetközi kommunikáció problémáival. a különböző nemzetközi fórumokon időről időre előtérbe kerülő egységes nemzetközi nyelv problémái­val foglalkozik. .......egy világnyelv: akár az es zperantó, akár annak még tökéletesebb változata. Nem a Urai költők eszközéül, persze. De avégett, hogy a járműka­lauzok, a rendőrök, a kereske­dők, a diplomaták, de még a fő napilapok mondatait is megértse.” — írja az évkönyv­be Illyés Gyula: Nemzetében él a nyelv című írásában, amely először a Kritika 1976. évi VI. számában jelent meg, mint hozzászólás Gergely Mi­hály: Az információ és a kom­munikáció válsága című cik­kéhez. A szerző az idegem- nyelv-tudás fontos szerepéről Ír, amelyre nekünk, magyarok­nak különösen nagy szüksé­günk van, s elemzi, hogy mi akadályozza a nemzetközi nyelv bevezetését. Balázs Já­nos Kalmár Györgyöt, a felvi­lágosodás kora nyelvésze­tünk egyik legjelentősebb alak­ját, a világnyelv első hazai megálmodóját mutatja be a» olvasóknak. A kötet szerkesz­tői a Népszövetség nálunk ed­dig ismeretlen, 1922-ben elfo­gadott jelentését adják közre az eszperantóról mint nemzet­közi segédnyelvről. Ernst Dre­ien szovjet szerző nyomán Fenyvesi Ernő fordításában ta­nulmány olvasható dr. Ludvik Z&menhofról, az eszoerantó nyelv megalkotójáról. Dr. Hel­mar Frank, az NSZK-beld fi­lológiai professzornak, a Padé- bomfoan működő Pedagógiai Kibernetikai Kutató Intézet 'gazgatójának cikkét Barcsay Zsuzsa fordította. írása érv korábbi német nyelvű rádió- előadás rövidített változata, ríme: A közlés barikádjaitól a harmadik évezred világnyel­véig. Az évkönyv ismerteti többek között a magyar olim­piai bajnokok és sportemberek 1966-ban a Nemzetközi Olim­piai Bizottsághoz írt levelét, melyben javasolják, hogy a nemzetközi sportkapcsolatok nyelve legyen az eszperantó. A könyvben több államférfi az eszpemantisfák törekvéseit elis­merő' nyilatkozata szerepel. Közöttük Lenin álláspontja a nemzeti és nyelvi egyenjogú­ságról, Lunacsarszkij üzenete a munkáseszperantisták VI. nemzetközi kongresszusához 1926-ban. Jean Jaures híres kijelentése, miszerint: „azesz­perantó a demokrácia talaja”. Érdekes olvasmány Csiszár Ernő eszperantista házassá­gokról közölt írása, Kika Mol- gwnd kenyai újságírónak a szuahéli nyelv demokratikus fejlődéséről készült tanulmá­nya, Vissy Károly déli-sarkvi­déki beszámolója a meteoroló­gia nemzetközi nyelvéről, egy számkódrendszer alkalmazásá­ról. A szépirodalmi írások között több ismert .magyar író érde­kes elbeszélése szerepel, s ve­lük együtt ad ízelítőt a soknyelvű világ bábéli humo­rából Sugár András A távol­ságot mint üveggolyót című könyvének részletei is. A szer­ző más nyelvek mellett az esz­perantót is beszéli. K. T. L kötet várja a hatszáz felnőtt és gyermek olvasót. —A község lakosságához viszonyítva még mindig nem túl sok az olvasó — böngészi .az adiatokat. — Igaz, egy év alatt százhússzal nőtt a szá­muk, s ennyi idő alatt többet nem is lehet várni. A korsze­rű körülményeket már tavaly biztosította a községi tanács: előbb a felnőttrészlegét újítot­ta fel, majd ősszel a gyerme­kek számára alakított ki mo­dem kölcsönző- és foglalkoz­tató-helyiségeket. — S mát tehet az intéz­mény még jobb kihasználásá­ért maga a könyvtáros, aki egyébként felnőttek, gyerekek számára