Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

Magazin !;X;X;ílvXW^ 1D80. FEBRUÁR 3., VASÁRxXAP B«SSX3llKrt^VVW»VV^'<WV*,VÄ^Vri,»'j(V^'j Utazás ma és holnap Beszélgetés Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával | Egy évtizede an/nak, hogy a MÁV vonalain naponta egy­| millióan utaztak. Akkoriban a vasútnak évente 365 millió utas | elszállításáról kellett gondoskodnia. Ez a szám az utóbbi években = erőteljesen csökkent. Tavaly már csak 293 millióan utaztak vas- 1 úton. azaz naponta 800 ezren. Az idén 270 millió utasra számí- | tanak. A MÁV idei személyszállítási terveiről, a szolgáltatások fej- = lesztóséről, a forgalom javítására tervezett intézkedésekről kértünk = tájékoztatást Szűcs Zoltántól, a MÁV vezérigazgatójától. — Az utasok számának csökkenése több tényező együttes hatásából | ered. Az ipartelepítéssel a bejárók | közül sokan lakóhelyükön is meg- 5 felelő munkához jutottak, s nem f kell már naponta 50—80 kilométert § utazniok. Különösen a nyári hóna- § pókban a balatoni és üdülő-, kirán- | dulóhelyi forgalomban sokan in- = kább a gépkocsit választják, még a 1 megdrágult benzin ellenére is. A = vasúti utazásra viszont az jéliemző, | hogy nőtt az átlagos utazási távol- § sag, mert az emberek főleg az exp- | ressz- és gyorsvonatokkal, a mész- § szebbfekvő országrészeket keresik | fel. A belföldi és nemzetközi turiz- § mus szintén a vasúti utazásnak ked- § vez i ® A naponta munkába utazók a § vasút mindennapos vendégei. Ok az i elmúlt években sokat panaszkodtak 5 a vonatok zsúfoltságára, a késésekre. = — A főváros és a 18 megyeszék­hely körzetében tartott utasszámlá- lálás a kiinduló alapja a zsúfoltság csökkentését célzó intézkedéseink­nek. A helyzet az, hogy a csúcsidő- szakokban közlekedő munkásvona­toknak csak egy része zsúfolt, mások pedig nincsenek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok szerelvényeit elsősorban a főváros vonzáskörze­tében — ahol szükséges, ott a vidéki városok vonzáskörzetében is — egy-egy kocsival meghosszabbítjuk. Ez várhatóan enyhíti majd a zsúfolt­ságot. Ami a menetrend betartását illett, a múlt évhez képest javult a helyzet. A késéseket elsősorban a pályafelújítási munkák okozták, azonban ezek befejeződésével foko­zatos javulás várható. • A MÁV és á Volán egy sor tí­uiiiiimiiiiiiiiiiiiiiu iitiiiiiinimiiiiciiiL* Vonaton vagy autón? e Hosszabb szerelvények © A nyári időszámítás - menetrend e Kalauz nélkül Ceglédi felújítás Szombathely, Pécs és Miskolc állO' másokon kocsimosó berendezésekkel tisztítjuk. Debrecenben a közel­jövőben helyezzük üzembe a kocsi­mosót. Az érkező szerelvények belső kocsitereit néhány gócponti ál lamáson úgynevezett szervizvágányon takarítják. Az idén több állomáson hasonló bázisok kialakítását tervez­zük. amelyeken a takarításhoz biz tosítjuk a víz- és elektromos csatla­kozásokat. a csatornahálózatot és a szilárd útburkolatot. Célunk az, hogy rövid időközönként vegyszeres nagytakarításra és fertőtlenítésre ke­rüljön sör minden kocsiban. Kísér­letek folynak ipari takarítógépek al­kalmazására is. Jelenitős összegeket költünk a vo­natok takarításira, ezért joggal kér­hetjük a közönséget, hogy ügyeljen jobban a tisztaságra. • A személyszállítás javítására mi­lyen műszaki fejlesztést tervez a Jiiiiiiiitiiiimimiiii llllltlllllfllllil tlllllű az órák visszaigazítása miatt az ősz folyamián meg kell változtatnunk. A tervezett nyári menetrendről előze­tesen annyit, hogy az egységesített szabad szombatok miatt a távolsági utasforgalom további növekedésével számolunk. Ezért a fővonalakon több gyorsvonat közlekedik majd. O Az állomások pénztárai ti ott ■Sf s gy akran hosszú a sor. A v.ona­tok tisztasága korántsem kielégítő. Mit tesz a vasút az utasok jobb ki­volsági járata azonos útírányú. E kettősség megszűntetése jelentős nép­gazdasági előnnyel Járna. Terveznek-e változtatást a kővetkező menetren­dek összeállításánál 7 ­— Az ésszerűség azt diktálja, hogy a távolsági forgalomban párhuzamo­san közlekedő buszjáratok menet­rendjét és a vonatok útirányát ösz- szehangoljuk. Miért induljon Sze­gedre reggel 6 órakor gyors járatú autóbusz, amikor 7.15-kor indul a Szeged-expressz. A busz 9.25-kor, a vonat 9.41-kor ér Szegedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törekszünk, s tárgyalásokat folyta­tunk a tárca más ágazataival. Ez természetesen együtt jár a menet­rendi struktúra bizonyos megváltoz­tatásával. 4) Vonattal utazni a két-három ta­gú családnak ts kifizetődőbb, mint a gépkocsi. Várható, hogy fokozatosan ismét emelkedik majd a távolsági utasok száma. Hogyan készül erre a MÁV? — Az utazóközönségnek az az igé­nye, hogy gyorsan érje el a célját, természetesen továbbra is a legfon­tosabb szempont marad. A sok he­lyen megálló távolsági személyvo­natokat fokozatosan gyorsvonatokká alakítjuk át. A gyorsvonatok csak a nagyobb állomásokon állnak meg, onnan helyi buszjártatok szállítják majd az utasokait a kisebb települé­sekre. Ennek előnye, hogy egy tá­voli faluba 2—3 órával hamarabb lehet eljutni a fővárosból, mint egy olyan személyvonattal, amely min­den állomáson és megállóhelyen megáll. A vonat- és autóbusz-közle­kedés ilyen struktúrája a komplex közlekedési lánc kialakítását jelenti, amely nagyobb gyorsaságával több szolgáltatást nyújt, és üzemeltetése is gazdaságos. Ennek megvalósítását erre az évtizedre tervezzük. G A nyári időszámítás bevezetése mit jelent a vasúti közlekedésben? — Az utazóközönség megszokta, hogy évente egyszer, május utolsó napjaiban változik a menetrend. Az idén többször lesz menetrendválto­zás. Ennek oka, hogy a nyári időszá­mításhoz alkalmazkodni kell. Kö­vetkezésképpen a nyári időszámítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetrendet módosítanunk kell. Jú­nius 1-től életbe lép a MÁV idei nyári menetrendje, amelyet viszont szolgál ásáért? — Kevés a pénztáros; a megoldás járható útja a gépesítés. Nagyobb pályaudvarokon kísérletképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy-auto­matát szerelünk fel. Ez szükségessé teszi a tarifák némi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek 1«-. illetve fel- kerekítésévej kerekösszegű tarifát vezetünk be. Lényegesen csökken a jegyfajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok mun­kája. Kísérletképpen a mellékvonalak motorvonatain kalauz nélküli kocsi­kat jelölünk ki. a bérlettel utazók­nak. Aki ezekbe a kocsikba jegy né’.lkül száll fel, 100 forint bírságot fizet. A pénztárak munkája és a jegy vizsgálat szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki teheti, a je­gyét elővételben váltsa meg, hogy a sorbanállást elkerülje. A szerelvényeket a Nyugati, a Ke­leti és a Déli pályaudvar, valamint MÁV ebben az évben? — Az idén 143 új, 2. osztályú, négytengelyes vasúti kocsit kapunk Lengyelországból, ez pótolja a se­lejtezések miatt elvesztett ülőhelye kot és típus-átcsoportosításokra is ad lehetőséget. Az elmúlt évben 80 len­gyel gyártmányú, 1. osztályú és 70 db 2. osztályú kocsi is érkezett, eze­ket már üzembe helyeztük. A mellékvonalakról lassan eltű­nik majd az utolsó gőzmozdony is, 140 csehszlovák gyártmányú motor­vonat veszi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzemben van. A 189 ülőhelyes csehszlovák motorvo­natok hajtóművének az az érdekes­sége, hogy nem fogyaszt több nyers­olajat, mint egy autóbuszmotor, ezért üzemeltetése igen gazdaságos. Emellett szép, kényelmes, panoráma­ablakokkal felszerelt kocsikból áll­nak. A fővonalak rekonstrukciója to­vább folytatódik, ennek eredménye­ként a vonatok néhány szakaszon már nagyobb sebességgel közleked­nek. Az újjáépítés átmeneti zavaro­kat okoz a forgalomban, késésekkel, kényelmetlen átszállásokkal jár együtt Ilyen munkák folynak a he­gyeshalmi a hatvan—miskolci és a ceglédi vonalon. Ebben az évben be­fejeződik az újszászi vonal kétvá- gányúsítása is. ettől a forgalom je­lentős meggyorsulása várható. Egységes alapelvek szerint fej­lesztjük az utastáj ékoztatás rendsze­rét. Az idén a Keleti pályaudvaron levő központi információ műszaki berendezéseit korszerűsítjük, ezzel várhatóan javulni fog a telefonhí­vás lehetősége. A metró kispesti vo­nalának megnyitásával a lajosmizse —‘kecskeméti vonal munkásvonatai­nak új végállomása Kőbánya—Kis­pest állomás lesz, ahol a pénztárt jegynyomtatő géppel szereljük fel — fejezte be nyilatkozatát a MÁV ve­zérigazgatója. BERMANN ISTVÁN Két asszony A párt változatlanul fontos feladatának tekinti a nyug­díjasok s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben nagy szerepük és felelősségük van a családoknak. (Az MSZMP irányelvei a párt XII. kongresszusára.) Halvány napsugár Köczy Rose-Marie grafikája — Nyáron a kertben teszek ezt- azt, ilyenkor varrogatok, elmegyek a kisebbik gyerekért az óvodába, főzőcskézünk. beszélgetünk Piri né­nivel. — ö mennyi idős? — Negyven körül. — És néni? (Nem érti a kérdést. Az évekkel fiatalabbat talán szokásból, de in­kább hálából az önzetlen segítsé­gért. nénizi. Ha róluk beszél, mo­solyog.) (Nehezen szedi a levegőt a nagy termetű asszony, hosszú a Dózsa György utca, meredek a kaptató a bolttól.) — Mi lesz ebéd? — Egy kis zöldborsóleves meg hurka. — Saját hízóból? — Szombaton öltünk. — Volt tor? — Egy kicsi, ahogy dukál. (Kovács Józsefné, Piri néni, bia­torbágyi lakos.) — Annus nénit hogy ismerték meg? — Építkeztünk, azután egyszercsak megjelent, hordta a vizet. Itt élt a szomszédban, ha az egyáltalán élet volt. — Miért? — Ittak és verték őt. Sírt szegény mindig, meg kiabált, segítség, se­gítség. — És maguk? — Átmentünk, gyakran. Azután, hogy magára maradt, segítettem neki. mikor mit. Mosás, főzés, ilyes­mi. — Kérte? — Soha. (Kis konyha, szoba. Bútorokkal zsúfolt. Olajkályha, a falon tük­rök, Jézus-kép, polcon babák.) — Más kérte, tanács, hivatal? — Á. dehogy. Emberek vagyunk, segítünk. — De most... — ... igen. most már hivatalból is teszem. Házi szociális gondozó lettem. — Fizetség? — Nem akartam elfogadni. Szer­számköszörűs vagyok a budaörsi ISG-ben. Nem ver földhöz az a pár száz forint. (Ez a második házassága, Jóska bácsi a BKV-nél dolgozik. Elvált férje a porta másik felében lakott élettársával. Ahogy meghalt, a nő örökölte a házrészt.) — Szűkén vannak. — Tudja, sok jó ember.... meg azután a volt férjem örököse való­színűleg eladja nekünk a részét. — Érdemes megvenni? — Az útra gondol? Szélesítik i sztrádát, építési tilalom van már itt. de hogy kisajátítás lesz-e... Fene tudja. — Az Annus néni háza is bele­esne? — Persze. (Lassan elmúlik a sok járás lihe- gése. Pirospozsgás arcán széles, vi­dám mosoly.) — Családja mit szól? — Mihez? — Hogy a néni itt él magukkal. — Férjem, gyerekeim nagyon sze­retik. Drága jó anyám azt mondta: jól bánj, Pirim, Annus nénivel, meg­szenvedett érte. Én csak mamának hívom őt. Most kaptunk egy fotel­ágyat. még el kell hozni, és akkor már éjjel is itt lehet velünk. , (A havas lépcsőn, kerti úton, a kapuig velem bandukolnak, egy­másba kapaszkodva.) Biatorbágyon a 4/1976. sz. egész­ségügyi minisztériumi rendelet alap­ján négy házi szociális gondozó működik. öt beteg, idős, munkaképtelen, rossz körülmények között élő em­berrel foglalkoznak, ök öten rend­szeres. havi segélyt kapnak, tavaly 1360, idén már 1430 forintot. Rend­kívüli segélyt mintegy harminc al- ikalommal folyósított a tanács, csak­nem 55 ezer forintot. A négy gondo­zó mindegyike már a miniszteri ren­delet a hivatalos alap megterem­tése előtt foglalkozott pártfogolt jói­val. önként segítő szándékkal, ál­dozatkészen. ANDAI GYÖRGY t (Fejkendő, flanellblúz, azon fák, \pulóver, rajta kardigán, kezébei bot.), — Mi baja a lábának, Annus né ni? — Levágták. — Mikor? — Negyvenhétben. — Leeestem a vonatról. Rosszu kezelitek, a térdem elgennyedt, há levágták. (Somogyi Anna, 61 éves, biatorbá- gyi lakos.) — Idevalósi? — Felvidéki vagyok. — Hogy került ide? — Háború volt. Pestre szaladtam otthonról. A helyszerzőben felfoga­dott B. néni. — Felfogadta? (Hol lassabban, hol fürgébben sza­porodik kevés fogú száján a szó.) — Mi volt a dolga? — Minden. — Mégis. — Dolgoztam szőlőben, főztem, takarítottam. — Meddig? — Míg el nem haltak. — Mikor? — öt éve. (Kezében zsebkendő, gyűrt, sokai használt, hangja el-elciuklik.) — Siratja őíket? — Hát, együtt voltunk harminc esztendőt. — Jó volt velük? — Jaj istenem. — Mi baj? — Ittak. Az ember te, asszony is. — Bántották? — Igen. Nem törődtek velem. — Senkije sincs? — B. néniék rám hagytak min­dent, de jöttek a testvérei, peresked­tek. Addig soha nem látogatták őket. Én ápoltam, gondoztam, szenvedtem egész életüket. A bíróság nekem ítélte a házat, a telekkel. (Roggyant, nádtetős ház, gyomos telek a falu szélén, az Ml-es mellett.) — Ott él? — Csak alszom benne. — És nappal? — Itt vagyok a Piri néniéknél. — Rokonai? — Szomszédok, és látták, hogy szenvedek. Segítettek. — Mit? — Amikor tizenkét epekövet ki­vettek belőlem, három hónapig ápol­tak — És B.-éfk? (Csak legyint és sír. A kis fekete kutya végignyalja lecsüngő kezét.) — Itt jó? — Ügy. de úgy szeretem Jóska bácsit. Piri nénit, a gyerekeket. — Mit csinál egész nap?

Next

/
Thumbnails
Contents