Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

6 MrZut T9 sJÍMMOP 1980. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP Tegnap és ma Fél évszázados a KIESI önként jelentkezett a öl-én Félfékenységi tragédia egy érdi házban Öt ven évvel ez­előtt, 1930-ban lé­pett életbe az első egységes magyar közlekedési kódex. Az első képün­kön a korabeli KRESZ néhány tárgyi dokumentu­mát mutatja be a Közlekedési Mú­zeum kis tablója. A második ké­pen: Márton Jó­zsef, egy azok kö­zül, akik 50 évvel ezelőtt tették le a KRESZ-vizsgát. A felvétel egy fél évszázados, négy- hengeres Mercedes Benz gépkocsiban készült. Prága lépek, ittas vezetés Lejárt a türelmi idő — A rendelet megjelenése után egy pár hónapig csak elvétve kel­lett gyorshajtá­sért büntetni. Aztán lassan, fo­kozatosan na- gyobb méreteket öltött a szabály­talankodás. A rendőrség sem ma­radt tétlen. Csak­nem harmincezer esetben bírságol­A türelmi idő lejárt. Aki nem kapcsolja be az övét, fizet. Aki gyorsabban hajt, fizet. Aki vezetés közben iszik, számolhat azzal, hogy a bíróságon találja magát. A közúti közlekedés rendje megkívánja az ilyen és hasonló következtetéseket. Az országút veszélyes üzem, s aki néni vigyáz, vagy áthágja a szabályo­kat, az nemcsak önmagát, hanem más, ártatlan em­ber életét, testi épségét is veszélyezteti. Mi a helyzet Pest megyei útjain? Erről beszélgettünk Zombori Zol­tán rendőr alezredessel, a S megyéi közlekedési alosz­tály vezetőjével. Jól véd az öv — Használják-e a bizton­sági övét az autósok? — Kénytelenek. Nagyon szigorúan vesszük, ha valaki nem biztosítja magát az öv­vel. A tapasztalatok alapján állíthatom, hogy az autósok B0 százaléka megszokta és használja. A tíz százalék fe­gyelmezetlen ember azt hiszi, h-ogy a mindenkire kötelező szabályok rá nem vonatkoz­nak. Jobb, ha mielőbb kiáb­rándulnak ebbéli nézetükből. Szerencsére az ilyen szabály- sértések főleg a mellékutakon fordulnak elő, a rövidebb távú utazásoknál. A szabály- sértők általában arra hivat- oznak, hogy: én csak ide a szőlőbe, a szomszéd utcába, a romámhoz megyek, minek ilyen kis időre becsatolni. Ügy látjuk, mintha a fegyel- mezetlenkedők a kevésbé rendőrveszélyes útvonalakon jobban elengednék magukat. — Csökkent-e a súlyos bal­esetek száma? — Bár nem vagyok babo­nás. de azért lekopogom: csökkent. Tavalyelőtt a me­gye útjain 1765 sérüléses bal­eset történt. Tavaly csak 1653. A legkirívóbb a változás a súlyos sérüléssel járó balese­teknél, amelyeknek a száma 868-ról 694-re csökkent. S hogy ez a biztonsági övnek köszönhető, mutatja: a köny- nyű sérülések száma viszont 697-ről 793-ra nőtt. A halálos baleset, ha nem is több, de szinten maradt. Bár ezt csök­kenésnek is felfoghatjuk, hi­szen jóval több a gépkocsi. A súlyos és halálos balesetek nem egyenletesen oszlanak el a megyében. Vannak járások, ahol kirívóan magas az ilyen esetek száma. A monori járás­ban, főleg a 4-es úton például 176 halálos baleset volt. Utána a szentendrei járás következik, javult a helyzet azonban az autópályákon, az M7-es, az M3-as elkészült szakaszán. Igaz, a lassúbb forgalom is kedvezően hat. — Több mint fél éve már, hogy maximálták az országúti sebességet S0 kilométer/órára. Betartják? tunk meg autósokat, ebben a fényképészeti Traffipaxos mé­rés költségei is bennfoglaltat­nak. Egyáltalán nem öröm, hogy ez hárommillió forint betéteit jelentett. Az ese­tek többségében a helyszí­nen bírságolunk. De nem a pénz számít. Kitűnik ez ab­ból is, hogy tavaly több mint háromezer vállalathoz küldtünk bírság helyett figyel­meztető levelet. Felhívtuk a figyelmet egyrészt a szabályos közlekedésre, másrészt bünte­tő szankciókat helyeztünk ki­látásba, ha ismételten meg­szegik a szabályokat. A la­kott területen általában nincs gond a sebességhatárokkal. In­kább a nyílt országúton for- dúlnak elő szabálytalanságok. Itt is bevezettük a radaros sebességmérést. — Sokszor látják a közle­kedők. hogy a szemben jövők már kilométerekkel előre fi­gyelmeztetik a radarveszélyre az autóstársakat. Mit tesznek ilyenkor? Amikor észrevesszük, hogy kiszúrták a radart, egyszerűen átállunk az út túlsó oldalára, s az ellenkező irányú forgal­mat mérjük be. Másrészt — és ezúton is figyelmeztetem az autósokat, tovább tökéletesít­jük az álcázást. Ne értsen félre, itt sem a bevételi for­rásainkat akarjuk szaporíta­ni, de kötelességünk megvál­toztatni a közlekedési morált, annál is inkább, mert foko­zódott az agresszivitás az utakon. A legtöbb gondot — nem is tudom, mondjam-e — a teherautók jelentik. Főleg az 1-es számú ÉPFU sofőréi bíznak abban, hogy sok a vas a kocsijukban. Sajnos a nők is... — Ittas vezetés ... — Sajnos, emelkedett az ittas vezetők száma. Tavaly 880 esetben bizonyosodott be, hogy a volán mögött ivott valaki. A balesetek jó részét az ittas vezetés okozza. Ta­valy tizenkétezer alkalommal szondáztunk. Nagyon szigo­rúan ítéljük meg az ittas ve­zetést: legkevesebb egy évre vonjuk be a jogosítványt. A súlyosabb esetekért — még akkor is. ha nem volt bal­eset. börtönbüntetés jár. El­szomorító, de olykor már a nők is isznak vezetés közben. Pedig sokáig ők arról voltak híresek, hogy óvatosabban ve­zetnek, mint a férfiak. Főleg az úrvezetői* engednek meg maguknak többet, á hivatásos gépkocsivezetők nem játsza­nak a kenyerükkel. De ezért erre is van eset. Az ATI egyik oktatója például (hang­súlyozom ez egyedi eset) mun­ka közben erősen ittas volt. Elbocsátották, két évre bevon­tuk a jogosítványát és 8 hó­napot töltött Baracskán. Február: ellenőrzés — Évekig sok rossz műsza­ki állapotú kocsi közlekedett az utakon... — Ennek vége. Tavaly majdnem minden hónapra ju­tott egy-egy nagyszabású mű­szaki ellenőrzés: száznyolc­ezer gépkocsi műszaki állapo­tát ellenőriztük, 140 gépkocsit azonnal kivontunk a forga­lomból, 350 feljelentést tet­tünk, és majdnem 1600 eset­ben figyelmeztettük a hiányos műszaki állapotra a gépkocsi­tulajdonost, illetve a vállala­tot. E hónapban kiterjesztett műszaki ellenőrzés lesz a me­gye útjain. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a rossz műszaki állapotú gépkocsik a tavasz végi, nyári csúcsforgalomban már ne közlekedjenek. Az ilyen ellenőrzéseknél sok visz- szaélésre is fény derült. Lo­pott, át nem írt, rendszámosé- rés autók és gazdáik kerülnek horogra. Sok segítséget ka­punk a KPM Autófelügyeleté­nek munkatársaitól, az önkén­tes rendőröktől, valamint a megyei, járási közlekedésbiz­tonsági tanácsok tagjaitól. Kovács Attila Ernő Tóth József a gyilkosság napján búcsúlevelet írt: Nagyon szerettem volna bol­dog lenni, de nelcem ez soha­sem jutott ki. Nem is próbál­kozom többet. Nem vagyok