Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

KISZ-esek beszámolói Elkezdődtek a beszámoló és vezetőségvólasztó taggyűlések az Árammérőgyár KlSZ-aláp- szervezeteiben. A tervező ösz- szejöveteleket márciusban tart­ják, a gyári küldöttértekezle­tet pedig áprilisban. Ezekben a hetekben a tavaly végzett munkáról ad számot a tizenkét alapszervezet, amelyből tíz a gyárban működik, egy az üze­mi óvodában, egy pedig az ery dőkertesi gyárrészlegben/, JIT PESTMEGYEtHÍRLAP Gyermekeknek való A cím talán kissé megté­vesztő, hiszen a pénteken dél­után 4 órakor kezdődött gödöl­lői kiállítás nemcsak a gye- ; rekeknek való, legfeljebb azok a tárgyak, amelyeket bemu­tat: az egykori gödöllői mű­vésztelep gyermek tárgyú al­kotásait. A városi helytörté­neti gyűjtemény és a városi­járási Petőfi művelődési ház rendezi a kivételes élményt ígérő tárlatot, amelyet Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója nyit meg. Tárlatve­zetést tart Mikes Ildikó mű­vészettörténész, s ugyancsak a megnyitón mutatja be Rem­se« Iván az egykori bábszín­házát, amit a Remseyek ter­veztek. Aki a megnyitóra nem tudott eljutni, február 24-ig meg­nézheti a kiállítást, amely kedden, csütörtökön és pén­teken délután kettőtől este hatig, szerdán, szombaton és vasárnap délelőtt tíztől dél­után két óráig tart nyitva. Találkozó az Eöfvös-klabban Zsolt Róbertét, a Magyar Nemzet sportrovatának veze­tőjét látja vendégül az erdő­kertest Eötvös-klub hétfőn, 11-én este hat órától az Ady Endre művelődési házban. A klubvezető Pálfalvi György ál­tal vezetett beszélgetésre min­den érdeklődőt várnak, akik kérdéseket tehetnek fel a sportújságírónak. VII. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM 1980. FEBRUÁR 10., VASÄRNAP Igazodva a lehetőségekhez Fővárosi igény, falusi lehetőség Sorozatban harmadik járás­beli községünk tavalyi fejlesz­tési eredményeiről és idei ter­veiről érdeklődtünk. Mogyoró­don, Nagytarcsán és most Csö­mörön is hasonló gondok kö­szöntek vissza. Csömört, nem túlzás, csak egy útkanyar és egy keskeny szántóföld vá­lasztja el a főváros XIV. kerü­letétől, Árpádföldtől. Ez a közelség viszont, akár­csak a járás már említett s még jó néhány, a budapesti agglomerációba tartozó vagy azzal határos községében ugyanazt jelenti: Csömörről például a munkaképes lakos­ság 85 százaléka jár be dolgoz­ni a fővárosi üzemekbe. Rá­adásul itt kényelmes az uta­zás: a HÉV fél óra alatt az Örs vezér téren van. Vegyes tartalom Milyen haszna származik az agglomerációból a községnek, először ezt kérdeztük Paulo- vics Mihálytól, a tanács elnö­kétől, aki vegyes tartalmú vá­laszt adott: — Talán durván hangzik, de az agglomerációból.semmi elő­nyünk nem származik. Abból viszont, hogy rengeteg a bejá­ró, az következik, hogy az igények fővárosiak, a lehető­ségeink pedig falusiak. Ezt az ellentmondást pedig nehéz feloldani. Minden igyekezet ellenére, hiszen a két település lehető­ségei összehasonlíthatatlanok. Ráadásul mostanában a fővá­ros sem dúskál a fejlesztési lehetőségekben: az országos gondok falun, városban, fővá­rosban egyaránt éreztetik ha­tásukat a beruházások, az építkezések terén. A tanácsel­nök válaszáról azonban azt mondtuk, hogy vegyes tartal­mú, nézzük tehát a másik fe­lét: — Tavaly az év végén kap­tunk 766 ezer forintot a buda­pesti Bútoripari Vállalattól, ahol sok csömöri dolgozik. Ez új példa a segítségre, de egy­hamar hasonlót nem remélhe­tünk. Mire költik ezt a pénzt s a többit, ami az idén fejlesztés­re jut? — Nem gondolhatunk nagy dolgokra. Alig több, mint 5 millió forintunk van fejlesz­tésre s ennek nagy részét, 3 és fél millió forintot az iskola bővítésére tartalékoljuk a me­gyei kölcsönalapban. Falugyűlések A maradékból, akárcsak ta­valy, járdát szeretnénk építe­Szakkörök, kitek, tanfolyamok Három évvel ezelőtt kezdték s tavalyelőtt, 1978-ban már el is készültek Nagytarcsán a művelődési ház felújításával. Azóta dolgozik itt igazgató­ként Tar Zsuzsanna, aki lévén egymaga, nem beosztottjait, hanem a művelődés községi ügyeit igazgatja, megelégedés­re. Bár ő maga árnyaltabban minősíti munkáját: Újdonsült igazgató — Az első év a tanulás, a beilleszkedés, az ismerkedés ideje volt, de; tavaly már való­ban sikerült jó eredményeket felmutatni, nem utolsósorban azért, mert nagyszerű partne­rekre találtam itt, ahol az emberek nagyon fogékonyak, közösségszerétők és áldozatké­szek. Az utóbbi a művelődési ház felújításakor is megnyilvá­nult: a nagy vállalkozás tár­sadalmi segítséggel folyt. Tá­mogatást adott a KISZ Pest megyei bizottsága is, hiszen a nagyterem mellett a, házban kapott’ helvrt egy kisebb KISZ-terem is. A felújított házban az új­donsült igazgató első dolga az volt, hogy meghirdesse, meg­szervezze a közművelődés alapsejtjeit, a kiscsoportokat. Annak idején lapunkban is beszámoltunk róla, hogy ren­geteg klubot, tanfoívamot, szakkört kínáltak időtöltésül. Valamennyit sok volna felso­rolni, csak ízelítőt adhatunk azokból a kiscsoportokból amelyek azóta is sikerrel mű­ködnek : — Kedvelt a népi tr.nccso- port és az asszonykórus, éven­te újra kezdődik a szabás— .varrás tanfolyam. Az idén an­gol és német nyelvtanfolyamot hirdetünk, a gyerekek köré­ben népszerű a művészi torna, s nekik is szerveztünk tánc­csoportot. Találkozás De van itt sakk, havonta gyermekműsor, s természete­sen nagyobb rendezvények, bálok is. A nagyterembe kgt- száznái is többen beférnek, itt tartják a filmvetítéseket is. A vándormozi nem okozott csalódást, s az idén azt ter­vezik, hogy saját vetítőgépet vásárolnak, s gyakrabban lesz műsor. Gazdag a ház együttműkö­dési terepe is. A helyi falu­múzeummal elsősorban kiállí­tásokat rendeznek közösen, az általános iskolások ide járnak tornázni, s a szakkörökbe, klubokba. A környező közsé­gekkel is jó a kapcsolat, fő­ként a péceliekkel, a csömö­riekkel, az isaszegiekkel köny- nyű a találkozás, hiszen közel vannak. De a versengő falvak járási sorozatában Galgamá- csa is szomszédoló községük. Megfelelő színpad Legközelebb február 17-én lesz nagy rendezvény a szép, lambériázott, megfelelő szín­paddal rendelkező, kellemesen fűtött művelődési házban: a IV. Galga menti népművésze­ti találkozó községi bemutató­ját tartják, minden bizonnyal telt ház előtt. ni több utcában, amihez a ta­nács adja az anyagot, a társa­dalmi munkát pedig a lakók. Az összefogás eredményeként ma már az utcák 80 százalé­kában legalább az egyik olda­lon szilárd burkolatú a járda. Betonozott utakból viszont nagy a hiány. Pedig tavaly el­készült végre a második KPM- út is, aminek legendába illik a története. Ahogy a község idősebb la­kói mesélik, először 1929-ben készült terv arra, hogy a fő­városba vezető második közút- la legyen Csömörnek. Aztán akadt sok más, fontosabb fel­adat. Az elmúlt években több­ször is előkerült a dolog, a falugyűléseken újra és újra föltették a kérdést a lakók: mikor lesz a tervből valóság? Tavaly aztán végre elkészültek vele, az építtető a KPM volt. a kivitelező az Aszfaltútépítő Vállalat, amelynek dolgozóit nagyon dicsérik a faluban: jó munkát végeztek. Az út a XVI. kerületi Tímár utcába torkol­lik, s megkönnyíti a közleke­dést a fővárossal. Tavaly korszerűsítették a Széchenyi utca egy részét is, hat méterre szélesítették, újra burkolták. Az idén éppen a Széchenyi utca fölötti, eddig vad települést szeretnék ren­dezni a már 1979-ben elké­szült tervek alapján. Jut pénz a művelődési ház felújítására is: 150 ezfer forint, a többi pénzt pedig tervkészítésre, tá­mogatásra fordítják. Óvoda, iskola Szerény, takarékos, de ala­pos tervek ezek, illeszkednek a nagyobb közösségek, a já­rás, a megye, az ország lehe­tőségeihez. Nemcsak a tanács­elnök, a tanácstagok s a lakók többsége is tudja, hogy nem várhatnak a hetvenes évekhez hasonló, gyors ütemű fejlődést. De amit lehet, belefoglalnak a VI. ötéves tervbe, amely eb­ben az esztendőben áll össze a legfontosabb célja, hogy meg­oldja a község iskolagondjait. Legalább olyan jól, mint ahogy azaz óvpda esetében az V. öt­éves tervben sikerült. Gáti Zoltán Alkatrész Polski 126-eshoz Az idén 150 ezer 123-os Polski Fiat műszerfalához készí­tenek csaknem 30 fröccsöntött alkatrészt a Ganz Műszer Mű­vek Gödöllői Árammérőgyárában. A képen: Bíró Báiintné, a sebességmérő napfényeilenzőjét készíti, a Kuasy fröccsöntő automata gépen. Barcza Zsolt felvétele Változatos, sokoldalú Erkölcs, magatartás, életműd Terjedelmes összeállítás, mazsolázásra való program a városi-járási Petőfi művelő­dési ház idei terve. Ha csak a rövidített, hatoldalas ismer­tetőt lapozzuk fel, akkor is szembeötlik a változatosság, a sokoldalúság. S hogy miben áll ez? A terv figyelembe ve­szi valamennyi réteg, korosz­tály művelődési szokásait, kí­vánságait, de nemcsak a meg­levőkre épít, új, tartalmas el­foglaltságoknak kíván híveket toborozni. De áll a változatos­ság a közművelődési formák­ra is. Elsőként a fiatalok művelő­dése, hasznos szórakoztatása szerepel az összeállításban, amelyből megtudhatjuk, hogy az idén is több rendezvény ad alkálimat a régi célok megva­lósítására. A művészet és if­júság sorozat, amelyet a KISZ Központi Bizottsága kezdemé­nyezett, jó lehetőség a műve­lődési ház és a városi KISZ- szervezetek együttműködésé­re. Ezt egyébként megállapo­dásban is rögzítik majd, ter­mészetesen a művészet és ifjú­ság sorozaton kívüli területek­re is. Előadást Eddig eredményesen műkö­dött a diákklub és a nyolcadi­kosok klubja, s az idén is arra törekszenek, élen a klubok vezetőjével, Pál Gáborral, hogy ne csökkenjen a népsze­rűség, továbbra is vonzó, ér­dekes programok csalogassák a fiatalokat. Az általános iskolásoknak, s a legkisebbeknek ifjúsági pó­Petőfi Művelődési Ház A társadalmi vezette ég hivatása na.gyobb üzemek, szövetkeze­tek megbízottjai. Az általános iskoláktól az Agrártudományi Egyetemig diákokat és taná­rokat választottak be a tes­tületbe,' amelyben művészek is helyet kaptak. A huszonöt tagú vezetőség dr. Kocsis Ká­rolyt, az Agrártudományi Egyetem nevelési rektorhe­lyettesét választotta elnökéül, s vezetésével már a második összejövetel zajlott le. * Évente négyszer üléseznek Az első alkalommal beve­zető jellegű előadások, tájé­koztatók hangzottak el a köz- művelődés alapfogalmairól, a legfontosabb szervezeti, tudo­mányos, gyakorlati módszer­tani elvekről, s arról is szó esett, hogy mit vár a műve­lődési ház a vezetőségtől. A mostani második találkozáson a művelődési ház tavalyi munkáját, idei terveit elemez­ték, megismerkedtek a ház szervezeti és működési sza­bályzatával, a költségvetés­sel. Az évente négyszer ülésező társadalmi vezetőség a ter­vek szerint minden, a műve­lődési házzal összefüggő kér­dést megtárgyal, s talán a tartalmas, valóban hasznos munka biztosítéka lehet az, ha önálló feladatokat is kap­nak a testületi tagok. G. Z. 1 • diumot, ill- rendeznek, bővebb, változato­sabb programmal folytatják a játéknapokat. Rendhagyó órá­kat tart a művelődési ház a gödöllői általános iskolák fel­ső tagozatos osztályaiban, s közreműködik a napközisek, a nyári táborok programjának összeállításában is. Ugyancsak az ifjúság műve­lődését tartják szem előtt, amikor a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulóinak havonta egyszer elő­adóestet, kiállítást, foglalko­zást, esetleg előadást szervez­nek, vagy amikor a Török Ig­nác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolát patronálják. Nem akadály A munkásművelődésben két fontos újdonság lesz: az egyik a városi-járási Juhász Gyula könyvtárral együtt szervezett Jó szóval is oktasd, játszani is engedd című vetélk-edősorozat, amelyen József Attila mun­kásságával ismerkedhetnek meg a szocialista brigádok tagjai. A versengésbe, amely nemcsak az erőpróbákból, ha­nem előadásokból, konzultá­ciókból is áll, 36 kollektíva nevezett be. Egy régebbi és akkor eredménytelen kísérle­tet is felelevenítenek: újból megszervezik, még február­ban, a szocialista brigádok klubját. A terv következő része ezt az összefoglaló címet viseli: a szocialista világnézet, az er­kölcs, a magatartás, az élet­mód és az ízlés fejlesztése. Folytassuk tovább is címsza­vakban: ezt a célt pódiumes­tek, filmklub, hangversenyek, a forradalmi ifjúsági napok­ba, a felszabadulási ünnepsé­gekbe való bekapcsolódás szolgálja. A klubokban módot adnak arra is, hogy a külön­féle programokhoz kapcsolód­va a résztvevők időszerű bél­és külpolitikai, világnézeti kérdéseket is megvitassanak. Újabb tagokat szeretnének megnyerni a kiscsoportokb; is. Az idén hat klubot, négy szakkört, öt tanfolyamot szer­veznek, s természetesen to­vábbra sem lesz akadálya a művészeti csoportok: a ve­gyeskar, a népi táncosok, a citeraegyüttes működésének. Ugyanannyi pénz Nem feledkeznek el a vá­ros művelődési házában a já­rási módszertani munkáról, s községek művelődési házaival való kapcsolatokról, a propa­gandáról, a szakmai tovább­képzésekről sem. S e koránt sem kimerítő ismertető után érdemes még megemlíteni azt is, hogy a tavalyinál sokré­tűbb, gazdagabb programot ugyanannyi pénzből kell meg­valósítaniuk mint amennyivel 1979-ben gazdálkodhattak. De a terv bizonyítja, hogy a pénzzel való takarékoskodás nem jelenti egyben a munká­val, az ötletekkel való takaré­koskodást is. is, elmondta, hogy a testület nem gödöllői sajátosság, az ország valamennyi művelődé­si házában hasonlót szervez­nek a hivatásos vezetés tá­mogatására, ellenőrzésére. De fogalmazzunk pontosabban, mi a jogköre a vezetőségnek? — Javaslattevő, véleménye­ző, egyetértési és ellenőrzési joga van. S hogy mit takar­nak ezek a kifejezések? Egy­szerűen azt, hogy a közműve­lődésben gyarapítani kell a kapcsolatokat az üzemekkel, az iskolákkal, az intézmények­kel. a társadalmi szervezetek­kel. Egy mondatban: a de­mokratizmus erősítése a cél. Nem mintha eddig tudato­san csorbították volna bár­mely réteg művelődési jogát, erről szó sincs, legfeljebb az eltérő adottságok, a különbö­ző esélyek, a netán rosszul megválasztott módszerek tűnhettek így a szemünkbe. Amiért a társadalmi vezető­ségek megalakítását elhatá­rozták az. hogy az irányító szervek és maguk a népmű­velők is észrevették: akara­tuk ellenére, a sajátos közmű­velődési adottságok következ­tében belterjesség uralkodik el a széles kultúra e berkei­ben. Összeszűkül a művelődé­si házak közönségének köre. s bár eddig is volt aktívaháló­zat, a kapcsolatok egysíkúak- ká lesznek. Művészek is helyet kaptak Nem mindenütt egyformán természetesen, de érzékelhe­tően. A társadalmi vezetőség­től éppen ennek ellensúlyozá­sát remélik. S ha arra gon­dolunk, hogy városunkban ha­marosan palotája nyílik a kultúrának, nem is látszik rossz ötletnek e széles rétegek­ből verbuválódott társadalmi szerv, amelynek összetétele tükrözi a város és a járás társadalmát. A tagok megválasztásakor olyan embereket kerestek, akik még nincsenek túlter­helve megbízatásokkal, így elég idejük lesz erre a mun­kára. A testületben ott van­nak a város és a járás párt- és tanácsi szerveinek képvi­selői, a KISZ-esek, a közmű­velődési szakemberek, a leg­Tavaly, az év végén alakult meg a városi-járási Petőfi Művelődési Ház társadalmi vezetősége. A közművelődés­ben jártasak sem biztos, hogy tudják, mire szolgál ez az új intézmény, milyen feladatai vannak, miért kellett a köz- művelődésben oly gyakori bi­zottságok — a városi és a községi, a szövetkezeti és üze­mi, a KISZ-es és egyéb köz- művelődési bizottságok mellé — ezt a testületet is meg­szervezni. Eltérő adottságok Félreértés ne essék, a kér­désben nem bujkál sem ké­telkedés, sem rosszmájúság, hiszen korai lenne bármilyen hangnemben is nyilatkozni a társadalmi vezetőségről. Mun­káját csak később értékelhet­jük felelősen, s most, a célok ismeretében legfeljebb csak tájékozódhatunk. Ezért kértük meg Kecskés Józsefet, a ház igazgatóját, hogy beszéljen a megalakulás körülményeiről, a feladatok­ról. Az igazgató, aki egyben a társadalmi vezetőség titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents