Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
I xMíap 1980. FEBRUÁR 26., KEDD A párt értekezletek tanácskozásai Mint lapunk első oldalán közöljük, a vasárnap megtartott tanácskozásokkal befejeződtek Pest megyében is az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő városi és járási pártértekezletek. A beszámolók, felszólalások, határozatok azt bizonyítják, hogy a párttagság — a pártonkívüliek egyetértő támogatásával — kommunista elkötelezettséggel dolgozott a XI, kongresszus határozatainak megvalósításáért. Ennek eredményeként évről évre, fokozatosan — és folyamatosan — fejlődött a megye gazdasága, gyarapodtak a települések, élénkebbé vált a politikai, kulturális és társadalmi élet. A pártértekezleteken elhangzott hozzászólások bizonyították: a küldöttek nem csupán azért ültek le tanácskozni, hogy mérleget készítsenek az utóbbi öt esztendőről, hanem azért is, hogy előre tekintsenek. Szavaikkal mindazokat képviselték, akik bizalmat szavazva nekik, a pártértekezletekre delegálták őket. Véleményükkel nagy tömegek nevében a helyi politikát formálták, számtalan esetben adt^k tanújelét annak a tenniákarásnak, ami az egész megyére jellemző. A küldöttek szavainak tükrében kirajzolódott: a kommunisták és pártonkívüliek tömegei határozottan az MSZMP politikája mellett állnak, ugyanakkor kritikus és önkritikus szemlélettel veszik sorra valóságos lehetőségeinket, a közösségek és egyének képességeit, amelyek e politika megvalósításának helyi feltételeit teremtik meg. Mai tudósításainkban is erről adunk számot. Cegléd A közös erőfeszítések nyomán elismerésre méltó a fejlődés — Nem arról a hetven évről szeretnék beszélni, melynek szemtanúja lehettem. Csak az utóbbi ötről. Azt mondhatom, hogy ez a város, a mi városunk, Cegléd, ilyen rövid idő alatt hihetetlen mértékben megváltozott. 'A régi utcák még itt-ott felismerhetők, de a városkép nem vethető össze az öt évvel ezelőttivel... E néhány mondatot hosszan tartó taps fogadta vasárnap a ceglédi városi pártértekezleten. Aki megfogalmazta, Pásztor István nyugdíjas munkás, a vároa 4-es számú területi pártalapszervezetének küldötte volt. Nemcsak a város fejlődését dicsérte a fentebb idézett mondatokkal, hanem igyekezett átadni történelmi tapasztalatait is az ifjabb kommunistáknak, küldötteknek. Szavait 160 küldött hallgatta. Mindazok, akik megbízást kaptak a város kommunistáitól, hogy elkészítsék az utóbbi öt év mérlegét, hogy kifejtsék véleményüket a XII. kongresszus irányelveiről, s megválasszák a párt ceglédi irányító testületéit és vezetőit A pártértekezlet munkájában részit vett Kárpáti Ferenc altábornagy, az MSZMP Köz- pon# Ellenőrző Bizottságának tagja, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, Cegléd város országgyűlési képviselője, honvédelmi miniszterhelyettes. Ott volt Évin Sándor vezérőrnagy, a Pest megyei pártbizottság tagja és ár. Husti István, a Pest megyei pártbizottság tagja, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára is. A városi pártbizottság beszámolójához Gyigor József első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta, a városi ipari üzemei ebben az időszakban több mint másfél millió forinttal növelték termelésüket. Ezzel egy időben a tőkés export 69, a szocialista országokban megvásárolt áruk értéke pedig 88 százalékkal növekedett. A párt gazdaság- politikai programjának végrehajtása s a munkahelyek igyekezete eredményre vezetett. Különösképpen említésre méltóak a teljesítménybérezés és a munka minőség szerinti értékelésének szélesebb körű bevezetését szolgáló döntések. A vitában a hozzászólók elsősorban a gazdaságpolitikai megállapításokat emelték ki, hozzátéve mindazt; amit saját munkahelyükön és pártalap- szervezetükben tapasztaltak, s állásfoglalásként megfogalmaztak. Dobos Mihály, a KÖZGÉP ceglédi gyáregységének gazA ceglédi tanácskozás résztvevői Kárpáti Ferenc felszólalását hallgatják dasági tanácsadója a párttagságnak a gazdasági életben vitt szerepéről, Gergely Mária, a MÁV ceglédi csomópontja helyettes vezetője a vasút szolgáltatásairól, a gazdaságos szállítás lehetőségeiről mondta el véleményét. Darányi István, az ÉVIG ceglédi kisgépgyárának esztergályosa a termelési folyamatok korszerűsítéséről, dr. Szabadfalvi András, a városi tanács kórház-rendelőintézetének igazgatója az egészségügyi ellátás fejlődéséről, Kiss Katalin, a PENOMAH ceglédi gyáregysége szállítási előadója az üzem fejlődéséről tolmácsolta a kommunisták véleményét. A város oktatásügyének gondjaival Giba István gimnáziumi igazgatóhelyettes, az építőipar törekvéseivel Zová- nyi László, a DÉTÉP villany- szerelője, a városfejlesztés eredményeivel és lehetőségeivel pedig Kovács Károly, a városi tanács elnöke ismertette meg a pártértekezlet résztvevőit. Hausz Lajos, a szak- szervezetek városi szakmaközi bizottságának elnöke a szak- szervezeti mozgalom helyzetéről, dr. Husti István a megyei vezetés és a város kapcsolatáról, a megyei elképzelésekről, Varga Ferencné, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének munkaügyi vezetője a dolgozó nők helyzetéről, Horváth Géza munkásőr századparancsnok a munkásőrök tevékenységéről, Kovács Jánosné, a Gyümölcsös Dísznövénykutató Intézet szocialista brigádvezető szakmunkása a szocialista kollektívák törekvéseiről, Halasi Márton, a KISZ városi bizottságának titkára az ifjúság helyzetéről, Horgos Istvánná, a Cegléd és Környéke ÉKV boltvezető-helyettese a kereskedelmi ellátás változásairól szólt. Kárpáti Ferenc az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a városi pártértekezletet. Elismerő szavakkal méltatta a város eredményeit, iparának fejlődését, a külföldön értékesíthető ceglédi ipari termékek mennyiségének növekedett. Befejezésül hazánk gazdasági és politikai eredményeiről, az MSZMP bel- és külpolitikájáról szólt. Pillér Izabella, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat irodavezetője az üzem fejlődéséről, • Pásztor István a kommunisták ideológiai feladatairól- s végül Motyovszky Mihály, a Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet elnöke a ceglédi szövetkezeti ipar fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatta a küldötteket. Hatan írásban terjesztették elő mondanivalójukat. A vitát követően a pártértekezlet az írásbeli dokumentumokat és a szóbeli kiegészítéseket egyhangúlag elfogadta, majd megválasztotta a 45 tagú városi pártbizottságot és a megyei pártérlekeziet 18 küldöttét. Az új városi pártbizottság első ülésén megválasztotta tisztségviselőit; a végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot és a pártbizottság munkabizottságait. A városi párt- bizottság első titkárává ismét Gyigor Józsefet választották. E$ahasi §árás Országos hírű szövetkezetek, gazdaságos feldolgozó ipar Nemcsak Pesit megye, hanem az ország egyik legkiet- lemebb vidékének mondták néhány ’ évtizeddel ezelőtt is a dabasi járást. Ma már országos hírű termelőszövetkezetek, korszerű nyomda, telefongyár, mezőgazdasági feldolgozó üzemek működnek a járásban. A mai idők feladata ezeknek az eredményeknek • a megtartása, s további gyarapítása fegyelmezett, a feladatokat Ismerő, átgondolt munkával. Ez fogalmazódott meg a járás kommunistáinak vasárnapi, Örkényben — 150 küldött részvételével — tartott pártértekezletén. A dabasi járás az elmúlt pártértekezlet óta eltelt öt esztendőben is kiegyensúlyozottan fejlődött A járás arculatát életét maghatározó mező-, gazdasági termelés több. mint 5 milliárd forintnyi volt, s ez jelentősen meghaladja az ötödik ötéves terv célkitűzésiéit. Az iparszerű termelési rendszerek kialakulása hozzájárult a mezőgazdasági termelés növekedéséhez. A búza-, a zöldség-, a kukorica-, és gyümölcstermesztésben a dabasi Fehér Akác, az ácsai Vörös Október, az Örkényi Béke, a Szabadság Termelőszövetkezet és dz alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet ért el kiváló eredményeket. A leggyorsabb ütemben az állattenyésztés fejlődött. A tehénállomány 47 százalékkal, a tejtermelés 52 százalékkal növekedett a hernádi Március 15. Termelő- szövetkezet adja ma már az ország baromfiszükségletének 60 százalékát. A járás szövetkezetei évente több mint 450 millió forintnyi áru termelését szervezik, támogatják a háztájikat, s felvásárolják termékeiket Mindezekről szóit az MSZMP járási bizottságának írásos jelentése, melyhez A dóri Károly első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között elmondta: a járás életét meghatározó mezőgazdaság mellett megfelelően fejlődött az ipari termelés is. Gyarapodtak a települések, javult a falvak lakosainak életszínvonala. Mi .sem igazolja ezt job- han: az ötödik ötéves tervben előirányzott mintegy 200 milA dabasi járás egyik legfiatalabb Szeme az ócsai kavicsbánya lió forintos településfejlesztést a járás lakossága 1979-re 242 millió , forintra, a tervidőszak végére pedig — a helybeliek 70 mrlllió forintnyi társadalmi munkájával együtt — 360 —370 millió forintra teljesiti. Az első titkár szóbeli kiegészítését vita követte, melyben tizenheten kaptak szót, tizenöten pedig az idő előrehaladottsága miatt írásban sújtották be véleményüket. Vörös Ferenc, a dabasi építőipart és kommunális üzem vezetője a helyi vezetők felelősségére, a munkások fegyelmére hívta fel a figyelmet. Sztahcsík Dezső, az Örkényi építőipart szövetkezet lakatos brigádvezetője munkahelyének életéről, az üzemi demokrácia érvényesüléséről ejtett szót. Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta a gazdaságok anyagi és műszaki fejlődésének jelentőségét. Kitért a nőpolitikái határozat érvényesülésére a szövetkezetben. lfj. Farkas György, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet lakatosa a közös gazdaságbeli ifjúságpolitikai munkáról szólt Kálmán Ferenc, a dabasi járási hivatal elnöke rövidesen ismertette a tanácsi munka, a településfejlesztés eredményeit. Felvetette, hogy még ma is gondot okoz a gyermekintézmények zsúfoltsága, melynek enyhítésére a lakosság további összefogására van szükség. Szabó Aladárné, az Örkényi Béke Termelőszövetkezet személyzeti vezetője az Gödöllő kommunistáinak küldöttei > pártérte kezle tea alapszervezeti pártmunkáról, s a pártmegbízatások szerepéről beszélt. Kusza Béla, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet elnökhelyettese a mező- gazdasági termelés új feladataival foglalkozott. Tóth Zoltán, a gyádi nagyközségi párt- bizottság titkára az agglomeráció egyes gondjaira hívta fel újólag a figyelmet. Vankó Mária, a Szabadság Termelő- szövetkezet csibegondozója a gazdaságok dolgozóinak tudati fejlődéséről; a napi . politikai munka feladatairól beszélt. Kálvin László dabasi általános iskolai igazgató az oktatáspolitikai és közművelődési irányelvek, párthatározatok járási magvalósítását elemezte. Barna Gábor, a gyáii ipari szövetkezet szakmunkása, Csibráki Ferenc, a bugyi telefongyár igazgatója és Konc Miklós őrnagy munka-, illetve szolgálati helyének életéről, tennivalóiról beszélt. Dr. Molnár Ferenc járási vezető ügyész a közrend, a közbiztonság és a törvényesség egye* kérdéseivé! foglalkozott. Zsit- vai Julianna, a. dabasi nyomda dolgozója a járás révfülöpi úttörőtáborának fejlesztéséhez kért nagyobb támogatást. Palotai Sándor körzeti orvos, országgyűlési képviselő az egészségügy helyzetének aktuális kérdéseit vetette föl. Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője a járásnak a megye termelésében betöltött szerepéről szólt. Foglalkozott ezután a napjaink közvéleményét leginkább érdeklő két kérdéssel: a nemzetközi helyzet alakulásával és népgazdaságunk fejlesztésének időszerű feladataival. Mindkét témakörnél a kommunisták felelősségét, egyéni példamutatását hangsúlyozta. A vita összefoglalása utána résztvevők az írásos beszámolót, -a szóbeli kiegészítést, a határozati javaslatot és az irányelvekről ‘szóló állásfoglalást egyhangúlag elfogadták. A küldöttek titkos szavazással megválasztották a 45 tagú járási pártbizottságot, s a 23 küldöttet a megyei pártértekezletre. A testület első ülésén tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott. A járási pártbizottság első titkára is- - mét Ádori Károly lett.