egyaránt kölcsönöz7 Személyes kapcsolatok — Nem vagyok teljesen egyedül. Segít egy tiszteletdí­jas könyvtáros, s a három fiókkönyvtárat — amelyeknek kétszáz olvasójuk van — szintén tiszteletdíjasok keze­lik. Ami a propagandát illeti: a plakát, hangosbemondó nem sokat használt. Az inkább, hogy könyvtárlátogatásna hív­tam a helyi üzemek brigádja­it, hogy a művelődési ház if­júsági klubjában havonta is­mertetem az érdekesebb mű­veket Készítettünk szóróla­pokat de ezeket nem postán küldtük el, hanem magam hordtam szét a faluban. Azért iSi hogy megismerjem az igé­nyeket, s azért is, hogy sze­mélyes kapcsolatom alakuljon ki az emberekkel. Mondha­tom, változatos a kép: a ro­mantikusoktól a mai magyar irodalomig vagy éppen a kri­miig sok mindenre kiváncsiak az emberek. A nyugdíjasok közül azonban kevesen olvas­nak, a 30—50 évesek pedig ar­ra hivatkoznak, hogy nincs idejük. Mindenesetre a mező- gazdasággal, kertészkedéssel kapcsolatos Ismeretterjesztő munkákat jó néhányan for­gatják. Itt is az általános iskolások hát a leggyakoribb látogatók. A megyei könyvtár segítségé­vel újjávarázsolt és a nagyká- tai járási könyvtár szakmai támogatásét élvező intézmény­ben minden korosztályt érde­kes rendezvények várnak. A felnőttek korábban nem szok­tak hozzá a rendlszeres író— olvasó találkozókhoz, amisé tok­hoz, de — mivel jó kapcsolat alakult ki a könyvtáros és az üzemi szervezők között — ma már sokan rendszeres látoga­tók. Ami pedig a gyermekeket illeti, nemcsak az első pilla­natban lep meg a szám: ősz­től tavaszig hetente négy-öt foglalkozáson vehetnek részt a könyvek között. A foglalkozá­sok egy részét a pedagógusok tartják — Godány Judit szem­léltető anyagokkal segíti mun­kájukat De ki segíti a könyv­tárost ? Hasznos kapcsolat — Nagyon jó dolog, hogy a község vezetői is gyakran nyit­ják rám az ajtót, mintegy sze­mélyes példát mutatnak a la­kosságnak. ügy érzem, kölcsö­nösen hasznos az együttműkö­désünk a művelődési házzal, ök például támogatják a könyvárban működő bábszak­kört. Mi ajánló bibliográfiát készítünk a közművelődési klub foglalkozásaihoz, nemré­giben könyvbemutatót rendez­tem egy egészségügyi témájú TI T-előadáshoz. Sorolhatnánk, részletezhet­nénk tovább a hasznos kap­csolatokat: az ifjúsági, az út- törőklubbail. Mindegyik tartal­mas együttműködést jelent — és persze sok-sok energiát kö­ve tel. Annál is inkább, mert Godány Judit Szentmártonká- táról jár munkahelyéle. Na­ponta utazik — ha a későn végződő rendezvény miatt nem kell Tápiószentmártonban ma­radnia, ha tehát este hét óra után hazaér, okkor sem unat­kozik: otthon elvárják a kivá­lóan működő „Magvető” ifjú­sági klub rendezvényeire; ké­szül a felvételi vizsgára, hogy a nyíregyházi tanárképző fő­iskola könyvtár—magyar sza­kán levelezőként megkezdhes­se tanulmányait. Ha még min­dig marad ideje, előveszi a so­ron következő regényt, novel- láskötetet. De hogy is van ez a dolog az otthonnal? A fiatal könyvtáros igazán nem mond­hatja el, hogy Tápiószentmár­tonban, az itteni lakosok kö­rött nincs otthon. Hiszen nem­csak könyveket ad ki, hanem kapcsolatokat is létesít, törő­dik olvasói’ olykor közérdekű, olykor személyes gondjaival. Tudja, kinek milyen könyvet ajánlhat, s tudja kinek milyen öröme, problémája van. — Az a legfontosabb — mondja —, hogv az emberek úgy érezzék: jó eljönni a könyvtárba. P. Szabó Ernő A rádiózenekar Grazban Ismét külföldi vendégsze­replésre indul a közeljövőben a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara; február 25-én és 26-án két koncertet adnak Ausztriában. A világ szinte minden táján hírnevet szerzett együttes a grazi opera meghívásának eleget téve mindkét alkatommal Beetho­ven Egmont-nyitányát, Grieg a-moll zongoraversenyét és Bartók Concertóját tűzi műso­rára. A Grieg-koncerten Schiff András zongoraművész műkö­dik közre. A karmester, a ze­nekar vezető karnagya. Lehel György lesz. RÁDIÓFIGYELŐ JELENIDÖBEN címmel Kondor Katalin gazdasági ri­portműsora hangzott el (va­sárnap, Petőfi, 15.30). A műsor témája a megle­hetősen laza anyaggazdálko­dás volt, aminek következté­ben kis túlzással azt lehet mondani, hogy gazdaságunk szigmifiikáns jelenségévé vált az anyaglopás. Az elhangzott riportok több­ségében szinte egyfolytában olyan esetekről hallhattunk, amikor a felelőtlenül, gon­datlanul kezelt vagy őrizetle­nül hagyott anyagok, melyek a köztulajdon részét képezték, egyéni tulajdonba mentek át. Szó esett arról a nem kevés­bé káros, és nem kevésbé Is­mert jelenségről is, hogy gyak­ran parlagon hevernek vagy uram bocsá’ a’ szemétbe ke­rülnék még használható szer­számok, vagy anyagok. Minden egyes riport, s a riportokat követően Pirityi Ottó közgazdász kommentárja is azt a tanulságot szűrte le, hogy a hanyagság, a gondat­lanság, a lopás tulajdonkép­pen a köztulajdon iránti fe­lelősségérzet hiányáról árul­kodik. Pirityi Ottó szerint a helyzeten elsősorban az segí­tene, ha egyrészt mielőbb ren­det és fegyelmet teremtené­nek az anyaggazdálkodásban, másrészt az eddiginél sokkal nagyobb szigorral sújtanának le a köztulajdon megkárosí­tóira. Más kérdés viszont, hogy a rendet és a fegyelmet csak a gazdasági vezetők teremthetik meg, akiknél a fentiek szerint a legfontosabb tulajdonságuk a köztulaj donort morál és felelősségérzet kell hogy le­gyen. Ám a riportodéból az derült ki, hogy a jelenlegi helyzetnek nem kis részben éppen a gazdasági vezetők az ókozóá. A következtetés ^rávilágít arra, hogy hova vezethet az, ha a gazdasági jelenségeket szimplán és közvetlenül mo­rális okokra akartuk vissza­vezetni. ADAM — ÉVA’80 címmel beszélgetést hallottunk a ha­zánkban vendégszerepeit Minszki Drámai Színház új felfogásban bemutatott Em­ber tragédiája előadásról. Az előadást, mély a hazai szak­emberek körében élénk vitát váltott ki, Borisz Lucenko rendezte. A műsorban Máriássy Ju­dit kritikus, Kerényi Imre és Székely Gábor rendezők vet­tek részt. A beszélgetés során az de­rült ki, hogy a minszkiéit elő­adása két szempontból is erő­sen vitathatónak bizonyult. A hazai közönséget meglepte Madách művének ez az új értelmezése, melyben a Tra­gédia Adóm és Éva úgyszól­ván kétszemélyes drámájává szűkül, s Lucifer legfeljebb mellékszereplője az esemé­nyeknek. Az előadás másik jellegze­tessége az aktuális politikai, ideológiai tartalmakra való hangsúlyozott utalás volt. A stúdióvitában volt aki úgy vélekedett: a Lucenko-fé- le értelmezés túlságosan is el­tért. a mű eredeti szellemétől, mondanivalójától. Ugyanakkor elhangzott olyan vélemény is, amely az előadásban a ren­dezői