szerencsés és kész. Most kezd­jek egy negyedik nővel, nincs­telenül, adóssággal, lassan 36 évesen...? A végső számvetést készítő férfi, akiinek két háziassága után most élettársi kapcsolata is tönkrement, valami eszelős reménytől hajtva búcsúlevéllel a zsebében mégis egy végső próbát tett. Tóth József tavaly szeptember 19-ón bízva abban., hogy élettársa megsajnálja és visszafogadja, elindult Érd­re... Ezt az utat először há­rom és fél évvel korábban tet­te meg. Az 1976-os nőnapi ta­lálkozás után a két elvált em­ber hamarosan életközösségre lépett. Vettek egy romos há­zat Éráéin, s kezdetben a férfi szerint feleitfhetetlanül jól él­tek. i — Később, 1977-ben, amikor terhes lett, Erzsi egyre jobban elhanyagolt. Idegenekkel kez­dett ki, és sokszor csak késő este jött haza. Aztán 1978-ban az első házasságomból szárma^ zó 15 éves fiam hozzánk köl­tözött, mert a mostohaapja bántotta. Néhány hónap múl­va éíettársam közölte velem, nem hajlandó nevelni őt, vi­gyem el innen. Elmaradt karácsony Ekkor kezdődött el az apa és fia több mint egy évig tar­tó bolyongása. Laktak külön, munkásszálláson és a gyerek tanáránál, laktak együtt bu­daörsi és pesti IBUSZ-laká- aokban, s laktak időnként Ér­den is, amikor éppen M. I.-né (Cs. Erzsébet) élettársát visz- szahívta. De Tóth bárhol is lakott, hazaadta a fizetését, s szinte mindennap kint járt élettáradnál és kislányánál az érdi házban. — Ügy fehetn-. mondani — vallotta a tárgyaláson utóbb az egyik szomszéd —, hogy ha Jóskának volt pénze, akikor kellett, ha meg nem, akkor mehetett. Erzsi mindig a saját érdekeit nézte, mással nem tö­rődött. Igaz, hogy a vádlott bántalmazta időmként élettár- sát, de ez sem volt ok nélkül. Erzsi italos természetű volt, időnként olyan részeg lett, hogy a szomszédok cipelték be az utcáról. Többször előfor­dult, hogy amikor Jóska ha­zajött, csattogást, csörömpölést lehetett hallani. Ilyenkor a teli literes boros üvegeket csapkodta a falhoz, és aizt mondta, ebben a lakásban nem lesz kocsma... Külön­ben a házban a vádlott meg a fia volt a cseléd, ők takarítot­tak, mosogattak, az asszony sokszor még a saját gyerekeit sem látta el. Mégis elzavarta őket. Emlékszem, 1978 novem­berében. Tóth fiával eljött Erzsébet napot köszöntem. Es­tefelé átjöttek hozzám. Erzsi itt kérlelte élefctársát, hogy jöjjön viiseza, többé nem lesz probléma. Jóska dilemmázott, mondta, hogy ennek nincs sok értelme, neki most megvan a lakása. A végén mégis meg­egyeztek. Amikor a férfi ezt megmondta a gyereknek, az a 16 éves nagy fiú, letérdelt a 32 éves Erzsi elé, a lábát csókol­ta és azt mondta, segít 5 min­denben, csak többé ne küldje Ä forgalomhoz igazodva Számítógép vezérli a jelzőlámpát Több olyan saját fejlesztésű elektronikai termék készítését kezdik meg az idén a Villamos Automatika Gyártó Vállalatnál, amelynek mű­ködtetését a legkorszerűbb technikai színvonalnak megfelelő, mikro- számítógépes vezérléssel oldották meg. Elkészült már a közúti forgalomirányítás mikroszámítógépes vezér­lésének a mintapéldánya. A beépített számítógép segítségével lehetővé válik, hogy a forgalomirányítás rugalmasan alkalmazkodjék a szinte óránkénti változó gépjárműforgalomhoz. Érzékelők mérik a gépjármű­sűrűséget, és a számítógép az adatok feldolgozása után a forgalom lüktetéséhez igazítja a közúti jelzőlámparendszert. Kevesebb bosszan- kodásra adnak majd okot az elromlott lámpák, mert ennél a berende­zésnél sokkal kisebb a hibalehetőség, az esetleges hiba megkeresése gyorsan, automatizáltan történik, elhárításához pedig rövid idő is ele­vendő. Gyártása is sokkal gazdaságosabb: kevesebb alapanyagot igé- I nyel, és amire szükség van, többnyire azt sem külföldről kell besze- , ; rezni. Egy számítógép több csomópont összehangolt vezérlését is megoldja. 