Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
1980. FEBRUÁR 38., KEDD «^ra -é$r Tf x/úanuw 3 A pártértekez letek tanácskozásai Dunakeszi gyorsan gyarapodó városisán felelős, lettre kési lakosság ú&d&m Még nagyobb szerepet kapnak a jövőt szolgáló kutatások Munkában a dunakeszi küldöttek eay csoportja A várossá válás gondjai- eredményei, dinamikus fejlődés, élénk, felelősségteljes pártmunka, gazdagodó társadalmi összefogás — ezek a gondolatok jellemezték a dunakeszi városi pártértekezletet, amelyen vasárnap 114 küldött tanácskozott az elmúlt öt' esztendő soráról, s a jövő teendőiről. A pártártekezleten — a József Attila Művelődési Központban — részt vett és felszólalt Sági Ágnes, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője. Huszonhétezer ember él az 1977-ben várossá nyilvánított Dunakeszin, s a javarészt munkások lakta ipari jellegű település gyorsan gyarapszik, intenzíven fejlődik. Ez állapítható meg a városi pártbizottság beszámolójából. A fejlődés eredményeit mutatja — amint azt a jelentést szóban is kiegészítő Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára mondotta —, hogy míg a község az ötéves tervidőszak elején 309 millió forinttal gazdálkodhatott, a várossá válással 523 millióra nőtt ez az összeg. A tervcik- lúsban eddig 1183 lakás épült fel, s több tantermet építettek Dunakeszin, mint egyes megyékben összesen. Tettrékészebb ma a város. Erre utal, hogy a korábban 3—4 millió forint értékű társadalmi munka az utóbbi két évben már 8—9 milliót tett ki. A gondok között a vízellátás problémája, a szolgáltatási hálózat szűkös volta, a kulturált vendéglátás hiányosságai, s a város hiányzó belső közlekedése a jellemzőek. Mindezekről szó esett a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein, amelyekről Rónai Árpád így beszélt: — Őszinte, kritikus hangvétellel mondtak véleményt saját tevékenységükről. öröm volt hallani, hogy nem a másra mutogatás, a hiba másban keresése dominált, hanem azt kutatták; önmaguk mjt tehetnek jobban. A szóbeli kiegészítés utáni vitában tizennégyen mondták el véleményüket, öten írásban nyújtották be hozzászólásukat. Elsőként dr. Sági Lajos, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatója beszélt a várossá válásnak a párt helyi feladataira gyakorolt hatásáról, a megnövekedett felelősségről. Juhász Jánosné, a Dunakeszi Konzervgyár dolgozója a szocialista szemlélet erősödését hangsúlyozta, Szabados Miklós, a Dunakeszi Gimnázium igazgatója a világnézeti nevelés lehetőségeit elemezte. Horváth Vladimir, a Mechanikai Laboratórium dolgozója ugyanebben a témában a tanultak és gyakorlati alkalmazásuk összefüggéseiről, az alkalmazás hiányosságairól beszélt, s kiemelte a párttagok szeméRónai Árpád összefoglalja a vitát lyes példamutatásának fontosságát. Jelentést tett a párt fegyelmi helyzetéről Kálnoki Ferencné, a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke, a Magyar Lóverseny Vállalat telepvezetője, s hangsúlyozta a párt nevelő szerepének lényeges voltát, akárcsak dr. Pénzes Zoltánná nyugdíjas, aki javasolta, hogy hozzanak létre helytörténeti és munkásmozgalom-történeti múzeumot, s ezzel is mélyítsék el a világnézeti nevelést. A város fejlődésével, gazdagodásával, s a gondokkal volt kapcsolátos • dr. Metykó Gyulánénak, a dunakeszi városi tanács elnökének és Antal Jánosnak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának hozzászólása. Záhorszky Árpád, a KISZ Városi bizottságának titkára a fiatalok közéleti és mozgalmi, a település fejlődését elősegítő munkájáról, Baráth János, a 2. számú lakóterületi pártalap- szervezet titkára az idős párttagok feladatairól adott számot, míg Szabó József, a Dunakeszi Hűtőház igazgatója hangsúlyozta: be kell vonni a városért folyó munkába az itt élő, de Budapesten dolgozó párttagokat is. Az MSZMP kongresszusi irányelveinek vitája kapcsán a differenciált bérezés szükségességéről szólt Varga Lajos, a MÁV Dunakeszi Járműjavító dolgozója. Valet Gyula, a Mechanikai Laboratórium igazgatója ugyancsak az irányelvek vitájáról mondotta: lehetőséget kapott mindenki, • hogy személyesen is részt vegyen a párt politikájának formálásában, s ez nemcsak a pártdemokrácia megnyilvánulása, de alkalom az egységes cselekvésre is. A vitát követően a dunakeszi városi pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a városi pártbizottság jelentését, és az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelveivel kapcsolatos 'állásfoglalást. Ezután megválasztották a 41 tagú városi pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet 12 küldöttét. Végül az újonnan megválasztott városi pártbizottság tartott ülést. Ezen az első titkárt, a titkárt, a végrehajtó bizottság tagjait, a fegyelmi bizottság, valamint a különböző munkabizottságok vezetőit és tagjait választották meg. A városi pártbizottság első titkára ismét Rónai Árpád lett. Gödöllő az elmúlt öt évben tovább épült, fejlődött, városiasodon. Az üzemek, szövetkezetek termelése, a tudományos; oktatási és kulturális in. tézmények tevékenysége eredményesebbé vált. Nőtt a dolgozók jövedelme, kedvezően alakultak élet- és munkakörülményeik — állapította, meg a városi pártértekezletre készült írásos beszámoló. A vasárnapi tanácskozáson megjelent dr. Mondok Pál, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja és dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a megyei pártbizottság tagja is. Az írásos beszámolóhoz Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Gödöllő fejlesztésére ebben a tervidőszakban több mint 700 millió forintot fordíthattak. Számos, a várost gazdagító beruházás valósult meg, il. letve jutott a megvalósítás szakaszába. Sikeresen tevékenykednek a gödöllői üzemek is. Az 1975-ös pártértekezleten fogalmazódott meg az igény, hogy az üzemek vállaljanak részt a városfejlesztési feladatok megoldásából. Az összefogás eredményeképpen Gödöllő egymás után háromszor bizonyult a legjobbnak a megye városai közül a társadalmi munkában. Beszélgetés a szünetben (balról jobbra): dr. Tóth Márton, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet osztályvezetője, Heltai Miklós, Forgács Ferenc nyugdíjas, Gödöllő első díszpolgára és Siska András A szóbeli kiegészítő után huszonhatan jelentkeztek hozzászólásra, közülük kilencen írásban adták be véleményüket, az idő rövidsége miatt. Benkó László, a Gödöllői Gépgyár pártbizottságának titkára: a párt vezető szerepét állandóan erősíteni, módszereit tökéletesíteni kell. Monon Mihály, általános iskolai igazgató, a fegyelmi bizottság elnöke a testület munkáját összegezte, kiemelve a megelőzés jelentőségét. Petrasovits Imre, az ATE tanszékvezetője a hallgatói alapszerveEgykéim járás A bejárók életének javítása jelentés politikai feladat — Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a jáyás iparának termelési értéke meghaladja majd a mezőgazdaságét, pedig a beszámoló számai ezt bizonyítják — állapította meg az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében Babosán József első titkár a nagykátai járás vasárnap megtartott pártértekezletén. A csaknem kétezer kommunistát képviselő 144 küldött tanácskozásán részt vett Kraj- nyúk Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke. A pártbizottság beszámolója megállapította, hogy a járás természeti adottságainak megfelelően a mezőgazdasági ágazatok közül a növénytermesztés fejlődött a legdinamikusabban gz elmúlt időszakban. A járásba telepített ipar dinamikus fejlődése oda vezetett, hogy a járás vezetői ma már lezártnak tekintik azt az időt, mikor fenntartás nélkül örülniük kellett bármilyen ipari tevékenységnek, amit hozzájuk telepítettek. A nagykátai járásról nem lehet szólni a bejárók nélkül. Életkörülményeik javulása jelentős politikai feladat. A vitában a hozzászólók egyebek között a termelőszövetkezetek termelési biztonságának növelésével, az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység bővítésének lehetőségeivel, az óvodák, iskolák építésében végzett példamutató társadalmi munkával foglalkoztak — de ugyanakkor kifejtették elmarasztaló véleményüket a kereskedelmi ellátás hibáiról, vagy éppen az utak állapotáról is. A -vitában (a felszólalások sorrendjében) részt vett: Kézér János tápiószőlősi általános iskolai tanár, Maczkóné Povázson Erzsébet, a Telefongyár nagykátai gyáregységének cspportvezetője, Király Antal, a Tápiószele és Vidéke Áfész elnöke, Ménesi József, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei vasszerkezeti gyáSzavaznak a nagykátai járás küldöttel rának főtechnológusa, Sági Kiss János, nagykátai szobafestő kisiparos, dr. Pintér Antal, a járási ügyészség vezetője, Lakatos Géza alezredes, alakulatparancsnok, Tóth Lászlóné üzemgazdász, a tápiószőlősi Üj Barázda Tsz dolgozója, Tóth Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára, Szűcs Nándor művezető, a KLIMA Ipari Szövetkezet szentmár- tonkátai üzeme pártszervezetének titkára, Janosik Béla, a tápiósági általános iskola igazgatója, dr. Samu János, a járási hivatal elnöke, Kosztolányi Mihály, a tápiószentmár- toni Aranyszarvas Tsz esztergályosa, Lőrincz János, a munkásőrség járási parancsnoka, Chmely Ödön, a járási művelődési központ igazgatója, dr. Takács István nagykátai körzeti orvos, Szabó János, a tá- piószentmártoni Aranyszarvas Tsz elnöke, Berzsenyi Sándor, a nagykátai járási rendőrkapitányság munkatársa, Faludi Imre, a tápiószentmártoni tanács nyugalmazott elnöke, valamint Kiss Tibor, a járási pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke. A Pest megyei pártbizottság nevében dr. Olajos Mihály köszöntötte a küldöttértekezletet. A pártébtekezlet a járási pártbizottság beszámolójátv a kongresszusi irányelvekről alkotott állásfoglalást és az ezzel kapcsolatos kiegészítést egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a küldöttek titkos szavazással megválasztották a járási pártbizottság 45 tagját, valamint a megyei pártértekezlet 17 küldöttét. A testület első ülésén 11 tagú végrehajtó bizottságot választott. A nagykátai járási párt- bizottság első titkára ismét Babcsán József lett. zet létjogosultságát hangoztatta. Bihari Jánosné, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat pártvezetőségének titkára elmondta, az utóbbi években termelésük és nyereségük folyamatosan emelkedett. Morvái Attiláné, az Árammérőgyár műszerésze arról szólt, hogy náluk az utóbbi években több nő jutott irányítási posztra, de ez nem elegendő. Siska András, a gépgyár igazgatója elmondta, kivitelüket megháromszorozták, miközben a jövőt megalapozó termékszerkezetet alakítottak ki. Gábrielli Oszkár, az Áram- mérőgyár szerszámkészítője a szocialista brigádmozgálomban rejlő értékeket taglalta, adatokkal bizonyítva, hogyan segítették a kollektívák a tervek teljesítését. Tóth László, a Humán 'Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet művezetője a munkafegyelem problémáiról beszélt. Benedek János, a városi tanács elnöke a hivatali munkáról • szólt. Dr. Bíró Ferenc fejtegetésében abból indult ki, hogy Gödöllő az átlagosnál jobban fejlődött, a megye is kiemelten kezelte á várost, ami az anyagi juttatásokban is megmutatkozott. Dr. Mondok Pál megállapította, a fiatal város rövid idő alatt korábbi évtizedek feladatait teljesítette. Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Központ főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő években nő a tudományos kutatás szerepe. Heltai Miklós, a gödöllői gimnázium igazgatója az eredményes középfokú oktatást méltatta. Koltai Lászlóné, a gödöllői Építőipari Szövetkezet munkaügyi csoportvezetője a társadalmi összefogással épült tantermekről tájékoztatott. Forgács Ferenc nyugdíjas: a kommunisták csak mint termelők térnek pihenőre, a politikai munkát folytatják. Gáldi Edit, a KISZ városi bizottságának titkára az úttörők és a fiatalok erősödő kapcsolatáról, dr. Mersány Géza járási-városi főorvos az egészségügy fejlődéséről beszélt. A vita lezárása után megválasztották az új 43 tagú pártbizottságot és a húsz küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság még aznap megtartotta első ülését. Áz első titkár ismét Plutzer Miklós lett. A pártértekezletekről tudósított: Farkas Péter, Kör Pál, Vasvári G. Pál, Virág Ferenc és Weyer Béla. F otók: Barcza Zsolt, Bozsán Péter és Tóth István.