önéül óság és bátorság követendő megnyilatkozását látta. Végül is a vitapartnerek megegyeztek abban, hogy s minszkiek előadásának leg­főbb értéke és hasznossága ta­lán abban rejlett, hogy új és nagyon is időszerű inspirá­ciót adott a magyar klasszi­kus stzarzők modern hangvéte­lű színié viteléhez. Péter László ZENEI PANORÁMA Művek és művészek A beszélgetéssel összekötött kamarakoncertek óriási elő­nye, hogy emberi közelségből ismerkedhetnek meg művész­szel és művel egyaránt, a mu­zsika kedvelői. A dal, az ária és a zene is egyfajta intimebb hangulatot kap, ha az előadó és a közönség között még a zenei anyag felhangzása előtt kialakul a megértés és be­csülés -légköre. Dalest Dunakeszin két szólamban Ez a kellemes atmoszféra már az első percekben létre­jött a dunakeszi művelődési házban Pitti Katalin ária- és dalestjén. A műsorban Opera- házunk fiatal baritonistája, Németh Gábor is fellépett. Minden dalest felfokozott figyelemmel várt szerzője Schubert és Schumann, így tehát természetes volt, hogy a művészházaspár is velük kezd­te műsorát. Két szépen meg­szólaltatott Schubert-dallál (Szép istennő; A dalnak lenge szárnyán) emlékezett Pitti Ka­talin sikeres főiskolai felvé­teli vizsgájára. Schumann hu­szonhat részből álló Myrthen- ciklusából, amelyet Burns, Goethe, Heine és más szerzők verseire komponált, hangzott fel több dal, tökéletes érzel­mi azonosulást és magas szín­vonalú technikai felkészültsé­get is bizonyítva a szinte már j természetesnek tűnő hangi adottságokon kívüL Németh Gábortól a A költő szerelme című, Heine- versek­re írt ciklusból hallottunk há­rom Schumann-dalt (Köny- nyeimből; Csodaszép május hónapban, Rózsák, galambok, liliomok). A reménykedéstől, a bánaton át az örömig ível­tek a kis remekművek, ki­emelkedően szép előadásban. A dalirodalom e két legna­gyobb szerzőjénél egyenlő rangot kapott az ének és a zongorakíséret. Varasdi Emmi ihletett megszólaltatója volt hangszerének; művészi alá­zattal, mégis súlyának meg­felelően játszotta szólamát. — Schumann és Liszt a leg­kedvesebb tír.Iszerröim — mondta Pitti Katalin. — Mind­kettő technikailag és érzelmi­leg nehéz feladat elé állítja az énekest, de olyan örömet szerez, hogy megéri a fárad­ságot. t Liszt szenvedélyes, a boldog, a mindent vállaló szerelem szívhez szóló hangú dalai után szerepeiről, a teljesült álom­ról, az Anyegin Tatjánájáról, a népszerűségét már főisko­lásként meghozó Desdemoná- ról beszélt a művésznő. Il­lusztrálásként a Fűzfadal és az Ave Maria hangzott fel. Németh Gábor előadásában Verdi Traviatájából Germont Desz-dúr áriája következett, majd az áprilisban rá váró nagy feladatából, Erkel Bánk bánjából énekelte 4 Melinda áriáját Pitti Katalin. Puccini Turandotjának kis szerelmes Liuja első felvo­násbeli könyörgése után a Tra- viatából hangzott fel Violetta és Germont kettőse, nagy tapsot aratva. — Aprólékosan kidolgozom szerepeimet, sokat olvasok a hozzá fűzött irodalomból is, hogy még jobban megközelit- seih az ábrázolni kívánt nő­alakot. Távoli, dédelgetett vá­gyam, egy este verssel és énekkel is közönség elé lépni, előbb elmondani a verset úgy, ahogy a költő megírta, azután megéreztetni, mit ad ehhez a zene, hogyan fokozó­dik az elérni kívánt hatás. Másfajta próba elé 'állít a nyári terv, amely szerint a Margitszigeten a Víg özvegy Glavari Hannáját fogom éne­kelni —» mondta Operaházunk magánénekesnője. Az est műsora, a nagyon kedves ráadásként elhangzó Rossini „macskaduett”-jének kivételével, a két énekes erős kötődését bizonyította a zené­ben megfogalmazott drámai helyzetekhez. Mindkettőjük nagyon szép, hatásos énektel­jesítményt nyújtott, és Pitti Katalin az itt kapott lehető­ségeket magas játékintelligen­ciával is ki tudta használni. H. A. Három iskolai hangverseny Több meghívó érkezett ze­neiskoláinkból is, hisz az el­múlt hetekben több olyan hangverseny is volt, melyet az ott tanító pedagógusok rendeztek. Most csak egyösz- szegezés erejéig foglalkozunk e témával, de ez nem azt je­lenti, hogy saját iskoláink számunkra kevésbé fonto­sak, hanem azt, hogy ter­veinkben szerepel valameny- nyi megyei zeneiskola és in­tézmény részletesebb, lehető­leg valamennyi oldaláról tör­ténő bemutatása. Addig is míg sor kerül ezekre röviden visz- szatérünk a januárban meg­rendezett tanári hangverse­nyekre. A Gödöllői Állami Ze­neiskola és a Petőfi Művelő­dési Ház közös meghívót kül­dött két előadásra is. Az első Barta Katalin zongoraestje volt, melyen Bach-, Beetho­ven-, Liszt- és Bartók-műveket játszott. Versmondóként köz­reműködött Kiss György. Az iskola zongora és vonós­tanárai közül öten, kamara­zenebemutatót tartottak. Mű­sorukban Mozart, Beethoven, Brahms és C. Franck e hang­szerekre ' komponált remek­műveiből adtak ízelítőt. A szer­vezők még arra is gondoltak, hogy a meghívó végén felhív­ják az érdeklődők figyelmét egy kiállításra, amelyet a mű­velődési házban Molnár Edit fotóművész munkáiból ren­deztek. A ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola tíz évvel ez­előtt költözött jelenlegi, kor­szerű, szép otthonába. Az új épület azóta szolgálja a zene ügyét a városban, s mint ilyen számos hangversenyt rendez­tek már falai közt. A január­ban megtartott két azonos mű­sorú délután a jubileum je­gyében zajlott. Az egyik na­pon az ifjúságot, a követke­zőn a felnőtt zenebarátokat örvendeztették meg az iskola tanárai nívós előadásukkal. Már a műsor összeállítása is igen figyelemreméltó gondos­ságról tanúskodik, hiszen Vi­valdi, Bach, Gluck, Ditters­dorf, Mozart, Beethoven, Cho­pin, Schumann és Mouquet művein keresztül szinte vala­mennyi korszakát megismer­tették a zeneirodalomnak. A kortársi zene bemutatására Láng István: Concertino című művét választották, alkalmat teremtve ezzel a zongora, a vonósok és a fúvósok, vala­mint az énekhang megszólal­tatása mellett egy ritka hang­szer a xilofon szereplésére is. Három hangversenyből álló bérleti előadás keretében a Dunakeszi Állami Zeneiskola tanárai ugyancsak zenetörté­neti korszakok megismerteté­sére törekedtek. Az első elő­adásra még a tavalyi év vé­gén kérült sor melyen rene­szánsz táncok, madrigálok szerepeltek, a zeneszerzők pe­dig Purcell, Händel és Bach voltak. A múlt héten a bécsi klasszikusok műveit szólaltat­ták meg. örömet szerezve ez­zel Haydn, Mozart és Beetho­ven zenéjét kedvelők oly né­pes táborának. A sorozat be­fejezésére március 3-án ke­rül sor egy romantikus est ke­retében, ahol Weber, Schu­bert, Schumann, Chopin, Liszt és Borodin-muzsika fog el­hangzani. P. E

Next

/
Thumbnails
Contents