Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
A járási pártértekezletek tanácskozásai Ráckevei garas Még dinamikusabban fejlődik a mezőgazdasági termelés Ceglédi járás Nagyobb összefogással dolgoznak a közös célokért Nemrég újította föl Kiskun- gazdasági nagyüzemek, az lacházán — példás gyorsa- áfészek szervezik és fejlesz- sággal — a Petőfi Tsz a tik. Több termelőszövetkezet művelődési házat, melynek teljes körűen integrálja a nagyterme adott otthont a kistermelést, a közös gazdaráckevei járás pártértekezleté- ságok részeként kezeli a kis- nek vasárnap. A küldöttek és gazdaságokat, a vendégek — köztük Gelen- Foglalkozott a beszámoló a csér Árpádné dr., az MSZMP vállalati gazdálkodás fejlődé- Pest megyei Bizottságának sével is. Megállapította, hogy osztályvezetője — a helyszí- oz üzem- és munkaszervezés nen láthatták tehát a széles a fejlett szövetkezetekben a körű társadalmi összefogás vezetői munka lényeges részéegyik példáját, melyhez ha- vé vált, javult a tervezési, sonlót még számtalant talál- döntés-előkészítési rendszer. hatunk a járásban. Erősödött a pártirányítás. Szólt erről a járási pártbi- Javult a káder- és személy- zottság beszámolója is. Az zeti munka, az üzemek szaküzemek, szövetkezetek dolgo- ember-ellátottsága. A gazdazó kollektívái számos áldozatot ságpolitikai agitáció kiszélese- vállaltak a községek, nagyköz- dett, jelzi ezt az üzemek po- ségek gyarapodásáért amel- litikai, gazdasági megerósödé- lett, hogy a tervezett ütemet se is. Az ötödik ötéves terv meghaladva növelték a terme- célkitűzéseinek megvalósítása, lést, a termelékenységet, nagy helyenként túlteljesítése meggyeimet fordítottak az üzem- felelő alapot teremt a követ-, és munkaszervezésre, a mű- kező tervidőszak feladatainak szaki fejlesztésre. sikeres megoldásához. Á járás mezőgazdaságában Jónás Zoltán, a járási párterősödtek a szocialista viszo- bizottság első titkára szóbeli nyok, javult a gazdálkodás, kiegészítőjében elsősorban a előrehaladt a koncentráció, járás lakosságának életkorúimmá jobban elterjedt az ményeiről, az életszínvonal Iparszerű termelési technoló- alakulásáról, a szocialista köz- giák alkalmazása. Az iparban gondolkodás fejlődéséről, a döntő hányadot képviselő kulturális életről, az oktatás Pestvidéki Gépgyár megdup- helyzetéről, az alapszervezetek- lázta termelését a jelenlegi ben folyó pártmunkáról szólt, tervidőszakban, a Nyugat- Utalt arra, hogy — a tag- Pest megyei Sütőipari Vállalat gyűléseken elhangzott felszó- 40 millió forintot fordított üze- lalások szerint is — érvényeméinek korszerűsítésére (je- sült a járásban a párt nem- lenleg 55 tonna kenyeret ké- zetiségi politikája. Érintette az pes sütni két műszak alatt), a üdülőterületek helyzetét is, s SZIMFI szerszámgépei, a megállapította, hogy. az utób- MAHART dunaharaszti hajó- ' bi esztendőkben lényegesen -javítójának uszályai külföldi javult az üdülőhelyi bizott- ' piacokon is keresettekké vál- ságok munkája, bár még sok' tak, az ipari szövetkezetekben tennivaló akad, egyebek közt is óriási fejlődés tapasztalha- a környezetvédelemben, tó. A termelés összértékének A vitában résztvevők közül kétharmadát mégis a mező- Polgárdi József, a Nyugat- gazdaság képviseli. Ebből kö- Pest megyei Sütőipari Vállavetkezik a járás mezőgazda- lat igazgatója, Bereczki FeA kiskunlacházi Munkácsy Mihály általános iskola 3455. számú úttörőcsapatának pajtásai köszöntötték a küldötteket. sági jellege, fontos szerepe a rencné, a csepeli Duna Tsz főváros ellátásában. gombaszedő munkása, Seiber A mezőgazdaság termelési Józsefné, a dunavarsányi Pe- szerkezete kedvezően alakult, tőfi Tsz közgazdasági főosz- A. gazdaságok mind jobban tályvezetője, Pfendert Mihály, törekszenek az ésszerű szako- az ÉGSZŐV műszaki igazga- sodásra, szorosan kapcsolódva tóhelyettese, Csóti Sándor, a a kiemelt termelésfejlesztési Ráckeve és Vidéke Áfész programok megvalósításához, igazgatóságának elnöke (mint A szakosodás fő irányaként meghívott), Szőke József, a az állattenyésztést, a kerté- Pestvidéki Gépgyár osz- szeti termesztést határozták tályvezetője arról szóltak, meg. A növénytermesztés hogy a meglevő eredmények- vetésszerkezete az állatte- ről milyen módszerekkel tenyésztés szemes és tömegta- hét — és kell — tovább lép- karmány igényeihez igazodik, ni. nagy szerepet kapott a kuko- A járás ifjúságának életé- rica- és gabonaprogram meg- vei, kötelezettségeivel foglal- valósítása. Különösen a kozott ifj. Komáromi István, szarvasmarha-, a juh- és a a dunavarsányi Petőfi Tsz nyúltenyésztés jelentős (duna- gyümölcstermesztési ágazatve- varsányi Petőfi, ráckevei zetője és Lerner Henrik, a Aranykalász, dömsödi Dózsa KISZ járási bizottságának tit- tsz, Kiskunsági Állami Gaz- kára. A pártmunka módszerei- daság), a szigetcsépi Lenin ről,' a párttagság felelősségé- Tsz évi egymillió broyler- ről, feladatairól szólt Mucsi csirke nevelésére rendezkedett László, a ráckevei nagyközbe. A melléküzemágak léte, ségi pártbizottság titkára, Zá- termelése szervesen kapcsoló- vori Ernő, a Pestvidéki Gép- dik a szövetkezetek alaptevé- gyár-pártbizottságának titkára, kenységének fejlődéséhez, a nemzetiségi lakosság körültermelő alapjainak, bővülésé- ményeiről beszélt Tábori Ala- hez. jós, a csepeli" Duna Tsz töA háztáji és kisegítő gaz- köli Üzemegységének személy- daságok termelését a mező- zeti vezetője, az üzemegység Bereczki Ferenoné a munkások cselekvőkészségéről szólt pártalapszervezetének titkára. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke, illetve Fövényesi Ervin, a Csepel Autógyár párt- bizottságának titkára arról szóltak, milyen hasznos az együttműködés a tanácsok, a vállalatok, szövetkezetek, a társadalmi és tömegszervezetek között. A szolgáltatás, a kereskedelem, az egészségügy gondjaira hívta föl a figyelmet Varga András, a szigetszentmikló- si Terminál Szövetkezeti Közös Vállalat, Bartos Sándor„ a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója, illetve dr. Bakonya Mária, a járási rendelő- intézet fogszakorvosa. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólt Kardos Gyula ezredes, a Tököli Büntetésvég- rehajtási Intézet vezetője. Gelencsér Árpádné dr. elismerően szólt arról a fejlődésről, ami a járásban az utóbbi öt esztendőben bekövetkezett. Ugyanakkor kiemelte, hogy a gondok nem fognak elkerülni bennünket a jövőben sem. Az agglomerációs települések a ráckevei járásban is mindig újabb feszültségek hordozói, de az élet más területein is föl kell készülnünk arra, hogy bármely pillanatban váratlan feladat elé kerülünk. Ezeknek megoldásában az eddigieknél is nagyobb, példamutatóbb szerep vár a kommunistákra. A felszólalásokban elhangzottakra Jónás Zoltán válaszolt, majd határozathozatal következett. A pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a járási pártbizottság beszámolóját, a kongresszusi irányelvekhez kapcsolódó állásfoglalást. A pártértekezlet résztvevői titkos szavazással megválasztották az 53 tagú pártbizottságot, s 37 küldöttet a megyei pártértekezletre. A testület első ülésén 11 tagú végrehajtó bizottságot választott. A járási pártbizottság első titkára ismét Jónás Zoltán tett. Hetvenes évek második fele — ha a történetem jegyzi ezt az időszakot, biztosan mellé kerül: Magyarországon a fejlett szocializmus építésének kezdete. Pártdokumentumokból származik a megállapítás. Ez nehéz gazdasági időszak, valószínűleg e kijelentést is megtaláljuk majd a krónikákban és jóváhagyólag rábólintunk. Csemőn modern iskolaóvoda komplexum épült; Dánszentmiklóson sport- és kultúrcsarnok; Albertirsyn 750 kilovoltos fogadóállomás és egy kisebb lakótelep. Íme példák a ceglédi járásból. Kőrös- tetétlenen nincs könyvtár; Abonyból több mint kétezren ingáznak napo’nta a fővárosba; Nyársapáton nehezen jár- hatóak az utak. Ez utóbbi problémák is ugyanott hangzottak el, ahol az előbbi példák: a ceglédi járás kommunistáinak vasárnap, február 17-én tartott pártértekezletén. Az elnökségben,’> többek között, helyet foglalt Furulyás János, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a vácszentlászlói termelőszövetkezet elnöke, a megyei pártbizottság képviselője; Győré Sándor, az Elnöki Tanács tagja, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke; dr. Major Miklós, a Pest megyei pártbizottság tagja, a megyei főügyészség vezetője; Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese; Gyigor József, a ceglédi városi párt- bizottság ■ első- titkára; • Pod- maniczki .István, ...a" . járási pártbizottság, titkára. A járási pártbizottság írásban közreadott beszámolójához Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. — Az emberek helyesléssel fogadták a XI. pártkongresz- szus határozatait, ä fejtett szocialista társadalom építésének programját — mondta Fekete Antal. — A kommunisták példamutatása mozgásba hozta a dolgozók minden rétegét és a feladatok végrehajtásában jelentős eredményeket értünk el. A mezőgazdaság legtöbb ágazatában a megye élenjáró járásai közé tartozunk. Korszerűsödött az ipar is. Kielégítő a kereskedelmi ellátás és a felvásárlás. Míg 1975-ben a járásban létrehozott termelési érték 2,9 milliárd forint volt, addig az elmúlt évben túlhaladtuk a 4,5 milliárdot. A beszámoló részletesen elemezte a járás gazdasági helyzetét, amelyből kitűnik, hogy erre a területre továbbra is a mezőgazdasági termelés jellemző, de növekedett az ipari üzemek száma, és az iparban foglalkoztatottak köre. Mindkét ágazatban sikerült korszerű technológiákat alkalmazni, s a termékszerkezetet a jól értékesíthető, gazdaságos termények, illetve A ráckevei járás pártértekczletének elnökségében (balról jobbra): Gelencsér Árpádné dr., Fejérdy Győző, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke és Jónás Zoltán termékek előállítására átformálni. Különösen jó eredmények születtek a gazdasági társulások megalakításával, az anyagi és szellemi erők koncentrálásával. A beszámolót követő vitában negyvenhármán kértek szót, közülük tizenkilencen írásban nyújtották be véleményüket. A küldöttek körében sikert aratott Mészár Edit járási úttörőelnök felszólalása, aki a gyerekek és a felnőttek intenzívebb együttműködését szorgalmazta. Fazekas Sándor, a törteli Dózsa Tsz elnöke a felnőtt szakmunkásképzés fontosságáról beszélt, s javasolta: a mezőgazdasági üzemek rendezzenek kihelyezett tanfolyamokat. Szűcs László, Abony takácsának elnöke példamutató társadalmi összefogásról számolt be: a nagyközdor, a Mészáros János mun- kásőr-zászlóalj parancsnoka; Bene László, a Mechanikai Művek abonyi gyárának művezetője; Tóth József, az abonyi vasipari szövetkezet üzemtechnikusa; Molnár Sándor, a járási KISZ-bizottság titkára; Celmann Mihályné, az albertirsai általános iskola igazgatóhelyettese; Turcsik Sándor nyugdíjas; Fekete József, a nagykőrösi termelőszövetkezet elnöke; Nagy Sándor, az albertirsai pártbizottság titkára és Szabó Ferenc, a ceglédi Lenin Tsz elnöke. Furulyás János elismeréssel beszélt a ceglédi járás fejlődéséről. amelyhez jelentősen hozzájárult a 100 millió forint értékű társadalmi munka. Egyebek között kitért az óvodai és iskolai ellátottságra, az A szónoki emelvényen Tóth Róza (balról jobbra): Győré Sándor, Furulyás János. FeRete Antal, Nagy Imre, a pártértekezlet levezető elnöke, á Dél-Pest megyei Afész elnökhelyettese és Gyigor József. ség négyezernél több dolgozója vesz részt a 3 nap Abo- nyért mozgálomban. Tóth Róza. a kocséri termelőszövetkezet elnöke többek között bizonyította, hogy a téeszegye- süléseket az erők koncentrálása tette szükségessé. Kimpián Aladár, az albertirsai elektromos alállomás vezetője szemléletes adatokkal figyelmeztetett az energiatakarékosságra. Varga Ernő, a Nemzeti Bank ceglédi fiókjának vezetője hangoztatta: nem mindig a gazdaságtalan termékek gyártását kellene megszüntetni, hanem a gaz- daságtalanság okait. Fabula Andrásné, a Mechanikai Művek abonyi gyárának dolgozója azt bírálta, hogy sok helyen nem tekintik még a közművelődés ügyét a pártmunka szerves részének. Máthé Gyuláné, a ceglédberceli általános iskola igazgatója a még mindig szűkös tanteremellátottságról beszélt: a járásban az eredetileg tervezett 11 tanterem helyett 28 létesült, de a tarthatatlan állapotok miatt 26 tantermet meg kellett szüntetni. Hajnal Gyula, az abonyi Ságvári Tsz gépkezelője a szocialista brigádok erkölcsi megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta. Főző József, a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz elnöke a gazdasági társulások hasznosságát bizonyítva, beszámolt arról, hogy a hat gazdaság összefogásával létesülő 800 hektáros gyümölcsös telepítésével közel négyszeresére nő a termesztés. Juhász Ferencit 4, az állami tangazdaság erdészetének dolgozója a párttagsággal szemben állított magasabb követelményekről beszélt. Boros János, a jászkaraj enői—kőröstetétleni párt- bizottság titkára a társközségek egységes irányításával és fejlesztésével foglalkozott. A vitában szót kapott még Horváth■ Józsefné, a járási Vörös- kereszt titkára; Kosa Sánélelmiszeripar fejlesztésének fontosságára. Mint mondotta, a Pest megyei pártbizottság véleménye szerint az eredmények alapján a ceglédi járási pártbizottság politikai szervező munkája összességében eredményes volt. Továbbra is kiemelten kell segíteni a tanácsok, a pártalapszervezetek és a mezőgazdasági üzemek tevékenységét. A vitában elhangzott észrevételekre Fekete Antal adott választ és összefoglalta a felvetett gondolatokat. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot és a XII. kongresz- szus irányelveivel kapcsolatban előterjesztett állásfoglalást. A határozat értelmében a pártértekezlet feladatul szabta az élő munka és a rendelkezésre álló eszközök dinamikusabb kihasználását, a termékszerkezet további korszerűsítését, az exportképesség növelését és az importhányad csökkentését. A járási pártbizottság következetesen gondoskodik arról, hogy tovább erősödjék a párt vezető szerepe, fokozódjék a pártfegyelem, a kommunista példamutatás. Az ideológiai és tömegpolitikai munkában tovább kell javítani a párttagság és a lakosság politikai tudatának fejlesztését. A pártértekezlet állásfoglalásának lényege: a XII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munkát, erősítse meg a politika fő irányvonalát, az irányelvek vitájának tapasztalatait figyelembe véve, jelölje ki a fejlett szocialista társadalom építésének további feladatait. A küldöttek titkos szavazással megválasztották a 45 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 25 küldöttjét. Az újra választott járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen ismét Fekete Antalt választották meg a pártbizottság első titkárává. \
