Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

1980. FEBRUAR SZERDA 5 fW Gépesített telepőr Slusszkulccsal indul a táp Ha 10—15 esztendővel ez­előtt valaki arra kért volna, írjak mezőgazdasági sci-fit, avagy tudományos-fantaszti­kus riportot arról, miként mű­ködnek majd a jövő állatte­nyésztő telepei, bizonyára egy vezérlőpult előtt ülő szakem­ber képe ötlik először fel ben­nem. A képzeletbeli szakem­bereknek csupán annyi a dol­ga, hogy a villogó gombsort figyelje. Az információkat az elektromos idegvégződések ve­zetik az irányító központba. «. Műszerfalon a jel Ha valaki 1980-ban arra kérne, írjak riportot egy Pest megyei gazdaság korszerű te­henészeti kombinátjáról, ak­kor elmondanám, vannak dol­gok, amelyek 15 éve állan­dóak. A gondozók szóki mon- dóak maradtak, vitáznak — hellyel-közzel káromkodnak is —, ha egy szakmai megbe­szélésre hiába kerekeznek ki a tsz e távoli majorjába. De... A főállattenyésztő, a kisze­melt gazdaságunkban a mű­szerfalról olvassa le, nem szi­várog-e a tejhűtő csöveiből a gáz, működik-e a fejőház fű­tése, nem fáznak-e a borjak. A zöld lámpák a zavarmen­tes üzemelést, a pirosak fel­gyulladása a hibát jelzi... — Az energiaválság korsza- kábarí mindenki igyekszik a gazdasági életben olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat be­vezetni. Nem ennek az ellen­kezője történik-e Pilisvörös- váron, s csupán újabb költsé­geket eredményez a tehené­szet elektromos figyélőszolgá- latának megépítése — kérde­zem Piehl János ‘ főállatte­nyésztőtől miközben az ő és Telkai József nevű kollégájá­nak újításával ismerkedem. — Minél értékesebb egy ál­lomány, minél többe kerül egy telep, annál fontosabb a folyamatos üzemelés. Az im­port tehenektől évente és egye­denként 5 ezer 700 liter tejet fejünk, s várhatóan • a máso­dik helyre kerülünk a Hol­stein-Friz szarvasmarhák ka­tegóriájának Pest megyei ver­senyében. Az sem kis dolog, hogy a 660 férőhelyes létesít­ményre 35 millió forintot köl­töttünk. Nem engedhetjük meg, hogy akár fél napig víz nélkül maradjunk, netán a téli időszakban befagyjanak az önitatók. Márpedig ez ak­kor is bekövetkezhetik. ha a dolgozóink között egyetlen lel­kiismeretlen ember sincs. Csu­pán egy példát hall említ­sek ezzel kapcsolatban. Már használtuk a jelzőkészüléket, amikor a műszerek a tejhő­mérséklet hirtelen emelkedé­sét mutatták. — Hibás a hű­tő — véltük. A javításra ki­küldött szerelő váltig erősít- gette. rendben találja a gépet. Végül csak a hibajelzőnek lett igaza: szivárgott a hűtőanyag, bár a berendezés kifogástala­nul dolgozott Minden forint Talán öt évvel ezelőtt ki­sebb jelentőséget tulajdonítot­tunk volna e kérdésnek, 1980- ban azonban létfontosságú lett minden forint megtakarítása. Bármennyire korszerű is a te­lep, a meglehetősen sűrűn elő­forduló primitív üzemzava- varok igén nagy kárt okozhat­nak a gazdaságnak. — Hány féle feladatot lát el a gépesített telepőr? — Az említetteken kívül re­gisztrálható a silótornyok ta­karmányszintje. de már ké­szül a napi adagokat is mé­rő szerkezet, tehát hatféle, a zökkenőmentes üzemelés szempontjából meghatározó, feltétel követhető szemmel a telepvezetői irodából. Az ér­dekességek közé tartozik, az Is. hogy a táotartálvokbó! csak akkor vehető ki eleség. ha a raktáros egy kulccsal zárja az áramkö-t. Mechanikus úten az értékes cikkhez nem fér­hetnek hozzá illetéktelenek. Az elmondottakból kiderül, egv sor feladatot a gépek lát­nak el. Ezek szerint kisebb a foglalkoztatottak száma is? . — Természetesen a techno­lógia alapján 27. a valóság­ban mindössze 23 ember tevé­kenykedik a majorban. A te­henészetet és a 100 ezer férő­helyes baromfitelepet mind­össze 4 szerelő szolgálja ki. Klíma és takarmány — Ami beválik az egyik ál­latfajnál, a másik esetében akár hasznavehetetlen is lehet. Kipróbálták-e a szóban forgó módszert a szárnyasoknál? — Nyilvánvalóan más prob­lémák adódnak a csirkéknél és mások az úgynevezett nagy-) állatoknál. A broylerhizlalás- ba két tényező szól bele első­sorban: a klíma és a takar­mány. Az új istállókba a bá­bolnai rendszerű hőmérséklet­szabályozókat szereltük be. Ezek kitűnő műszerek, de ja­vításuk nehézkes, pontosabban csak a magas fokon képzett szakemberek képesek rendbe hozni őket. Az elhúzódó repa­rálás. a kézi irányítást teszi szükségessé, s ez semmikép­pen nem biztosítja a kívána­tos temperáltságot. A hőmér­sékleti ingadozás túl nagy, 4— 5 fok. — Mivel a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő specia­listával és olyan vállalkozó sincs, aki hajlandó lenne ál­landó ügyeletesként elhelyez­kedni, ebben az ágazatban is változtatni kényszerültünk. Hosszas próbálkozás után el­készült a szuper légkondicio­náló, ami nemcsak azt érzé­kelteti, hogy milyen meleg van a termekben, hanem arról Is értesüléseik vannak, jól éi- zik-e a csibék magukat az adott páratartalmú levegőben. 1 S mi történik, ha a ba­romfiház klímaberendezése el­romlik? — A szerkezet automatiku­san a biztonsági üzemre kap­csol. s ha ez is tönkremegy emberi beavatkozással is át­állítható a hőmérséklet-szabá­lyozó. — Említette a takarmányo­Húsz százalékkal több zás fontosságát. A legtöbb baj abból származik — a gondo­zók is gyarló emberek —, hogy a műszakban levők el-elszun- dítanak a csendes és kihalt éjszakai telepen. A reggel üresen járó etetőláncok elke­rülendő a rájuk bízott takar­mányt szintén alvásra kény­szerítik, különösebb teketória nélkül eloltják a villanyt. Si­került-e ezt a problémát is megoldani ? Jelez az elektronika — Igen. A külső tartályból a tápot behordó csiga akkor indul meg, amikor a garatban levő abrak mennyisége a kri­tikus mérték alá csökken. .A folyamatosság garantált. Ha mégis rendellenességet tapasz­tal a jelfogó, azt az elektroni­ka utasítására egy kürt adja a kezelő tudtára. A régi és új módszer közöt­ti különbséget a termelési eredmények érzékeltetik leg­inkább, Míg tavaly szeptem­berig 2,6 kilogramm volt a fajlagos abrakfelhasználás és a csirkék 6—8 százaléka hul­lott el. ezt követően a veszte­ség 3,5 illetve 4,2 százalékra csökkent, egy kilogramm súly- gyarapodás elérése érdekében pedig csak 2,23 kilogramm tá­pot etettünk meg... Ezt mondja Piehl János. Megint mások, vezető szak­emberek azt állítják, hogy az újítást célszerű lenne mi­előbb bevezetni a megye ál­lattartó szövetkezeteiben. Az idő ugyanis sürget. A nagy­számú baromfi, az értékes te­hénállomány tartására beren­dezkedett gazdaságokból ked­vezőtlen hírek érkeznek: egy­re növekednek a költségek, csak az képes megállítani, a kiadások gyarapodását, aki gyorsan alkalmazkodik az űj feltételekhez. Valkó Béla Az Épületasztalos-ipari Faipari Vállalat Zala megyei Lenti városban működő gyá­rában a termelés szakosítása eredményeként idén 20 száza­lékkal több ajtót gyártanak a tavalyinál. A lenti gyár első­sorban a magánlakás-, csalá­diház- és társasház-építők ré­szére dolgozik és ebben az év­ben mintegy 300 000 bejárati és lakásbelső ajtót állít elő. Az üzemben évenként 30 000 köb­méter fűrészárut dolgoznak fel, amiből természetesen nagy mennyiségű hulladék, lécda­rab, forgács, fűrészpor kelet­kezik. Ezt a hulladékot, ame­lyet korábban elégettek, most a gyáron » belül • hasznosítják, vagy a faipari partnerüzemek­nél értékesítik. Egyik fő vá­sárlójuk a soproni forgácslap- gyár, amely értékes árut állít elő az eddig haszontalannak tartott hulladékból. Ajtók családi házra és Amíg a vonat Pestre zakatol A vonat naponta, nem sok- kai délután fél kettő után indul Ceglédről a fővárosba. Helyi járat, utasai legtöbbjét menet közben veszi fel. A jól fűtött és a lehetőségekhez mér­ten tiszta kocsikba már ne­gyed után szállingóznak az utasok. Vannak törzshelyek, örök magányosoknak és kis kolóniáknak. Induláskor álta­lában ceglédberceli, Budai úti albertirsai fiúk, lányok birto­kolják a helyet. Jó kedvüktől, diákos hangoskodásuktól majd’ széthull a kocsi. Viccet mesélnek, óra alatti csínyeket, harsányan nevetve csapódnak egymáshoz, az üléshez, szinte még a fejük fölött a csomag­tartó is kileng. Tudja már az egész kereke­ken gördülő utazóláda, hogy Karesz kettest kapott történe­lemből. nyegle volt az eszte­len és ráadásul a súgásra sem figyelt. Pedig biz’ isten, hár­man is törték magukat, saját érdemeiket veszélyeztetve, de hiába. A matek tanárnőnek úi pdlcsija volt, holnap röpdol- gozat lesz fizikából, Péter meglógott az edzésről. — Srácok, ablakhoz! — sivit a riadójelzés a megállónál. — Nézzétek, új lány! Hová me­het? Mákos, te leszállsz. ered} utána! Tán a pálya is lejt, azért billen oldalt a vonat. A csa­pat egymás hegyén, hátán — hiába. A füttyögés sem ér semmit, a lány nem figyel rá­juk. Hajsr szőke, erős szálú Kezében piros táska, bundás kabátja divatosan hosszú. A Mákos nevű srác már lekászá­lódott. A lányra pillant, azután az ablakra. Fancsali fintort vág, s elindul ellenkező irány­ba. — Ezt holnap megkeserülöd — mordulnak idebenn. A legnagyobb hangú aztán leszáll a cserői állomáson. Al- bertirsa után egy sem marad. »T * r­[Vapi utazók a kártyázok, a 1 ^ „Piatnik duó”. Bekuco- rodnak egy sarokba, s játsza­nak Zuglóig. Itt tényleg bab­ra megy a játék, tarkababra. Egyébként gépkocsivezető az egyik, járműlakatos a másik. Kéthetente hol a lakatos, hol a sofőr felesége főz bablevest, a nyereményből. Ha kevés, hát. pótolja • Sofőréknél a csülkös járja, csipetkével, lakatoséknál a kolbászos, metélt tésztával, és tálaláskor nyers hagymát karikáznak bele. Az asszonyok megadják a módját.' Gyermek­gondozásin van mind a kettő. Kéthetenként, bablevesezni összejárnak, evés után meg? Mi más lenne, kezdődik az ul­ti móka. + J sa Pilis, Monor: jönnek 1 az asszonyok. A takarító osztag. Ki