Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
Him ~A_ CEGLÉDI JAPAS ÉS CEGLE^ArQS Á PEST NEGYEI HIRL& KÜLÖNKIADÁSA sz XXIV. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1980. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP Az egészséget élteti Elismerés társadalmi aktíváknak Nagyobb megbecsülést éidemelnek Változó életmódunk következménye a kisebb fizikai megterhelés, a kevesebb mozgás, a jelentősebb testi erőfeszítés hiánya. Ugyanakkor a szabad idő több mint régebben, ám ennek felhasználása még sokaknál gyakran célszerűtlen. A szervezet frissen tartásában, az egészség megőrzésében mind fontosabb szerepet kell szánni a testedzésnek, a sportnak. Részben még hiányoznak a feltételek, részben az érdeklődés lanyha, ám mégis van előrehaladás 1973 óta, amikor a testnevelés és a sport állami irányítás alá került. A járási-városi testnevelési és sportfelügyelőség, amely a községekben, Cegléden és Nagykőrösön fejti ki tevékenységét, a pórt járási végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén számot adott a testnevelés és a sportmozgalom járásbeli helyzetéről, fejlesztési feladatairól. Az erről szóló jelentés az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. március 27-i határozata alapján adott képet a jelenlegi helyzetről. A TSF feladatkörét kis létszámú függetlenített apparátussal látja el, ezért különösen jelentős szerepe van annak az ötven társadalmi aktívának, aki több-kevesebb rendszerességgel bekapcsolódik a munkába. A sportfelügyelőscg mellett nyolc sportágban működik szövetség, ezek közül a legszervezettebb a labdarúgóké és a kézilabdázóké. A területi versenyeket, tömegsport-rendezvényeket, bajnokságokat a szakszövetségek szervezik és irányítják. A társadalmi aktívák száma egyelőre kevesebb a szükségesnél. Az az igazság, hogy az önzetlen segítőtársak, akik munkaidőn túl, gyakran szombatjukat, vasárnapjukat ellenszolgáltatás nélkül áldozzák a sportnak, minden tekintetben nagyobb elismerést érdemelnének. A jövőben meg kell keresni a módját — úgy mint a társadalmi munka más területén már megoldották — a dicséret és a köszönet megfelelő formában való kifejezésének. A községi tanácsok eltérő mértékben támogatják a sportot. Van, ahol már kialakult a helyes megítélés, máshol még nem vált a közigazgatási tevékenység szerves részévé a sport irányítása. Mind a tanácsoknál, mind a sportegyesületekben tervszerűbbé kell tenni a munkát. Nehezítő körülmény, hogy kevés az önzetlenül bekapcsolódó aktíva, és hiányoznak a szakképzett j emberek is. A sportfelügyelőség a KISZ járási bizottságával közösen igyekszik minél több személyt bevonni a sportmozgalomba. Képzési tervet készítettek, amely fokozatosan megvalósul. Ennek részeként az 1977—78-as évadban 35 résztvevővel, a jelenlegi tanévben ugyanilyen létszámmal kihelyezett segédedző tanfolyamot indítottak. Az ifjúsági mozgalommal kialakult jó kapcsolatra vall, hogy sok rendezvényt közösen készítenek elő. Jó lenne, ha a községekben működő KISZ-szervezetek is jobban bekapcsolódnának a mozgósításba egy-egy esemény előtt. Az MHSZ járási szervezete ugyancsak hatékonyan részt vesz az együttműködésben. A járás versenysportjában országos színvonalon áll az abonyi birkózó szakosztály, megyei szintű a kézilabdasport. Országosan ismert a jászkarajenői tollaslabda szakosztály. A járásban — a mo- nori sportfelügyelőséggel közös szervezésben — felnőtt és ifjúsági labdarúgó-bajnokság zajlik. A dabasi, monori, nagykátai járással közös a férfi és a női kézilabda-bajnokság. Rendeznek — fiúknak és lányoknak — serdülő és ifjúsági asztalitenisz-, férfiaknak ifjúsági és felnőtt teke-, minden korosztálynak tollaslabda egyéni bajnokságot. Atlétikában lassú a fejlődés. úszásban Abonyban születtek jelentős eredmények. A torna és a gimnasztika iskolai keretek között mozog. Az utánpótlás nevelésében az iskolák és az egyesületek jobb összhangjára van szükség. Az iskolai sportélet élénkítését szolgálta, hogy a járási hivatal művelődésügyi osztályával közösen bevezették az új rendszerű területi iskoiaibaj- nokságot. Az Edzett ifjúságért mozgalom és a többféle sparta- kiád-verseny a járás tömegsportjának alapja. Amióta ez a mozgalom elterjedt, gyakoribbak és látogatottabbak a rendezvények. A követelményrendszer teljesítői zömmel az iskolások közül kerülnek ki. A spartakiádok iránt kicsi az érdeklődés. A jövőben ezek szervezésére nagyobb gondot kell fordítani, mind több személyt bevonni a sportba. A sport anyagi alapjainak megteremtésében lassú fejlődés ment végbe. A tanácsok pénzét jelentős mértékben kiegészítik az üzemektől, termelőszövetkezetektől folyósított támogatások. Gondot okoz, hogy a jelentkező aktíváknak a sportban kevés a szakmai képzettsége. A felkészült edzők, a sportéletbe bekapcsolódó testnevelőtanárok száma kisebb a kívánatosnál. A testület egyhangúlag elfogadta a 'jelentést és a határozati javaslatot, amely a többi között a társadalmi aktivisták körének szélesítését, végzett munkájuk nagyobb elismerését, a sportmozgalomba minél több személy bevonását teszi szükségessé. Lényeges, hogy az iskolák vezetői hatékonyabb együttműködést építsenek ki sportegyesületekkel, szakosztályokkal. Hasznosak a dolgozó kollektívák munkahelyi sport- rendezvényei, éppen ezért a minőségi sport támogatása mellett a tömegsport elterjesztését kell szorgalmazni. Mint az eddigiekben, szép eredménnyel sikerült új pályákat, sportlétesítményeket — Abonyban, Ceglédbercelen és Csemőben iskolai tornatermeket — építeni, a jövőben is hasonló társadalmi összefogással kell megteremteni a feltételeket a testedzéshez. T. T. Az eredményekhez méltón Munkában, fegyverben heiyiáilva A munkásőr zászlóalj legjobb százada Évekkel ezelőtt a Munkásőrség országos parancsnoka megszemlélte a Mészáros János városi-járási munkásőr- zászlóalj egyik őrző-védő gyakorlatát. A gyakorlat befejezése után megelégedetten nyilatkozott a látottakról a zászióaljparancsnoknak. Az elismerés így hangzott: „Ügy csinálták, akár a hivatásos katonák!” Pedig a munkásőrök közül a legtöbb a tényleges katonaidejét már rég letöltötte. A pártért, a népért vállalt önkéntes, fegyveres munkásőri szolgálatot munkások, parasztok, értelmiségiek, gazdasági és társadalmi vezetők látják el, egyszóval: összetételében a zászlóalj századaiban is felismerhetjük a társadalom teljes keresztmetszetét. Másodszor az elsők A civil életben is helytálló ceglédi munkásőrszázad már 1974-ben végrehajtott egy jelentős fegyvertényt: elnyerte a Zászlóalj legjobb százada címet. A közelmúltban az említett század parancsnoka, Horváth Géza, a Volán 1/11-es Vállalat fődiszpécsere újból átvehette a kitüntető címmel járó zászlót és oklevelet. Hogy jutott el újból erre a szintre a század? Kósa Sándor zászlóalj parancsnok szavai szerint eleget tettek a szocialista versenyben meghatározott feladatoknak. A zászlóalj és századainak élete természetesen elválaszthatatlan egymástól. Az idei rangos elismerés a parancsnoki állomány összhangjának és a munkásőrök áldozatkészségének az eredménye. A kapott parancsokat sikerült gyorsan és maradéktalanul teljesíteni. Komoly politikai előkészítő munkát igényelt például az állomány gyorsabb mozgósíthatósága érdekében kiadott Egy üzem — egy alegység! jelszó. Megvalósítása szinte az egész zászlóalj állományát érintette. A jelszó tartalmát mindenki megértette és elfogadta, s mind eddig: az .alegységgyűlések remélhetően ezután is őszinte, nyílt és demokratikus fórumok maradnak, ahol bárki megteheti észerevételeit, kritikát gyakorolhat. (Akció közben azonban természetesen már kizárólag a kapott parancs a mérvadó!) A ceglédi század, amely egy albertirsai alegységet is magában foglal, a meghatározott kiképzési feladatoknak eleget tett, sőt a zászlóalj bemutató harcgyakoriatának sikeres végrehajtásában is kiemelkedő szerepe volt. Az alegységek és alegységparancsnokok felkészítése megfelelően történt, hibátlanul látták el feladatukat, amelyben a sok évi tapasztalatnak is része volt. (A parancsnoki állomány már 15— 20 éve teljesít szolgálatot, de az utánpótlás is folyamatos, évről évre egyre több fiatal munkásőr végzi el a parancsnokképző iskolát.) Kiváló lövészet Az Egy üzem — egy alegység! jelszó nemcsak a harcíel- adatokra való gyorsabb mozgósítást szolgálja, hanem a vállalatok okosabb munkaerő- gazdáikodását is. A zászlóalj századparancsnokainak jó a kapcsolata a munkahelyek párt- és gazdasági vezetőivel. (Sokan közülük maguk is munkásőrök.) így a kiképzési év elején, a feladattervet megbeszélve, az érintett vezetők nagy előretartással szervezhetnek, s nem éri őket váratlanul a munkásőrök távolléte. A termelőszövetkezetekben vagy állami . gazdaságokban dolgozó munkásőröket a mezőgazdasági idénymunkákat figyelembe véve kérik ki. S hogy a szolgálat miatt se az ipari, se a mezőgazdasági dolgozók ne essenek ki a termelésből sokáig: tavaly tavasszal a most kitüntetett század a lövészet végrehajtása során — kísérletképpen — különböző időpontokban vonult ki a lő- gyakorlatra. Az új módszer bevált, s jól elősegítette a szakaszparancsnokok nagyobb önállóságát. Ősszel már t zászlóalj is hasonlóképpen hajtotta végre a lövészetet, s míg összességében 1979 tavaszán csak „jo”, ősszel már „kiváló” eredményt ért el a zászlóalj. . Fiatalok és idősek Harcfeladataik mellett munkahelyükön is helytállnak a munkásőrök. Mint szocialista brigádtagok, részt vesznek vállalataik kommunista műszakjain, s ezen felül 1977— 78-ban a zászlóalj alaposan kivette a részét a kistarcsai kórház építéséből, a ceglédi század pedig a Lövész utcai bölcsőde munkálatainál segédkezett. A sok áldozatot követelő, nehéz, de sokoldalú munkásőri szolgálat egyaránt vonzza a fiatalokat és idősebbeket. A két legidősebb ceglédi munkásőr: Kiss József, a MÄV; és Donner Géza, a Kossuth Tsz nyugdíjasa még ma is aktívan részt vesz a kiképzéseken. A városbeli vállalatok és üzemek ifjúgárda-munkásőr szakaszai a ceglédi zászlóalj egyik lehetséges utánpótlási bázisát jelenthetik. Nemrégiben az első ceglédi női munkásőrök is letették az esküt. ' A kitüntetett ceglédi században és a zászlóalj többi századában szolgálatot teljesítők pedig a jövőben is naponta vizsgáznak majd munkahelyükön, magánéletükben, s a fegyveres szolgálat során, úgy, mint eddig: eredményeikhez méltóan. Vagyis: kiválóan. V. I. Módosítsák a menetrendet Régóta kérjük a Volán 20-as Vállalat ceglédi önálló főnökségétől, hogy a Csemőből Ceglédre járó dolgozók igényeit jobban vegye figyelembe. A buszjárat csak a Mizsei úthoz közel lakók számára alkalmas. Reggel '4óra 40 perckor és 5 óra 05 perékor van a csemöi tanáosháznál az autóbusz, illetve van még egy járat, amely 5 óra 40 perckor indul a ceglédi Szabadság térre. De mi, akik a Csemöi, illetve a Vett út mellett lakunk, hogyan járjunk dolgozni? Négy-öt kilométert kell kerékpározni vagy gyalogolni a Tenyéren domborodó vízhólyagok ]VI űsaerész ismerősöm mész. [ trónörökös magárkezáik, a sziről iinfegßit. Rég nem j gorák bekölitözhesseaeus láttuk egymást. Kezet fogunk, erőteljesen, emberesem, mint máskor. Felszisszen. Elnézést kérek tőile, rácsodálkozom, mi lelte. Magyarázza: sógora építkezik, segít az egész csalód, hogy mire a Ropogósra sültek a kenyerek A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat 1-es számú, ceglédi, Kossuth Ferenc utcai részlegében havonta több mint 1100 mázsa kenyeret sütnek. Dezsőfi Gyula — a képen — a ropogósra sült kenyereket szedi ki a kemencéből. Apáti-Tótb Sándor íelvételo só- há zuikiba. Egyelőre albérletben laknak. Hiába no, nem szokott a keze a mészhez. tágiához. De a sógomék háza tiptop lesz. Fűteni a pincéből fogják, az egyik szoba térelválasztója harmonika szerűen széthúzható és akkor kát helyiség lesz belőle. A vándorol,tatható világítótest útját, szerelési módját együtt ter- vezfcéik. Az épületben jut hely bamkácsműhelynielk, a padlásteret pedig idővel a gyerekek birtokolhatják, az is szobává alakítható. — Kölcsönkenyér visszajár — mondja a férfi — amikor nekem volt szükségem a segítségre, Sándor jött, még a brigádját is mozgósította. Jól megvagyunk együtt, összetart a család ★ IT arolyi lakótelep, Cegléd. A lakás ajtaján, a ku- kueska szem alatt egy cédula: „A gázóra állása 4624. Lali a hobbitelken, srácok a nagymamánál. A gyárban vagyok, Karola, ha este visz- szajössz, hozz piros hímzőfonalat.” Tulajdonképpen szabad szombat van. Aki a cédulát irta, társadalmi munkát vállalt. azért nincsen otthon. A brigád egy óvodának segít. függönyt varrnak, térítőt szegnek és babaruhát készítenek. hulladék anyagokból. ★ J okora vízhólyagok domborodnék a titkárnő tenyerén. A bevásárlószatyrot épp ezért karjára akasztva viszi. Társadalmi munkában takarítottak az óvóidéban, úgy belemalegiedtak, hogy nem volt idő jújgatni. Mind-eniki tette a dolgát, így hát ő is. Patyolaittiszta lett minden, ragyognak az ajtók, ablakok, a szőnyeget mintha kicserélték volna. — Említette valaki, hogy ecetes-vizes kefével még" rá- simíthattunk ved,na, de már az ecet hallatán is borzong- tunk. Nem úszta mag senki tenyérdudor nélkül. De igen szép lett az óvoda — bizonygatta. s indult haza. Ott is kellene egyet-mást csinálni. ★ "É1 vernie összesítés készül, hány ezer óra társadalmi munkát végeznek a város lakói, a városért. Általában súlyos szép adat kerekedik ki. Kérdeztem a műszerészt, jegy- zi_e valahol, hány óra hosz- szat segített a sógorának. Mosolyog, visszakérdez: azt meg minek? A varrónő lelkesen meséli, milyen hangulatos lett a függöny a fodorral és milyen nehéz volt babaruhát varrni. Az ilyesmitől igazán elszokott rég a keze. A titkárnő hétfőn már az írógép billentyűit ütögeti sebesen, már könnyedén hajlítja ujjait. Órájára pillant. Tíz múlt, az oviban most osztják a tízórait. Csak az a hebrencs Gyöngyvér le ne ejtse a vajas kenyeret a szép tiszta szőnyegre! Eszes Katalin megállóig, s így már fél négykor fel kell kelnünk, hogy elérjük a járművet. Nyáron még csak elviselhető, hogy biciklin járjunk munkába, de télen ez nem megoldás. Ilyen időjárásban, csúszós, jeges úton kinek van kedve tíztizenöt kilométert kerékpározni műszakkezdés előtt? Az a kérésünk, hogy a Volán Vállalat indítson kora reggel egy jártaot a csemöi Vett úton is. Az is megoldás lehetne, ha hajnalban az egyik Mizsei úti járatot a Vett úton szállítaná az utasokat a városba. így mi, akik messze lakunk a község központjától, időben és kényelmesen beérnénk a munkahelyünkre. Gondjaink vannak a hazautazással is. Ceglédről 17 óra 15 perckor indul Csemőbe a járat. Igen ám, de a csemöi tanácsházától 17 óra 40 perckor megy a busz a Vett úton. Ha ez bevárná a továbbutazókat, egy átszállással megoldódna a probléma. Egyébként ugyanez a helyzet a Ceglédről 13 óra 15 perckor induló és a csemöi tanácstól 13 óra 40 perckor továbbmenő járatnál is. Szeretnénk, ha a Volán Vállalatnál a menetrendkészítéskor figyelembe vennék a mi kérésünket is. A Vett úton lakók nevében: Hernáczki Ferenc gépkocsivezető Csemő A Táncsics iskolában Zenei első osztály Hang, hallás, rltmusérzék Zenei képességvizsgálatot tartanak Cegléden, a Táncsics Mihály Általános Iskolában február 18-án, 19-én és 20-án délután 14—17 óráig azoknak a gyermekeknek, akiket szüleik zenei tagozatú első osztályba szeretnének beíratná, a szeptemberben kezdődő új tanévre. A próbára azokat a gyerekeket várják, akik 1973. szeptember 1. és 1974. augusztus 31. között születtek. A szép énekhang, a biztos zenei hallás és a jó ritmusérzék a vizsgálat tárgya. A Táncsics iskola szeptemberben 30 személyes, elsős zenei osztályt indít megint. A jelentkezők közül a legjobbakat tudják felvenni. Az iskola részletes felvilágosítást ad a helyszínen az érdeklődő szülőknek.
