Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
xMitm 1980. FEBRUAR 16., SZOMBAT Edward Gierek beszédével Befejeződött a LEMP VIII. kongresszusa Utolsó napjához érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Pénteken délelőtt zárt ülésen fogadták el a kongresszus határozatát „a párt feladatai a szocialista Lengyelország továbbfejlődésében, a lengyel nép jólétének formálásában” címmel. Emellett külön határozatot is hoztak „a béke megőrzéséért a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhülési politika folytatásáért” címmel, Döntöttek a Visztula gazdasági hasznosításának átfogó programjáról és az ország víztartalékainak kihasználásáról. Felhívást fogadtak el a VIII. pártkongresszus határozatának össznépi támogatására. Ezután Josef Gruszka opo- lei párttitkár terjesztette elő a csütörtöki zárt ülésen megválasztott Központi Bizottság és Központi Revíziós Bizottság tagjainak névsorát. A tanácskozás szünetében tartotta meg első ülését az új Központi Bizottság plénuma, ahol lelkesen, egyhangúlag Edward dereket választották meg első titkárnak. A továbbiakban megválasztották a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság titkárságának tagjait, valamint a Központi Ellenőrző Bizottságot. A kongresszus záróülése leiteken déli 12 órakor kezdődött Gerard Gabrys elnökletével. A küldöttek lelkes, szűnni nem akaró tapsa közepette jelentette be, hogy a Központi Bizottság .ismét Edward dereket választotta meg első titkárává. Az elnök ezután ismertette a Politikai Bizottság összetételét, amely a következő: Edward derek, Edward Babiuch, Zdzislaw Grudzien, Henryk Jabionski, Mieczyslaw Jaruzelski, Wojciech Jaruzelski, Stanislaw Kania, Alojzy Kar- koszka, Stanislaw Kowalczyk, Wladyslaw Kruczek, Jerzy Lukaszewicz, Jan Szydlak, Andrzej Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk. A Politikai Bizottság létszáma nem változott. A vezető testületnek Alojzy Karkoszka, Jerzy Lukaszewicz, Andrzej Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk személyében négy új tagja van. A bizottságnak négy régi tagja maradt ki: Piotr Jaroszewicz, Jozef Kepa, Stefan Olszowski és Jozef Tejchma. A Politikai Bizottság póttagja: Kazimierz Barcikowski, Jozef Pinkowski, Tadeusz Py- ka, Emil Wojtaszek és Zdzislaw Zandarowski. A Központi Bizottság titkárai: Stanislaw Kania, Jerzy Lukaszewicz, Jozef Pinkowski, Jerzy Waszczuk, Andrzej Werblan, Andrzej Zabinski és Zdzislaw Zandarowski. A KB új titkárai: Jerzy Waszczuk és Andrzej Zabinski. Az előző KB-titkárok közül kimaradt — Edward Babiuch, Ryszard Frelek, Alojzy Karkoszka és Stefan Olszowski. így az új Központi Bizottság titkárainak száma az előzőhöz képest kettővel csökkent. A választás eredményeinek ismertetése után Edward Gie- rek mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus betöltötte feladatát. Közölte, hogy Piotr Jaroszewicz, a kiváló állami Befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Képünkön: az újonnan megválasztott Politikai Bizottság és titkárság tagjai. ' és pártmunkás kérte, ne terjesszék elő jelölését a párt vezető testületébe, és mentsék fel a minisztertanács elnökének funkciójából, mert nyugdíjba kíván vonulni. Edward Gierek felvázolta Piotr Jaroszewicz életútját, hangsúlyozva, hogy az mindig szorosan összekapcsolódott a hazáért folytatott harccal és munkával. a hetvenes évek elején kidolgozott pártprogram egyik megalkotója és megvalósítója volt. Rámutatott, h'ogy a LEMP VI. és VII. kongresszusán kitűzött program alapján korszerűsített népgazdaság jelentősen javította az egész társadalom élet- és munkakörülményeit. A továbbiakban kijelentette, hogy a VIII. pártkongresszus tárgyilagos munkalégkörét meg kell honosítani a pártélet valamennyi szintjén, a munkahelyeken, az egész országban, hiszen mindenki egyaránt felelős az ország továbbfejlesztése programjának megvalósításáért. A külpolitika kérdéseivel foglalkozva kiemelte, hogy a kongresszus megerősítette annak a vonalnak a helyességét, amelyet Lengyelország a nemzetközi élet színterén képvisel. és hangsúlyozta a Szovjetunióval való szövetség és a szocialista tábor egysége erősítésének fontosságát. Állást foglalt a béke és az enyhülés megerősítésének szükségessége mellett. Felhívjuk Európa és a világ valamennyi államát, minden békeszerető erőt, hogy lépjenek fel az enyhülés megőrzése és folytatása mellett. Edward Gierek nagy tapssal fogadott zárszavának végén befejezettnek nyilvánította a Lengyel Egyesült Munkáspárt ötnapos, nyolcadik kongresszusát. A résztvevők ezután elénekelték az Inter- nacionálétBen ff Samrín köszöneté Heng Samrin, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront KB elnöke, a Kambodzsai Nép- köztársaság Népi Forradalmi Tanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyevhez és Alekszej Kosziginhez küldött táviratában őszinte köszönetét mond az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak, az egész szovjet népnek azért a meleg fogadtatásért és szívélyes vendégszeretetért, amelyben a kambodzsai küldöttséget részesítették a Szovjetunióban nemrégiben tett látogatásuk idején. Khomeini távirata Brezsnyevhez Baniszadr a túszügyről Khomeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője táviratban köszönte meg Leonyid Brezsnyevnek azt az üdvözletét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az iráni iszlám forradalom első évfordulója alkalmából küldött, kifejezve rokonszenvét a baráti szovjet nép iránt, Khomeini ajatollah pénteken betegágyánál fogadta Abol Hasszán Baniszadr iráni elnököt. A kórházból távoztában Baniszadr kijelentette: az amerikai túszok szabadon bocsátása attól függ, elismeri-e az Egyesült Államok azokat a hibákat, amelyeket a múltban elkövetett, és ígéretet tesz-e arra, hogy nem gördít akadályokat a volt sah kiadatása és vagyonának Iránba történő visszajuttatása elé. Baniszadr végezetül elítélte a légierők kétezer tisztjének és műszaki szakemberének kedd óta tartó teheráni ülősztrájkját. Azzal az indoklással, hogy CSAK RÖVIDEN... GUSTAV BÚSAKNAK, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével pénteken hivatalos baráti látogatásra csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett a Kambodzsai Népköztársaságba. KAMBODZSÁBAN újra megindult a forgalom a fővárost Battambanggal összekötő, 300 kilométeres vasútvonalon. A Pol Pot-rezsim bukása óta ez á második vasútvonal, amelyet vietnami szakemberek segítségével helyreállítottak. AMERIKAI diák- és háborúellenes csoportok nagy tüntetést hirdettek meg március 22-re Washingtonban, tiltakozásul Carter elnök terve ellen, hogy újra bevezeti az Egyesült Államokban a kötelező katonai szolgálatot. A szervezők több ezer fiatal részvételére számítanak. RAMALHO EANES tábornok, portugál köztársasági elnök, hivatalos kínai látogatás,- ra szóló meghívást fogadott el. ez nem egyeztethető össze a katonai fegyelemmel. Az elnök megfenyegette a repülősöket, hogy kiűzik őket abból a mecsetből, ahol ülősztrájkjukat tartják. Árucsere az NDK-val Berlinben dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese pénteken aláírta a Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti, 1980-ra szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A tervezett áruforgalom meghaladja az 1,3 milliárd rubelt. Az áruforgalom alapja a gépek és berendezések kölcsönös szállítása, melyek aránya eléri az összforgalom 65 százalékát. Leszerelési bizottság Általános vita Genfbén csütörtökön véget ért a leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakának általános vitája. A szocialista országok képviselői felszólalásaikban sürgették, hogy dolgozzanak ki egyezményt a fegyverkezési verseny korlátozására és a meglevő fegyverkészletek csökkentésére. A bizottság jövő kedden tartja legközelebbi teljes ülését. I Afganisztán visszautasítja Carter félrevezető rágalmait Az afgán kormány csütörtöki rendkívüli ülésén közleményt fogadtak el, amelyet a Bakhtar hírügynökség ismertet, hangoztatja: január 23-án Carter „az ország helyzetéről” szóló üzenetet intézett a kong. resszushoz. Nem rejthetjük véka alá a felháborodást és a tiltakozást, amelyet az Afganisztánban és körülötte történő események Carter által ebben adott értelmezése váltott ki belőlünk — hangsúlyozza az afgán kormány dokumentuma. Az Egyesült Államok elnöke nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a Hafizullah Amin despotikus hatalmát megdöntő, népi felkelés „Afganisztán függetlenségének a megsemmisítését” jelentette. Valójában Amin diktatúrájának megdöntése azt eredményezte, hogy nem sikerült Afganisztánt más országok elleni agressziós cselekmények kiindulópontjává változtatni; szuverenitását, függetlenségét és területi épségét éppen ez a fordulat védte meg a számtalan, kívülről jövő fegyveres fenyegetéstől. Ugyanilyen képmutatóan hangzanak az „előző kormány Szolidaritás az izmiriekkel Sztrájkok, tüntetések Törökországban Mint hírül adtuk, Izmirben katonai alakulatok meg ostromolták és elfoglalták a Taris mezőgazdasági üzemet, amit tizenegyedik .napja tartottak megszállva a dolgozók, tiltakozásul több száz, baloldali nézeteiről ismert társuk elbocsátása ellen. Csütörtökön nagyszabású szolidaritási tüntetéseket tartottak az izmiriek mellett több török nagyvárosban. Több helyütt összecsapások történtek a karhatalmi erők és tüntetők között. Isztambulban csütörtökön az üzletek és a hivatalok bezártak. A kormány 10 ezer katonát rendelt Isztambul utcáira, s a karhatalom kötelezte a boltosokat és a hivatalokat a nyitvatartásra. Péntekre is több szakszervezet szólított fel (48 órás figyelmeztető sztrájkra Isztambulban és Izmirben, összesen legalább 35 ezer dolgozót Olaszország Tanácskozik a kormánypárt Benigno Zaccagnini főtitkár beszámoló jelentésével péntek este megnyílt az Olaszországot kormányzó kereszténydemokrata párt (DC) XIV. kongresszusa. Zaccagnini beszámoló jelentésében „különösen nehéznek” minősítette országának politikai helyzétét és bizonytalannak a jövőt. Kijelentette: pártja nem vállalhatja magára annak felelősségét, hogy a kommunistákkal együtt kormányozzon, de azért sem vállalhat felelősséget, hogy eleve elutasítsa ennek gondolatát. Meleg szavakkal emlékezett meg Aldo Móráról, és a többi meggyilkolt kereszténydemokrata vezetőről, köztük Vittorio Bacheletről, a legfelsőbb bíróság néhány nappal ezelőtt meggyilkolt alelnökéről. könyörtelen megsemmisítése” fölött sajnálkozó szavak. Miért hallgatott Carter, amikor Hafizullah Amin bírósági eljárás nélkül vetett börtönbe, sőt, végeztetett ki több tízezer ártatlan embert? Miért nem tiltakozik azoknak az ellenforradalmi bandáknak afganisztáni területen végrehajtott véres tettei ellen, akiket az amerikaiak és a kínaiak fegyvereznek fel és képeznek ki? A közlemény rámutat: Afganisztán népének szuverén joga, hogy eldöntse, milyen kormányt, milyen politikai rendszert akar. Ezt a döntést meg is hozta az áprilisi forradalom és az 1979. december 27-i események következtében. A mi kormányunk az egyetlen törvényes afganisztáni kormány. Ez a nemzeti, demokratikus és népi vezetés a nép széles köreinek támogatását élvezi. Elidegeníthetetlen jogunk, hogy magunk válasszuk meg barátainkat és szükség esetén segítségért forduljunk hozzájuk. Határozottan visszautasítjuk Carternek a nekünk segítséget nyújtó Szovjetunió címére intézett vádjait Erre a segítségre ahhoz a külső agresszió elleni harchoz volt szükségünk, amelyben — senki előtt sem titok — Washingtonnak is része van. Lépésünk összhangban volt az ENSZ- alapokmány 51. cikkelyével, amely minden államnak biztosítja a kollektív önvédelem, hez való jogot. Egyúttal a szovjet—afgán barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződés negyedik cikkelyére is támaszkodtunk. Amikor a Szovjetunió, kérésünket meghallgatva, teljesítette a szerződésből reá háruló kötelezettségeket. a nemzetközi joggal összhangban cselekedett. Az Egyesült Államok elnökének tisztában kell lennie azzzal, hogy a kérésünkre Afganisztán területére küldött, korlátozott létszámú szovjet csápatkontingens hazánk határainak a külső betörések elleni védelmében segít. A közlemény rámutat: az "Egyesült Államok jobboldali és imperialista körei az afganisztáni eseményeket ürügyül használják fel az enyhülés aláaknázásához, saját terjeszkedő ambíciók megalapozásához. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya és népe teljes határozottsággal visszautasítja az Egyesült Államok beavatkozását országunk belügyeibe, bármilyen formában jelentkezzék Is az: intervenciós cselekményekben vagy provokatív megnyilatko. zásokban. Jegyzet A Fehér Ház és az átlagpolgár AMIKOK ARRA A KÉRDÉSRE keresünk választ, hogy egy oly’ racionális gondolkodású nép, mint az amerikai, miként manipulálható ennyire a háborús hangulatkeltéssel. akkor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai válasszal az amerikaiak hiszékenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy mi, európaiak, a javarészt 800—1000 éves nemzeti történelmünk magaslatáról jogosan tekinthetnénk „fel nem nőtt” nemzetnek a 200 éves Egyesült Államokat. Igaz, talán mi többet olvasunk, nagyobb értékű színházi, zenei életet élünk, mint az amerikai tömegek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történelemben — nem is olyan régen — védtelennek a háborús manipulációval szemben. S talán éppen ezért ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de hasonló — nyugtalansággal és bizonyos értetlenséggel tekint arra, ami Amerikában történik. Az idei elnöki üzenet „az* Unió helyzetéről”' olyan benyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy „korlátozott háborút”, hogy biztosan rátehesse a kezét a Közel- és Közép-Kelet olajkincseire. S ehhez — legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségétől, akik egyáltalán nem látszanak felfogni, milyen veszélyeket rejt magában mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok/ folyamatos rombolása. Bármennyire képtelenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvetlenül fenyegeti a nyugati világ olajellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azokat a bizonyos „életbevágó érdekeket”. KÉTSÉGTELEN, hogy az amerikai közgondolkodásba jobban sikerült a polgári rendszernek beépítenie és a „hazafisággal” azonosítania a kommunistaellenességet, a szovjetellenességet, mint bármely más tőkésországban. De ez még nem magyarázat arra, hogy az a közvélemény, amely hogy á nyáron többségében támogatta a SALT—2-t, decemberben miért vette szó nélkül tudomásul: az elnök átmenetileg befagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nemzetközi egyezménynek a ratifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb természetesen „a” sajtótól, „a” televíziótól, „a” rádiótól számon- kérni a közvélemény tudatos, raffinált megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél válasz a kérdésünkre. A minap az ország egyik legjobb publicistája, David Broader azon kesergett egy tv-műsorban, hogy nemcsak a sajtó és nem is mindig a sajtó felelős a közvélemény manipulálásáért: a sajtót is manipulálják. Sajnos, Broader panasza általában igaz. Hiszen a lap, vagy a hirdetésből élő televízió itt Amerikában tőkés vállalkozás. Van újságíró, akit az ebből következő torz tájékoztatás elszomorít, van, aki fel sem fogja, csak csinálja, „hiszen ezért kap fizetést”, s van, aki tudatosan ferdít, túllicitál, liheg, aki „be akar vágódni”. Hogy kinél? A tulajdonosoknál — akiké a lap, a tv-hálózat, az ország. TELJESEN NYILVÁNVALÓ, hogy ha nincs afgánügy, lett volna más ürügy. A katonai fejlesztési programokat sorra elfogadták, a SALT- ot pedig már akkor félretették, amikor Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügyben belebújt az „erős”, sőt katonás elnök, a „főparancsnok” egyenruhájába, körülötte úgy alakították a dolgokat, hogy közben a kétszámjegyű és állandósuló inflációról, a közelgő recesz- szióról, a hét-nyolcmilliós munkanélküliségről többé ne essék szó. S hogy miért mindez? Nos, az a Carter, aki még két hónappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb vetélytárs mögé szorult, vajon a „nemzetközi helyzetre” való átnyer- gelés nélkül hogyan előzhette volna meg Kennedyt 2:1 arányban, hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? Íme, ilyen erősek azok a ráhatások, amelyeket az átlagamerikait ebben a játékban érik. Az iráni fordulat idején telesírták a választók fülét Amerika gyengeségéről, kiszolgáltatottságáról a Közel- és Közép-Keleten, s — ebbe a te- heráni túszdráma is jól belesegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbehoznak, az elnök felveszi a vaskesztyűt, a Pentagon röpködő szuperhadosztályokat hoz létre, Amerika telerakja nukleáris bombákkal Európát, gondoskodik a közel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne), mert „Amerika megint rettenthetetlen és egységben sorakozik fel”. ITT TARTANAK ma és nem lehet tudni, mit tartogatnak még őszig, a tényleges választásokig a világ számára. Sz. L. I.
