Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

NAGYKjtóÖSl líradó •A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1980. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP A piactól az iparig A mi városunk változásai Tetemes társadalmi munkával A nagykőrösi fiókok mé­lyén kutatók gyakran bukkan­hatnak óégi fényképekre, ké­peslapokra. Rövid vizsgáló­dás után bárkinek szembe tűnhet, hogy e megsárgult le­mezek többségén a piacot lát­ni. Szekereket és uborkahe­gyieket, targoncákat és kalapost férfiakat. Megannyi egyéni sorsot termények különálló halmazában tárgyiasulva. A képek a derékfájást tudomá­sul nem 'vevő szorgalomról, pillanatnyi sikerekről, nagy bukásokról, s a mindig kiszá­míthatatlan jövőről tudósíta­nak. Segítséget kapunk Ez a piactér, melyen nem­csak uborkát, paprikát, szil­vát, hanem emberi munka­erőt is árusítottak, régen el­tűnt. Helyét forgalmas űt. s pihenésre csábító park foglal­ta el. A változásnak mégsem a látvány átalakulása a lénye­ge. Ha helyén maradt volna a piac, akkor sem lehetne most ama bizonyos régi fényképe­ket elkészíteni. Mert az igaz, hogy a mai piacon is bősége­sen akadnak árusok, hiszen háromezer kisegítő gazdaság ontja termékeit évről évre, de az árusokat fényképező már nem egyéni sorsokat örökíte­ne meg gépével. A kiskertek, a háztáji gaz­daságok ma már egyáltalán nem az egyéni, mindenkitől függetleníthető lelemény, aka­rat, s tőkeerő tanúbizonysá­gaként hozzák termékeiket. A teli kosarak a közösség erejé­ről adnak számot. Arról, hogy kialakult az okos munkameg­osztás. Arról adnak hírt, hogy életünk alapját csak hatalmas nagyüzemi táblákon, jól fel­szerelt üzemcsarnokokban, soha nem látott erejű gépek­kel lehet megteremteni. Viszont maradt még erőnk, ügyességünk, tudásunk és szorgalmunk ahhoz, hogy amit ma még nem tud a technika, ázt a magunk két kezével, szabad időnkben, mintegy szó­rakozásképp elvégezzük. S mennyi segítséget kapunk eh­hez a szórakozáshoz! Drótke­rítéssel körülvett, parcelláin­kon sem egyedül dolgozunk, hanem százak, ezrek és mi">- Iiók segítségével.,. Hagyomány ez is Akár így, akár úgy nézzük. ez az egyéni szorgoskodás leg­feljebb a hasznos örökségek közé sorolható. Olyan nagy­kőrösi tulajdonság ez, melyre számít a város és a népgazda­ság, de a nagykőrösi életet ennek segítségével lehetetlen jellemezni. A szinte megmér­hetetlen kiterjedésű határ el­lenére iparváros lett Nagykő­rösből. S ahogy a munkásság alakult, úgy nyújtottak egy­másnak kezet a hajdani pia­con álló kalapos emberek. S nem pusztán barátságból, hanem abból a meggyőződés­ből, hogy együtt többre lehet jutni. Együtt es önzetlenül. A nagykőrösiek is rájöttek, hogy nem az a fontos, ha Kovács János ad Nagy Józsefnek, ha­nem az, ha mindketten a kö­zösséget segítik, hogy mind­ketten kaphassanak is. Bizo­nyos, hogy ennek a felismerés­nek köszönhető a szocialista brigádmozgalom töretlen erő­södése, a társadalmi munka iránti lelkesedés fokozódása. A számok persze nem hűsé­ges tükrei az emberi gondola­toknak, mégsem vehetjük semmibe a kimutatásokat. Példának okáért azt, amelyik­ből megtudhatjuk, hogy a nagykőrösiek tavaly 15 millió forint értékű munkát végez­tek városukért. Egyénileg vagy kisebb-nagyobb közös­ségek keretében. Akadt olyan tanácstagi körzet, melyben a néhány száz lakos saját ere­jét nem kímélve, 50 ezer fo­rintnyi kiadásitól mentesítette a várost. Minthogy a szorgoskodók mindegyikét képtelenség fel­sorolni, illesse dicséret a szer­vezőket, a tanácstagokat. Kurgyis Jánosnét, Csete Gyu­lát, Faragó Dénest, Rovó Ist­vánt, Gömöri Jánosnét s Bíró Ambrust. Vagyis a legjobba­kat. Szép eredményt értek el, hanem az az igazság, hogy a nagykőrösiek többnyire nem lakóhelyük, hanem munkahe­lyük szerint számítják magu­kat nagykőrösi polgároknak. Hagyomány ez is, tisztelet- adás a munkának. Ennek a meggondolásnak tudható be, hogy vállalataink két es fél millió, szövetkezeteink két­millió. intézményeink pedig 1,1 millió forinttal növelték tavaly a város fejlesztési alapját. Városunk szebbé té­teléhez a vállalatok 2.3 millió, a tanácstagi körzetek pedig több mint egymillió forinttal járultak hozzá. Segítették e munkát a szövetkezetek és az intézmények is. Különösen elismerésre méltó a diákok igyekezete. Aki a máról szól A közösség ereje, a hajdani piacozók összefogása jól mér­hető hát. A mértékszám ezút­tal 15 millió forint. Ám sú­lyosan tévednénk, ha csak ezt tartanánk számon. A nagykő­rösi világ változásait jegyző­nek arról is tudni kell, hogy termelő üzemeink sem érné­nek el olyan dicséretes ered­ményeket a közösség akarata nélkül, mint tavaly. A konzervgyáriak példám tavaly 13 hónapot dolgoztak 12 alatt. Ez persze nem kifogás­talan számítási mód. ha a köz­gazdaság módszereit vesszük alapul, de nem is tévedés. Az történt ugyanis, hogy augusz­tusban még egy hónap lema­radása volt a gyárnak aterv- nez képest. A tavalyi naptár utolsó lapját viszont azzal a tudattal dobhatták a szemét­kosárba, hogy régen túltelje­sítették a tervüket. S elégedettek lehettek a naptári bejegyzéseket készí­tők a TRAKIS szövetkezetnél, a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetnél. a Volánénál. Pon­tosabban: különösen elégedet­tek. Mert hát az az igazság, hogy a gondokkal küszködő- ket is dicséret illeti. Olyan dl­F eszült ség alá helyezik Bővítették a hálózatot A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Vörösmar­ty és az Erdei Ferenc utcá­ban kisfeszültségű hálózatbő­vítést végzett. Az új létesít- \ menyeket az Áramszolgáltató Vállalat február 11-től folya­matosan feszültség alá helye­zi. Ezért a fenti időponttól ezeket megérinteni életveszé­lyes és tilos. csérét, melyben elemezzük a mulasztásokat, a hiányosságo­kat, a kedvezőtlen körülmé­nyeket is. Nos, ma éppen ezzel a fel­adattal igyekeznek megbir­kózni a városi párt-értekezlet küldöttei. Talán egyikük sem veszi elő a régi fényképeket, hiszen életünk, mosit már el­mondhat juk: a mában gyöke­rezik. A múlt csupán tapasz­talatok/összessége. Ám aki a máról szól, annak tudnia kell. hogy milyen messze, fény­években is alig számolható .tá­volságra vagyunk az egykori nagykőrösi uborkaárustól. Mai körülményeink A pártértekezlet szerencsé­re nemcsak ezt a távolságot méri, hanem a jövőt is. A mérce azonban mégis a válto­zás: a kongresszustól kong­resszusiig előbbre lépő város története. Igyekezzünk hát, mint ed­dig, ezt a történetet minél szebbé, minél tanulságosabbá tenni. Ezt segítik mai körül­ményeink, s ezt a tíz vagy öt­ven évvel ezelőtti viszonyok elemzése. Ez lehet fáradságos munka, de mert gondolkodás­ról van stzó, mindenképpen érdekes. S hát a város jövője, csak­úgy mint az országé, a szo­cialista világrendszeré éppen ettől a gondolkodástól függ. Farkas Péter Eszperantó kiállítás Február ,11-én, hétfőn délu­tán 5 órakor az eszperantó nyelv jelentőségét bemutató kiállítás nyílik az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében. Az érdek­lődők megismerkedhetnek az eszperant isták kiadványaival, s bizonyítékokat láthatnak a nyelv ismeretének előnyei­ről is. Az ember kozmikus lény A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat városi szerve­zete és az Arany János Mű­velődési Központ meghívásá­ra február 11-én, hétfőn vá­rosunkban tart előadást dr. Kulin György csillagász. Az ember kozmikus lény címmel. Az érdekesnek ígérkező előa­dás este 6 óraikor kezdődik az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében. Minden eddiginél többet Gyorsan és hatékonyan Körösi termékek külföldön Űj évet kezdeni sosem könnyű. Nem azért, mintha az év utolsó napjai valamiben is különböznének az elsőktől. Tulajdonképpen emberi elha­tározás kérdése, hogy mikor­tól számítjuk az új esztendőt. S hogy éltünk is már ezzel a lehetőséggel, arra a történe­lem a bizonyság. A változás, az évek közötti különbség lényege az, hogy megegyeztünk önmagunkkal: évenként készítünk terveket. Pontosabban évenként is. Csakhagy ez nem könnyű fel­adat. A terveknek az előző 12 hónap eredményeire kell épül­ni. s ezek bizony nem mindig nyilvánvalóak január má­sodikén, az év első mun­kanapján. Így aztán hajlamosak va­gyunk a kezdeti lépésekben némi bizonytalankodásra. Nem kivétel ez alól 1980 sem, ám a különbség a korábbi évekhez képest lényeges. Ugyanis most senki előtt sem volt kétséges, hogy dolgozni már az első naptól jóval töb­bet kell, mint korábban. Az év eleji „lazítás” történel­münk nem éppen dicsőséges, emlékévé vált az idén. Ebben a szellemben kezdte el a munkát a konzervgyáriak közössége is. Az eredmény: a tervezettnél több konzerv ké­szült januárban. Kedvezően alakult a gyár termékeinek értékesítése is. Jelentős mér­tékben növekedett a szocialis­ta országok piacain elhelye­zett nagykőrösi áruk mennyi­sége. A tavaly januárinál kétmil­lió forinttal többet termelt a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nagykőrösi üzeme. Pedig nem volt köny- nyű dolga ennek a közösség­nek sem. Az időjárás és né* hány ala-p- és segédanyag hiá­nya is nehezítette a munkát. Jól kezdte az évet a tavaly igen kiemelkedő eredmé­nyeket elérő Gépjavító és Faipari Szövetkezet. Az elmúlt, harminc nap alatt a termelés folyamatos volt. Az itt dolgozók célja: minél több, külföldön is keresett konzerv­ipari gépet gyártani már az első negyedévben. Kooperációs gondokkal küsz­ködött a TRAKIS szövetkezet. Ennek hatását leszámítva, megoldotta feladatait. Bősége­sen akadt munkája a Város­gazdálkodási Vállalat dolgo­zóinak az év elején, noha a tál ugyancsak próbára tette az építőket A technika, a mun­kahelyek jó téliesítése még­sem akadályozta őket felada­taik megoldásában. A 21-es Volán Vállalat nagy-' körösi műszaki üzemegységét különösképp érintették a gaz­dasági szabályozók változásai. Az évkezdés mégis zökkenő- mentes volt A szakemberek eredményesen fáradoztak a hatékonyabb üzletpolitikai te­vékenység kimunkálásán. Senki sem irigyelte az év első heteiben a város ke­reskedőit Az áfésiz dolgozóinak ugyanis nem csekély munkát adtak az árváltozások, a szükséges lel­tározások. Mindez esetenként Elkészült a lakótelep nehezítette az ellátást, ám né­hány iparcikket leszámítva, az árukínálat ugrásszerűen meg­javult a hónap végére. A vá­sárlók, vagyis mindannyiunk legnagyobb örömére. S hát végeredményben ez a fontos. A nehézségek ideig- óráig okozhatnak megtorpa­nást. Éppígy az új gazdasági szabályozók beépítése a terv­be sem végezhető el egyik napról a másikra. Olykor te­hát várni kell. Árura, döntés­re, pontos számokra. Ám a munkadarab mitsem tud erről. Azt meg kell mun­kálni. Ha törik, - ha szakad. Mégpedig olcsón, gyorsan, ha­tékonyan. S ezek az alapelvek, vagy pontosabban - a kongresz- szusi irányelvek mindenki előtt nyilvánvalóak vol­tak. S miért panaszkodnánk ami­att, hogy az idén januárban a munkásnak, • az eladónak, a mérnöknek és az üzletvezető­nek többet kellett gondolkoz­ni, mint egy évvel ezelőtt. Aki többet gondolkozik, jobb eredményt ér el, s alig­ha akad olyan ember, aki er­re ne volna büszke... F. P. Ma: Városi pártéríekezlet Városunk kommunistái ma délelőtt kezdik meg pártérte- kezletükat a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolában. A rendkívüli jelen­tőségű tanácskozáson az MSZMP városi bizottsága be­számol a XI. kongresszus óta végzett munkáról. Ezt köve­tően Pásztor István, az MSZMP bizottságának első titkára összegzi az alapszer­vezetek véleményét a kong­resszusi irányelvekről. Végezetül a városi pártér­tekezlet résztvevői megvá­lasztják az MSZMP városi bi­zottságának tagjait és a me­gyei pártértekezlet küldötteit. Szocialista brigádok a kongresszusért Városunkban tavaly a köz­ponti irányelveknek és a kong­resszusi felhívásnak eleget té­ve, 300 szocialista brigád vál­lalt és teljesített többletfel- adatokat. A brigádok tevé­kenységének minden részletre kiterj-edő értékelése feltehető­leg február végén, március . elején készül el. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Fél évtized sporteseményei Az elmúlt két év során soha nem látott mennyiségű lakás épült városunkban. A Kossuth Lajos utcai lakótelepen, melynek egy részlegét képünkön olvasóinknak is bemutatjuk, gyakorlatilag befejeződött a 480. minden igényt kielégítő lakás építése. Varga Irén felvétele Mivel lettünk gazdagabbak sporteredményekben öt év alatt? A felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére, facse­meték ültetésével Jubileumi emlékparkot létesítettek 1975- ben a város természetbarátai. Az MHSZ tormási lőterét a HKL országos döntője előtt társadalmi munkában kibőví­tették. Elkészült a Kimizsi- sporttelepi kézilabdapálya vi­lágítása (esti mérkőzésekre is sor került). Üj, locsolásra is használ­ható csőkerítéssel vették körül a labdarúgópályát. 1976. augusztusában tanácsi befektetéssel és nagy társa­dalmi munkával • átadták az ifjúsági sporttelepet, amely­nek pályáit sokan használják azóta is. A gimnázium .udva­rán bitumenes kézi- és kosár­labda-, a Toldi udvaron újabb salakos kézilabda- és futó-ug­ró pályáikat kaptak a diákok. Legutóbb pedig a Mészáros János. Termelőszövetkezet, anyagi segítségével és a dol­gozók társadalmi munkájával négysávos, korszerű tekepá­lyát avathattak a Temető­hegy-dűlőben. Milyen nagyobb sportese­mények voltak? A MÉM és az ÉDOSZ 1975-ben, az élelmi­szeripari szakoktatás beveze­tésének 25. évfordulóján 13 is­kola 400 fiataljával jubileumi sportversenyt rendezett váro­sunkban. Tanácsi művelődés- ügyi sport-albizottság alakult, ellenőrző-koordináló szerep­pel. A városközpontban a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére országos go-kart versenyt rendeztek, közel 7 ezer néző előtt. Egy nemzet­közi autós emléktúra (Moszk­va—Berlin) áthaladt a váro­son. Aztán 1500 általános isko­lai tanulóval gyönyörű, látvá­nyos sportünnepélyt renaez«. tek a Kinizsi-sporttelepen. Megalakult a teke-szakosz­tállyal működő Mészáros. Já­nos Tsz SK. Négy csapattal nemzetek közötti női ifjúsági kosár- labdatorna volt a Toldi- sportcsarnokban. 1977. május 8-án az Ifjúsági- sporttelepen volt az Edzett If­júságért mozgalom megyei nyitánya, neves élsportolók­kal, vetélkedőikkel, 20 ezer résizt vevő vél. A XIII. nyári úttörő-olimpia területi döntőjén 4 megye fia­taljai 6 sportágban szerepel­tek városunkban. Négy csa­pattal megyei ifjúsági labda­rúgó-válogatottak tornájára került sor a Kinizsi-sporttele­pen. A pártbizottságon városi sport aktívaülést tartottak:. „nem elég akarni, tenni kell” — mondta többek között Pász­tor István, az MSZMP városi bizottság első titkára. Megalakult az Edzett ifjú­ságért városi koordinációs bi­zottsága, és azóta több ren­dezvénye volt. Két ízben la­kótelepi spartakiádra hívták « körösieket. Tavaly a. nemzet­közi gyermeknapon a városi úttörőelnökség több sportág­ban jól sikerült versenyeket rendezett. Melyek voltak a legnagyobb sikerek? A XI. téli úttörő­olimpián sízésben 1, a XV. nyárin tornában 7 országos győzelmet értek el a kőrös! pajtások, s a modellezők is avattak országos győztest. Ki­rály Sándor tornász a győri IBV-n szerepelt, Palotai János diszkoszve­tésben kétszer országos bajnok lett. A sportlövők közül Angyal Márton 1977-ben országos egyesületi, 1979-ben Kovád Gábor MHSZ-bajnokságot nyert. Nemzetközi sakkszi-mul-tán- ra és serdülő birkózó csapat­mérkőzésre került sor váro­sunkban. A Kinizsi kézilabdá- sai szlovákiai, a Volánbusz te­ke zői román vendégeket fo­gadtak, majd sportbarátaik­nál külföldön jártak. A legnagyobb sikert ft nagykőrösi származású Do- náth Ferenc és Fehér Ist­ván aratták. Előbbi a montreáli olimpián gyűrűn 4. és nyújtón 6. lett, utóbbi pedig az 1979-es kö­töttfogású birkózó Európa- bajnokságon az 5. helyen vég­zett. Az utóbbi években Léteslt- mények-rendez vények terén előbbre lépett a város sport­élete. Reméljük, hogy a közel­jövőben az eredmények is ja­vulnak, és akkor több nagy­kőrösi sportsikemek tapsol­hatunk. Sulyok Zoltán Moziműsor Hair. Színes, amerikai ÍMim- musical. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezde­te: 4, 6 és 8 óra. Matiné Légy jó mindhalálig. Ma­gyar film. Előadás kezdete: 10 óra. Hétfői műsoi Fehér Agyar visszatér. Szí­nes, olasz kaién di lim. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents