Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. FEBRUAR io., VASÄRNAP Fejlődést szolgáló elemzések (Folytatás az 1. oldalról) tisztségviselő párttag rendelkezik valamilyen politikai képzettséggel, s a tagság 90 százaléka most is részt vesz ilyen jellegű oktatásban. A vállalat dolgozóinak majdnem 40 százaléka politikai középiskolát végzett. A Bugyin tartott küldöttértekezlet elnöksége (balról jobbra): Komáromi János, Macse-k Lajos, a Tessedik Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Hidegföldi Imre és Adori Károly. A Pest vidéki Gépgyár kommunistáinak küldöttértekezletén Szatmári Lajos, a pártbizottság titkára ismertette a beszámolót. A beszámoló elemezte i szervezettség és a munkafegyelem további javításával, s kedvezőtlenül változó külgazdasági körülmények hatásával járó feladatokat is, amelyekről már az alapszervezeti taggyűlések alkalmával is többször esett szó. A beszámoló, illetve az MSZMP XII. kongresszusának irányelveivel kapcsolatos vitában kért szót Jónás Zoltán, a járási pártbizottság titkára. Elismeréssel állapította meg, hogy a Pestvidéki Gépgyár tavaly a korábbi éveknél eredményesebben dolgozott. A vitában a hozzászólók a többi között a köz gondolkodás, a közélet tisztaságának kérdéseiről, a vállalat munkájáról mondták el véleményüket, Az üzemért érzett felelősség derült ki azoknak a felszólalóknak a véleményéből is, akik a kollektívára váró feladatokról, szűkebb közösségünk dolgairól ejtettek szót. A termelési kérdések mellett nem kerülte el figyelmüket az eredményes munka szellemi jeltétele, a dolgozók politikai, szakmai művelődése sem. A pártértekezlet résztvevői teljes önállóságot kaptak: elszámolni csak a nyereséggel kellett Újra együtt a fala íme ennyi a Dózsa Tsz 365 napos legújabbkori sűrített történetéből. A falu, amelyben 1973-ban még három tsz osztozott a földeken és az embereken alaposan megváltozott. A maiak nem tesznek különbséget, vajon a Petőfi Tsz az Aranykalász, vagy a Dózsa szövetkezeté-e a hó fehér takaróját levető vetés. A 3 és fél ezer dolgozó érdekei ugyanazok, s ez idő tájt senki sem kételkedik, érdemes volt a kisebb közösségeknek egy nagyobb kollektívává olvadniok. Az újonnan egyesült tsz-ek sorsához hozzátartozik a név- változtatás. Sajnos gyakran kísért a -mente, -völgye, -táj sematikus szókapcsolata. A dömsödiek talán ezért, talán masért, a szépen hangzó Dózsa mellett maradtak. Egy időben vállalták a hagyományt, s a változást: a mindig módosuló körülményeket. Az új elfogadásához azonban bizalomra van szükség. Gyöngyösi Sándor valamikor 20 hold földet, s egy tanyát hozott a közösbe, most ő mondta ki hetyke, tréfás szemérmességgel, a jövőt említvén, s a mostani vezetői: felelős tevékenységére utalva: — Ük tudják — közben cinkosan hunyorított. S így is hiszi. A tavalyi sikereknél nem kell különb bizonyíték. Valkó Béla Egy szó mint száz, az egyesült termelőszövetkezet tagságának egyetlen esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy bebizonyítsa; „epes önerőből jelentősen gyarapítani meglevő vagyonúi. A beszámolóból: 1979-ben 742 millió forint volt a termelési érték, míg a szövetkezeti tiszta eredmény 110 millió forintra rúgott. Ez azt jelenti, egyötöddel több haszonra tettek szert, mint 1978-ban, amikor még külön-külön gazdálkodtak. Alig lehet eltúlozni ennek a fejlődésnek a jelentőségét, hiszen ez éppen olyan időszakban következett be, amikor a megye közös gazdaságainak nagyobbik felében csökkent a nyereség. Msgfcpsíé? csatlük nélkül — A számok bennünket is megleptek — mondta Sáfrán István. — Magunk sem számítottunk ilyen sikert e. De csoda mégsem történt. Az emberek az egyesülés megszavazása után ugyanis minden energiájukat a tényleges munkára fordíthatták. Hamar kiderült az is. mindenkinek biztos helye van a megnagyobbodott tsz- ben .aki elhatározta, tisztességgel dolgozik. A gyakorlat bizonyította be. nem lehet szerepe annak a szempontnak, a Dózsának vagy a Dur.atájnak volt-e valaki tagja? Az. eredményeket természetesen az új vezetési módszerek, a korszerűbb iránvítás határozta meg. Megszűnt a területi elv, kihalt a mindennel foglalkozó vezető típusa. A főágazatok, ágazatok Színvonalas beszámolók, tartalmas viták Az üzemi és községi pártértekezletek tapasztalatai A párt Xíi. kongresszusára ké^zeüeyLf’en a lezárult a politikai és szervező munka egyik fontos szakasza: befejeződtek az üzemi, községi pártértekezletek. Február 2-től 9-ig 85 üzemben, illetve községben tanácskoztak az alapszervezetek küldöttei. A munkaidőn kívül megtartott üzemi, községi pártértekezleteken a küldöttek majdnem ezer pártalap- szervezet kommunistáit képviselték. A tanácskozásokon a küldöttek 98 százaléka jelent meg, és 21 százaléka mondott véleményt. A megtartott községi, üzmei pártértekezletek azért is bírtak külön jelentőséggel, mert olyan irányító pártszervek adtak számot a XI. kongresszus óta végzett munkáról, melyeknek meghatározó szerepük van a politika gyakorlati végrehajtásában. A községi, üzemi pártértekezleteken megválasztott párt- bizottságok közvetlen irányítása alá tartozik a megyében dolgozó pártalapszervezetek több mint 60 százaléka, másrészt működési területükön ezek a testületek töltik be a párt vezető szerepéből rájuk háruló feladatokat. Ennek megfelelően nagy felelősséggel, körültekintő, alapos felkészülésről tanúskodva adtak számot az üzemi, községi pártértekez’.e- teken az ötéves munkáról. A beszámolókban részletesen elemezték a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában elért eredményeket. Az üzemi pártértekezleteken mindenekelőtt a termelés, a gazdálkodás hatékonysága kapott hangsúlyt. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár kommunistái számot adtak például a gyártmányösz- szetétel, a termékek korszerűségének kedvező alakulásáról. Jónak értékelték a pártbizottság termelést segítő, ellenőrző munkáját. Fejlődésről adtak számot az alapszervezetek munkáját illetően. Uvnpc'ttri Uaí1 « vállalatnál megindult Lyors.tani Kei» termékszerkezet-váitozás dinamikáját, olyan konvertibilis árualapot teremtve ezzel, amely tőkés piacon jól értékesíthető — határozott a pártértekezlet. Az üzem kommunistáinak e fóruma felhívta a gazdasági és szakszervezeti vezetés figyelmét, hogy tegyen hatékony intézkedéseket a szocialista és rpunkabrigád-vállalások teljesítésének elősegítésére, a szociálpolitikai célok megvalósítása érdekében pedig az eddigieknél jobban vegyék igénybe a társadalmi tevékenységet. A pártélet terén, a pártegység erősítését, a tömegszervezetek pártirányításának fejlesztését, az ott dolgozó kommunisák munkájának javítását, tűzték ki célul. A Dunakeszi Mechanikai Laboratórium pártáribakezletánek beszámolójában hangsúlyosan szerepelt, hogy az üzem szállítja a moszkvai olimpiára a stúdió- és riportermagnetofonokat, valamint a nagy teljesítményű lemezjátszókat. Ez a feladat, valamint a tőkés export fokozása, a hazai igények növekedése a termékszerkezet nagymérvű korszerűsítését követelte meg. Tavaly a gyár termelési feladatának, mintegy 40 százalékát új, a tervidőszakban kifejlesztett termékek képezték. Ugyanakkor a termelés növekedése együtt járt az importanyagok, főként a tőkés import csökkenésével. A tervidőszakban évenként, mintegy 19 millió forintos importanyag megtakarítást értek el a célirányos műszaki fejlesztés, újítások eredményeként. A vállalat többlettermelésének 95 százalékát a termelékenység növekedésből érte el. öt év alatt megduplázódott az üzemben a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek száma. Az üzemi pártértekezletek tapasztalatai egyértelműén bizonyították, hogy a XI. kongresszus óta növekedett a pártbizottságok szerepe a gazdasági munka pártellenőrzésében. Valameny- nyi üzemben értékelték a pártbizottságok az éves vállalati terveket, azok végrehajtásának tapasztalatait. A pártbizottságok észrevétele nem korlátozódott a termelési tervekre, hanem kitért a gazdálkodást befolyásoló részletekre is. Megvalósult a vállalati komplex tervek és az üzemi pártbizottságok által készített cselekvési programok összhangja. Az üzemi pártbizottságok cselekvési programjai megfelelő útmutatást adtak az alapszervezeteknek az operatív segítő munkához. Az üzemi pártértekezleteken szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt kapott a beruházások, az üzemi rekonstrukciók helyzetének, az importanyagok csökkentésére tett intézkedéseknek, termékösszetétel változásának, illetve hatásainak elemzése. Külön részt szenteltek a beszámolókban és a vitákban is a munkaerőhelyzetnek, a szakmunkás-utánpótlás gondjainak, valamint a munkafegyelem alakulásának. Több üzemi pártértekezleten élesen vetődött fel a műszaki előkészítettség hiánya, különös tekintettel a munka- és anyagellátás nehézségeire. Ezek legtöbb esetben a kooperációs fegyelem lazaságából is adódnak. lati érvényesítésében erősödött, a következetesség. Nőtt a vezetők felelőssége, kezdeményezőkészsége és határozottsága. Jelentősen növekedett az üzemekben a pártalapszervé- zetek vezetőségi tagjainak állami és politikai iskolai végzettsége. Eredményes párttagnevelő munkáról adtak számot valamannyi üzemi pártértekezleten. A párttagsági könyvek cseréje óta emelkedtek az újonnan felvételre kerülő párttagokkal szembeni követelmények. Nőtt a párttagság érettsége, politikai aktivitása és elkötelezettsége, erősödött a szervezeti fegyelem. Emelkedett a rendszeresen pártmegbízatással dolgozó kommunisták száma. Erőteljes a fejlődés a szervezeti élet terén: a havonta megtartott párttagyűléseken az alapszervezetek egyre inkább a legfontosabb témákat tűzik napirendre. Az alapszervezetek döntő többsége hatáskörében helyesen foglal állást minden lényeges kérdésben, ami az emberek sorsát érinti, s ugyanakkor egyre inkább hozzáértő, hivatott partnerei a gazdasági vezetésnek. Megfelelő helyet kapott a pártértekezletek beszámolóiban a pártcsoportok munkája: véleményük, munkájuk jelentősen befolyásolja az adott területen a politikai hangulatot, a fegyelmet. Nagy felelősséggel szóltak a beszámolók az üzemi KlSZ-szervezetek munkájáról is. Dicsérték a KISZ termelést segítő tevékenységét, társadalmi munkaakcióik sikerét. Megállapították, hogy fejlődött a KISZ-ben a párttaggá nevelő tevékenység is. Azonban több helyen bírálat tárgyává tették — jogosan —, hogy amikor egy KISZ-fiatalt felvesznek párttagnak, az nem akar a KISZ- ben tovább dolgozni, holott erre az ifjúsági szövetség is igényt tartana. Az üzemi pártértekezletek határozataikban külön felhívják a figyelmet a párt tömegkapcsolatának erősítésére, a politikai munka mozgalmi jellegének és a tömegszervezetek pártirányításának fejlesztésére. A Sasad Tsz pártértekezlete például a propagandamunka színvonalának javítása érdekében határozatba foglalta a káderképzés és a pártoktatás színvonalának, valamint helyi lehetőségeinek jobb kihasználását. Külön tennivalókat jelölt meg a közművelődés fejlesztéséért. Reális képet adtak a községi pártérte- ¥ kezletek beszámolói a pártbizottságok szerteágazó munkájának eredményességéről. öt év alatt a megye községeinek társadalmi, politikai, gazdasági fejlődése igen gyors ütemű volt. A termelőszövetkezetek fejlődése, egyesülése, az ipari létesítmények korszerűsödése, a közigazgatás fejlődése, a hatás- és jogkörök növekedése mind olyan tényezők, amelyre a politikai irányító munkában figyelemmel kellett lenni. Ezeken a tanácskozásokon részletesen elemezték a községben működő gazdasági egységek fejlődését, gondjait. Természetesen számot adtak a település kommunális fejlődéséről, az oktatási intézmények munkájáról és a lakosság közhangulatáról is. Egybehangzóan megállapították, hogy jelentősen fejlődött a tanácsok munkája, erősödött a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A tanácsok testületéi jól hasznosítják a lakossági javaslatokat. Több helyen igen jó fórumként értékelték a falugyűléseket. Valamennyi nagyközség pártértekezletén * megállapították, hogy erősöSzámot adtak a pártértekezleteken a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek helyi megvalósítását szorgalmazó alapszervezeti munkáról. Megállapították, hogy a'párt káderpolitikai elveinek gyakordött a párt szervezeti helyzete, nőtt tagsága, több helyen új pártalapszervezet jött létre. Erősödött a községi pártbizottságok irányító, ellenőrző munkája. Számos javaslat hangzott el az alapszervezetek munkájának fejlesztésére, a vezetőségeken belüli munkamegosztás javítására. A felszólalók elismeréssel szóltak az irányító pártszervek munkájának fejlődéséről, a pártegység erősödéséről. A nagyközségek pártértekezletei nagy körültekintéssel foglalkoztak a településfejlesztés feladataival. Szigetszentmiklóson 215 millió forintos célcsoportos beruházás megvalósulásáról adtak számot. Javult a kiskereskedelmi forgalom, az ellátás, nőtt az áruválaszték. Számos községben az egészségügyi alapellátás fejlődését emelték ki, mint például Monoron, Nagykátán. Az agglomerációs községekben — Vecsésen, Pomázon, Budaörsön — több hozzászóló igényelte a kommunális ellátás fejlesztésének gyorsítását. A megyében jó színvonalon tet1tekt eie-------------------------------------------- get feladatuknak a községi és üzemi pártórtekezle- tek. A résztvevők elfogadták a pártbizottságok ötéves munkájáról szóló beszámolókat, a jövő feladatairól is mértéktartó, végrehajtható határozatokat hoztak. A színvonalas beszámolók, a tartalmas viták azt bizonyítják, hogy a megye párttagsága eredményesen vett részt a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában és felelősséggel készül a párt XII. kongresszusára. DR . ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára lantésében kiemeken foglalkozott az eszmei, politikai nevelő munkával, elemezte s propagandatevékenységet és kitért a további tennivalókra is. Ezt követően foglalkozott a község életének valamennyi fontos területével, majd végezetül megállapította: — összességében a XI. kongresszus óta eltelt időszak munkáját eredményesnek mondhatjuk. Tovább erősödött a párt vezető szerepe, ennek konkrét eredményeit tapasztalhatjuk községünkben Munkánkban nagy gondot fordítunk a párt tömegkapcsolatainak fejlesztésére, a pártirá- nyítás hatékonyságának növelésére. Egyértelmű a fejlődés mind politikai, mind gazdasági és társadalmi vonatkozás- oan, az ideológiai munka fokozottabb érvényesüléséről is számot adhatunk. A pártértekezlet további részében nyolcán szóltak hozzá a jelentéshez, majd a vita után egyhangúlag jóváhagyták a határozati javaslatot, amelyben a jövő feladatait foglalták össze. Mivel a pártbizottság tagjainak mandátuma lejárt, megválasztották az új, 7 tagú pártbizottságot, amely alakuló értekezletén Rácz Sándort választotta meg a pártbizottság titkárának. Ugyancsak megválasztották a 18 küldöttet, akik a járási pártértekezleten képviselik majd a község kommunistáit Megható köszöntéssel zárult, a tanácskozás. Elbúcsúztatták Hidegföldi Imrét, a .pártbizottság korábbi titkárát, aki 20 évig töltötte be becsületes helytállással és kiváló munkával ezt a tisztséget. Nyugdíjba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Hidegföldi Imrének. A kitüntetést Komáromi János adta át. K. T. I.—Kr. Gy. södött a közösségi szellem és pártunk politikája iránti bizalom. 'Az ideológiai munka eszközeivel segítettük a tudatformálást Egyre nagyobb tömegeket tudtunk mozgósítani községpolitikai terveink megezután húsz küldöttet kiválasztottak a járási pártértekezletre. Újjáválasztották a vállalat pártbizottságát amely megtartotta alakuló ülését. A pártbizottság titkárává Závori Ernőt, a gyár eddigi személyzeti osztályvezetőjét választották meg. Nyugdíjba vonulása alkalmából Szatmári Lajost, a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Gelencsér Árpád- né dr. adta át. Kiegyensúlyozott politikai légkor Szombaton reggel ünnepi külsőségek között tartották Bugyi községben a pártértekezletet, s adtak szigorú számvetést a munkáról. A helyi művelődési ház nagytermében rendezett eseményein 90 küldött képviselte az alapszervezetek kommunistáit. A tanácskozáson megjelent Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Ádori Károly, a da- basi járási pártbizottság első átkára. A XL pártkongresszus >ía végzett munkáról szóló jelentést Hideg földi Imre, a jártbizottság titkára terjesz- ette elő. Részletes elemzésre építve íangsúlyozta: — ötéves munkánk alap- án megállapíthatjuk, hogy pjarapodott községünk gazdasága, közművelődési helyzete. : kiegyensúlyozott politikai égkörben tevékenykedtünk. Mindennek következtében erővalósítására. Erősödött a pártszervezetek cselekvési egysége, a párttagság példamutatása követőkre talált. Ezután a jelentés beszámol! a konkrét eredményekről. A Telefongyár helyi gyáregységében 1978-ban felújították z szociális épületet és új, 7 ezer 800 négyzetméter alapterületű központi raktárt építettek. A termékszerkezet átalakításához kapcsolódva 82 új gépet helyeztek üzembe, amellyé] jelentősen megnövekedett. a termelékenység. Fontos szerepet tölt be a község életében a Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet és a soroksári tangazdaság Ványi telepe. A főbb növények termésátlaga folyamatosan emelkedő tendenciát mutat és sikerült növelni a jól jövedelmező növények termőterületét, így például napraforgót a korábbi 306 hektár helyett 500 hektáron vetettek. Dinamikusan fejlődött az állattenyésztés is. Létrehoztak egy 80 ezer férőhelyes baromfi tenyésztelepet. Ugrásszerűen növekedett a szarvasmarha-állomány. A régi, ráfizetéses tehenészet helyén a beszámolási időszakban korszerű, 1120 férőhelyes üsző- telepet építettek a termelőszövetkezetben. Ugyanakkor a Ványi gazdaság tehenészete is kiváló eredményeket ért el: 1975-ben - egy tehén átlagosan 2400 liter tejet adott, s a fajtaváltással ma már ez a meny- nyiség 5 ezer literre emelkedett A háztáji gazdaságok támogatásával és ösztönzésével elérték, hogy nagymértékben javult a zöldségtermesztés. A pártbizottság titkára je-