a kőbányai textilbe Kedvezményes juttatás Ösztönzés űj gépekre A mezőgazdasági munka dí­jazásának idén életbe lépett új szabályozói a korábbinál na­gyobb anyagi érdekeltséget te­remtenek a vállalat gazdál- kadásában, egyes ágazatokban és a kijelölt területeken, ame­lyek egy része nemcsak a tsz-eket, hanem az állami gazdaságokat is megilleti, min­denekelőtt nagy értékű gépek munkába állítását, illetve a munkaigényes kertészeti' ter­melés bérezési nehézségeinek megoldását szolgálják és egy­értelműen ösztönzik a terme­lés korszerűsítését, a hozamok növelését. Korábban a gazdaságok ese­tenként húzódoztak a nagy értékű gépek beszerzésétől, irá­nyításukat ugyanis csakis a legfelkészültebb szakembe­rekre bízhatták, viszont ma­gasabb béreket kellett biztosí­taniuk, ami végső soron az üzem egész kollektívájának ro­vására ment. Mór egy koráb­bi intézkedés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági tsz-ek- óen egy-egy nagy teljesítmé­nyű gép beállítása után meg­határozott arányban adómen­tesen emelhessék a bért. Idén ezzel a kedvezménnyel már az állami gazdaságok is élhet­nek. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a termelési rendszer központja adja át, s az nem kerjil a taggazdaság tulajdo­nába. Ily módon egységesen na­gyobb lesz a bérfejlesztési le­hetőség. A gazdaságok akkor számíthatnak a kedvezmény­re, ha közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások, például állattartó telepek, fel­dolgozó üzemek, üzembe helye­zésével növelik termelésüket. A beruházással megvalósított korszerűsítésre is vonatkozik ez a rendelkezés, amely a ma­gasabb szintű technológiák megvalósítását ezúttal a mun­kabér-szabályozás oldaláról karolja fel. Ragasztott szerkezetek Műtrágyatárolók Új termék, ragasztott faszer- kezetekből készült műtrágya- tárolók gyártását kezdték meg az agárdi Agrokomplexnél. Az egyéb célokra alig hasznosít­ható lombos fákból készült tárházak a hagyományos anyagból építetteknél jobban tűrik a műtrágya erős korro­dáló Itatását. Az Agrokomplex hatalmas szerelőcsarnokában eddig há- ram - tároló faszei-kezete ké­szült el. Az ívelt, harminckét méter fesztávolságú tárházak összeszereléséhez több mint hatvan, huszonnégy és fél mé­ter hosszú tartóelemet hasz­nálnak fel. A tervek szerint az idén hét tárház elemeit készítik el, s szerelik össze a megrendelők­nél az Agrakomplex dolgozói. Őszi önzés — új szabályozók Tartalék: a munka verseny Az új gazdasági szabályozók sok fejtörtóst okoznak mosta­nában ä gazdasági vezetőknek. Nemcsak az a gondjuk, ho­gyan ösztönözzék a szocialista brigádmozgalmat, mely — ha jól szervezik —, egyik záloga lehet eljövendő sikereiknek. Erről beszélgettünk Varró Ká­rollyal, a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet elnökével, aki egyben a Pest megyei KISZÖV szövetkezeti bizottsá­gának elnöke. Lendületben továbbra is A Texelektro nemcsak Pest megye, hanem az ország leg­nagyobb és legeredményesebb ipari szövetkezeteinek egyike. Az elnöki iroda fala tele van oklevelekkel. A Béke szocialis­ta brigád a XI. pártkongresz- szus tiszteletére indított mun­kaversenybe» kongresszusi ok­levelet nyert, s a most folyó versenyben is nagyon jól dol­goznak. A szövetkezet egymást követően tízezer nyerte el a kiváló címet. A központi üzemben dolgozó 900 ember nagy része 32 szocialista bri­gádban tevékenykedik. Tavaly ezek közül 20 ért el valami­lyen brigádfokozatot. Közülük öt a kiváló címet érdemelte ki. A szövetkezethez 1600 be­dolgozó tartózik. S ez a „tar­jár, ki a gyógyszergyárba, má­sok zugtói irodaházakban te­remtenek nap mint nap ren­det. Jó ismerősök valameny- nyien. Beszélgetnek, kézimun­káznak. Készülnek a pulóve­rek sógor-koma-rokons ágnak. kalocsai terítőcskék, futó az asztalra, polcot szegő, hímzett batiszt az öreg szekrénybe. Villognak a kötő- és horgoló­tűk, alakul a virág a selymes fényű szálból a vászonon. Az albertirsai asszony pa­naszkodik: eljegyzés van ké­szülőben, gyűrű kellene a mát­kapárnak nehéz beszerezni Ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz. . Kistafírozza a fiát, még cipőt is újat kap. A szom­széd ülésen szlovákul beszél­getnek. Ök is albertirsaiak. A munkahelyről, a hivatali fő­nökről esik szó. Egy kis bér­emelésről, egy kis szabadnap­ról, meg arról, hogy csak el kéne menni tüdőszűrésre, ha már jött a papír. Három ceg­lédberceli vasutasfeleség a Corvin áruházba igyekszik, függönyt venni. Klöpli legyen, vagy műszálas, színes, fehér, ekrü, .agy virágos? B'ordűrös. rózsás? Apró mintás? Majd eldöntik. Németül köszönnek el Kőbánya-Alsón leszálló úti- társuktól. v A vonat pontosan érkezik, befut a Nyugati pályaudvar csarnokában a tizenkettes vá­gányra. E. K. tozás” szó szerint értendő. Nemcsak munkát kapnak, melyből megélhetnek, hanem rendszeresen foglalkoznak a gondjaikkal, igénylik a bele­szólásukat a szövetkezet dol­gaiba. Külön, munkásgyülése- ket tartanak számunkra, s minden kérdésükre válaszol­nak, intézkednek gondjaik megoldására. De vajon az idén, a szövetkezet számára nehezebb pénzügyi feltételek mellett is meg tudják őrizni a mozgalom felfelé ívelő lendü­letét? — Bízom benne, hogy igen — válaszolt az elnök —, annak ellenére, hogy lesznek gond­jaink, amelyeket meg kell ol­danunk. Az utóbbi időben' mintegy 40—50 millió forinttal nőtt a termelési értékünk évente. Ez nagyrészt a szocia­lista közösségek jó munkájá­nak, áldozatvállalásának kö­szönhető. Erről a jövőben sem mondhatunk le. Jelenleg gon­dot okoz az a jogszabály, mely szerint a szövetkezeti ki­váló brigádoknak járó szemé­lyenkénti 1500 forint jutalom a béralapból fizetendő, de költségként számolható el. Ugyanakkor az arany, ezüst és bronz fokozattal járó jutalom a bérszínvonalat terheli. Tar­tok tőle, hogy jövőre vagy sok lesz a kiváló brigád, mely csak arany fokozatot érdemelne, vagy kevés lesz az említett három fokozatot elérő.- Ez gyengítheti a mozgalom len­dületét. A másik gond, mely nagy figyelmet érdemel, az átcsoportosítások humánus végrehajtása. Nálunk például éppen a Béke brigádból kel­lenne egy-két jó szakembert más munkaterületre helyezni. Az ott működő közösség eredményei jóval szerényeb­bek. Nem szívesen vesztik el szerzett jogaikat Valahogy meg kell oldani. Éljenek a jogaikkal Az eredmények önmagukért beszélnek, nem szívesen koc­káztatja a szövetkezet. Öt év alatt több mint száz betanított munkás tett szakmunkásvizs­gát a kihelyezett tanfolyamo­kon. A brigádértékelésnél szinte kizáró tényezőnek Is­merik el maguk a brigádok, ha valamelyik tagjuk nem végezte el az általános iskola 8. osztályát, s alapkövetelmény az is, hogy állandóan bővítsék szakmai és általános művelt­ségüket. A szövetkezet szemé­lyenként 100 forint hozzá’áru­lással' segíti a bel-, 500-zal a küföldi brigádkirándulásckat. Valamennyi igénybe veszi, nem kell biztatni őket. De nemcsak a kötelességü­ket tudják, élnek a jogaikkal is. A béremelési javaslatot az üzemek készítik el, s az üzem, brigád, valamint a mun­kahelyi tanácskozás vezetője aláírásával terjeszik a vezető­ség elé. Csak azt kell indokol­niuk, hogy ha valakit kihagy­tak; miért történt, s a rá jutó bért nem adhatják ki másnak.. Saját hatáskörben osztják fel a jutalmakat, cél jutalmakat is a közösségek maguk között, hasonló elvek szerint. A mun­kásgyűlések se formálisa.-:. Megszokták a dolgozók, hogy súlya van a szavuknak, hát él­nem a döntési jogukkal, de amit elhatároztak, meg is valósítják. Olykor parázs viták alakulnak ki a kibővített ve­zetőségi üléseken, melyekre meghívnak a brigádvezetőkig minden szintű vezetet. Közös döntés, közös végrehajtás — ez a módszer lényege,’ melyet egyre több Pest megyei ipari szövetkezet átvesz. Jórészt en­nek a gyakorlatnak köszönhe­tők, a Dunakanyar, a Budaörsi Vegyesipari, a Ceglédi Vas­ipari, a hignijer Ipari Szövet­kezet, valamint a Pomázi Há-* ziipari Szövetkezet évről évre javuló eredményei. A megyei szövetséghez tartozó 51 szö­vetkezet közül 44 nevezett be a XII. pártkongresszus tiszte­letére indított munkaverseny­be. A hiányzó hétben különbö­ző belső gondok, elsősorban vezetési gyengeségek nehezítik a mozgalmi munkát. Ügy gondolják, hogy a helyezések­be nem szólhatnak bele, így inkább nem is indulnak. Pedig hát jóllehet, éppen a szocialis­ta brigádmozgalomban rejlő tartalék lendítené ki őket a „holtpontról”. Meg kell találni — Most folyik a brigádok értékt-iése. Hamarosan a me­gyei eredmények is megszü­letnek. Okoz-e ez gondot a megyei szövetkezeti bizottság­nak? — Igen. Sajnos kevés az in­formációnk. Az OK1SZ által kiadott irányelvektől számít'.’: alig két hetünk marad a. adatok beszerzésére és értéke­lésére. Sajnos ez sok esette:.: kevés ahhoz, hogy akár a leg­jobbakat is ellenőrizhessük a helyszínen. Az idő sürget. Előfordult már, hogy két fel­terjesztett közül csak az egy'k kaphatta meg a kitüntetést. Ilyenkor az idő rövidsége miatt nem lehet összehívni t: bizottságot, s a KISZÖV elnö­ke dönt. Nem is a legdemokra­tikusabb módszer, s szóbe­szédre adhat okot. Gond az is hoej’ például az ágazati kiváló okleveles szövetkezet vezetői nem kapnak jutalmat, de a kisebb elismerést jelentő me­gyei kiváló címet nyert szö­vetkezet vezetői igen. Feíül kellene vizsgálni ezt az daz­in'-^ módszert. Az új szabályozók min­denütt megnövelik a vezetők felelősségét. Minden egyes fo­rintnak helye van. De azt se felejtsük el, hogy époen a szo­cialista brigádmozgalom len­dülete. a taeok áldozatvállalá­sa te’-emthe-H meg ezeket a fo­rintokat . s ők azok. akik na­ivon sokat seaíthe*"ek ötle­teikkel, tejeikkel. Meg kel! találni az ösz+anzés új, célra­vezető esz’te T. Ágoston László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents