Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

CEGLÉDI tJífiíria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1980. FEBRUÁR 30., SZERDA Több tej — olcsóbban Céljuk: takarékos gazdálkodás Az állattenyésztés növelte árbevételét A vártnál szerényebb ered­mények tárgyilagos számba­vétele után is bizakodó han­gulat uralkodott a ceglédi Le­nin Termelőszövetkezet nem­rég megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén. — Ami az optimizmusra, s az eddiginél bátrabb tervezés­re feljogosít bennünket, : az nem más, mint dolgozóink ta­valy tapasztalt azon erőfeszí­tései, amelyeket az 1979-es ne­hézségek leküzdésére tettek — rnányuk szaporulatából kíván­nak feltölteni, összességében az állattenyésztési ágazat az előző évnél többet pro­dukált, 72,7 millió forint árbevételt ért el. Ami a szövetkezet ipari ágazatát illeti: 1979-ben a munkásvédelmi felszerelése­ket gyártó és értékesítő üzem létrejötte óta a legnehezebb időszakot élte' át. Az alap- anyagárak emelkedésével egy időben csökkent a termékeik hangoztatta Szabó Ferenc, a szövetkezet elnöke. A Lenin Tsz központjában összegyűlt tsz-tagok, alkalma­zottak és nyugdíjasok nagy fi­gyelemmel hallgatták a beszá­molót, csakúgy mint az elnök­ségben helyet foglaló vendé­gek, akik közt ott volt Gyigor József, a városi pártbizottság első titkára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke és Erdé­lyi Gábor, a járási hivatal el­nökhelyettese is. A mostoha időjárás okozta árbevételi kieséseket a nö­vénytermesztési főágazatban a legnagyobb igyekezet mellett sem tudta pótolná a szövetke­zet. Főként a kalászosok'!-' 1 és a pillangósoknál volt nagy­arányú a termésveszteség. így Őszi búzából például csak 38,8. lucernából 60,5, zöldborsóból 48,1 mázsát takaríthattak be, hektáronként, jóval keveseb­bet, mint 1978-ban, A szántó­földi növénytermesztés árbe-i vétele tavaly 34,8 millió forint volt, 11,6 millióval kevesebb, mint 1978-ban. Az állattenyésztési ágazat­ban, a tehenészetben 1,7-ről 1,9 millió literre emelik az árutej termelésének mennyi­ségét az idén. Ezzel párhuza­mosan egy forinttal csökkentik az egy liter előállítására for­dított önköltséget. Húshasznú tehenészetükben tavaly, az aszályos időjárás miatt, a legelőfű mennyiségét tömegtakarmánnyal kellett pótolni, s emiatt az egy kiló hús előállítására fordított faj­lagos költségek megnöveked­tek. Ezen az idén takaréko­sabb abrakfelhasználással. kí­vánnak javítani. Még ebben az évben átalakítanak közpon­ti telepükön egy 80 férőhelyes istállót, amely a növendék5 marháknak ad majd megfele­lő feltételeket. Kedvezőbb az összkép a ser­téstenyésztés és -hizlalás te­rületén. A szopósmaiac-elhul- lás 23, a hízóelhullás 28 száza­lékkal volt alacsonyabb ta­valy, mint az azt megelőző év­ben, s a fajlagos abrakfeihasz- nálás sem emelkedett 1978-hoz viszonyítva. Tavaly összesen 11 ezer hízósertést értékesített a termelőszövetkezet, a megelő­ző évhez képest 2200 darabbal többet. Baromfiágazatukat tavaly felszámolják, a juhászatukat viszont'ebben az évben terve­zik felfejleszteni. Egy hatszáz férőhelyes hodályt építenek majd, amelyet saját juhállo­iráiiti kereslet, így azok ter­melését nem szorgalmazhat­ták, e/ pillanatban is eladat­lan készleteik vannak raktá­ron. Nettó árbevételi tervü­ket végeredményben csak 85.9 százalékra teljesítették, s hiá­ba tett ki magáért tavaly a tímár- és a vasforgácsoló üzem: 115, illetve 104 százalé­kos teljesítésével — ezt a ki­esést nem pótolhatták, együtt­véve sem. A szövetkezet tagsága meg­vitatta és elfogadta az idei terveket. A hozzászólások vissza-visszatérö kifejezései: az üzemanyag- és energiata­karékosság, a szervezés, a munkafegyelem, a minőség, hatékonyság, gazdaságosság mind a szövetkezet gazdálko­dásával összefüggésben hang­zottak el. A közgyűlés minden egyes felszólalója önkritikus han­gosa szólt saját munkája vagy területe gondjairól, bajairól, s mindjárt javas­latot is tolt a problémák megoldására. Az őszinte, nyílt hangnemben és légkörben elmondott sza­vaik sejtették azt, hogy a szö­vetkezetiek egyazon akarata a nehezebb gazdasági feltételek mellett is maradéktalanul tel­jesíteni az 1980. évi tervet/ V. I. FORMA ES TARTALOM A Pest megyei Hírlap kü­lönkiadását minden nap szí­vesen várja az olvasó: meg­szerette, megszokta, hogy a lakosság ügyeiről, gondjairól, az őt érdeklő kérdésekről ír. Várja az anyakönyvi híreket, tudósításokat a legfrissebb ese­ményekről, a tanácstagok jo- gadóóráit, a kedves ismerősről, munkatársról szóló riportun­kat. portréinkat. A különki­adás bőven közli a helyi sport­eseményeket. Egyszóval a Pest megyei Hírlap különki­adása: a Ceglédi Hírlap min­dig, mindenütt ott van, ahol történik valami, ahol érdek­lődésre számot tartó esemény várható. S noha olvasóink kedvelik a helyi újságot, mind gyak­rabban hangzott el a kíván­ság: legyen az oldalnak szebb formája, alkalmazkodjon a kor ízléséhez a címe is. írás­ban és személyesen kérték: olyan egyszerű, cirlralmassáfj- mentes nevet és címet kap­jon a napi égy oldal, ami meg­felel közvetlen stílusú, mély mondanivaló jú tartalmának. Mert okosan fogalmazták meg: a tartalom a fontos, de az sem közömbös, milyen a formája. Mint mindig, jelenleg is hallgattunk olvasóink okos javaslatára és reméljük az új fejléc megfelel közös ízlésünk­nek. Ezáltal még inkább ma­gáénak érzi majd a kedves olvasó a Pest megyei Hírla­pot, s benne a különkiadá­sunkat. A rádió hullámhosszán Közvetítik a hangversenyt Gyakran ad hírt Cegléd ze­nei életéről a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. Legutóbb a zeneiskola fennállásának év­fordulója alkalmából jártak itt, magnetofonszalagra vették a tanári _ hangverseny vala­mennyi musorszámát, amelyek sorra, elhangzanak majd. A napokban azt a helyszíni ri­portot hallhatta az adást szá­mon tartó közönség, amelyet a zeneiskola igazgatójával, Béres Károllyal és helyettesével, dr. Kiss Mihálynéval készített Kutas János riporter, abból az alkalomból, hogy tíz esztende­je költözött a zenei intézmény korszerű épületébe. Szó esett a továbbtanulás és a fejlődés le­hetőségeiről. A riportot szé­pen kiegészítette az egyik ze­neiskolás, a hatodikos Gyetvay Erzsébet szereplése, aki Cho­pin Desz-dúr keringőjét ját­szotta zongorán. Sláger és dzsessz címmel a ceglédi András Tamás műsora hangzott el a minap. András Tamás, az országjáró dzsessz- művész egyébként népszerű, gyakran szerepel a rádió mű­sorában. Puskás néni csemetéi Szerényen élnek, de boldogan Nevelőotthon helyett családban — Olyan gyámoltalanok — kezdi a beszélgetést Puskás Mihályné nevelőszülő —, olyan magányosak, hogy az ember megsajnálja őket. Néz­nek rám szomorúan. — Ma­ma — mondják, és látom rajtuk, hogy így is gondolják. Egyszerűen lehetetlen megha­ragudni rájuk. A nappali szobában ülünk. Egyszerű, szerényen berende­zett helyiség. Ágy, fotelek, Kisasztal, a sarokbán a komó­don televízió. A falakon ké­pek, régi emlékek. A szobát vaskályha fűti. — Nem, nincs itt hideg! — érti félre a pillantásomat. — Még a másik szobába is jut a melegből. Ott alszanak a ki­csik, meg Jancsi, a nagyob­bik fiú. Szeretetben — Margit néni az egyik leg­lelkesebb segítőnk — mondja Varga Petemé gyermek védel­mi felügyelő. — Eddig nyolc gyerek nevelését vállalta, ,rö- videbb-hosszabj ideig és mind­egyikük jól megvolt nála. Persze, nem egyszerre. Meg­nőttek, elköltöztek, egyikük már óvónőképzőbe jár. De szinte minden nyáron vissza­látogatnak hozzá. — Évikének most küldtem csomagot — érzékenyül el egy pillanatra Puskásné. — Sze­génykém, mi lehet most' ve­le? Abonyban évtizedek óta lé­tezik ez a gyermekkihelyezés. «Jelenleg a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet felügyelete alá tartozik. Az abonyi nevelő­szülőkhöz a pomázi központ küldi el kis védenceit; Most i nevelőszülő 58rg'yereket gon­doz. — Puskásné a legrégibb ne­velőszülők közé tartozik — mesélte még a látogatást megelőzően a felügyelőnő. Fér­jével együtt nagyon szeretik' a gyerekeket. Bár mindketten idősek, most is van náluk há­rom fiú. Jancsi a legidősebb, már ipátj tanuló, ö hároméves kora óta1 van ott. A két kicsi csak- most került oda. A ne­velőotthonból kellett kihe­lyezni őket a tanév kezdetéig. Ügy véltük, itt lesznek a leg­jobb helyen. Persze, előbb Puskásakkal kellett beszélni, hogy segítsenek. Visszajárnak — Margit néni! Mire gon­dolt, mikor felkérték erre a váratlan feladatra? — Hát, nem is tudom — mondja tűnődve —, olyan ara­nyosak voltak. Megsajnáltuk őket. Megbeszéltem a férjem­mel és úgy döntöttünk, vál­laljuk. Bár néha aggódom, mi lesz, ha egyszer megbeteg­szünk Ki fog akkor gmdo=- fccuni róluk? Már az unokáink is felnőttek, másielé laknék, egyedül vagyunk irt De amíg bírjuk, vállaljuk Nem is tu­dom, hogy lennénk meg nél­külük. Ez a két rosszcsont is! Jönnek, bújnak hozzám, hí­zelegnek: — mama, kérünk tejbegrízt! — megennék a fél világot. Valósággal kivirul, ahogy beszél róluk. Minden szavá­ból, mozdulatából árad á szeretet. Otthont teremtett ezeknek a magukra hasyott, sok rosszat látott, megért ap­róságoknak. Minden gyereke hozzá ha­zajön, a szó legszorosabb ér­teimében. Még most is segíti őket, pedig csak egy nyugdíj­ból élnek, egyszerű, szerény körülmények közt. A házi munka, a kart nagy segítsé­get jelent számukra. Mégis, eddig még nem volt kará­csony, hogy ne kaptak volna a gyerekek valami ajándékot. Esténként a televízió műsorát nézik, játszanak, mesét olvas fel a kicsiknek, vagy a nagy­fiú, Jancsi hegedül nekik. Él­vezik az együttlét örömét. Idegenek és mégis családként élnek együtt. Szeretik egy­mást, otthon vannak. Ennél többet, senki nem adhatna ne­kik. Kevesebben vannak — Bír min,d‘-nki ilyen len­ne — mondja már az utcán Varga Petemé —, de sajnos, ez a generáció egyszer véget ér. Utánpótlás pedig alig van. Ezen kellene valahogy segíteni. A két sugárzó képű, csillogó szemű kisfiú a kapuban áll. Integetnek. Mögöttük Margit néni, féltőén fogja át őket. Nevelőszülő. Vagy ahogy á gyerekek mondják: „Mama”. Csilléi Béla Érdeklődők, lelkesek A művészetek vándorútján Az albertirsai úttörőcsapat életerői tudósított a nyolcadik osztályos Andor László, mint írta, ebben az úttörőévben is folytatódik az a kulturális já­ték, amely A művészetek ván­dorútján címet viseli. Lelkes művelői a képzőművészeti, a helytörténeti, az irodalom- és a zenebarát szakkörök tagjai, elküldték nevezésüket a rajok, örsök. Ütvén feladatból tízet választottak ki: ha ezeket tel­jesítik, elnyerhetik A művé­szetek barátja kitüntető címet. Mozgalmas napok követik egymást év végéig. Színház- és múzeumlátogatás, helytörté­neti séta egyaránt szerepel a tervekben. Akik színházban voltak, elmesélték a látottakat, élményeiket a többieknek. Jártak a cégiéül Kossuth Mú­zeum loan, a budapesti Szép­jait, azok történetét. Az iroda­lomkedvelők csoportjai a könyvtár és a kluofoglalkozá- sok rendszeres látogatói. A zenebarátok hangszerekkel, ze­nekarokkal, Kodály Zoltán és Bartók Béla népöalgyüjtő hagyatékával igyekeznek még­ismerkedni. Dalt tanulnak, hanglemezeket hallgatnak, be­szélgetnek a hallottakról. Az iskola Pingvin őrse a Száz­szorszép Színházzal levelezik, az irodalmi színpad buzgón tanul, hogy az iskolai és a községi ünnepségeken fellép­hessenek. Készülnek a tavaszi Kazinczy-versenyre is, a szép magyar beszédet gyakorolva. Szorgalmas gyűjtőmunkáról is beszámolhatunk: vannak, akik az újságban megjelenő helyi és helytörténeti vonat­kozású cikkekre figyelnek, LI U<Xit« d uuuaiyzű W W , , . s , . , , . 1 . «-»vtou mü™„ s*»t. stö atrsi: endrei tartatokon. Több cso­port szívesen látott vendége volt a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának a fő .'áros­ban. Szór ...nasan gyűjtik ez al- bertiir úttörők a helytörté­neti a rdékfcket. Felkutatják a település műemlék jellegű épület át, a temető címeres síi­ket igyekeznék gyűjteni, men­teni. Kincs a gyermekekről szóló dal irodalmi alkotás, érdekes reprodukció is. Ez utóbbiból sok kerül albumba, sót a csapatfaliújságra is. Azok, akik ezen az úton, A művészetek vándorútján jár­nak, megértették, milyen sok, egy életre szóló kincset szerez­hetnek maguknak. Műtrágyatárolók üj termék, ragasztott faszer- j kezetekből készült műtrágya­tárolók gyártását kezdték meg az agárdi Agrokomplexnél. Az, egyéb célokra alig hasznosít­ható lombos fákból készült tár­házak a hagyományos anyag­ból építetteknél jobban tűrik a műtrágya erős korrodáló hatá­sát. Az Agrokomplex hatalmas szerelőcsarnokában eddig há­rom tároló faszerkezete készült el. Az ívelt, harminckét méter fesztávolságú tárházak- össze­szereléséhez több mint hatvan, huszonnégy és fél méter hosz- szú tartóelemet használnak fel. A tervek szerint az idén hét tárház elemeit készítik el, s szerelik össze a megrendelők­nél az Agrokomplex dolgozói. Kibontakozó együttműködés A bejárókra is számítanak Az utóbbi években Ahány­ban a községfejlesztésben meghatározó szerepe van azoknak az együttműködési megállapodásoknak, "amelye­ket a tanács köt a helybeli üzemekkel és azokkal a vi­déki vállalatokkal, ahová sok abonyi jár dolgozni. Szűcs László, a nagyközségi tanács elnöke hasznos módsze­rek kialakításáról tájékozta­tott bennünket. Elmondotta, hogy kiemelkedő jelentősége van annak az öt évre szóló megállapodásnak, . amelyet á három termelőszövetkezettel kötöttek, továbbá minden községbeli üzemmel összehan­golták á teendőket. .Több ceg­lédi és szolnoki munkahely- lyel ugyancsak hasznos kap­csolatot alakítottak ki. A szé­les körű összefogás eredmé­nyeként több millió forintnyi támogatást szerezhettek a gyermekintézmények fejlesz­téséhez. A vidékre járók köréből többeket meghívnak a ta­nácsülésre, akik mint össze­kötők tartják a kapcsolatot a tanács és a vállalatok között. Azon vannak, hogy a kétezer i látásának. ingázó közül minél többen be- kaposolódjanak a népfront és más tömegszervpzetek tevé­kenységébe. Egy , alkalommal a tanács vezetői a szolnoki 7-es Volán Vállalatnál száz abonyi, bejárónak tartottak községpolitikai tájékoztatót. A vidéken dolgozók informá­lását szolgálja az Ingázó cí­mű, félévenként megjelenő kiadvány. Az a céljuk, hogy minél többet tudjanak a te­lepülés életéről, ismerjék meg a közös, gondokat, feladato­kat Decemberben fórumot rendeztek 1 nekik, amelyen fi- gvelemmel meghallgatták a tájékoztatást és a brigádok társadalmi munkát ajánlottak fel. A bejárók munkája is ben­ne van az autóbuszváró épí­tésében éppúgy. mint ' az egyik utca kikövezésében. A vállalatokkal kialakult össz­hang eredménye, hogy a földgázvezeték eljutott Ábony belterületére. A közművelő­désben, az oktatásban és a smrtban, a salaóhányai úttö­rőtábor fejlesztésében egy­aránt része van a helybeli és a vidéki üzemek áldozatvál­r FEBR.18- MÄRC.1-jg sca 30“*^:v//oos ^ÁRENGEDMÉNY KÜLÖNFÉLE SZÖVETEK, JERSEYANYAGOK, BOTORVÁSZNAK 30-40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A CEGLÉDI MÉTERÁRUBOLTBAN: KOSSUTH FERENC U. 1. Néhány cikk az áruválasztékból: Triprint nyomott ruhaanyag, Ruhaanyag Mintás bútorszövet, 90 cm széles 63 Ft helyett 44,10 Ft 90 cm széles 71,50 Ft helyett 50,05 Ft 130 cm széles 200 Ft helyett 140 Ft ^íl%. fáé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents