Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

Gépesített telepőr Slusszkulccsal indul a táp Ha 10—15 esztendővel ez­előtt valaki arra kért volna, írjak mezőgazdasági sci-fit, avagy tudományos-fantaszti­kus riportot arról, miként mű­ködnek majd a jövő állatte­nyésztő telepei, _ bizonyára egy vezérlőpult előtt ülő szakem­ber képe ötlik először fel ben­nem. A képzeletbeli szakem­bernek csupán annyi a dol­ga, hogy a villogó gombsort figyelje. Az információkat az elektromos idegvégződések ve­zetik az irányító központba. Ha valaki 1980-ban arra kérne, írjak riportot egy Pest megyei gazdaság korszerű te­henészeti kombinátjáról, ak­kor elmondanám, vannak dol­gok, amelyek 15 éve állan­dóak. A gondozók szókimon- dóak maradtak, vitáznak — hellyel-közzel káromkodnak is —, ha egy szakmai megbe­szélésre hiába kerekeznek ki a tsz e távoli majorjába. De... A főállattenyésztő, a kisze­melt gazdaságunkban a mű­szerfalról olvassa le, nem szi­várog-e a tejhűtő csöveiből a gáz, működik-e a fejőház fű­tése, nem fáznak-e a borjak. A zöld lámpák a zavarmen­tes üzemelést, a pirosak fel­gyulladása a hibát jelzi... Műszerfalon a jel — Az energiaválság korsza­kában mindenki igyekszik a gazdasági életben olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat be­vezetni. Nem ennek az ellen­kezője történik-e Pilisvörös- váron, s csupán újabb költsé­geket eredményez a tehené­szet elektromos figyelőszolgá­latának megépítése — kérde­zem Piehl János főállatte­nyésztőtől miközben az ő és Telkai József nevík kollégájá­nak újításával ismerkedem. — Minél értékesebb egy ál­lomány, minél többe kerül egy telep, annál fontosabb a folyamatos üzemelés. Az im­port tehenektől évente és egye­denként 5 ezer 700 liter tejet fejünk, s várhatóan a máso­dik helyre kerülünk a Hol- stein-Fríz szarvasmarhák ka­tegóriájának Pest megyei ver­senyében. Az sem kis dolog, hogy a 660 férőhelyes létesít­ményre 35 millió forintot köl­töttünk. Nem engedhetjük meg, hogy akár fél napig víz nélkül maradjunk, netán a téli időszakban befagyjanak az önitatók. Márpedig ez ak­kor is bekövetkezhetik, ha a dolgozóink között egyetlen lel­kiismeretlen ember sincs. Csu­pán egy példát hadd említ­sek ezzel kapcsolatban. Már használtuk a jelzőkészüléket, amikor a műszerek a tejhő­mérséklet hirtelen emelkedé­sét mutatták. — Hibás a hű­tő — véltük. A javításra ki­küldött szerelő váltig erősít- gette, rendben találja a gépet. Végül csak a hibajelzőnek lett igaza: szivárgott a hűtőanyag, bár a berendezés kifogástala­nul dolgozott. Minden forint Talán öt évvel ezelőtt ki­sebb jelentőséget tulajdonítot­tunk volna e kérdésnek, 1980- ban azonban létfontosságú lett minden forint megtakarítása. Bármennyire korszerű is a te­lep, a meglehetősen sűrűn elő­forduló primitív üzemzava­rok igen nagy kárt okozhat­nak a gazdaságnak. — Hány féle feladatot lát el a gépesített telepőr? — Az említetteken kívül re­gisztrálható a silótornyok t'a- karmányszintje, de már ké­szül a napi adagokat is mé­rő szerkezet, tehát hétféle, a zökkenőmentes üzemelés szempontjából meghatározó, feltétel követhető szemmel a telepvezetői irodából. Az ér­dekességek közé tartozik, az is, hogy a táptartályokból csak akkor vehető ki eleség, ha a raktáros egy kulccsal zárja az áramkört. Mechanikus úton az értékes cikkhez nem fér­hetnek hozzá illetéktelenek. Az elmondottakból kiderül, egy sor feladatot a gépek lát­nak el. Ezek szerint kisébb a foglalkoztatottak száma is? — Természetesen a