Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
%/ÜdaD 1980. JANUÁR 23., SZERDA A TÉMÁRA VISSZATÉRVE Nemcsak áru: kultúrahordozó EGY SZERZŐDÉS EREDMÉNYEI NAGYKŐRÖSÖN Tavaly, október 28-án, a la- I púnkban Nemcsak áru: kul- j túra címmel megjelent írás a falu könyveflátásával foglal- kyrzott. beszélgetünk Drucker Tiborral, a Könyvértékesítési Vállalat igazgatójával a szövetkezeti könyvterjesztés helyzetéről, egyebeik között arról, milyen szemléletváltozás » kellenne e téren. A gazdasági szabályzórendszerek ugyanis nem könyvre szabottak! A könyv forgási sebességét ugyanannyiban határozzák meg, mint az alapvető élelmiszerekét, azonkívül eszközigényessége, készletezése ugyancsak meglehetősen gazdaságtalan. Ám mindezen hátrányokat az adott, a könyvet árusító boltot üzemeltető ÁFÉSZ más árucikkein bepótolhatja, különösen azért, mert összforgalmának elenyésző százaléka származik csak könyvkereskedés bőL Mifident és időben A szemléletváltozás alapja, hagy az ÁFÉSZ-ek felismerjék: a könyv nemcsak áru, hanem kultúrahordozó is, és mint ilyen, terjesztése politikai feladat. A Könyvértékesítő Vállalat igazgatója akkor elmondta : ezt a feladatot a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ felmérte és helyesen oldotta meg. Szerződés kötöttek egymással a környék lakóinak jobb könyvellátásáért. A megállapodás tavaly júliusban kelt. így most, fél év után, már hasznáról és eredményeiről is beszámolhatunk. Horváth Dénes, a Könyvértékesítő Vállalat szövetkezeti tőosztályának vezetője: — Júliustól saját gépkocsink szállítja a nagykőrösi boltnak az újdonságokat, illetve az utánrendeléseket. A rossz postai kézbesítés miatt a könyvek több héttel később érkeztek a városba, mint például Ceglédre, Kecskemétre, hogy a- fővárosról ne is beszéljünk. Igyekeztünk annyi kötetet szállítani egy-egy kiadványból, amennyit a bolt kért és pótrendeléseiket is maradéktalanul kielégítettük. Elláttuk őket megíelelő propaganda- anyaggal. Szemelvények a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ nemrégiben készült vizsgálati jelentéséből, mely a könyvesbolt munkáját értékeli: Az üzlet az átlagkészletét az előző év hasonló időszakához képes (a szerződés alapján. A szerk.) 1979- április 1. és november 30. között 461 ezer forinttal növelte. A forgalom 551 ezer forinttal nőtt. A munkahelyi könyvterjesztés mintegy 95 százalékkal ért el magasabb forgalmat. Novemberben 50 százalékkal több könyvet adtak el, mint 1978 novemberében. A készlet igen magas és a forgási sebesség is lassult. Nem rossz üzlet Horváth Dénes: — Ez utóbbi „hibák” — tények. Ám megállapodásunk lényegét fedik: az ÁFÉSZ vállalta az ebből fakadó — tegyük hozzá: átmeneti — hátrányokat. Sőt: egy új dolgozóval háromra növelték a könyvesboltosok számát. Ez nem ment a termelékenység rovására, ellenkezőleg: az egy főre jutó forgalom növekedett, havonta már csaknem 130 ezer forint, lényegesen nagyobb az országos átlagnál. Visszatérve a nagy készletre: igazi könyvterjesztés csak megfelelő árualappal képzelhető el. Azzal, hogy ne csak a megjelenés hetében legyen kapható egy-egy klasszikus irodalmi alkotás, alapvető szakkönyv, sikeres hanglemez. És még valami. J Nem kell szemérmesen elhallgatni, ha már üzletről beszélünk — a könyv nem rossz üzlet. Árrése magas, magyarán: szép haszon van rajta. Részlet az ÁFÉSZ felméréséből: A forgalom ugrásszerűen nőtt. Már november végére 9 százalékkal több könyvet, hanglemezt adtak el, mint 1978. december 31-ig. További rekord várható. MOZIMŰSOR JANüAB 24-TÖL 30-IG ABONY GYÁL 24—27: A vasálarcos férfi 24—25: Buffalo Bill 28—30: Konvoj* és az indiánok* ABONY, Mese 26—27: Magánvélemény 28—29 : 2x2 néha 5 26*—291 A vad hattyúk MONOR ABONY, Művész 24—27: Ostrom (du.) 26—29: Düh** 24—27: Bizalom* (este) BUDAÖRS 28—30: Mágnás Miska 24—27: Nick Carter, NAGYKÖRÖS, A. J. a szuperdetektlv* 24—27: Konvoj* 28—30: Sebességláz* 28—30: Orvosság a félelem CEGLÉD, Szabadság ellen (du.) 28—30: őszi szonáta* (este) 24—27: Orvosság a félelem ellen (tlu.) PIL1SVORÖSVÁR 24—27: őszi szonáta* (este) 24—25: Allegro barbaro* 28—30: Bombasiker (du,) 26—27: A szökés 28—30: Bizalom* (este) 28—29: Nem fáj a feje CEGLÉD. Mese a harkálynak 24—30: Szarvacska, maxíócska POMAZ CEGLÉD, Művész 24—25: Huckleberry Finn és a csirkefogók 24—30: Csillagos perc 26—27: A javíthatatlan DABAS 28—30: Az inkák kincse 25—26: Don Quijote RÁCKEVE újra lovagol I—n. 24—25: Üdülők« 28—29: A utolsó valcer 26—27: A blokád folytatása DUNAHÁRASZTI I—II. 28—29: Kalózok Jamaicában 24—25: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb SZENTENDRE szerelmét.. ?• 24—27: Hahó, a tenger (du.) 2G—27: Üdülők« 24—27: Hogyan felejtsük el 28—29: A blokád folytatása életünk legnagyobb I—II. szerelmét... ?• (este) DUNAKESZI V Cs 38—30: Üdülők« 24—25: Hajókkal a bástyák SZIGETSZENTMIKLÓS ellen 24—25: A reménység szele (du.) 26—27: A tanú 24—25: A blokád folytatása 28—30 r Ajándék ez a nap* I—II. (este) DUNAKESZI. J. A. 26—29: Mentsd meg Zapatát (du.) 24: Hajókkal a bástyák 26—29: A jó, a rossz és a csúf ellen I—II.** 27: A tanú 28: Meghívás egy gyilkos TAPIÓSZELE vacsorára* ÉRD 24—25: Papucs és rózsa I—n. 26—27: Az asszony, aki énekel 28—29: A burzsoázia 24—25: Rafferty és a lányok* diszkrét bája** 27: Rafferty és a lányok* VÁC, Kultúr 28—29: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb 24—27: A vasálarcos férfi szerelmét. , . ?* 28—30: Az égigérő fű (du.)' FÓT 28—30: A szabadság fantomja** (este) 24—25: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. VÁC, Művelődési Központ 26—27: Ajándék ez a nap* 25: Fedora 28—29: Az első kísértés** 26: A királyért GÖDÖLLŐ és a hazáért* 27: Dundiorr és társai 24—27: Légy jó mindhalálig (du.) VECSÉS 24—27: \ szabadság fantomja** 24—27: SebességlAz* 28—30: Nick Carter, 28—30: Ruszalka meséje (du.) a szuperdetektlv* 28—30: Hogyan felejtsük el • 14 éven aluliaknak életünk legnagyobb nem ajánljuk. szerelmét. . . ?* (este) •* Csak 16 éven felülieknek. Répás József, a bolt vezetője, régi szakember: — Lett is rekord. A szerződésnek köszönhetően 1979-et 3 millió 810 ezer forinttal zártuk. Az előző évben 2 millió 860 ezer volt a forgalmunk. Tehát csaknem egymilliót raktunk rá. Idejében és megfelelő könyveket kaptunk, ez a lényeg. Jó kapcsolatunk alakult ki a Könyvértékesítővel és az ÁFÉSZ-szal is. Bíznak szakértelmükben, tudják, annyi könyvet, lemezt rendelünk, amennyire » igény van. Vásárlóink pedig vannak, egyre többen. Az ingázók is visszaszoktak, látván, hogy ugyanannyi itt az olvasnivaló, mint Pesten vagy Kecskeméten. Már ott tartunk, hogy Ceglédről is ide térnek be a vásárlók: nálunk megkapták az ott hiába keresett könyvet. Ám legfőbb örömünk: olyanok lettek vevőink, akár itt a boltban, akár az üzemekben, akik azelőtt nem a könyvesboltba hordták a pénzt. Csak együtt lehet Tiszteletben tartva minden gazdaságossági számítást, kósz- letnormát, forgási sebességet, termelékenységet — legfontosabb ez az öröm és annak oka: az új olvasók. Nem tudjuk, képes lenne-e a Könyvértékesítő az ország Összes, könyvet is árusító ÁFÉSZ-ét hasonlóan kiemelt ellátásban részesítem, de tudjuk, nemcsak rajtuk múlik a falusi könyvterjesztés fellendítése. A nagykőrösi ÁFÉSZ-hez hasonlóan, kezdeményezőkész, áldozatvállaló, nemcsak üzletben, hanem kultúrában gondolkozó kereskedőkre is szükség van szerte az országban. A. Gy. Szovjet vendégrendező Dráma Leninről Ojabb bemutatókat készítenek elő a fővárosi színházak a szovjet dráma ez évadban zajló szemléjére. Grigorij Szpektor, a Moszkvai Kamara Opera rendezője állítja színpadra Sztrelnyikovnak, a klasszikus orosz operett egyik népszerű mesterének A rab nő — a magyar előadásban Violetta — című nagyoperettjét a Fővárosi Operettszínházban. A vendégrendező hétfőn érkezett Budapestre, s kedden már megkezdte a próbák irányítását. Lilia Talankina moszkvai koreográfus és balettmester is közreműködik a produkció létrehozásában: január végétől koreografálja és tanítja az operett táncszámait. A romantikus történetet kettős szereposztásban viszik színre, a címszerepet Gallai Judit és Tiboldi Mária játssza felváltva. A bemutató március 7-én lesz. A Thália Színházban kortárs szerző Mihalij Satrov: Égszínkék lovak vörös füvön című művét mutatják be. A Leninről szóló darab — a szerző műfaji meghatározása szerint drámakísérlet — magyar előadása különbözik majd a moszkvai Komszomol szíruház- belitől, szövege rövidebb, zenéje gazdagabb lesz. A rendező Kővári Katalin a szerzővel együtt alakította ki a darab magyar változatát ezekben a napokban Moszkvában. A próbákat február 6-án kezdik. Lenin alakját Szabó Gyula személyesíti meg. Viktor Rozov: A siketfajd fészke című művét is február elejétől próbálják a Játékszínben. A mai témájú — Moszkvában játszódó — történetet Benedek Árpád fordította magyarra és ő rendezi. RÁDIÓFIGYELŐ SE ÉRTED, SE ELLENED címmel Szabó Orsolya dokumentumjátéka hangzott el a Kádiószínház műsorán (vasárnap, Kossuth). A szerző, Szabó Orsolya elnyerte a kritikusok 1979. évi díját. A dokumentumjáték főszereplője egy 1973-as kormányhatározat volt. A kormányhatározat az 1973-ban fölépült szamosközi nagygát által körülzárt öt falu, Nagygéc, Komlódtótfalu, Garbolc, Nagyhódos és Kishódos további sorsáról döntött. Mivel ezt a területet a jövőben víztárolásra akarják felhasználni, s a vidék amúgy is árvízveszélyes, ezért a határozat értelmében a területet szanálni kell, s 1973-tól építési és fejlesztési tilalmat rendeltek eL Ugyanakkor a határozat a vidék 341 házában élő 1352 lakosának áttelepülését bizonyos kedvezvényekkel támogatja. (150 ezer Ft kamat- mestes hitel, ingyen telek, a volt telek zártkertként való további használata.) A látszólag körültekintően megfogalmazott kormányhatározat azonban igen éles konfliktushelyzetet teremtett az érintett öt faluban. Mint az Szabó Orsolyának a vidék lakosaival és az illetékes szervek képviselőivel folytatott beszélgetéseiből kiderült, a konfliktusoknak két oka van. Az egyik az, hogy az emberek nem akarnak megválni az esetleg hosszú évek alatt fáradságos munkával megépített házuktól, s már csak azért sem, mert a határozat által biztosított kedvezmények számukra korántsem tűnnek igazságosnak vagy méltányosnak. A másik problémát az építési tilalom ellenére újonnan felépített házak jelentik. Ezeket ugyanis jog szerint a hatóságoknak le kéne bontaniuk, ám ezt a pattanásig feszült közhangulat úgyszólván lehetetlenné teszi. A közhangulatra az a jellemző, hogy az itt élő emberek ügy érzik, az állami szervek az ö fejük felett és meghallgatásuk nélkül döntöttek. ELFELEJTETTÜK? címmel a századeleji budapesti pszichológiai iskoláról hallhattunk beszélgetést (Petőfi), melyben Binét Ágnes, Buda Béla, Nemes Lívia és Linczé- nyi Adorján pszichológusok vettek részt. A műsor két szempontból is' érdekesnek és hasznosnak bizonyult. Egyrészt emlékeztetett arra a tízes években Budapesten kialakult pszichoanalitikus iskolára, amelynek képviselői ' Sigmund Freud eredményeit továbbfejlesztve ve és népszerűsítve nemzetközi hírnévre'és tekintélyre tettek szert. Másrészt sajátos aktualitást adott a műsornak az a tény, hogy a budapesti iskola egyik ma is élő, kiemelkedő képviselője, Hermann Imre most ünnepelte hetvenedik születésnapját. Miközben a résztvevők Hermann Imre tudományos munkásságáról és eredményeiről képet adtak, különös tekintettel a Hermann által felfedezett, úgynevezett megkapasz- kodási ösztönre, egyúttal nyíltan vagy kevésbé nyíltan arra is utaltak, hogy ez a kiváló tudós talán mindmáig nem részesült az őt jogosan megillető elismerésben. Ahogt azt Buda Béla a beszélgetés végén megjegyezte, itt volna az ideje, hogy kiadják végre összegyűjtött munkáit, ami nemcsak e kiemelkedő tudományos életmű elismerését jelentené, hanem a hazai tudományos életnek is nagy eseménye volna. Péter László ZENEI PANORAMA Fii vósötöskoncert Nílll gjakon a zeneiroda-' loiíioan a lúvósötösre komponált zene, s ennek szoros következményeként, ritka a fúvósötös kamaraegyüttes. Ezért azután a Magyar Fúvósötös estjeit élénk érdeklődés előzi meg. A ma már nemzetközi hírű'együttes 1962-ben alakult, és még abban az évben Géniben második díjat nyert, 1965- bén pedig elsők lettek a budapesti nemzetközi fúvósversenyen. A Liszt-díjas kamarazenekar tagjai: Lapos Attila (fuvola), Tarjáni Ferenc (kürt), Pongrácz Péter (oboa), Dittrich Tibor (klarinét) és Füle- mile Tibor (fagott). . A váci zeneiskolában megtartott koncertjük első száma Danzi F-d'úr fúvósötöse volt. A cseh születésű Antonin Reicha után, aki huszonnégy fúvósötöst komponált, Franz Danzi (1763—1826) a második, akit ez a hangszerösszeállítás inspirált. A korunkban szinte teljesen ismeretlen zeneszerző Mannheimben született, s ez már magában véve is sokat mondó adat. A németországi Mannheim fejedelmi udvarában működő muzsikusok ugyanis stüust teremtettek — a mannheimi iskolát, amely jelentős szelepet játszott a bécsi klasszicizmus kialakulásában. Danzi tizennyolc éves korától csellistaként a fejedelmi udvar zenekarában játszott. Szépen ívelő pályájának fő állomása a stuttgarti konzer- vatóriuüi igazgatói széke volt. Itt kezdett kísérletezni a fúvósötösök hangzásának, technikai lehetőségeinek kihasználásával. Danzi már a bécsi klasszikusok követője, sőt, mivel a fiatal Weber barátja, érezhető az ő hatása is a zenéjében, és — korához képest újszerűén — a rormamtika fejé mutat művészete. Ai F-dúr fúvósötös négytételes kamaramű. Az első rész szonátaforma, könnyen felismerhető, jól. tagolt fő, .mellék és zárótémával. Weber hatását tükrözi az operaáriaszerű, lassú második tétel. Az érdekesen megkomponált menüett közben sajátos kombinációkban szólalnak meg a hangszerelt, majd a Rondo díszes zenei anyagával ér véget a mű. A viszonylag szürkébbre sikerült kezdet után szépen kidolgozott harmadik tételt és nagy technikai tudást bizonyító befejező részt hallottunk a Magyar FúvósötöstőL Mozart Esz-dúr zongoraötöse kuriózumnak számít a zene birodalmában. Egyedül Beethovennél látunk később erre példát (Esz-dúr zöngorakvin- tett. Op. 16). Mozart 1784, március 30-án komponálta és másnap egy új zongoraverseny és három szimfóniája társaságában be is mutatta ezt az alkotását. Apjának így irt róla: ... én magam is úgy vélem, ez a legjobb müvem, amit életemben leírtam. Szerettem volna, ha Maga is hallhatja... És milyen szépen játszották... Zongorára, óboára, klarinétra, kürtre és fagottra szánta a háromtételes kamaramuzsikát. A tételek: Largo — Allegro moderato, Larghetto,• Rondo ps Allegretto. Az első tételt hatalmas ívű és erejű largo vezeti be, ahol a tutti forte hangzása és a zongora finom, halk szólama egy-egy ütemen belül változatosan tölti ki egy miniatűr koncert kereteit. A Larghettóban a főtételt a zongora indítja gyors, hajlékony, érzékeny témával, majd az oboa és a faISKOLAKIALLITAS Grafikák az aulában Neves szegedi festőművész, Pataki Ferenc kiállítása nyílt meg a múlt héten Dunakeszin, a 4-es számú .általános iskola gúlájában. A 22 festményből, grafikából álló tárlatot máris tetszéssel fogadta a közönség. A dunakeszi iskola aulájában ezúttal már másodszor mutatkoznak be képzőművészek, hiszen az első kiállítást a Dunakeszi művészeti napok idején rendezték meg itt. A tanintézet folytatni kívánja a sorozatot, legközelebb az őszi hónapokra terveznek képző- művészeti bemutatót. Pataki Ferenc kiállítása január 31-ig tart nyitva, s mindennap 8-tól 18 óráig tekinthető meg. gott kettőse következik a kürt kísérete felett. A fúvóshangszerek bensőséges beszédét a zárórondo egyszerű, kedves témája követi, amelyet előbb a zongora mutat be, majd átveszik, saját zenei formájukra alakítják a fúvós hangszerek. Drámai kontrasztot nyújt a mű párhuzamos moll hangnemében (c-moll) felhangzó epizód. A rondó felfokozott iramú befejezése előtt a zongora kadenciája búcsúzik. Remekművet hallhattunk nagyon szép ■ előadásban. A zongorát a SZOT művészeti díjas Katona Ágnes szólaltatta meg, aki az Országos Filharmónia Szólistájaként rendszeresen szerepel hazai és külföldi pódiumokon egyaránt. Az előadásból egyértelműen kitűnt, hogy Mozart közel áll egyéniségéhez, zenei világához, ’ teljesen azonosulni tud a mű szellemével. Jó tempó- és arányérzékkel játszotta végig a szólamot. Főleg a második tétel lágy indítása és a Rondo szélesen kibontott befejező része volt megragadó. A fúvósok biztosították a tökéletes összjátókot és együttműködést, s mindazt az erőt, energiát, amelyet Mozartnál az Esz-dúr hangnem kifejez. Az est második felében huszadik századi zeneszerzők műveit játszotta a Magyar Fúvósötös. Paul Hindemith (1895—1963) Kis kamarazene című darabját (Op. 24. Nr. 2) 1922-ben, huszonhét évesen komponálta. Életének ebben az időszakában- a frankfurti opera hangversenymestere, kísérletező kedve már halkuló- ban van, hangja líraivá válik. Míg kezdetben szembefordul a XIX. századi zenével, gúnyos, hangos a muzsikája, a húszas évek elejétől erősen hat rá Johann Sebastian Bach és a barokk zene. Élete vége félé pedig egyre konzervatívabb, egyre általánosabb a művészetében a -mondanivaló és a forma egyaránt, bár mindvégig megmarad tréfás, szatirikus hangja. A Kis kamarazene öttételes. Az első rész széles dallamívei, a valzer lüktetésű második tótel sok formai játéka, valamint a változatos és változó összeállításban, de mindig négy hangszeren felhangzó zenéje, a spanyol hatást tükröző, gondolatébresztő harmadik részt, az ezt követő rövid fantáziakép, s végül az improvizációs befejezés, ahol minden hangszer szólisztikus lehetőséget kap — szinte jazz- hatást kiváltva, egészen a szellemes végső lezárásig — próba elé állítja mind az öt zenészt. Hatásában érdekes, elgondólkoztató összképet nyújt. Egy művön belül többször kell a zenészeknek stílust váltaniuk, s mindenkinek önállóan is, együtt is bizonyítania. A Magyar Fúvósötösnek ez sikerült. A mai magyar fúvószenét reprezentálta a koncért befejező száma, Hidas Frigyes II. fúvósötöse. A darab alcíme Lo svago) a szórakoztatásra utal egyértelműen; a szerző valószínűleg a ma már más, keserűbb vagy túlzottan feledtető tartalmat kapót divertimento helyett választotta. A gyors és lasfeú tételek váltakoztatásával a hajdani szvitek gondűző változatosságát idézi fel, és erre a fúvósötös nagyszerű lehetőséget nyújt. Az öt tétel: Allegretto gio- coso, Andantlno, Vivace, Sos- tenuto, Vivace már címében is utal belső tartalmára. A három gyors között két lassúbb rész következik, de a ritmikai történés ezekben is érdekes és mozgalmás. Az egész darab mindvégig igen erős jazzhatást mutat, lehetőséget adva hajlékony, simuló hangú oboaszólóra, majd a klarinét kap szólisztikus szere- * pet a ritmus érzékeltetésére és a háttérből a többi hangszer felelget sziporkázó, pergő iramban. A címnek megfelelően válóban kellemesen szórakoztat, felvillanyoz a zeneszám; hallgatók és zenészek számára egyaránt kikapcsolódás. Hajós Anna »
