Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
«Kcrtt 1980. FEBRUAR 19., KEDD A járási pártérfelcezletek tanácskozásai ¥m§ járás Javult a vezetés színvonala, hatékonyabbá vált a munka A szentendrei járás kommunistái február 17-én, a fegyveres erők művelődési otthonában tartották meg pártértekezletüket, amelyen részt vett Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, a megyei pártbizottság tagja; dr. Barát Endre, az MSZMP Szentendre városi Bizottságának első titkára, Matuszka István honvéd ezredes, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola pártbizottságának titkára, Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke, valamint a járás gazdasági, társadalmi életének vezetői. A pártértekezlet 131 küldötte jól képviselte a sokszínű járást, személyükben ott voltak az erdők munkásai, az ipar és mezőgazdaság dolgozói, valamint a járásban élő három nemzetiség. A küldötvékenysége is, noha a bonyolult körülményeik sok gondot okoztak. Termékszerkezetüli átalakításával jobb belső szervezéssel, gazdaságosabb technológiák kidolgozásával alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A mezőgazdaságban folytatódott a termelő erők koncentrálása és szakosodása. A mezőgazdaság termelési értéke elérte a 2 milliárd forintot. A termelésben növekedett az állattenyésztés részaránya. Ehhez igazodva 20 százalékkal növekedett a tömeg- és szálas takarmányok aránya. A tiszteletreméltó és bíztató eredmények mellett szó esett a kedvezőtlen dolgokról is. Nevezetesen árról, hogy még nem sikerült megvalósítani a szőlő-gyümölcs ültetvények korszerűsítését, nem fejlődött A XI. Kongresszus óta felépült az új tahi Duna-Uld tek az írásbeli beszámolóból, valamint Csonka Csabának, az MSZMP Szentendre járási Bizottsága első titkárának szóbeli kiegészítéséből kaptak képet arról a fejlődésről, amely a XI. kongresszus óta eltelt esztendőket jellemezte. Korszerűsödött az ipar és a mezőgazdaság, növekedett az üzemek szocialista és tőkés exportja, eredményes volt -az elmúlt időszak településfejlesztése is. A pártértekezletet megelőző beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket nagy aktivitás jellemezte. Az ott felszólalók többsége elsősorban gazdaság- politikai kérdésekkel foglalkozott, s konkrét javaslatokat fogalmazott meg. Sokan elítélően szóltak a helyenként tapasztalható hanyag munkáról, laza munkafegyelemről. Hangsúlyozták a párttagság felelősségét, példamutatásának szükségességét. — Járásunk elmúlt öt esztendejét az jellamezete — kezdte Csonka Csaba szóbeli kiegészítőjét —, hogy érvényesült a párt vezető szerepe. A kommunisták pártunk politikáját képviselik a szocialista építőmunka valameny- nyi szférájában. Ez a politika a helyi viszonyokat figyelem- ' be vevő határozatokban is testet ölt. Arról adhatunk számot, hogy ezek a határozatok szabják meg a helyi fejlődés irányát. Valóban ez a törekvés figyelhető meg az élet számos területén. A járásban az exportértékesítés 510 millió forintról 69S millióra emelkedett. A tőkés export 55 százalékkal nőtt. A tervezett 1750 új lakás helyett 100-zal több készült el. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat egymaga 600 millió forintot fordított fejlesztésre. A' Hazai Fésűsfonó- és Szövőryár pomázi gyárában befejeződött a termék- szerkezet átalakítása. Eredményes volt a szövetkezetek tea kívánt mértékben a bolti hálózat sok még a korszerűtlen üzlet. Elhúzódott Budakalász nagyközség vízhálózatának kiépítése is. Röviden: számtalan eredmény született, de sok meg a gond.. Csonka Csaba szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: — Kötelességünk, hogy eredményeinket, vívmányainkat megőrizzük. Érvelnünk kell eredményeinkkel, s összefognunk a hibák felszámolásáért. . Az írásbeli beszámoló, a nyílt és kritikus hangú szóbeli kiegészítő jó alapot biztosított a vitához. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint az, hogy a 21 felszólalón kívül 10-en csak írásban tudták benyújtani véleményüket. Knáb Mihály, a dunabog- dánvi kőbánya üzemvezetője, a községi pártvezetőség titkára, Szendrődi Ferencné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője felszólalásukban a nemzetiségek helyzetével foglalkoztak, megemlítve azokat az eredményeket, amelyeket már elértek az anyanyelvi oktatásban és a nemzetiségi könyvtárak fejlesztésében. Németh Lajos, a Munkaterápiás Intézet párt- vezetőségének titkára az üzemi demokrácia kérdéseivel foglalkozott, s ezt erősítette meg Ördögh Emánuel, a pomázi írószer szövetkezet dolgozója, aki nemcsak exporttevékenységükről, hanem a szövetkezeti demokráciáról is beszélt. Sima Lajos, a Gyermekes Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója a családvédelmi és ifjúsági munkáról beszélt, leszögezve, hogy ezt a munkát társadalmasítani kell. Húgai Vilmos, Visegrád tanácselnöke, Kosztolánci Mátyás, pilis- szentlászlói tanácselnök és Bruder Géza, a kisoroszi községi párbalapszervezet titkára, községpolitikai és fejlesztési témákat feszegették. Heck István, a Pilisi Parkerdőgazdaság gépkocsivezetője beszámolt a gazdaság fakitermelő tevékenységéről. Dr. Korch- máros Pál fogorvos, Tahitót- falu pártszervezetének titkára egészségügyi kérdésekről beszélt. Jenei Ákos, az Óbuda Tsz építésvezetője, a tsz-ben dolgozó szocialista brigádok felajánlásait ismertette. Fülöp Pálné, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művezetője, és Mocsári Imréné, a Hazai Fésűsfonó üzemének dolgozója a nőpolitikái határozatok végrehajtásáról beszélt. Dr. Némethné Lőrincz Margit, ez Óbuda Tsz pártbizottságának titkára a pártszervezetek irányító munkájával foglalkozott. Dr. Barát Endre méltatta azt a gyümölcsöző együttműködést, amely a városi és járási pártbizottság között kialakult Németh Lajosné a járási hivatal elnöke a járás fejlesztési eredményeit, gondjait és terveit ismertette. Beck Tamás, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója a munkafegyelemről szólt. Megán Mária, a járási KISZ-bi- zottság titkára, a fiatalok helyzetét ismertette. Matuszka István, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola pártbizottságának titkára arról a sok társadalmi munkáról szólt, melyet a hallgatók vállaltak a fejlesztési célok megvalósításáért. Bogdán Pál munkásőr alegysége munkáját részletezte. Kovács Antalné nagy elismeréssel szólt a járás ideológiai munkájáról. Jónak ítélte a szövetségi és nemzetiségi politika végrehajtását és helyeselte a város és a járás együttműködését. Kihangsúlyozta; úgy, mint eddig a jövőben is emberközpontú politikát kell folytatni. Az elhangzott, valamint az írásban benyújtott hozzászólásokat Csonka Csaba foglalta össze, s megállapította, hogy a nehezebb körülmények ösz- szekovácsolták a pártszervezeteket. A pártértekezlet egyhangúan elfogadta a beterjesztett írásos anyagot, a szóbeli kiegészítést, valamint a hozzászólásokra adott választ. Ezután megválasztották a 41 tagú új pártbizottságot. A testület első ülésén megválasztotta a pártbizottság munkabizottságait, valamint a 11 tagú végrehajtó bizottságot. Az MSZMP szentendrei járási bizottságának első titkára ismét Csonka Csaba lett. A váci járás gazdasága az 1375-ös pártértekezlet óta dinamikusan fejlődött. Termelési struktúrája azonban Dunakeszi nagyközség várossá válásával alapvetően megváltozott; az ipar részaránya 73- ról 34 százalékra csökkent, s így a gazdasági életben a mezőgazdaság vált meghatározóvá — állapította meg az MSZMP váci járási bizottsága vasárnap megtartott járási pártértekezletére készített jelentésében. A pártértekezleten részt vett Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a megyei oktatási igazgatóság igazgatója. A váci Lőwy Sándor szakközépiskola dísztermében rendezett pártértekezletre a járás tizenegy községi, üzemi, termelőszövetkezeti pártbizottsága, összesen százharminc alapszervezet küldte el képviselőit. Az írásos jelentéshez dr. Tóth Albert, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között elmondta, hogy a járás kommunistái eredményesen hajtották végre a XI. pártkongresszus határozatait, fejlődött a párt irányító és ellenőrző szerepe, javultak, szélesedtek tömegkapcsolatai. Tóth Albert kiemelte: a váci járásban a mezőgazdasági termelésben különösen az utóbbi években előtérbe kerültek a hatékonysági és minőségi tényezők. Javult a vezetés színvonala s a szakemberellátottság. Egyes gazdaságokban azonban (a letkési Ipoly- völgye, a perőcsényi Vörös Csillag, a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezetben) ma is gondot okoz a jól képzett szakembergárda biztosítása és megtartása. Általában elmondható, hogy a tervidőszakban tovább folytatódott a területi koncentráció. A szakosodás minőségi változást hozott a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben. Az eltelt négy évben a termelési érték 133,4, ezen belül az alaptevékenységé 36,3 százalékkal nőtt. Az üzemi eredmény 198,3 millió forinttal, 173,6 százalékkal emelkedett. Az ipari üzemek is eredményesen oldották meg feladataikat. Korszerűsödött a termelési szerkezet, a termékek csaknem 15 százaléka kicserélődött. Nőtt az exportképes termékek aránya is. Az ipari szövetkezetek exportja már meghaladja az évi 100 millió forintot. A lakosság életkörülményeiről, az ellátásról és a szolgáltatások helyzetéről szólva a járási pártbizottság első titkára leszögezte: valamennyi településen javult a helybeliek élete, ellátása. Tovább fejlődött a vasúti és autóbuszközlekedés, korszerűsödött a járműpark és az úthálózat. Bővült a vízhálózat, javult az egészségügyi ellátottság, gyarapodott az oktatási-nevelési intézmények száma. A XI. kongresszust követően a magasabb követelményeknek megfelelően fejlődött az ideológiai és nevelőmunka, növekedett a kommunisták és a pártonkívüli lakosság érdeklődése az elméleti, politikai kérdések iránt. Erősödött a marxista-leninista világnézet vezető szerepe, szélesedett a szocialista erkölcs, életfelfogás és életmód tömegbázisa. Dr. Tóth Albert szóbeli kiegészítőjének elhangzása után huszonheten jelentkeztek hozzászólásra. Húszán kaptak szót, hét küldött pedig — az idő előrehaladása miatt — írásban nyújtotta be véleményét. Az elsőként felszólaló Kovács Árpád, a fóti Béke Tsz elnöke a vállalatok, a szövetkezetek közötti termelési együttműködések gazdasági lehetőségeit elemezte. Jánosi Pál, az Országos Villamosenergia Távvezeték Vállalat gödi üzemének műszerésze a kollektíva munkáját, életét ismertette. Krima János, a váci járási hivatal elnöke a tanácsi demokrácia érvényesüléséről, fórumairól és tennivalóiról beszélt, llovai Juliannának, a gödi Dunamenti Tsz kertészének hozzászólása középpontjában ugyancsak a szocialista demokrácia állt. Horváth András, a letkési Ipolyvölgye Tsz esztergályosa beszámolt a tsz szocialista brigádmozgalmáról, javasolta ezenkívül a brigádvezetők módszertani képzésének megszervezését. Dr. Váradi Al- bertné, a járási hivatal előadója az alapszervezeti pártfegyelmi munka eredményeit, annak fontosságát értékelte. A következő felszólaló, Heté- nyi Ferenc, a szobi vasúti csopáti Emil, a verőcemarosi nagyközségi pártbizottság tit- . kára a körzet lakosságának életéről, a társadalmi munkaakciókról készített beszámolóját ismertette. Petrik Miklós, a kosdi Lenin Tsz dolgozója az 1975 januárjában három tsz egyesülésével létrejött közös gazdaság első lépéseiről s a már kézzelfogható pozitív eredményekről számolt be. Pálinkás Ferenc, a Börzsöny Tsz pártvezetőségének titkára tolmácsolta a kemencei községi pártértekezlet állásfoglalását, mely szerint a munka nélkül szerzett jövedelmek teljes megszüntetésére kell törekedni. Spilenberg László, a nagymarosi nagyközségi tanács elnöke a település fejlődéséről, gondjairól adott számot. Dr. Angyal Vendel, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz elnökhelyettese a termelő- szövetkezetek legfontosabb eszköze, a termőföld kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. Hemela Mihály, a szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat igazgatója ismertette a vállalat eredményeit, feladatait. A déli szünetet követően Himmer Lőrinc, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést. Göndics Zoltán szólalt fel ezután. Rövid, elemző ismertetést tartott Pest megye és az ország gazdasági életéről, valamint hazánk nemzetközi helyzetéről. Bitter Antalné, a Vöröskereszt váci járási szervezetének titkára ezután tájékoztatta a küldöttértekezletet munkájuk eredményeiről. A vitát dr. Tóth Albert foglalta össze. A pártértekezlet küldöttei nyílt szavazással egyhangúlag elfogadták a járási pártbizottság beszámolóját, a határozati javaslatot, a Az elmúlt pártértekezlet éta felépített élelmiszerüzlet is szolgálja a fótiak még színvonalasabb ellátását A Lenfonó- és Szövőipari vállalat új munkásszállása az elmúlt öt évben készült el mópont művezetője, a határ- állomáson dolgozó vasutasok munkájáról, a szocialista brigádok tevékenységéről tájékoztatta a járási pártértekezletet. Múzsák István, a váci járási-városi rendőrkapitányság vezetője, a közbiztonság helyzetéről adott rövid áttekintést. Felhívta a figyelmet a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmének és az alkoholizmus elleni küzdelemnek a szükségességére. Díváid Bé- láné országgyűlési képviselő, a váci botanikus kert laboránsa a nemzetiségiek életéről, a nemzetiségi kultúra ápolásának eredményeiről adott számot. Szikora Pál nyugdíjas, a Szocialista Hazáért érdemrend kitüntetettje többek között a munkásmozgalmi, történelmi emlékek összegyűjtésének fontosságát vetette fel. Murányi Róza, a KISZ váci járási bizottságának titkára az ifjúsági szervezet munkájáról nyújtott átfogó tájékoztatót. Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója a családnak és a társadalomnak a gyermekek nevelésében, gondozásában betöltött szerepéről szólt. Kárszóbeli kiegészítést, a hozzászólásokra adott választ, s a vita összefoglalóját. Szalai Árpád, a járási pártbizottság titkára, a küldöttértekezlet elnöke bejelentette, hogy a járási pártbizottság mandátuma ezennel lejárt. A szünet után a küldöttek zárt ülésen titkos szavazással megválasztották az ötvenegy tagú váci járási pártbizottságot, s a megyei pártértekezleten a járást képviselő huszonkilenc küldöttet. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a pártbizottság tisztségviselőit. A váci járási pártbizottság első titkára ismét dr. Tóth Albert lett. A tudósításokat írták: Bálint Ibolya Karácsonyi István Kriszt György Szenté Pál Varga Edit Fotó: Barcza Zsolt Bozsán Péter Halmágyi Péter SseniendreS járás Korszerű, gondos szervezéssel alkalmazkodva az új viszonyokhoz