techno­lógia alapján 27, a valóság­ban mindössze 23 ember tevé­kenykedik a majorban. A te­henészetet és a 100 ezer férő­helyes baromfitelepet mind­össze 4 szerelő szolgálja ki. Klíma és takarmány — Ami beválik az egyik ál­latfajnál, a másik esetében akár hasznavehetetlen is lehet. Készülnek a labdarúgók Labdarúgó-csapataink szor­galmasan készülnek a tavaszi feladatokra A megyei baj­nokságban játszó sülysápi gárda már fél tucatnyi edző- mérkőzést játszott különböző ellenfelekkel. Először a Buda­fokkal mérték össze erejüket, s 2-0 arányú vereséget szen­vedtek, aztán a Bp. Vasas Izzót fogadták Úriban, s a magasabb osztályú ellenfél 4-0-ra győzte le őket. Ezután a csapat egyhetes ■ hajdúszoboszlói kiránduláson vett részt. A játékosok a já­rási tsz-ek közös üdülőjében töltöttek hat napot, s közben a város és a környékbeli csa­patokkal játszottak előkészü­leti mérkőzéseket. Még döcö­gött a csapatjáték, mert négy­szer léptek pályára, s mindig vesztesen hagyták el a játék­teret. Csupán Heincz, Tóth S. és Rafael formájával volt elé­gedett Káldi Ferenc, a csapat edzője. Gyömrőn is szorgalmasan készülődnek a játékosok. Bur­ján Sándor edző főleg az erőnlét fokozását tartja fon­tosnak ezekben a hetekben. Az 1. számú általános iskola tornatermében komoly terhe­lést kapnak a játékosok a heti háromszori edzésen. A • játékosok legfájóbb pontja a lépcsőre való felszaladgálás. Egymást cipelik az emeletre a fiúk, s az bizony nem könnyű feladat. Futottak már eleget a gyömrőiek, s egy ed­zőmérkőzésen is túl vannak, 6-2-re győzték le a Zrínyi SE gárdáját. Ezen a találkozón különösen Szewczyk volt ele­mében, mert egymaga három gólt ragasztott az ellenfél há­lójába. Ma délután fél há­romkor egyébként Péteriben játszanak előkészületi mérkő­zést a gyömrőiek. Készülődnek Üllőn, Mono- ron, Vecsésen is. Az üllőiek legutóbb 4-1-re kikaptak Pi­listől. Februárban a megyei MNK­ban a következő tétmérkőzé­seket játsszák csapataink, 24-én Nyáregyháza—Szent­endrei Petőfi, Gyömrő—Zsám- bék, Piliscsaba—Vecsés mér­kőzés lesz. Az üllőiek még érdekelték az országos MNK-toan is, február 27-én otthonukban fogadják az NB Il-es szar­vasi gárdát. Ha továbbjutná­nak, óriási fegyvertényt köny­velhetnének el maguknak, hi­szen bejutnának a legjobb 16 közé. G. J. Sakk ás asztalitenisz A téli spartakiád községi versenyeit februárban tartják meg községeinkben sakk és asztalitenisz sportágakban. A járási spartakiáddöntőre előre­láthatólag március elején ke­rül sor. Kipróbálták-e a szóban forgó módszert a szárnyasoknál? — Nyilvánvalóan más prob­lémák adódnak a csirkéknél és mások az úgynevezett nagy­állatoknál. A broylerhizlalás- ba két tényező szól bele első­sorban: a klíma és a takar­mány. Az új istállókba a bá­bolnai rendszerű hőmérséklet­szabályozókat szereltük be. Ezek kitűnő műszerek, de ja­vításuk nehézkes, pontosabban csak a magas fokon képzett szakemberek képesek rendbe hozni őket. Az elhúzódó repa­rálás, a kézi irányítást teszi szükségessé, s ez semmikép­pen nem biztosítja a kívána­tos temperáltságot. A hőmér­sékleti ingadozás túl nagy, 4— 5 fok. — Mivel a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő specia­listával es olyan vállalkozó sincs, aki hajlandó lenne ál­landó ügyeletesként elhelyez­kedni, ebben az ágazatban is változtatni kényszerültünk. Hosszas próbálkozás után el­készült a szuper légkondicio­náló, ami nemcsak azt érzé­kelteti, hogy milyen meleg van a termekben, hanem arról is értesüléseik vannak, jól éi- zik-e a csibék magukat az adott páratartalmú levegőben. — S mi történik, ha a ba­romfiház klímaberendezése el­romlik? — A szerkezet automatiku­san a biztonsági üzemre kap­csol, s ha ez is tönkremegy emberi beavatkozással is át­állítható a hőmérséklet-szabá­lyozó. — Említette a takarmányo­zás fontosságát. A legtöbb baj abból származik — a gondo­zók is gyarló emberek —, hogy a műszakban levők el-elszun- dítanak a csendes és kihalt éjszakai telepen. Sikerült-e ezt a problémát is megoldani? Jelez az elektronika — Igen. A külső tartályból a tápot behordó csiga akkor indul meg, amikor a garatban levő abrak mennyisége a kri­tikus mérték alá csökken. A folyamatosság garantált. Ha mégis rendellenességet tapasz­tal a jelfogó, azt az elektroni­ka utasítására egy kürt adja a kezelő tudtára. A régi és új módszer közöt­ti különbséget a termelési eredmények érzékeltetik leg­inkább. Míg tavaly szeptem­berig 2,6 kilogramm volt a fajlagos abrakfelhasználás és a csirkék 6—8 százaléka hul­lott el, ezt követően a veszte­ség 3,5 illetve 4,2 százalékra csökkent, egy kilogramm súly-, gyarapodás elérése érdekében pedig csak 2,23 kilogramm tá­pot etettünk meg... Ezt mondja Piehl János. Megint mások; vezető szak­emberek azt állítják, hogy az újítást célszerű lenne mi­előbb bevezetni a megye ál­lattartó szövetkezeteiben. Az idő ugyanis sürget. A nagy­számú baromfi, az értékes te­hénállomány tartására beren­dezkedett gazdaságokból ked­vezőtlen hírek érkezngfc: egy­re növekednek a költségek, csak az képes megállítani, a kiadások gyarapodását, aki gyorsan alkalmazkodik az új feltételekhez. Valkó Béla Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, az egészságházban), Maglódon és Ecseren: dr. Mó­czár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Szilvás Balázs tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. MOHOMIDÖG 1 XXIL ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1980. FEBRUÁR 10., VASÄRNAP Ezrek ingáznak Nagyobb felelősség a jövőért A járás legnagyobb te!epülése Ha Pesit megye helyzetét — a mindenki előtt jól ismert okok miatt — sajátságosnak ítéljük, akkor ezen belül Ve­csés szerepét, a „különlegesen sajátos” jelzővel illethetjük. Az 1960-as években kezdő­dött meg a község lélekszá­múnak ugrásszerű növekedé­se, amelyet nem csupán a természetes szaporulat, hanem a nagy ütemű bevándorlás is magyaráz. Szinte teljesen új övezetek jöttek létre: az úgy­nevezett Halmi-telep és a het­venes évek elejétől az OTP- lakótelep. Gombamódra sza­porodtak a házak, üres tel­kek már csak mutatóban akadnak. Az elmúlt két évti­zedben a lélekszám megduplá­zódott, jelenleg hozzávetőle­gesen 23 ezer fő, a monori já­rás lakosságának 22 százaléka. A keresőképes lakosság 75 százaléka ingázó, nagyobb ré­szük a. szomszédos főváros gyáraiban, üzemeiben keresi kenyerét. A tényekből adódóan a la­kosság kommunális, egészség­ügy!, kulturális, kereskedelmi ellátása, az infrastruktúra fej­lesztése nem könnyű feladat. Sok fejtörést okoz a tanácsi vezetőknek, és még többet okoz majd a jövőben. Tudva­lévőén a visszafogott anyagi lehetőségek nem engedik meg az intenzív fejlesztést, a be- ruházásdömpingiet, / Éppen ezért reálisan és mértéktartó­an, szelektálva kell tervezni. Számha k'ell venni, hogy mi a fontos és mi elhagyható. Ez Vecsésen már meg is történt, annál is inkább, mert új öt­éves tervre készülődünk. Az eredmények Kezdjük talán azzal, ami minden településen a viták középpontjában áll: az utak helyzetével. Az úthálózat ki­terjedése 70 kilométer, ebből 7 és fél kilométer szilárd bur­kolatú, amiből az következik, hogy csapadékos időjárás ese­tén az utak többsége sárten­gerré változik. A járdán sem könnyebb a közlekedés, mert a 136 kilométer hosszúságú gyalogúiból csak 36 kilométer van kiépítve. Néhány fonto­sabb útvonal korszerűsítése valóban szükséges, ám a töb­bi rendszeres karbantartására, esetleges átépítésére a tanács költségvetéséből várhatóan nem futja. A tanácstagok be­vonásával, a lakosság mozgó­sításával azonban előbbre le­hetne lépni. A hatvanas években meg­épült az ivóvízhálózat, a ka­pacitást azonban túlhaladták az igények. A nyári szárazság idején vízkorlátozást kell be­vezetni, de a község egyes te­rületeire még így sem jut el a víz. Ez a tendencia a jövőben fokozottabban érvényesül, s a hálózat bővítése, korszerűsíté­se valóban indokolt, és erre kell, hogy jusson pénz. Csak­úgy, mint a szennyvízhálózat megépítésére, amelyből a ge­rincvezeték és a tisztítótelep már korábban elkészült. A közművek Lefektetése azért is fontos, mert az útépítés egyik alapfeltétele. Könyvtárak sikerei Jó helyezések a pályázatokon Minden évben részt vesznek A monori járási könyvtár csaknem minden pályázaton képviselteti magát, legyen az megyei vagy országos vetélke­dő. A legutóbbi esztendők mér­lege: 1976-ban a Képes Törté­nelem című pályázaton me­gyei első helyezést ért ed a járási könyvtár, 1975-ben az Olvasó munkásért pályázat megyei döntőjéből első helye­zettként kerültek az országos döntőbe, ahol a második he­lyezést érték el. Tavaly a Kell a jó könyv című pályázat különösen jó szervezéséért dicséretben, el­ismerésben részesültek. Ugyancsak fontos a köz­hangulatot is erősen befolyá­soló kereskedelmi ellátás vizsgálata. A kereskedelmi egységek többsége nem tarto­zik a legkorszerűbbek közé, ennek ellenére az alapvető élelmiszerekből kielégítő az ellátás. Ezt tovább javítja a közeljövőben átadásira kerülő 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. A cél inkább a kínálat, a választék bővítése. Zöldségfélékből nincs elegen­dő. holott a helyi termelőszö­vetkezet a gesztorgazdasága az egyetlen hazai gyöfcérzöld- ség-'termelésd rendszernek. Ké­zenfekvő lenne velük felvenni a kapcsolatot... A gondok A ruha- és iparcikkellátás nem kielégítő, az Andrássy- és Halmi-telepek esetében pe­dig teljesen megoldatlan. A tanácsi vezetés az érintett ke­reskedelmi vállalatokkal tör­ténő megegyezésben látja a kiutat. Az állami és szövetkezeti j hiányában szektor mellett a szolgáltatás- ban idöntő szerepe van a ma- gánikisiparnak is. A jövőben gátat kívánnak szabni az ipa­ri tevékenység elburjánzásá­nak. és inkább a szolgáltatás területén tevékenykedők él­veznek majd támogatást. összességében megállapít­ható, hogy az alapfokú, egész­ségügyi ellátás biztosított, bár az egy orvosra jutó lakók szá­ma meghaladja az országos átlagot. A probléma inkább a területi megoszlásban van. A legfájóbb pont a gyer­mekintézmények telítőd ötísé- ge. A bölcsőde mindössze 35 személyes, ahol 51 gyermeket helyeztek el, s még így is 60 kérelmet el kellett utasítani. Az óvodák kihasználtsága 120 százalékos, pedig 1978-ban egy 175 személyes óvodával gaz­dagodott a község. A követke­ző tervidőszakban a gyer­mekintézmények bővítése el­sőbbséget kap. A nagyközségben négy álta­lános iskola működik, ame­lyekben 2 ezer 500 tanulótok­tatnak. A legrosszabb körül­mények a Petőfi téri és a Mar­tinovics téri iskolában van­nak. Az előbbinél már az 1979-es tanév kezdetén átcso­portosítást kellett végrehajta­ni a tanulók nagy száma mi­att Várhatóan a következő tanévben a helyzet tovább romlik, mert a lakótelep át­adásával több elsőosztályosra kell számítani. A meglevő nyolc tanterem ehhez nem elegendő. A Martinovics téri iskolá­ban a széttagoltság okozza a legnagyobb problémát A gyerekek csak a vasúti síne­ken átkelve juthatnak el a napközibe, s ez egyáltalán nem veszélytelen. Ez a tagolt­ság más iskolában is gondot jelent. Az állami támogatás új iskola építésére egyelőre még csak gondolni sem lehet, az egyedüli meg­oldást az intézmények önerő­ből, társadalmi munkával va­ló bővítése hozhat. A tartalékok Mindenképpen ez a fejlő­dés, a továbblépés kulcsa, le­gyen szó út vagy iskola épí­téséről. Sokat jelent a tanács, a társadalmi szervek, a gazda­sági egységek, a szocialista brigádok, a lakosság összefo­gása, s nemcsak Vecsésen, a megyében, hanem országosan is. Gondoljunk csak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor . szocialista brigádjának napokban elhangzott felhívá­sára. Vannak még tartalékaink. K. L. Statisztika Kevesebb a munkakönyv Főleg nők és fiatalok A lakosság részéről igényelt munkakönyvekből megállapít­ható, hogy a monori járásiban tavaly mintegy ezret adtak ki, melynek 60 százalékát fiata­lok kapták kézhez, és ennek is a 69 százalékát leány. Ig'az, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent az igénylés, azonban mintegy 7 százalékkal emelke­dett a nőknek és a fiataloknak kiadott munkakönyvek szá­ma. Ez azt igazolja, hogy több nő és fiatal vállal munkát. Nagyközségeinkből a legtöbb munkakönyv Monoron, Vecsé­sen, Pilisen és Gyömrőn ke­rült kiadásra. A nők részére legtöbbet adott ki Sülysáp, Pi­lis, Üllő és Monor, a fiatalok részére pedig Monor, Pilis, Sülysáp és Vecsés. Angol nyelvtanfolyam Ágostonná, Szőcs Anna ta­nárnő vezetésével alapfokú angol nyelvtanfolyam indul a járási művelődési házban. A tandíj fél évre 300 forint, jelentkezni a helyszínen lehet. Két nap kulturális programja Gyomron, 9 órától: galamb­bemutató, 10-től: ismeretter­jesztő előadás, Galambok tar­tása, takarmányozása, te­nyésztése, 18-tól: a magnós klub műsorának bemutatója, hétfőn, 16-tól: a kerámiaszak­kör foglalkozása, 18-tól: a mezőgazdasági könyvhét megnyitója, a kertbarátok kö­rének összejövetele1 és kondi­cionáló torna. Mondén, 9-től: az asztalite­nisz szakkör foglalkozása, hol­nap, 15—tői: a dolgozók iskolá­ja, 18-tól: a pávakor próbája és ismeretterjesztő előadás: Érdekes csillagok a Tejút­rendszerben. Monoron, 10-től: sakkver­seny felnőtteknek, a moziban, 16- tól: A hegyibarlang titka. 18-tól és 20-tóí: Zsaru, hétfőn, 17- től: a Nők Lapja klubjá­nak foglalkozása (a Monori Építők Ipari Szövetkezetében), 18.30-tól: a sakkszakkör össze­jövetele (a művelődési ház­ban), 18.30-tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban), a moziban, 16-tól: Gyöngyvirág­tól lombhullásig, 18-tól és 20- tól: Lidércnyomás. Pilisen, 18-tól: disco, hol­nap, 16-tól: a gyermek irodal­mi színpad; 17-től: az asz- szonyklub; 18-tól: a Csepp irodalmi színpad foglalkozása, 19-től: ismeretterjesztő elő­adás: Kertelés nélkül (a ma­gyar belpolitika ma — az if­júsági klubházban), előadó: Földesi István, a Pest megyei pártbizottság politikai mun­katársa. Üriban, hétfőn 16-tól: isme­ret lerjesztő előadás, Ártal* maik: dohányzás, alkohol stb. Koraszülés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents