Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

1980. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK 3 Az értelmiség helyzetéről V'&nesssk&s&if a TBV efin&ks égé Hárem község egy tanácsa Falugyűlésre készül G&mha, Béssy®, flíáwa Kölcsönös árubemutatók Eredményesen fejlődnek a magyar—román belkereske­delmi kapcsolatok, az árucse­reforgalom öt év alatt több mint kétszeresére növekedett — állapították meg a partner­minisztériumok állandó mun­kacsoportjának tegnap Buda­pesten befejeződött 12. ülésén. A tárgyalások után Molnár Károly és Nicolae Bozdog mi­niszterhelyettesek aláírták az 1980. évi magyar—román bel­kereskedelmi választékcsere- jegyzőkönyvét. A megállapodás értelmében az idén csaknem 1 milliárd forint értékben vásárol kereskedelmünk fo­gyasztási cikkeket Megállapodtak abban is, hogy az idén 32 magyar és román partneráruházban ren­deznek árusítással egybekötött kölcsönös árubemutatókat. Tavaly elkészült a kerepes- tarcsai kórház. Sorra kezdték meg a gyógyító munkát osz­tályain. Az elmúlt évben már 74 százalékban használták, e napokban telt ház van. Szinte hiánytalanul betöltötték az ál­lásokat, akad orvos elég, s asszisztens, műtős is. A kór­házban kétszázöt —'közvetle­nül az ágyak mellett tevé­kenykedő — ápolónő dolgozik. A kezdetről, az újról, a munkáról vallanak most: A hivatás küszöbén Kármán Mária a 4. emeleti gyermekosztály nővére. Ta­valy végzett a ceglédi Egész­ségügyi Szakközépiskolában, s pár héttel később, augusztus­ban már munkába állt: ■ Az első napok? Szeptem­ber 20-án kezdtünk az osztá­lyon, de volt addig is dolgunk. Takarítottunk, rendezkedtünk, segítettünk másutt. Magunk alakítottuk munkakörülmé­nyeinket, s ezért egy kicsit alapítónak is érzem magamat. Kellemesen csalódtam, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó kollektívába csöppenek. Persze meg kellett szokni mindent A munkát — sem túl könnyű, sem túl nehéz —, a környezetet, a nővérszállást. Igen, ott lakom, Cegléden is kollégista voltam. A család Mikebudán él. Hozzáedződtek már otthon, hogy hiányzóm... — Szeretem a gyerekeket. Újszülött- vagy gyermekosz­tály, ez volt az álmom. Meg kell találni a hangot az apró­ságokkal. Kedvességgel lehet legjobban hatni rájuk. Van még mit tanulnom, mert itt olyan vizsgálatokat is látok, amelyeket korábban csak könyvből ismertem. — Ha közelebb kapnék ál­lást? Nem egyedül jöttem Ke­repes tárcsára, az osztálytár­saim közül is ide kerültek né- hányan. Talán elmennék, de már hiányozna ez a kórház... Csukott szemmel is — Egyrészt jó, másrészt ne­héz az új munkahelyem — kezd beszélni Gémesiné Lőrinc Márta, a fül-, orr- gégészeti osztály nővére. Jó, hogy itt szép minden és új, az is jó, hogy nagyok a lehetőségek. Az ember úgy érzi, mintha újra kezdené az életét. Nehéz vi­szont, mert időbe telik, míg minden és mindenki a helyére kerül, míg megszokjuk a ké­szenlétet, míg — képletesen szólva — becsukott szemmel is a megfelelő gyógyszert vesz- szülc le a polcról. — Korábban a Rókus Kór­ház rendelőintézetében voltam audiológus. Óriási a különbség. A kórházi osztályon még na­gyobb a felelősség, közelebb kerül a nővér a beteghez, mint az ambulancián. Hosz- szabb ideig is itt fekszik egy- egy páciens, több gondoskodást Évente több tízezer értelmi­ségi vesz részt a közművelő­dési feladatok ellátásában, a TIT 24 ezres tagságának csak­nem 90 százaléka felsőfokú diplomával rendelkezik. A tár­sulati tagság szakmai össze­tétele azonban rendkívül el­térő: a pedagógusok teszik ki a tagság felét, kirívóan ala­csony viszont a műszaki értel­miség képviselete. A jövőben tehát — az időszerű felada­tok ellátása érdekében is — mind több műszaki, közgaz­dász képzettségű szakembert kell megnyerni az ismeretter­jesztésnek, s a pedagógusok növekvő részvétele mellett a fiatal pedagógusok és a nők erőteljesebb közreműködésére is számítanak a társulati mun­kában — állapították meg vár, fizikailag is, lelkileg is in­kább rászorul az ápolásra, a jó szóra. Ezen az osztályon gyermekek is vannak, s ha őket kiszakítja a betegség megszokott környezetükből, el- esettebbek, mint a felnőttek. Könnyű alkalmazkodni. Ugyanazok a munkatársaim, mint régen, s magunk terem­tettünk rendet, szereztük be a gyógyszereket, műszereket. Az volt a célunk, hogy az első beteg már teljes ellátást kap­hasson. Csak a gyaloglás sok, hosszúak a folyosók. Lakást is kaptunk a kórházi telepen, a fiunk, Tamás, két és fél éves. Kerepestarcsai lakosok let­tünk. — Az első? Hogyne emlé­keznék rá. Egy mosonmagya­róvári fiatalasszony volt, a nyálmirigyét műtötték. A má­sodik pedig Lacika, 3 éves kisfiú, neki a manduláját kel­lett kivenni. Az ék tét vigyázza Intenzív osztály. Itt olyan betegek fekszenek, akiket közvetlen életveszély fenyeget. Aki ezen az osztályon dolgo­zik, végképp nem nézhet félre. Figyelnie kell az emberéletet óvó műszert, a beteget. Ha baj van, gyorsan, s határozottan kell cselekednie, hiszen a této­vázás ... —Ezt megszokni nem lehet, csak megszeretni — így Stefa- nidesz Lászlóné nővér. — A munka1 az egyetlen, ami nem változott, az infúziót itt is ugyanúgy kell bekötni, a fi­gyelem itt sem lankadhat, a teendők is ugyanazok, mint korábbi munkahelyemen, az Országos Traumatológiai Inté­zetben. Csak a munkarend más — azelőtt 1 műszakban dolgoztam —, itt 12 órás az ügyelet, s az ebédidőt leszá­mítva nincs pihenés. A körül­mények, a környezet? Vadonat­új, tiszta. Ez utóbbi különösen fontos az intenzív osztályon, s nálunk csqdálatosan lehet ste­rilizálni. A falak a plafonig moshatók, s a takarítóbrigád géppel teremt tisztaságot. — Mi is kerepestarcsai ak lettünk, a lakótelepen kap­tunk új otthont. A munkaesz­közök? Egyszerre két-három monitort kell nézni. Annyira érzékenyek, hogy ha elmegy a közelükben az ember, olyan EKG-görbát üt be a gép, mintha a beteg halálán lenne. Túl jó a gép. Szerencsére, mert az a fontos, hogy a leg­kisebb változást is mutassa. Igaz, az érzékenységét a mű­szerész állítja be... Hatszáz közül Az új kórház mindenekelőtt sok szervezési teendőt kívánt — mondja Vértes Tamásné intézetvezető főnővér. — Fo­kozatosan nyitottak az osztá­lyok, s fokozatosan érkeztek a nővérek. Hatszáz jelentkező többek között a TIT Országos Elnökségének szerdai ülésén. Az értelmiségnek a társulat tevékenységében való részvé­telét vizsgálva. Gondként említették a ta­nácskozáson, hogy a tagság­nak csupán fele-kétharmada veszi ki aktívan részét az is_ meretíerjesztő munkából, a szervezeti életből, örvendetes viszont, hogy az értelmiség jelentékeny csoportjai működ­nek közre a TIT által szerve­zett ismeretterjesztésben. Az üzemekben tartott előadások nagy részében is szerepet kap­nak a vállalati szakemberek, politikai, gazdasági,, műszaki vezetők, fontos szakmai, köz- művelődési továbbképző funk­ciót ellátva. közül válogattuk ki a legalkal­masabbakat. Sokan, sokfelől jöttek, s a korábbi gyakorla­tuk, munkaszokásaik eltérőek voltak. Az egységes szemlélet kialakításában még a kezdet­nél tartunk, a munka miként­jét pedig az egyes osztályokon formálják. Például minden kollektíva a neki legmegfele­lőbb munkaidő-beosztással dolgozhat. — Nem véletlenül tekintik sajátjuknak a kórházat a nő­vérek, hiszen, ahogy mondták, maguk is részt vettek munka­helyük kialakításában. Bajban lennék, ha egy-egy nővért át kellene helyeznem egy másik osztályra, a többségük már ragaszkodik munkatársaihoz... — Modern, gépesített kórház ez, sokuknak könnyebb lett a munkája. De nemcsak ezt tudták előre a jelentkezők, hanem számoltak a kezdet ne­hézségeivel is. A betegek — megkérdeztük őket — hangsú­lyozzák az ápolónők etikus magatartását. Csak az a gond, hogy a pályakezdők közül so­kan tapasztalatlanok még, ezért nehezen találnak közös té­mát, nehezen teremtenek kap­csolatot pácienseikkel. Ezt meg kell szokniuk, s nemcsak nekik, hanem- azoknak is, akik korábban nem dolgoztak be­tegágynál. A Dunakeszi Hűtőházban már a nyárra készülnek: igye­keznek minél alaposabban megszervezni a bogyós gyü­mölcsök felvásárlását. Mint Szabó József igazgató elmond­ta, 52 Pest és Nógrád megyei tsz-szel állnak szerződéses kapcsolatban. Ám rendkívül fontosnak tartják a háztáji málna — és egyéb bogyós gyü­mölcsök — átvételét is, hiszen a múlt évben 99 vagon első osztályú árut kaptak a háztájiból. A gazdákkal a tsz-ek révén kötnek szerződést. Az idén minden mennyiség­ben felvásárolják a gyümöl­csöket, hiszen mindenkinek érdeke, hogy egyetlen kiló se menjen veszendőbe. A hűtő­házban olyan rendszert dol­goztak ki az előhűtésre, illet­ve a lefagyasztásra, hogy csúcsszezonban — amikor éj­szakánként 30 Vagon gyümölcs is érkezhet — ne legyen fenn­akadás. Ennek megvalósításában nagy szerepet játszik az a kor­mányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók saját munka­helyükön is vállalhatnak másodállást. így ezen a nyáron már a ve­Energikus fiatalember Be- nyó Pál — így tartják a fa­luban —, Gomba, Bénye, Ká­va községek közös tanácsának 38 éves elnöke. Még az sem szegi túlságosan kedvét, hogy a titkári teendők is az ő vál­lát nyomják: — ... mert van viszont hét munkatársam, akik értik és jól is teljesítik feladataikat. Ez nagyon nagy segítség. — Ettől volna ilyen opti­mista? — Alaptermészetem. Pedig a helyzetünk nem mondható éppen rózsásnak. Az utóbbi négy esztendő alatt ugyaneb­ből a kevéske pénzből is gyarapodtunk. Három község százféle gondját kell gondo­san mérlegre tennünk, ami­kor összeállítjuk éves ter­vünket. mert anyagi lehető­ségeink most is szűkre sza­bottak. Sorrendben Csaknem 5200 lakosa van a három falunak. Annak elle­nére, hogy ebből Gombán több mint 2500 és Káván csu­pán 650 ember lakik, minden­kinek a saját gondja a legna­gyobb, a legfontosabb. — Hogyan lehet úgy elosz­tani a pénzt, hogy mindenki elégedett legyen? — Fontossági sorrendet ál­lítunk össze, amit a tanácsta­gok szavaznak meg, hagynak jóvá. Káván például ifjúsági ház kellett, hogy az ottani fiatalok se kényszerüljenek egy kis szórakozásért a szom­szédba menni. Csaknem egy­millió forintért építettünk. Vagy: óriási szükség volt itt Gombán az általános iskolára, így a múlt évben elkészült egy nyolctantermes iskola, annak ellenére, hogy szinte minden pénzünket elvitte, mert a tavalyi fejlesztési ala­punk 8 millió forint volt ösz- szesen, így másra ebből a pénzből nem is jutott. 1 — Mit szólnak ehhez a társ­községek? — Megértették, hiszen a régi iskola már két műszak­ban sem tudta megoldani az oktatást. És azért a másik két községben sem maradt el­hanyagoltan : napközi otthont kapott az iskolájuk. — Miből, hogyan? . — Társadalmi munka­akciókkal készült el, s ehhez a téesz egymaga 100 ezer fo­rint értékű támogatást nyúj­tott. — A községfejlesztési hoz­zájárulások mennyit jelen­tenek? zetők, az adminisztrátorok stb. részt vállalhatnak a túlmun­kában. A június elejétől au­gusztus végéig tartó szezon si­kerének döntő eleme a jó szer­vezés. Március végéig írásban rögzítik: ki, hol, mikor vesz részt a gyümölcsök átvételé­— Káva 50 ezer, Bénye 80 ezer és Gomba 180 ezer fo­rintot tesz a közös kasszába. Megfontoltan — Most mi a legsürgősebb tennivalójuk? — Gomba és Bénye közmű­vesítése an folyamatban, a vezetékek 80 százalékát már le is fektettük. — Mit terveztek ez évben? — Mint említettem, tavalyi alapunkat teljesen kimerítet­te az iskola, így már a meg­kezdett közművesítésre sem tellett. Csak az idén fizetjük ki a 2 millió 464 ezer forin­tot. Előreláthatólag augusztus húszadikára be tudjuk fejez­ni. Ehhez a járási pártbizott­ság is megígérte segítségét. Felújításra kaptunk 700 ezer forintot a megyétől, amit tár­sadalmi munkánkkal növel­tünk. Tavaly például a gom­bai iskolánál végzett munkák értéke meghaladta az egymil­lió forintot. — ön Káván lakik . 11 — Gondolom, mire célpz. Nem vagyok, mert nem lehe­tek elfogult, hiszen mindhá­rom falu súlyos gondokkal küzd, mindent meg kell fon­tolni. Bár Gomba a központi község, legnagyobb lélekszá- ma miatt, ehhez csak a ta­nácstagok száma igazodik. Ezzel együtt azt mondhatom, hogy még ez a község a leg­inkább elmaradott. Itt például 44 gyereket kellett visszauta­A most elfogadott országos környezetvédelmi koncepció egységes programban foglalja össze a következő évek, évti­zedek tennivalóit, a környeze­ti károsodások veszélyeinek el­hárítására. Mint ismeretes, ko­rábban is voltak már külön­féle jogszabályok természetes környezetünk tisztaságának megóvására, a víz, a levegő, az erdők védelmére, négy évvel ezelőtt pedig életbe lépett a környezetvédelmi törvény. Ami a jogszabályokat ületi — ha hoztak is konkrét eredmé­nyeket —, hiányzott a végre­hajtásuk igazi eredményessé­géért az egységes, több ágaza­tot is érintő koncepció. Az Őr­ben? A hűtőház 24 szocialista brigádja az elmúlt napokban tette meg felajánlását. A többletmunka vállalása, és a jó szervezés jeleníti a zá­logát a zökkenőmentes felvá­sárlásnak. P. J. sítani a kevés óvodai hely miatt, míg a másik két köz­ségben nincs ilyen gondunk. A gombai óvoda 66 személyes konyháját is ez évben akar­juk száz személyesre bővíte­ni, a téesz támogatásával. Összefogássci — És még egy, amiről szintén nem lehet megfeled­kezni: van egy külső telepü­lésünk, Felsőfarkas. Kétszáz­ötven ember él ott. Az oda­vezető út olyan rossz állapot­ban volt már, hogy a gyere­keket traktorral lehetett csak az iskolába behozni. Amikor szóba került az úthálózat ki­javítása, mindhárom községből jöttek az emberek a meghir­detett társadalmi munkára. Tavaly novemberben még át­csoportosítással kaptunk 250 ezer forintot, pótlólag. Szinte mindenkit mozgósítottunk, hogy megépülhessen belőle az orvosi rendelő. Óriási hajrá kezdődött, közreműködtek a kisiparosok, mindenki tette, amit tudott. Az akció siker­rel zárult. A múlt év utolsó napjaiban 1500 forint maradt a közös tanács számláján. Űj esztendő kezdődött. Űjabb anyagi forrásokból régi gondokat kell megoldani. A három község egyetértésére, a lakosság ön­zetlen segíteni akarására a jövőben is lehet számítáni. De a közelgő falugyűlésen majd minden szóba kerül. háta János szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal javaslata ezt a hiányt pótolja. A koncepció olyan új voná­sokat tartalmaz, amelyek lé­nyegében összhangot teremte­nek a mai gazdaságpolitikai, életszínvonai-politikai felada­tokkal. A környezetvédelem ugyanis mindinkább részévé kell, hogy váljon a termelési, gazdasági folyamatoknak. E szemléletmódnak megfelelően a koncepció kiemelt jelentősé­get tulajdonít a hulladéksze­gény technológiák kidolgozásá­nak és széles körű bevezetésé­nek a gyártási folyamatokba. Szorgalmazza az anyagokkal és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást és a természeti erőforrásoknak az eddigieknél ésszerűbb felhasz­nálását. Az ipari és kommunális hul­ladékok mennyiségének növe­kedése nenjesak környezetün­ket veszélyezteti, hanem ugyanakkor mind költségeseb­bé válik ezeknek az értékte­lennek vélt anyagoknak a megsemmisítése. Pedig egy ré­szük megfelelő válogatás, technológiai kezelés után új­ból hasznosítható lenne, s ily- módon nemcsak gazdasági hasznot hozna, hanem a kör­nyezetet is tehermentesítené a hulladék befogadásával járó tehertételtől. Külföldön már. nagyobb figyélmet szentelnek ennek, sok helyen a hulladé­kot értéknek tekintik, s esze­rint gazdálkodnak vele. Cél­szerű az is, hogy a különféle ágazatokban a technológiákat eleve az anyag takarékosabb felhasználására alakítsák ki vagy módosítsák, s ügyeljenek arra, hogy mind kevesebb hul­ladék keletkezzék a gyártás során. A környezetvédelmi koncep­ció megvalósításában a terme­lő ágazatoknak az a feladata, hogy szakterületükön az ága­zati környezetvédelmi teendő­ket kidolgozzák, s a következő évek tervfeladataiba beépítve gyakorlati megvalósításukhoz is megteremtsék a feltétele­ket. Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal koordináló tevékenységével ezeknek a részterveknek az egységes megvalósítását segíti elő. A kerepesiaresai kérhásh&n Joggal érzik saját pírnak ' kövérek -=» a mssgssk ÍermáS§& kopisBményeks'éü Vasvári G. Pál Másodállás — heiyhess Dunakeszi várja a málnát Ha enyhül is az idS, a hűtőház raktárterében tartant kell a mínusz S5 fokot. Képünkön: a kompresszorok egyik kezelője, sashalmi Mihály Halmágyt Péter felvétele A MSnisxiertancns i&ygyaiiss Hasznosítani a hulladékot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents