Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
7anÚ€sko*tok u járási pár tértekezletek Őszintén, nyíltan, vitatkozva Vasárnap újabb fontos állomáshoz érkeztek a pártszervezetek az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő munkájukban. Ezúttal öt terület — a ceglédi, a mouori, a ráckevei, a szentendrei és a váci járás — kommunistáinak küldöttei értékelték az elmúlt öt esztendő mozgalmi munkáját, a párt egész társadalmat érintő irányelveinek érvényesülését a termelésben, a munkában, a települések életében. A pártértekezleteken a kommunisták áttekintették az elmúlt kongresszus határozatainak megvalósítását területükön, összegezték eredményeiket, s egyben meghatározták az elkövetkező időszak főbb tennivalóit. A pártértckezle- teket mindenütt őszinte, nyílt léskörű vita, az eredmények és a feladatok pontos ismerete jellemezte. A pártértekezleten íclzzélalt Csorvenka Ferencné PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m J XXir. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Á ra 1.2» forint 1989. FEBRUAR 19., KEDD közgyűlések Változatos a termékstruktúra A hét első napján két ismert termelőszövetkezet tagsága is megtartotta zárszámadó közgyűlését: a kerepestar- csai Szilasmente Tsz és a ber- necebaráti Egyesült Tsz. A ke- repestarcsaiak eredményeiről és az idei feladatokról Z. Molnár Mihály, a tsz elnöke számolt be a budapesti Ikarus gyár művelődési házában. Az eseményen részt vett dr. Dobi Endre, a MEDOSZ főtitkára, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, és Ihászi József, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének titkára. A kerepestarcsai tsz szántó- területe 40 százalékán termel gyógy- és illóolaj növényeket, s e fontos ágazat hatvanöt millió forintos tervét 89 millió forintra teljesítette. A gazdaság — mint az elnöki beszámolóból kiderült — ismét eredményes évet zárt: nyeresége meghaladta a 75 millió forintot. Az 1979-es esztendő eredményei ismertetését követő vitában felszólalt Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára is. Egyebek között megállapította, hogy a tsz a tavalyi nehéz körülmények ellenére jól gazdálkodott, és sikerült lerakni a további fejlődés alapjait. Kitért arra is, hogy a termelőszövetkezet az évek során leküzdötte a rossz földek okozta hátrányt. Olyan termékstruktúrát alakított ki (gyógynövénytermesztés és élelmiszer-feldolgozás), amely biztos jövedelmet biztosít a tagoknak. Hangsúlyozta a melléktevékenység szerepének fontosságát, s azt, hogy az ipari ágazatoknak a jövőben is segíteniük kell a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztését. 1980-ban nem a létszámot, a termelés mennyiségét célszerű a kiegészítő tevékenységben növelni, sokkal inkább a hatékonyság javítása válik elsőrendű feladattá. Az ipari ágazatok dolgozói sokat segíthetnek a kampánymunkák idején, például a betakarításban is. látogatás vidéken, gyárban Púja Frigyes Tokiában A japán kormány- meghívására hétfőn délelőtt négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügy. minisztere. A magyar diplomácia vezetője, aki viszonozza szigetországi partnerének korábbi budapesti látogatását, találkozik Okira Maszajosi kormányfővel, két alkalommal tanácskozik Okita Szaburo külügyminiszterrel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról, tárgyal továbbá Szaszaki Jósltaké külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. Púja Frigyes ezenkívül eszmecserét folytat a japán gazdasági-üzleti körök képviselőivel, gyárlátogatáson vesz részt és ellátogat vidékre. A magyar külügyminiszter megérkezése után felkereste Jászul Kent, a törvényhozás felsőházának tavaly nyáron küldöttség élén Magyarországon járt elnökét, s ez alkalommal tolmácsolta neki Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének üdvözletét. A kötetlen hangulatú beszélgetésen ott volt Akijama Csozo, a felsőház alelnöke, Nabesima Naocugu szenátor, az LDP felsőháza képviselőcsoportjának főtitkára, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke, valamint dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói és Szu- gihara Sinicsi, Japán budapesti nagykövete. Púja Frigyes később megtekintette az 1918- ban épült parlament üléstermét, ahol tájékoztatták á törvényhozási tevékenységről és a választási rendszerről. Az első napi program városnézéssel folytatódott. Púja Frigyes hétfőn este hazánk nagy- követségén találkozott a tokiói magyar kolónia tagjaival. Balogh László ezután Pest megye mezőgazdasági üzemeinek tevékenységéről adott átfogó képet. Elmondta, hogy a termelés 19 százalékkal nőtt 1978-hoz képest. Kiugró sikereket ért el az állattenyésztés: a nagyüzemek tehenészeteiben 4100 literre emelkedett a fajlagos tejhozam. A literenként feletetett abrak mennyisége 43 dekagrammról 37 dekagrammra csökkent, és valamennyi állatfaj esetében az előírt mennyiségnél kisebb. A megye gazdaságai fokozottan hozzájárultak szűkebb pátriánk és a főváros zöldségellátásához : 23 tsz és négy állami gazdaság zöldségtermesztő. területe nagyobb 300 hektárnál. Az eredmények mellett természetesen akadt elegendő gond is az elmúlt esztendőben: érzékenyen érintette a termelőket a gyenge búza- és borsóhozam. Változatlanul nagy különbségek vannak az egyes üzemek között, így például a nyereség vagy a gazdálkodás színvonala tekintetében. A takarmánytermesztésben szintén nagy tartalékok rejlenek. A megyei pártbizottság titkára végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a kerepes- tárcsái tsz vezetőinek tovább kell szélesítenie gazdasági kapcsolatait és dinamikusabban fejlesztenie a gyógynövény vertikumot. (A kerepestarcsai Szilasmente és a bernecebaráti Egyesült tsz-ről szóló riportunk lapunk negyedik oldalán.) Magyar-szovjet barátsági szerződés Ünnepi megemlékezés Történelmj jelentőségű megállapodás, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 32. évfordulójáról emlékeztek meg hétfőn a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székhazában. Az ünnepségen részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Roska István külügyminiszter- helyettes. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hajnal Kornél, az MSZBT ügyvezető elnökségének tagja ünnepi beszédében hangsúlyozta. hogy az elmúlt harA küldöttértekerlet elfogadja a beszámolót mindkét évben hazánk életében felbecsülhetetlen jelentőségű volt a Szovjetunió segítsége. politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Az 1969-ben megújított szerződés tovább mélyítette a két ország kapcsolatát, és újabb távlatokat nyitott a kölcsönösein előnyös együttműködésben. A baráti szerződés a két ország alapvető érdekein túl megfelel az egész szocialista közösség érdekeinek, erősíti a szocialista országok egységét és együttműködését, s hozzájárul Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a szerződés jelentőségéről szólva hangsúlyozta: egyre hatékonyabban valósulnak meg a szocialista integráció elvei gazdasági kapcsolatainkban. mind szélesebb körűen hangolják össze a népgazdasági terveket, s egyre jobban fejlődik. mélyül a szovjet és a magyar ipar kooperációja, specializálódása. Az utóbbi években szakadatlanul bővültek az országaink közötti kölcsönös áruszállítások. Az idei évre tervezett árucsere értéke meghaladja az 5 milliárd rubelt. A szerződés szellemében állandóan szélesedik együttműködésünk az ideológia, valamint a tudományok, a közoktatás. az egészségügy és a kultúra terén is. Közös tevékenységünk bővüléséről tanúskodik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvér- városai és testvérmegyei közötti, dinamikusan fejlődő együttműködés is. A két ország kapcsolatainak jellemző sajátossága, hogy régóta túlnőttek a hivatalos kereteken, egyre inkább tömeges méretűvé válnak, és a két ország lakosságának mind szélesebb rétegeit érintik. ★ Nagygyűlést tartott hétfőn a moszkvai izzólámpagyár kollektívája a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 32. évfordulója alkalmából. Az elnökségben foglalt helyet Va- szilij Sztriganov, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnökségének első alelnöke, Av- tonovomics Szorokin. az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője, J. Patyomkin, a gyár igazgatója. Iván Zamer- cev tábornok, valamint a moszkvai magyar nagykövetség munkatársai, a moszkvai városi pártbizottság, a szovjet külügyminisztérium munkatársai. A Pravda hétfői száma ter- iedelmes cikkben emlékezett meg a szovjet—magyar barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának évfordulójáról. :> £Jonorí iárás Az ipari bái$ további erősítése Agglomerációs övezet, ti zenhét település, száztízeze: ember a monori járásban. A munkaképes lakosság szám; hatvanhétezer. Közülük négy venhétezren ingáznak nar mint nap a lakó- és a - fővárosban, valamelyik ipa ri üzemben levő — munkahe^ lyük között. Míg a negyedil Ötéves tervben a községpolitf kai beruházásokkal elmarad a járás, addig az ötödik ötéves terv harmadik évétől 1977-től kezdve az átgondol' tervezések, szervezések, i körültekintő fejlesztések nyomán felgyorsult a fejlődés. A helybeliek társadalmi munkája is hozzájárult az eredményekhez. A járás az ötödik öttermelési rendszerek, a termésátlagok, a háztáji és a kisgazdaságok erősödése módot ad a továbblépésre. Sikeres öt évet hagyott maga mögött a járás. A lakosság életkörülményei is javultak. A gazdagodás jelei: tizenkét újabb iskolai tantermet most építenek. Ugyanakkor 1 ezer 223 óvodai hely ezerhétszáz- nál több család gondját oldotta meg. A járás saját erőből másfélszeresére növelte az óvodai helyek számát. A társadalmi munka kiemelkedő eredményeket hozott. Ennek újabb állomása: Gyomron napokon belül átadják rendeltetésének a száz személyes óvodát az iskolára előkészítő óvoda fontosságáról beszélt. Gyarmati László, a Danuvia telepének műszaki vezetője a tisztességtelen haszonszerzés lehetőségének visszaszorítását sürgette. Dr. Matin Jenő, a járási rendelőintézet főorvosa az egészségügyi helyzetről, az integrációról, a táppénzes fegyelem megszilárdításáról szólt. Szentgyörgyvári József, a járási pártbizottság tagja, a József Attila szakközépiskola igazgatója a személyi tulajdon, s a társadalmi megbecsülését sürgette. Dr. Sándoréi László, a MEZŐGÉP monori gyárának igazgatója a fejlődés állomásairól, a beruházásról, Földi Károly a Ferihegy Tsz dolgozója, az agrár- értelmiségiek helyzetéről beszélt. Béky Ferencné országgyűlési képviselő, a Ferihegy Tsz dolgozója a háztáji és a kisgazdaságok szerepét az ellátásban, Várszegi György Vecsés tanácselnöke községpolitikai, az infrastrukturális helyzet kérdéseit feszegette. Dobrovic József, a Ferihegy Tsz elnöke a további fejlődés lehetőségeit taglalta, s terveiket ismertette. Cservenka Ferencné első titkár a Központi Bizottság, s a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldötteket. Felszólalásában foglalkozott a járás sajátos helyzetével, a beruházások alakulásával, a világpiaci áraknak, termékeink versenyképességének, a hitelkonstrukciónak a kérdéseivel. A monori járási küldöttértekezlet ezután elfogadta a szóbeli és az írásban kiadott beszámolót, a kongresszusi irányelvek tapasztalatait ösz- szegező dokumentumot. Ezután megválasztották a résztvevők az ötvenegy tagú pártbizottságot, a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, s huszonkilenc küldöttet delegáltak a megyei pártértekezletre. A monori járási pártbizottság első titkára ismét Jselényi Dezső lett Részletesen szólt az első titkár a tanácsok munkájáról is. Hangsúlyozta: több gondosságot igényei ma már az államigazgatási tevékenység is. Ezt követőén kitért a kádermunka, az egyszemélyi felelősség, a munnamorál és a fegyelem kérdéseire. Elemezte a Kongresszusi irányelvek vitájához kapcsolódó tapasztalatokat is. A járásban élő 3 ezer 500 kommunista adott hangot véleményének a kongresszusi irányelvekkel foglalkozva. Az észrevételek egy része a túlzott adminisztrációt, a jelentések sokaságát kifogásolta. A szóbeli kiegészítést követően szót kért Deák Rudolf, s múnkahelyének, a Monori Állami Gazdaságnak a párt- alapszervezeteiről beszélt.' Ráirányította a figyelmét: ma már a tulajdonosi érzést kell önmagukban erősíteni. Fodor Ferenc, á Rákosmezeje Tsz küldötte a Sziklai brigád felhívásához csatlakozásra szólította fel a kommunistákat. Ehhez kapcsolódott Gazda László, a FŰSZERT monori raktárosa, megtoldván azzal: ne 420 percet, hanem két kommunista szombatot ajánljanak fel, Szászik Károly a' földcseréket sürgette, mondván, az egyik gazdaság földje a másik testébe nyúlik. Ez a szállítási költségeket tetemesen növeli. Tarsoly Lajos a párt- fegyelem kérdéseire tért ki, sürgetve a következetesebb számonkérést a párt- és kádermunkában. Fodor Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára a fiatalok ötéves munkájáról adott képet, s gondjaikról is beszélt. Dr. Hunya Miklós, a monori Járási bíróság elnöke a közrendről, a köz- biztonságról, az állampolgári fegyelemről adott képet. Dr. Varga János, a Monori ÁG. állatorvosa, országgyűlési képviselő annak adott hangot: a jövedelmek fejezzék ki a munka milyenségét, minőségét. Magócsí Károlyné a monori I-es számú iskola igazgatója a gyermekintézvények helyzetéről. a pályakezdő pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, eves terv idejére szóló, az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó terveit maradéktalanul valóra váltotta. A járás iparának termelési értéke elérte a hárommilliárd forintot, szemben az 1975. évi 1,2 milliárddal. A járásban levő nyolc termelőszövetkezet 42 ezer 816 hektáron gazdálkodik. Munkájuk eredményét jelzi: a szántóföldi zöldségtermesztés évi átlagterülete 800 —2100 hektár. Ez pedig Pest megye zöldségtermesztőn területének 12—13 százaléka. A kongresszusra készülve az öt év munkáját jelző eredményeket, s a további feladatokat véve számba ült ósz- sza vasárnap délelőtt a monori járási pártbizottság küldöttértekezlete. A járás kommunistáinak 179 küldötte látott munkához a Monori Állami Gazdaság nagytermében. A küldöttértekezleten részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára is. Az írásban kiadott beszámolóhoz szóbeli kiegészítést Csclényi Dezső, a monori járási pártbizottság első titkára mondott. Részletesen elemezte öt év sokszínű s eredményekben gazdag munkáját. Ráirányította a figyelmet a jövőt már most alapvetően meghatározó feladatokra. Kiemelte, hogy úgy a gazdaság- politikai, mint a települések fejlődését szolgáló beruházások a lakosság széles körű támogatásával váltak valóra. A fejlesztések egyértelműen szolgálták az ipar erősödését, a helyben foglalkoztatottak számának növelését. Az önálló ipari egységek, s nem utolsósorban a kihelyezett telepek jelentik ma az ipar bázisát. Példa erre a MEZŐGÉP Tröszt monori gyára, az ISG maglódi üzeme, s a PEVDI telepe is. A hatodik ötéves terv feladata lesz az ipari bázis további erősítése. Nem hagyván ki számításból a járás mezőgazdaságának jelentőségét sem. A kiváló adottságok alapján ma már az eredményeket kell növelni. A
