Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

wwni W Kmnap 1980. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP fgy nap az ATI tanpályáján Csúszkálunk, csúszkálunk... . egy-két autót összetö­rünk, reccs! Sajnos, nemcsak csak egyet-kettőt: az Állami Biztosító szakemberei a meg­mondhatói, hogy egy-egy csú- szósabb nap után — márpe­dig ilyenben most bőven volt részünk — százával jelentkez­nek a kárfelvételi helyeken az összevissza gyűrt, lapított roncsolt autók, illetve gaz­dáik. Megcsúsztam, mondja ilyen­kor mentegetőzve az autós, ezen az átkozott havon (jé­gen, latyakon), nem fogott a fék. Ezzel a kijelentéssel nagyjából fel is menti magát. Hát tényleg, szegény nem is tehet róla, gondolják sokan. Mindez természetesen nem ■igaz! Igenis meg lehet tanul­ni, hogy a megfarolás után vészesen közeledő árok helyett mégis az,úton maradjon áko­csi, hogy akkor is ki lehet kerülni a hirtelen elénk ke­rült: autót, vagy embert, ha' á padlóig nyomott fékpedál sem csökkenti a gépkocsi se­bességét. Csak éppen le kell számolnunk azzal az önelé­gült tévhittel, hogy . tudunk vezetni, mag kell ismerked­nünk a stabilitás elvesztésé­nek fizikai okaival, az elhá­kedvéért. Igaz, hogy az ablak­mosóval sikeresen szembe- spriccelem a még a kocsi mellett álló Hajmási Bélát is, de a lényeg a jószándék. Ta­nár úr én készültem.., Hirtelen mozdulat Fenn a pályán egy Zsiguli fairol-csúszkál-pörög, s öt cen­timéi többet aligha megy egye­nesen. A volánnál dr. Dobra- nay Pál vegyészmérnök, mel­lette az oktató, Klein Imre. — Ahhoz, hogy a megcsú­szott autóval tudjunk mit kezdeni, először meg kell -ta­nulnunk, hogyan kell azt megcsúsztatni — mondja Klein Imre. — Egy jelenséget csak akkor tudunk megszüntetni, ha tökéletesen ismerjük kelet­kezésének okait is. A csú­szásról például tudni keli, hogy a háttérben mindig egy hirtelen mozdulat húzódik meg: vagy a gázzal, vagy a kormánnyal, vagy — az ese­tek többségében — a fékkel bántunk a megengedettnél erőteljesebbem. A Zsiga hátsó ülésén talán még jobban érzékelhető, hogy a hirtelen gázadásra, s a bal­ra mozdított kormányra ho­Erre áll a kerék, arra megy az autó... Mindez persze nem olyan nagy baj, ha az ATI tanpályája a helyszín. Országúton viszont már komoly gondot okozhat... rítás módszereivel, s végül gyakorolni, gyakorolni, gyako­rolni .. „ Vizsgadrukk Igaz, erre ma még nincs túl sok szervezett lehetőség az országban. Az Autóközle­kedési Tanintézet Budapesti és Pest megyei Iskolájának Bécsi úti oktatóbázisán talál ■ ható az első olyan tanpálya, ahol mesterséges körűimé • nyék között, biztonságosan sajátíthatók el a rakoncátlan- kodó autó megszelídítésének fortélyai. — Aki megszerezte a jogo­sítványát, s csúcsforgalomban kétszer átjutott valamelyik pesti hídon, már azt hiszi, tud vezetni — mondja Haj­mási Béla, a Bécsi úti iskola vezetője. — Ha aztán egy ki­csit jeges az út, már nem tud elindulni, csak pörgeti a ke­reket, nyúzza a motort, ha meg veszélyhelyzetbe kerül, a lehető legrosszabb megoldást választva beletapos a fékbe és nyomja, nyomja — az autó meg közben jobbra-balra vá­gódik, amerre csak akar. Ugyanakkor tavaly egész évben összesen 120 jogosít­vánnyal rendelkező magán­autós jelentkezett a csúszós pályán történő oktatásra. Miéri? Talán szégyellik a -ta­nulást, talán a kritikától tar­tanak. Mi tagadás, bennem is van egy kis feszültség, mikor az épület előtt álló autóhoz in­dulunk. Pedig nem is egyórás oktatás következik, mindösz- sze a néhány száz méterre levő pályáig megyünk — egy pillanatra mégis beugrik em­lékezetembe a jó néhány év­vel ezelőtti vizsga képe. Gon­dolatban összefoglalom, ho­gyan kell indítani (nincs húsz perce, hogy kiszálltam a ko­csiból!), s nagy iigybuzgaiom- mal még a szélvédőt is le­tisztítom a tíz másodperces út gyan kezd jobbra csúszni a kocsi hátulja. Már kereszt.be fordultunk, s egyre csúszunk a szemközti hófal felé, de dr. Dobronay Pál ekkor — mind kevesebb oktatói segédlettel — egy ügyes kormánymozdu­lattal és finoman adagolt gáz­zal megfogja az autót, s az ismét a képzeletbeli út ten­gelyével párhuzamosan halad. De jó lett volna ezt koráb­ban tudni! A vegyészmérnök ugyanis az idelátogató autó­sok azon csoportjába tarto­zik, akik saját kárukon tanul­va szánták rá magukat a gyakorlásra: — Néhány héttel ezelőtt, egy álló buszt akartam kike­rülni, s valószínűleg a hirte­len gyorsítástól a Skoda tel­jesen kifarolt, kormányozha- tatlaruná vált. Totállcáros lett. Hát igen. Ha -az ember elő­ször érzi, hogy az autó nem arra megy, amerre a kormány állása szerint mennie kellene, hajlamos pánikba esni, s azt se tudja mihez kapjon. Ezért aztán a kétórás oktatás első felét kitevő elméleti részben Klein Imre mindenekelőtt azt igyekszik tanulói emlékezeté­be vésni: a csúszást ki lehet védeni, csak megijedni nem szabad! A fizikai, alápokan megis­mertető elméleti óra során — mivel egyedülálló módon ez is egyénenként folyik — még konzultációra is lehetőség nyílik. Oláh Lajos tudomá­nyos munkatárs több mint százezer kilométert vezetett eddig, de tavaly december 29- én munkahelyéről, a Buda­pesti Műszaki Egyetemről ha­zafelé, Százhalombattára tart­va, mégis meg csúszó tt: Aki megúszta — A diósdi lejtőhöz érve lassítani akartam és vissza­kapcsoltam. A kocsi fara ki­lengett balra. Megpróbáltam a kormánnyá! korrigálni, de nem sikerüli, s a csúszás jobb­ra folytatódott. Majd megint balra, mind nagyobb lengé­sekkel, s végül teljesen, meg­fordulva, hátrafelé becsúsz­tam egy útkereszteződésbe. Szerencsére, nem jött szembe semmi... Klein Imre hamar elkészül a diagnózissal: a csúszás oka a visszakapcsolás volt, melyet nyilván nem eléggé finoman hajtott végre Oláh Lajos. Ez pedig majdnem egyenértékű a durva fékezéssel — ami síkos úton mindig csúszással jár együtt. A kormánykerékkel végrehajtott korrigálása mű­velet nyilván helyes volt — azért nem vágódott egyből, az árokba az autó. De valami hiányzott: egy pici gáz, ami a csúszásirányba (!) végrehaj­tott kormánymozdulattal együtt kihozhatta volna a ko­csit a lengésiből. A meleg tanterem után is­mét a tanpálya következik: most százhalombattai ismerő­sünk próbálja ki aiz elmélet­ben hallottakat, a gyakorlat­ban — s alaposan meg is iz­zadj közben: megcsúsztatni az autót, majd ismét stabil hely­zetbe hozni, újra megcsúsz­tatni — egy órán keresztül. Talán ők... Még két tanulója volt az­nap Klein Imrének: mindket­ten az autósoknak ahhoz a fiatalabb évjáratához tartoz­tak, akik már a benzingőzzel fertőzött világban nőttek fel: kedvelik az autósportot (leg­alábbis nézni), böngészni az autós újságokat, s egy-egy el­hagyott útszakaszon ki is pró­bálják, hogy csúszik az autó. Bártfai Tamás üzletkötő pél­dául kifejezetten élvezettel idomítgaitta a Zsigát — Nagyon jó volt az okta­tás, bár nekem kicsit soknak tűnt az elmélet Igaz, én min­den ezzel kapcsolatos dolgot elolvasok, például legutóbb az Autósélet vezetéstechnikai so­rozatát is, s így ezzel már nagyjából tisztában voltam. Amikor Klein Imrétől el­búcsúzva hazafelé autóztam a délutáni csúcsforgalomban, a jobbra-balra csúszkáló kicsik láttán, az volt az benyomá­som, hogy nem sokan mond­hatnák ei ugyanezt magukról. Sem. elméletben, sem gyakor­latban. W. B. A vásárlók védelmében... A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a fogyasztók érdekében szigorúan ellenőrzi a minőséget. Az elmúlt évben mintegy ötezerszáz termék és előminta minőségét vizsgálták meg, ennek hetvennégy százaléka felelt meg a követelmé­nyeknek, tizenhárom százalékot pedig a forgalombahozatalra alkalmatlannak minősítettek. Budapesten és vidéken mint­egy ezerhatszáz üzletben az áru minősége mellett a helyes tárolást és kezelést is ellenőrizték. Az intézet másik fontos feladata a vásárlói reklamációk szakvélemenyezése. Az elmúlt évben itintegy harminc-ötezer vásárlói kifogást vizsgáltak meg. A vegyipari osztályon szappant reszelnek, mosóport olda­nak, különféle kemikátumokat adagolnak... így ellenőrzik a háztartási és kozmetikai szerek küllemét, hatásfokát, tartós­ságát — egyszóval a minőségét. Holnaptól: Bulgária Idegenforgalom és gasztronómia Nemzetközi idegenforgalmi és gasztronómiai hetek kez­dődnek holnap a Flórián üz­letközpontban, öt szocialista ország hazánkban működő idegenforgalmi képviseletei­nek, valamint a MÜOSZ ide­genforgalmi és gasztronómiai szakosztályának rendezésében. A rendezvénysorozat célja, hogy még jobban megismer­tessék az utazás iránt érdek­lődőket Bulgáriába, Jugoszlá­via, Lengyelország, az NDK es a Szovjetunió legszebb tá­jaival, hegyvidéki és tenger­parti üdülőivel és történelmi múltú városaival. Országon­ként külön fotókiállítás ad ízelítőt a látványosságokból. Ugyanakkor a Flórián üzlet­központ éttermében — heten­ként váltakozva — sorra be­mutatják az egyes országok ételkülönlegességeit. A spe­cialitásokat vendégszakácsok készítik majd el. Holnaptól Bulgária mutat­kozik be, április 20-án vasár­nap pedig nemzetközi gasztro­nómiai találkozóra kerül sor. A tervek szerint a jövő év­től rendszeresen szerveznek idegenforgalmi és gasztronó­A legkülönfélébb vizsgálatoknak vetik alá a forgalomba miai heteket, amelyek kibő- kerülő élelmiszereket. Képünkön: befőttek minőségi ellenőrié- vülnek a résztvevő országok se a KERMI laboratóriumában. 1 áruit kínáló vásárral is. A stég helyett betörni jártak Horogra akadt horgászok Riasztócsengő berregése ver­te fel 1978. augusztus 10-ón éjjel 2 órakor Budapesten, a XI. kerületi, Bocskai cukrászda környékét. A szomszédos há­zak álmukból ébredt lakói ér­tesítették a rendőrséget, s az URH-s kocsi hamarosan a presszónál fékezett. Néhány perc múlva, mikor a rendőrök nyomozclkutyával ipar éppen behatolni készültek a korom­sötét Bocskaiba, váratlanul, a hátsó kijáratnál megjelent egy fiatal, nyurga férfi, a betörő. A hívatlan éjszakai látogató — mint a vizsgálat során gyorsain idekerült — meglehe­tősen ritka foglalkozású sze­mély, egy börtönből szabadság­ra hazaengedett rab volt. Bohó Bélát, a 19 éves tettest ugyanis 1977-ben lőfegyverrel való visszaélésért és hamis kulccsal elkövetett lópásért kétévi szabadságvesztésre ítél­ték. Űjabb lebukása azonban több lett, mint egyszerű visz- szaesés, a cukrászdái betörés nyomán a fiatalember koráb­ban homályban maradt, egész sor bűncselekménye leleple­ződött. Kiderült, hogy 1977 nyarán a ráckevei járásban történt betöréssorozat egyik el­követője is az érdi Bohó Béla volt. Tyúklopásokkal kezdődött Hamarosan társa is rendőr­kézre került. A kollégát Bohó Sándornak hívták, s benne 38 éves nagybátyját tisztelte a Bocskai fosztogatója. A nagy­bácsi ez idő tájt egy másik bűncselekmény miatt ugyan­csak börtönbüntetését töltötte. Az öreg Bohó ugyanis szen­vedélyes horgász és megrögzött orvvadász volt, aki egy alka­Egy tsz tisztviselőjének ha- Munkaügyi viták vi negyvenöt munkaegység volt a díjazása. Később ezt havi 2800 forintban állapítot­ták meg. Az illető a fizetést kevesellte és pert indított a munkaügyi bíróságon, 3200 fo­rintra való felemeléséért. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek, különös tekintet­tel arra, hogy a tisztviselő húszéves tagsággal rendelke­zett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerő­re emelkedett ítéletet hatá­lyom kívül helyezte és a ke­resetet elutasította. Kérelme alaptalan volt A döntés indoklása szerint nincs olyan jogszabály, amely a munkaegységről" a készpénz­díjazásra való áttérést tiltaná vagy előírná, hogy ilyen eset­ben a fizetést nem lehet ke­vesebben megállapítani, mint az utolsó munkaegység sze­rinti díjazáskor kapott része­sedés volt. A munkaegység mértéke ugyanis a gazdasági eredménytől függ. Ebben az esetben nincs szó a munka­bér egyoldalú csökkentéséről, hanem a díjazási forma meg­változásáról. A tisztviselő nem is ezt sérelmezi, hanem a besorolást méltánytalanul ala­csonynak tartja. Ebben a vo­natkozásban azonban a bíró­ság hatásköre korlátozott. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis nem lehet bírósághoz fordulni,, ha a határozat a munkadíjat a tag munkaköré­re irányadó kategóriához tar­tozó bértétel alsó-felső határa között állapította meg, s egy­oldalú megállapodás módosí­tásáról nincs szó. — A járásbíróság hatásköre tehát csak árra terjedhet ki, hogy a ' tisztviselő fizetése a munkakörére irányadó bérté­tel alsó határát eléri-e vagy sem — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság. — Amennyiben eléri, sőt, mint ebben az esetben, háromszáz forinttal meg is haladja, a fizetés fel­emelésére irányuló kérelem alaptalan. lommal tettenéréskor kilőtte 1 lattá, nem akart hinni unoka- a mezőőr szemét. öccsének, s előbb megmotozta Az újabb nyomozás 19761 a fiút, majd csupasz kézzel nyaráig pergette vissza az ese- I felforgatott mindent, de hiába, mányeket. Akkoriban Bohó J Végül távozásuk előtt a fiata- Béla gyakran látogatta meg ; labbik Bohó a falon talált por­Dunaharasztin élő nagybáty­ját, akivel együtt mentek le a Dunára horgászni. Ilyenkor többször is szóba került hogy Bohó . Sándoréinál ; kevés a pénz. hiszen a férfi két gyere­két és beteges feleségét is el­tartja. Ezért a két rokon el­határozta. hogy baromfit fog­nak lopni, s ezzel nagyrészt megoldják a család élelmezé­sét. sőt a levágott állatokból még értékesítenek is. S való­ban. a következő hónapokban (1976 júniusától decemberéig) vadásztarisznyában, zsákban, plédbe csavarva éjszakánként több dunaharaszti ház barom- fióliából 53 tyúikot, libát és ka­csát vittek el, összesen 8400 fo­rint értékben. Pezsgő és konyak Fél év után azonban a tol­vajok megállapították, a ba­romfiból nem lehet meggazda­godni. ezért úgy döntöttek. 1977-ben nagyobb vállalkozá­sokba, üzleti betörésekbe kez­denék. Bohó Béla ekkor szer­zett egy bőrkesztyűt és egy fe- szítővasat. s otthonról éjsza­kánként azzal az ürüggyel tá­vozták. hogy horgászni men­nek. Az előre kiszemelt üzle­tekhez többnyire motorkerék­páron érkeztek, s az állandó munkamegosztás szerint, míg a nagybácsi figyelt, az unoka­öcs behatolt a helyiségbe. , Nyolc nap alatt nyolc üz­letet — öt élelmiszer-, két ital- és egy húsboltot — tört fel Dunaharasztin 1977 májusában a két Bohó. A kirakatok be- zúzása, a redőnyzárak felfeszí­tése után azonban többnyire csák pár száz forint váltópénzt találtak a kasszában. A Kun- fy Zsigmomd utcai üzletből ugyan 400 borítékos sorsjegyet is elvittek, de később ezt jobb­nak látták megsemmisíteni. Bohóék egyébként, ahol csak tehették, egy-egy üveg pezsgőit és konyakot is szereztek, s ezzel ünnepelték meg az ak­ciót, de végeredményben a boltokban is csalódtak. Ekkor elhatározták, hogy olyan helyeken (benzinkutak­nál. vendéglőkben, presszók­ban) is próbálkozni fognak, ahol esténként a személyzet már nem tudja postára adni a bevételt. Ebben a szériában először Dunaharaszti olajkút- ia került sorra, de a felfeszí­tett irodahelyiségben egyetlen fillér sem volt. Mikor a kint őrködő nagybácsi ezt meghal­oltó készülékkel beporozott mindent, nehogy másnap a rendőrök ujjlenyomatot talál­janak. A páncélszekrény Később a Dunáharasztiban egyre sűrűbbé váló igazoltatá­sok miatt Bohóék felhagytak a helybeli betörésekkel, s a szomszédos községekben foly­tatták a bűncselekinénysöro- zatot. Taksonyban a Lenin úti önkiszolgáló boltot, és egy büfét fosztottak ki, s összesen 5100 forintot vittek el, majd 1977. július 17-én az alsóné- medi benzinkút következett. Ezen az ÁFOR-állomason ta­lálták a legnagyobb zsákmány­ra. itt 10 ezer 600 forint volt egy asztalon hagyott yaskazet- tában. Néhány nap múlva visszatértek a faluba, s ekkor a Betyár Csárdába és a Gül- baha presszóba hatoltak be. de mindössze 1100 forintot, egy üveg Ararát konyakot, két ki­ló Omnia kávét és egy korsó- nyi aprópénzt találtak. Ezekben a hetekben éjsza­kánként újabb és újabb fal­vakban tűnitek fel. Ócsán a ru- haboltból pulóvereken és eser­nyőn kívül 3600 forintot hoztak el. ugyanannyit, mint Dobá­son egy bazáráru-pavilonból. Jártak Tasson, éjszakai tolvaj­ként az önkiszlgáló boltban, a hentesüzletben és egy büfében is. Az utolsó nagy vállalkozá­sukat Dömsödön hajtották végre. Itt a benzinkút pán-t célszékrényét akarták elvinni, csakhogy az ajtót nem tudták a vaskaszni előtt kinyitni. Vé­teli! az ablakon lökték ki a monstrumot, de a hatalmas csörömpölésre a közeli házban felriadt és kabálni kezdett eav asszony. A két Bohó végül kénytelen volt egy kukorica- táblán keresztül elmenekülni, pedig a páncélszekrényben 20 ezer forint volt. . Az összesein 30 lopásból és betörésből álló sorozatnak csak az vetett véget, hogy Bohó Bé­la megkezdte korábbi bűn- cselekményeiért kiszabott bör­tön-büntetése letöltését. A bű­nöző életmódra berendezkedett vádlottakat, akik hosszú hóna­pokon keresztül fosztogatták és rongálták döntő részt a tár­sadalmi tulajdont, újabb 4— 4 évi szabadságvesztésre ítélte a Ráckevei Járásbíróságon, nem jogerősen, dr. Szántó Szil­via tanácsa. Babus Endre

Next

/
Thumbnails
Contents