Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

1980. FEBRUÁR 38., KEDD «^ra -é$r Tf x/úanuw 3 A pártértekez letek tanácskozásai Dunakeszi gyorsan gyarapodó városisán felelős, lettre kési lakosság ú&d&m Még nagyobb szerepet kapnak a jövőt szolgáló kutatások Munkában a dunakeszi küldöttek eay csoportja A várossá válás gondjai- eredményei, dinamikus fejlő­dés, élénk, felelősségteljes pártmunka, gazdagodó társa­dalmi összefogás — ezek a gondolatok jellemezték a du­nakeszi városi pártértekezle­tet, amelyen vasárnap 114 kül­dött tanácskozott az elmúlt öt' esztendő soráról, s a jövő teendőiről. A pártártekezleten — a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban — részt vett és fel­szólalt Sági Ágnes, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője. Huszonhétezer ember él az 1977-ben várossá nyilvánított Dunakeszin, s a javarészt munkások lakta ipari jellegű település gyorsan gyarapszik, intenzíven fejlődik. Ez állapít­ható meg a városi pártbizott­ság beszámolójából. A fejlődés eredményeit mu­tatja — amint azt a jelentést szóban is kiegészítő Rónai Ár­pád, a városi pártbizottság el­ső titkára mondotta —, hogy míg a község az ötéves terv­időszak elején 309 millió fo­rinttal gazdálkodhatott, a vá­rossá válással 523 millióra nőtt ez az összeg. A tervcik- lúsban eddig 1183 lakás épült fel, s több tantermet építet­tek Dunakeszin, mint egyes megyékben összesen. Tettrékészebb ma a város. Erre utal, hogy a korábban 3—4 millió forint értékű tár­sadalmi munka az utóbbi két évben már 8—9 milliót tett ki. A gondok között a vízel­látás problémája, a szolgálta­tási hálózat szűkös volta, a kulturált vendéglátás hiányos­ságai, s a város hiányzó bel­ső közlekedése a jellemzőek. Mindezekről szó esett a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein, amelyekről Ró­nai Árpád így beszélt: — Őszinte, kritikus hangvétellel mondtak véleményt saját tevé­kenységükről. öröm volt hal­lani, hogy nem a másra mu­togatás, a hiba másban kere­sése dominált, hanem azt ku­tatták; önmaguk mjt tehet­nek jobban. A szóbeli kiegészítés utáni vitában tizennégyen mondták el véleményüket, öten írásban nyújtották be hozzászólásu­kat. Elsőként dr. Sági Lajos, a Dunakeszi Konzervgyár igaz­gatója beszélt a várossá vá­lásnak a párt helyi feladatai­ra gyakorolt hatásáról, a meg­növekedett felelősségről. Ju­hász Jánosné, a Dunakeszi Konzervgyár dolgozója a szo­cialista szemlélet erősödését hangsúlyozta, Szabados Mik­lós, a Dunakeszi Gimnázium igazgatója a világnézeti ne­velés lehetőségeit elemezte. Horváth Vladimir, a Mecha­nikai Laboratórium dolgozója ugyanebben a témában a tanul­tak és gyakorlati alkalmazásuk összefüggéseiről, az alkalma­zás hiányosságairól beszélt, s kiemelte a párttagok szemé­Rónai Árpád összefoglalja a vitát lyes példamutatásának fon­tosságát. Jelentést tett a párt fegyelmi helyzetéről Kálnoki Ferencné, a városi pártbizott­ság fegyelmi bizottságának elnöke, a Magyar Lóverseny Vállalat telepvezetője, s hang­súlyozta a párt nevelő szere­pének lényeges voltát, akár­csak dr. Pénzes Zoltánná nyugdíjas, aki javasolta, hogy hozzanak létre helytörténeti és munkásmozgalom-történeti múzeumot, s ezzel is mélyít­sék el a világnézeti nevelést. A város fejlődésével, gaz­dagodásával, s a gondokkal volt kapcsolátos • dr. Metykó Gyulánénak, a dunakeszi vá­rosi tanács elnökének és An­tal Jánosnak, a Hazafias Nép­front városi bizottsága titká­rának hozzászólása. Záhorszky Árpád, a KISZ Városi bizott­ságának titkára a fiatalok közéleti és mozgalmi, a tele­pülés fejlődését elősegítő mun­kájáról, Baráth János, a 2. számú lakóterületi pártalap- szervezet titkára az idős párt­tagok feladatairól adott szá­mot, míg Szabó József, a Du­nakeszi Hűtőház igazgatója hangsúlyozta: be kell vonni a városért folyó munkába az itt élő, de Budapesten dolgozó párttagokat is. Az MSZMP kongresszusi irányelveinek vitája kapcsán a differenciált bérezés szüksé­gességéről szólt Varga Lajos, a MÁV Dunakeszi Járműja­vító dolgozója. Valet Gyula, a Mechanikai Laboratórium igazgatója ugyancsak az irányelvek vitájáról mondot­ta: lehetőséget kapott min­denki, • hogy személyesen is részt vegyen a párt politiká­jának formálásában, s ez nemcsak a pártdemokrácia megnyilvánulása, de alkalom az egységes cselekvésre is. A vitát követően a duna­keszi városi pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a vá­rosi pártbizottság jelentését, és az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelveivel kap­csolatos 'állásfoglalást. Ezután megválasztották a 41 tagú vá­rosi pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet 12 küldöttét. Végül az újonnan megválasztott városi pártbi­zottság tartott ülést. Ezen az első titkárt, a titkárt, a vég­rehajtó bizottság tagjait, a fe­gyelmi bizottság, valamint a különböző munkabizottságok vezetőit és tagjait választot­ták meg. A városi pártbizottság első titkára ismét Rónai Árpád lett. Gödöllő az elmúlt öt évben tovább épült, fejlődött, váro­siasodon. Az üzemek, szövet­kezetek termelése, a tudomá­nyos; oktatási és kulturális in. tézmények tevékenysége ered­ményesebbé vált. Nőtt a dol­gozók jövedelme, kedvezően alakultak élet- és munkakö­rülményeik — állapította, meg a városi pártértekezletre ké­szült írásos beszámoló. A vasárnapi tanácskozáson megjelent dr. Mondok Pál, az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának tagja és dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a megyei pártbizottság tagja is. Az írásos beszámolóhoz Plut­zer Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Gödöllő fejlesztésére ebben a tervidőszakban több mint 700 millió forintot fordíthattak. Számos, a várost gazdagító beruházás valósult meg, il. letve jutott a megvalósítás szakaszába. Sikeresen tevékenykednek a gödöllői üzemek is. Az 1975-ös pártértekezleten fogalmazódott meg az igény, hogy az üzemek vállaljanak részt a városfejlesztési felada­tok megoldásából. Az össze­fogás eredményeképpen Gö­döllő egymás után háromszor bizonyult a legjobbnak a me­gye városai közül a társadal­mi munkában. Beszélgetés a szünetben (balról jobbra): dr. Tóth Márton, az Állat­tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet osztályvezetője, Heltai Miklós, Forgács Ferenc nyugdíjas, Gödöllő első díszpolgára és Siska András A szóbeli kiegészítő után huszonhatan jelentkeztek hoz­zászólásra, közülük kilencen írásban adták be véleményü­ket, az idő rövidsége miatt. Benkó László, a Gödöllői Gépgyár pártbizottságának titkára: a párt vezető szere­pét állandóan erősíteni, mód­szereit tökéletesíteni kell. Mo­non Mihály, általános iskolai igazgató, a fegyelmi bizottság elnöke a testület munkáját összegezte, kiemelve a meg­előzés jelentőségét. Petraso­vits Imre, az ATE tanszékve­zetője a hallgatói alapszerve­Egykéim járás A bejárók életének javítása jelentés politikai feladat — Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a jáyás iparának termelési érté­ke meghaladja majd a mező­gazdaságét, pedig a beszámoló számai ezt bizonyítják — ál­lapította meg az írásos anyag­hoz fűzött szóbeli kiegészíté­sében Babosán József első tit­kár a nagykátai járás vasár­nap megtartott pártértekezle­tén. A csaknem kétezer kom­munistát képviselő 144 küldött tanácskozásán részt vett Kraj- nyúk Tibor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztályának munkatársa, dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV el­nöke. A pártbizottság beszámolója megállapította, hogy a járás természeti adottságainak meg­felelően a mezőgazdasági ága­zatok közül a növénytermesz­tés fejlődött a legdinamiku­sabban gz elmúlt időszakban. A járásba telepített ipar di­namikus fejlődése oda veze­tett, hogy a járás vezetői ma már lezártnak tekintik azt az időt, mikor fenntartás nélkül örülniük kellett bármilyen ipari tevékenységnek, amit hozzájuk telepítettek. A nagykátai járásról nem lehet szólni a bejárók nélkül. Életkörülményeik javulása je­lentős politikai feladat. A vitában a hozzászólók egyebek között a termelőszö­vetkezetek termelési biztonsá­gának növelésével, az állatte­nyésztés és a kiegészítő tevé­kenység bővítésének lehetősé­geivel, az óvodák, iskolák épí­tésében végzett példamutató társadalmi munkával foglal­koztak — de ugyanakkor ki­fejtették elmarasztaló vélemé­nyüket a kereskedelmi ellátás hibáiról, vagy éppen az utak állapotáról is. A -vitában (a felszólalások sorrendjében) részt vett: Ké­zér János tápiószőlősi általá­nos iskolai tanár, Maczkóné Povázson Erzsébet, a Telefon­gyár nagykátai gyáregységé­nek cspportvezetője, Király Antal, a Tápiószele és Vidéke Áfész elnöke, Ménesi József, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei vasszerkezeti gyá­Szavaznak a nagykátai járás küldöttel rának főtechnológusa, Sági Kiss János, nagykátai szoba­festő kisiparos, dr. Pintér An­tal, a járási ügyészség veze­tője, Lakatos Géza alezredes, alakulatparancsnok, Tóth Lászlóné üzemgazdász, a tá­piószőlősi Üj Barázda Tsz dol­gozója, Tóth Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára, Szűcs Nándor művezető, a KLIMA Ipari Szövetkezet szentmár- tonkátai üzeme pártszerveze­tének titkára, Janosik Béla, a tápiósági általános iskola igaz­gatója, dr. Samu János, a já­rási hivatal elnöke, Kosztolá­nyi Mihály, a tápiószentmár- toni Aranyszarvas Tsz eszter­gályosa, Lőrincz János, a mun­kásőrség járási parancsnoka, Chmely Ödön, a járási műve­lődési központ igazgatója, dr. Takács István nagykátai kör­zeti orvos, Szabó János, a tá- piószentmártoni Aranyszarvas Tsz elnöke, Berzsenyi Sándor, a nagykátai járási rendőrkapi­tányság munkatársa, Faludi Imre, a tápiószentmártoni ta­nács nyugalmazott elnöke, va­lamint Kiss Tibor, a járási pártbizottság fegyelmi bizott­ságának elnöke. A Pest megyei pártbizottság nevében dr. Olajos Mihály kö­szöntötte a küldöttértekezle­tet. A pártébtekezlet a járási pártbizottság beszámolójátv a kongresszusi irányelvekről alkotott állásfoglalást és az ezzel kapcsolatos kiegészítést egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a küldöttek titkos szavazással megválasz­tották a járási pártbizottság 45 tagját, valamint a megyei pártértekezlet 17 küldöttét. A testület első ülésén 11 tagú végrehajtó bizottságot válasz­tott. A nagykátai járási párt- bizottság első titkára ismét Babcsán József lett. zet létjogosultságát hangoztat­ta. Bihari Jánosné, a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat pártveze­tőségének titkára elmondta, az utóbbi években termelésük és nyereségük folyamatosan emel­kedett. Morvái Attiláné, az Árammérőgyár műszerésze ar­ról szólt, hogy náluk az utóbbi években több nő ju­tott irányítási posztra, de ez nem elegendő. Siska András, a gépgyár igazgatója elmondta, kivitelü­ket megháromszorozták, mi­közben a jövőt megalapozó termékszerkezetet alakítottak ki. Gábrielli Oszkár, az Áram- mérőgyár szerszámkészítője a szocialista brigádmozgálomban rejlő értékeket taglalta, ada­tokkal bizonyítva, hogyan se­gítették a kollektívák a ter­vek teljesítését. Tóth László, a Humán 'Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet művezetője a munkafegyelem problémáiról beszélt. Benedek János, a városi ta­nács elnöke a hivatali mun­káról • szólt. Dr. Bíró Ferenc fejtegetésében abból indult ki, hogy Gödöllő az átlagosnál jobban fejlődött, a megye is kiemelten kezelte á várost, ami az anyagi juttatásokban is megmutatkozott. Dr. Mondok Pál megálla­pította, a fiatal város rövid idő alatt korábbi évtizedek feladatait teljesítette. Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Központ fő­igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő években nő a tudományos kutatás szerepe. Heltai Miklós, a gödöllői gimnázium igazga­tója az eredményes középfo­kú oktatást méltatta. Koltai Lászlóné, a gödöllői Építőipa­ri Szövetkezet munkaügyi csoportvezetője a társadalmi összefogással épült tantermek­ről tájékoztatott. Forgács Ferenc nyugdíjas: a kommunisták csak mint ter­melők térnek pihenőre, a po­litikai munkát folytatják. Gáldi Edit, a KISZ városi bi­zottságának titkára az úttörők és a fiatalok erősödő kap­csolatáról, dr. Mersány Géza járási-városi főorvos az egész­ségügy fejlődéséről beszélt. A vita lezárása után meg­választották az új 43 tagú pártbizottságot és a húsz kül­döttet a megyei pártértekez­letre. A pártbizottság még aznap megtartotta első ülé­sét. Áz első titkár ismét Plut­zer Miklós lett. A pártértekezletekről tu­dósított: Farkas Péter, Kör Pál, Vasvári G. Pál, Virág Fe­renc és Weyer Béla. F otók: Barcza Zsolt, Bozsán Péter és Tóth István.

Next

/
Thumbnails
Contents