1 el őket, ne okozzon fájdalmat az apjának. Együtt is voltak pár hétig, de egy este Erzs^el­zavarta a háztól a 39 fokos lázas fiút. Akkor a vádlott gyerekével újra elköltözött. Ivlé-g az ünnepek előtt történt ez, emlékszem, nem is vol;t ka­rácsony 1978-ban Tóth Józse- f éternél-. Nem csinált botrányt A bűntett előtti honlapokban Tóth fiával egy újabb 1BUSZ- szobáhan Budapesten, a Te­rézvárosban lakott. Hűen ön­magához, innen is sűrűin ki­járt Érdre, meglátogatni élet- ' társát és kétéves kislányát, — Nem tudort), miért szerettem még akikor is, hiszen ivott és nem törődött semmivel, de én mégis szerettem — vallotta később a férfi. Egy szeptem­ber eleji napon, kora reggel azonban félreérthetetlen kö­rülmények között egy idegen férfit talált a házban. Tóth, akit később az ellene kiadott országos elfogató parancsban is halk beszédű, nyájas modo­rú emberként jellemezitek, nem csinált botrányt, csak csend­ben magával vitte kislányát. Élettársa azonban még távo­zásuk előtt odiaseólt: — Miit altars z, nem is tőled van a gyerek. Ezután néhány napig a kis­lány is a terézvárosi IBUSZ- szobában lakott. — Megen­gedtem, mert én nagyon ren­des embernek ismertem mega Tóth urat -s- emlékezett visz- sza a házinéni. Gyerekéit vég­telenül szerette, kislányát egyszerűen imádta. Amikor aludt, órákig elnézte. Egyszer meg is kérdezte, véleményem szerint övé-e a gyerek? A végzetes nap Időközben Tóth eldöntötte, most már végleg szakít élet- társával, s gyerekeivel a Győr melletti Börcs községbe köl­tözik, anyjáékhoz. Budapesten mag is szüntette gépkocsiveze­tői munkaviszonyát, majd. Győrbe utazott, s papíron , el­intézte fia iskolai, kislánya óvodai elhelyezését. Amikor azonban szeptember 18-án visszajött Érdre a gyerekért, volt élettárba közölte, még­sem adja oda a kislányt, s egyben megfenyegette, ha el­vinné, feljelenti őt a fekete­fuvarokért. Tóth ekkor úgy érezte, nem érdemes to­vább ... Búcsúlevelet írt, bár abból nem lehet megállapíta­ni, öngyilkosságra készült csak, vagy visszatérő képzetei­nek engedve Cs. Erzsébettel is végezni akart. Élettársa meg­ölésének gondolata a szeptem­ber eleji tettenéréstől foglal­koztatta Tóthot, s bár mint vallotta, igyekezett magától elhessegetni ezt a rögeszmét, az mégis mindig kísértette. Szeptember 19-én búcsúle­véllel a zsebében Tóth még egy utolsó kísérletet tett és el­utazott Érdre. Volt élettársa ezen a napon azonban úira nyersen elutasította, majd megismételte, hogy Tóthnak semmi köze a gyerekhez, nem ő az apa. A 36 éves gépkocsi- vezető ekkor kapott fel az asztalról egy kést és szúrt... Összesen 15 sebet ejtett az asszonyon. Cs. Erzsébet élet­telenül rogyott össze. A holt­testet Tóth egy aknába dob­ta, majd kislányával Pestre Utazott. Egy levél kíséretében hagyta a gyereket az IBUSZ- lakásban, s ezt követően el­tűnt. Két napig bolyongott Pest határában, de az öngyil­kossághoz nem volt. bátorsá­ga. Végül felhívta a 07-et. Tizenkét évi fegyház A Pest megyei Bíróságon dr. Kárpáti Piroska tanácsa kü­lönös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnél* Tóth Jó­zsefet, és 12 évi fegyházra ítélte a büntetlen előéletű vádlottat. Az ügyész az ítéle­tet elfogadta. A védő szerint viszont a bíróság tévesen mi­nősítette a bűncselekményt, s erős felindultságban elköve­tett emberölés megállapítá­sáért — amelynek büntetési •tétele 2—8 évi szabadságvesz­tés — védencével együtt fel­lebbezett a Legfelsőbb Bíró­sághoz. Babus Endre Munkaügyi viták Ezúttal az tizéül a felelős Az óvó rendszabály megtartása Az egyik Pest megyei vál­lalat alkalmazottja üzemi bal­esetet .szenvedett. Ezért a tár_ sadalombiztosítási intézet a munkaadó ellen fizetési meg­hagyást adott ki. amelyben az óvórendszabály-szegés miatt sérült ember részére nyújtott segélyezési költségeik megtérí­téséire kötelezte. Az ennek ha­tályon 'kívül helyezéséért in­dított perben a járásibíróság, majd. fellebbezésire a Pest megyei Bíróság megállapítot­ta: ,a munkában részt vett egyik dolgozó és a sérült egy­aránt óvórendsizabály-sértést követett el, eziért a vállalatot fizetési kötelezettsége alól mentesítette. Törvényességi óvásra a legfelsőbb Bíróság a jogerős döntést megvál­toztatva, a keresetet eluta­sította. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a sérült és munkatársa a brigád­vezető utasítására végezte munkáját. Egyikük sem tar­totta meg az előírást, amely szerint a dolgozó a rábízott gépeket, berendezéséket, szer­számokat, anyagokat a mun­kavédelmi követelmények sze­rint köteles használni. A sé­rült sem ennek megfelelően dolgozott, ugyanígy a társa sem, aki ezáltal a baleset be­következésének szintén okozó­ja lett. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató fcö- I teles megtéríteni a baleseti el­látást. ha ő vagy megbízottja a kötelező balesebelihárító óvó­rendszabálynialk nem tett ele- i get. A munkáltatót a társada. | lombiztOGÍtásá szervvel szem- í ban a megtérítési kötélezett- I ség akkor is terheli, ha azóvó- j rendszabály előírásainak meg- j tartását nem maga, hanem valamely megbízottja mulasz­totta el és a baleset ezzel összefüggésben következett be — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A vétkes munkatárs, aki szintén okozója volt a bal­esetnek, a brigádveziető utasí­tására járt el. tehát a vállalat megbízottjának tekintendő, akinek az óvó-randsziabályofc betartása kötelessége volt. Ilyen esetben pedig a mun­káltatót éppúgy terheli a fe­lelősség, mintha a mulasztást maga követte volna el. Bár a sérült is vétkesen járt el, mert a biztonságos munka lehető­ségéről nem győződött meg, ennek azonban nincs jelentő­sége, mert a munkáltató a balesetet szenvedettnek a hi­bája esetén is csak akkor men­tesül a felelősség alól, ha az óvó-rendszabályt kizárólag a sérült mulasztotta el. Tekint, ve, hogy a baleset bekövetke­zését elsősorban a vállalat' megbízottjának: a sérlüt mun­katársának óvórendsizabály- szegáse okozta, a munkaadót a társadalombiztosítási szerv­vel szemben megtérítési kötelezettség terheli. Az eljárt bíróságoknak ezzel ellentétes álláspontja téves, ítéletük törvénysértő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents