Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

»80. JANUAR 23., SZERDA Munkában a favágók Az Örkényi Béke Termelő­szövetkezetben a téli szezon­ban is folyamatosan foglalkoz­tatják a dolgozókat. A gépmű­helyben a végéhez közeledik az, erőgépeik és talajművelő eszközök javítása, karbantar­tása. A géppark nagy része már üzemképesen várja a tavaszt, egyedül az okoz gondot, hogy az NDK gyártmányú E—280- as szálastakarmány-betakarító gépsorhoz nem lehet alkat­részt kapni. Nádas ki Pál, a termelőszö vetkezet elnökhelyettese el­mondta, hogy a határban is szorgalmasan dolgoznak a gazdaságbeliek: tápanyagot juttatnak ki a legelőkre. Eddig az 520 hektárnyi terület felén szórták ki a műtrágyát. Hoz­záláttak az őszi gabonák fej- t r ágyazásához is: a munka egyenletes, zökkenőmentes, van elegendő a szükséges mű­trágyákból. Nem tétlenkednek a kertészeti ágazat dolgozói sem. Ezekben a hetekben az elöregedett, régi ba­rackost a favágók vették birtokukba. A kilencven hektárnyi ültet­vényen kivágják a fákat, a munkával a hónap végére ké­szülnek el. Tavasszal ezen a területen mustármag keiül majd a földbe. Bőven akad tennivalója az állattenyésztési ágazat dolgozóinak' is. Egyebek között ezer szarvasmarháról és 4500 juhról kell gondoskod­niuk. Különösen nagy figyel­met követel most a juhállo­mány, melyből 3300 az anya­juh és ezekben a napokban el­lenek. A Béke Termelőszövetkezet ipari üzemeiben sem tétlen­kednek az emberek. Az élel- miszer-csomagolóban dobozokba kerül a kakaó, textilüzembeli asszonyok­nak is bőven akad munkája. Egyebek között a gyapjúválo­gatás. A vegyi és lakatos részlegben szintén teljes kapa­citással dolgoznak az embe­rek. Terített asztal A kemény hideg megszelí­díti az erdei vadakat: dám- és gímszarvasok követik a ta­karmány szállító szánokat, s a vaddisznók onda is közelben várja a terítést a Duna—Tisza közén. A vadgazdák a zord időben messzemenően gondos­kodnak az erdők—mezők vad­állományáról : számtalan he­lyen, tálalnak változatos ele­delt az apró- és nemesvad­nak. Ködös reggelen Ropogtak a vadászpuskák Vadászatra nem éppen ked­vező, ködös, nyirkos, párás reggelen gyülekeztek Sülysá­pon a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Vadásztársaságá­nak tagjai. A vadászati terv szerint fácán és nyúl kilövése követ­kezett, az utóbbi már-már ritkaságnak számít a terüle­ten, ugyanis a nagyüzemi gaz­dálkodás bevezetése óta szá­muk fokozatosan csökken. Ki­lövése a faj fennmaradás érde­kében éppen ezért korlátozott, minden vadász a szabályzat szerint csak egyet ejthet el. Erre hívta fel a figyelmet is többek közt Kovács Gábor vadászatvezető, aki az egybe­gyűlt vadászoknak és hajtók- nak aprólékos, mindenre ki­terjedő eligazítást tartott. A rossz időjárás ellenére a szokásosnál » többen vettek részt a vadászaton. A fel-fel- csillanó tekintetek sejtették, hogy ez a nap is meghozza a vadászszenvedély örömeit. A hajtás az úgynevezett Felső­várak vonalától indult és több kilométeren át a Tápió folyóval határolt ’ területen egészen a dányi útig tartott. Indulás után szaporán' dur- rogtak a puskák, egyre több szép tollú madár került az aggatékra. Egynek sem sike­rült egérutat nyernie, mert a kutyák lelkesen .vettek részt kutatásukban. A hajtők sem panaszkodtak, bőven akadt dolguk, ők a tapsifülesek ci- oelésében segédkeztek. Az ezúttal is felejthetetlenül sok_ élményt nyújtó vadászat késő délutánra ért véget, ad­digra mindenki egészségesen elfáradt. Persze, nemcsak ez volt a vígkedélyű nap ered­ménye, hiszen 25 fácánkakas és ugyanennyi nyúl került te­rítékre. F. Gy. Kerepestarcsa Ifjúkommunisták számvetése Az ifjúkommunisták műn- kaprogramját, a cselekvési programot nem a naptári év­hez, hanem az áprilistól ápri­lisig tartó mozgalmi évhez igazítják. Hogy hol, mit vé­geztek, arról felszabadulásunk évfordulója előtt készül szám­adás. Ha tehát ezt vesszük, most az 1979—80-as mozgalmi év háromnegyedénél tartunk, jelentősebb értékelést még alig lehetne adni egy-egy alapszervezet vagy KISZ-bi- zottság, illetve a KISE-tag munkájáról, azt azonban meg­állapíthatjuk: miben léptek előbbre, s mit kell még tenni, hogy az akcióprogram egésze, s egyénekre bontott feladatok is teljesüljenek. Ilyenfajta számadásra kér­tük a Ti apókban Kiss Vilmos- nét, a KISZ kerepestarcsai bi­Nem a tétlenség csendjében A dabasi járási hivatal egy munkaszombatja A szombat reggeli ködben talán akkor is elkeveredtem volna Dabason, ha úgy is­merném a nagyközség utcáit, mint amennyire nem. — A járási hivatalt kere­sem — kérdeztem egy meglett korú járókelőt. — Itt az utca végén, a té­ren jobbra: De nemigen hi­szem, hogy szombaton van ott valaki. Új munkarend A modern épület körül va­lóban gyanúsan nagy volt a csenő. A portán azonban ki­derült, hogy a csend és a nyugalom látszólagos, a járá­si hivatal minden dolgozója a helyén van, munkálkodik. Tavaly ősz óta a tanácsi ap­parátus új munkarendben dolgozik. — Azt hittem, nagy lesz ma az ügyfélforgalom, a fo­lyosók mégis üresek, miért? kérdeztem Füzesy Istvánt, járási hivatal elnökhelyette­sét. » — A szombat általában csendes nap nálunk. Különö­sen amióta másodfokú ható­ságként működik a járási hi­vatal, azóta az ügyfélforga­lom erőteljesen csökkent. Ter­mészetesen, hiszen hozzánk nagyobb részt már csak a fellebbezések érkeznek, s Páfyaváfassió fia fafoki AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYOLC OSZTÁLYÁT ELVÉGZETT. 16 ÉVESNÉL NEM IDŐSEBB LÁNYOKAT-f ELVESZÜNK AZ 1980-81-ES TANÉVRE, HÁROMÉVES KÉPZÉSRE FONÓ- ÉS SZÖVŐSZAKMUNKÁS-TANULÓNAK Juttatások- a vidéki tanulóknak havi 500 Ft-os különélési pótlék, a helybeli lakosoknak havi 450 Ft-os társadalmi ösztöndíj. A tanulmányi ösztöndíj havi 410 Ft-tól 610 Ft-ig terjed, ez a tanulmányi eredménytől függően változik. Havi 120 Ft-ért reggeli ebéd és vacsora. Ingyen tankönyv és munkaruha. Kollégiumi elhelyezés. A szakmunkásvizsga után továbbtanulási lehetőség. A végzett tanulók kereseti lehetősége: havi 2500—3500 Ft között. Jelentkezni lehet szombat kivételével bármely munkanapon, 7 órától 15 óráig, személyesen vagy levélben. Címünk: PNYV KISPESTI TEXTIL CYÁR Személyzeti és oktatási osztály Budapest XVIII., Fáy u. 2. 1184 ezeknél az ügyeknél inkább mi szállunk ki a körülménye­ket megvizsgálni. Jobb ez, mintha az ügyfél jönne be hozzánk. Kivételt csak a gyámügyek, a ■kisajátítások és a családi jogállást tisztázó ügyek képeznek. Ez a nagv csönd korántsem jelent mun- kátlanságot Sőt, inkább arra utal, hogy dolgozóink a ki­szállások során felgyűlt ügye­ket összegzik, s azokat a sta­tisztikákat készítik, amelyek muinikánikhoz elengedhetetlenül szükségesek. — Mi adja a legtöbb mun­kát? — Elsősorban a gyámügyek. A kilencezerből mintegy 2500 az ilyen irat. Itt aztán sokszor nagyon bonyolult feladatokat kell megoldani, szükség van gyakori környezettanulmányo­zásra, á gyerekek vagyoni kér­déseinek jogi rendezésére, «a gyámkijelölésre, az elvált szülők vitáinak rendezésére, az állandó és alkalmi segélyek folyósítására. Elkerülhető ügyek j Lépteink visszhangzanak az üres folyosókon^ a műszaki osztályvezető ajtaját kinyitva azonban felcsap a beszélgetés zaja. Telek István rendkívüli eligazítást tart, munkatársai Váradi Tibor és Serfel János járási összegzést fognak készí­teni az építésbiztonsági fe­gyelem helyzetéről. Megvár­juk az eligazítás végét, csak utána kérdezzük Telek Ist­vánt: mivel foglalkozik ezen a szombaton. — Építési ügy van előttem — mondja. — Szgibert József Örkényi lakos fellebbezése az inárcs—kakucsi közös tanács határozata ellen. Szeibert, Inárcson családi házat épített, és részben eltért az építési tervtől. Első fokon emiatt 13 ezer forint bírságlat rótt ki rá a 'tanács. A helyszínen jár­tamban megállapítottam, hogy valóban eltért a tervtől, azon­ban az eltérés nem olyan mértékű, hogy indokolná a bírság összegét. Ezen valószí­nűleg változtatni fogunk. Szeiibert azonban a jogszabá­lyok megsértéséért minden­képpen fizetni fog. — Sokszor fordul elő ilyes­mi? ■— Igen. Sajnos, az állam­polgárok egy' részének figyel­metlensége, esetleg nemtörő­dömsége gyakran szaporítja feleslegesen a munkánkat. — Mivel foglalkozik a mai napon még? •— Vízügyi kérdésekkel, ugyanis folyamatban van egy öt települést érintő regionális vízmű tervezése. A 600 mil­liós beruházás teljesen meg­oldja majd Alsónémedi. Bu­gyi, Őcsa, Gyál és Felsőpa- kemy vízellátási gondjait. Saj­nos hosszúra nyúlt a tervezés, az előkészületek időszaka. Kö­rülbelül 6—7 évig tart össze­sen a társulás megteremtése, a tervek elkészítése. Ebbu! ugyancsak egy-két év van hátra, de gondoljunk csak be­le, maga a kivitelezési rész is. el fog tartani majd 10 évig Az előkészületek ideje alatt 50 százalékkal emelkedtek a költségek. A növekedés jó ré­sze elkerülhető lett volna, ha jobb szervezéssel lefaragunk, vagy két évet az előkészüle­tek idejéből. Népszámlálás után Az igazgatási osztályon nagy az öröm. Sikerült ezen a szombaton befejezni a járá­si hivatalra háruló népszám­lálási feladatokat A községek­től beérkeztek a lapok, s dél­előtt 11 órára az összesítés i< elkészült. — Két szombaton és két vasárnap túlóráztunk — mondja Kollár Lajosné, az igazgatási osztály vezetője —, hogy mára készen legyünk. — Ezek szerint az idén más­sal nem is foglalkoztak? — A folyatja tijan. levő ügyeket természetesen ugyan­úgy el kellett intézni, mint máskor. Készítjük a szabály­sértési statisztikát, a gyám­ügyi nyilvántartást és elég sok dolgunk volt a kisajátítá­si ügyekkel, amelyeket az E5- ös út építése tett szükségessé — Lesz-c sok per a kisa­játítások miatt? — Az új rendelkezések ér­telmében valóban a reális for­galmi értékhez közelítő ösz- szeget tudunk fizetni. így nincs szükség bíróság közbe­avatkozására. Eddig összesen egy pares ügyünk volt. Kovács Attila Ernő [ zottságának titkárát, aki egy kissé régebbi beszámolóvá] kezdte. Többen voltak — Nagyközségi KISZ-bi- aottságunk, a községek össze­vonása után, 1978 májusában szerveződött újjá, így az el­múlt mozgalmi év nem volt teljes, de arra mindenképpen alkalmas, hogy kitűnhessen: alapjában véve megfelelő szervezeti munkát tudunk vé­gezni. Hét alapszervezet és két üzemi bizottság tartozik hoz­zánk. A kistarcsai, kerepesi és a szilasligeti részeken a lakó­helyek szerinti területi alap­szervezetek működnek, ugyan­így külön alapszervezete van a pedagógusoknak: a PEVDI kerepestarcsai üzeme, a Vil- lért-telep és az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat KISZ-fiataljainak. Ezeken kívül a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyárban és az Általános Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalatnál három-három alapszervezet van — mondja Kiss Vilmosné. — KISZ-tagjaink száma 330. Meg kell mondjam,. hogy bi­zottságunk újjászervezése előtt valamivel többen voltunk. Az 1978—79-es mozgalmi év egyé­ni vállalásának értékelésekor létszámunk csökkent, mert úgy láttuk, kicsi volt a tagság aktivitása, ezért a szilasligeti alapszervezetnél negyvenből csak húsznak a tagságát újí­tottuk meg, s nekünk lett iga­zunk, hogy nem a mennyiségi, hanem a megmaradókkal a minőségi munkára töreked­tünk. Ez az alapszervezet az­óta is a legjobbak között van. Vas és papír A kerepestarcsai KISZ-fia- talok első nagyobb programja az újjászervezést követően, a tartalékostiszt-képzőben, az ő KISZ-bizottságukkal közösen, megrendezett chilei szolidari­tási nagygyűlés volt, amelyre a kerepesi területi alapszerve­zet készült fel nagyszerű mű­sorral. Sok minden történt még tavaly is a hozzájuk tar­tozó alapszervezetekben, de ugorjunk egyet az időben. Az idén márciusban hulla­dékgyűjtési akciót szerveztek a fiatalok. Amolyan faluszgpíté- si, köztisztasági megmozdulás­nak Is felfogható ez. Ugyanis miközben lomtalanítottak és szemetet takarítottak, papírt és vasat is gyűjtöttek a fiata­lok. A m^r említett szilasligeti alapszervezet 2000, a sütőipa­ri 1200 forint bevételre tett szert vas-,, illetve papírgyűj­tésből. A fésűsfonósok egy tonna, a kistarcsai alapszerve­zet két és fél mázsa papírt ér­tékesített, de a többiek is igye­keztek: egy teherautónyi pa­pír még elszállításra vár. Januárban a KISZ-bizottság megrendezte a falun élő fiata­lok hetét. Az esti programok­ban igen változatos elfoglalt­ságot teremtettek maguknak. Községi négyszögnek nevezték el azt a fórumot, amelyen a fiatalok kérdezhettek a helyi párt-, tanácsi és népfrontveze­tőktől, valamint a KISZ járá­si bizottságának képviselőjé­től. Vendégük volt azon a hé­ten Kiss Pál István, járási népművelési felügyelő, aki a közéietiségrői tartott előadást, illetve vitát. Egy estét a sport- vetélkedő töltött ki: asztali te­niszben, sakkban és kosárlab­dában folyt a játék. Külön fejezetet érdemel, hogy ezen az eseménysoroza­ton alakították meg a nyolca­dikosok klubját. Célja, hogy rendszeres kapcsolatuk legyen az utánpótlást adó úttörőkkel. A KISZ-esek és a nyolcadiko­sok kéthetenként találkoznak. Az idén végzettek« közül hu­szonötén vettek részt a klub munkájában, akiket az évzá­ráskor egy-egy könyvvel is megajándékozott a KISZ. Változatos formák ősszel újjáalakult a klub, a mostani nyolcadikosok közül csaknem harmincán tagjai, foglalkozásukat Máté Tünde és Zombori Tünde pedagógu­sok, valamint Jánosi Katalin könyvtáros szervezi — kitű­nően. Megismertetik őket a KISZ feladataival, s bevonják őket a művelődési ház és a TIT-előadások meghallgatásá­ba. Politikai oktatási formáik változatosak voltak az idén. A Villért-nél ifjúsági parlamen­tet előkészítő rendezvényt és fórumot tartottak, a sütőipari vállalatnál Ifjúság és szocia­lizmus címmel rendeztek ősz- szejövetelt, itt a KISZ-tagok jogairól és kötelességeiről folyt a vita. Kerepestarcsán önálló KISZ- bizottsága van a kórháznak és a tartalékostiszt-képző isko­lának. Velük már eddig is jó volt a községi KISZ-bizottság együttműködése, bár ezt ok­mányban eddig nem rögzítet­ték. Most arra készülnek, hogy a íövő év elején kidolgozzák kö-’ős nrogramiaikat, s együtt­működési szerződést kötnek. F. I. A meddig a szem ellát, hólepte, szélfújta, kopár a táj. A tél csontig ha­tol. Mint sarki expe­díció halad, méter­ről méterre a birka­nyáj, káposztator- zsát, kukoricaszárat keresgélve Bugyi köz­ség határában. Felvigyázójuk bot­jára támaszkodva veti hátát a meg- meeújuló szélroham­nak. — Eltévedt az úr, vagy árokba szaladt az autó? — néz rám anélkül, hogy moz­dulna. — Megesik, keményebbre fordult az idő. — Nem fázik, így, egyhelyben? — Megszoktam, volt időm rá éppen elég. — Kié a nyáj? — A gazdáé. — A szövetkezeté? Állami gazdaságé? — A gazdáé. — Az egész? —né­zek végig az ötszáz­nál is több birkán. — Ahogy mondja, szegődött juhász va­gyok. — A fizetség? — Koszt, kvártély meg havi háromezer forint. De még ezt is a gazda adja — veri össze a kelleténél lát­hatóan nagyobb gu­micsizmát, miközben szorosabbra ■ húzza nyűtt gúnyáját a spárgával. — Mióta van kint? — Hajnal óta... — de az a hajnal még 1937-ben volt. A mostani gazdánál is már a tizenharmadik éve vagyok egyhu­zamban. — Mindig itt, a pusztán élt, juhok­kal? Messze néz, mielőtt válaszolna. — Egyszer ... no igen, egyszer kilép­tem a bőrömből va­laki miatt. Azt mond­ta egy asszony, hogy hozzám jön, de csak ha utána megyek. Feladtam a nyájat, oszt elmentem én is a gyárba. Két évig kínlódtam azzal az élettel, de még ál­momban is birgehan- got hallottam. Kín­lódtam, az asszony meg ... Hiába lettem más ember a kedvé­ért, csak elhagyott. Botjával — igazi, rézfejű, kampós ju­hászbot — a havat kotorássza, aztán a három pulit szalajtja a nyáj után. — Magamra ha­gyott. Még a két gye­rek is — már férjhez mentek —, az any­jukhoz húzott. Az asszony, úgy mond­ják, azóta már két másik embertől is el­ment. Pedig én min­dent megtettem vol­na, de hát... Szóval visszamentem a jó­szághoz. Ez 3 mosta­ni gazda nagyon jó ember. Reggel egy féldeci, déibén meleg leves, este vacsora meg egy üveg bor. Még kedves szava is van. Nekem már nem kell más. Megvan mindenem, pénzt is kapok. Az megmarad tisztán, mert lakni a gazdánál lakom. Es­te, amikor behajtok, a gazdasszony már hozza a vacsorát utána meg még be­szélgetni" is leülnek. Megbecsülnek en­gem, hát én is a he­lyemet. Nekem még nem veszett el bir- gém, se meg nem döglött. — Mi lenne akkor? — Levonnák a bé­remből. — Mennyit1 — Háromezret, egyért, mert ezek el­les előtt vannak. — Annyit kap egy hőnapra... — Aki kárt okoz, annak nincs apellá­ta, így van ez rend-' jén. — És a nyugdíj? — Korai volna még az, kérem. Negy­venhat múltam. Amis az egészségem enge­di, addig én már meg nem válók tőlük. — A téeszben több jutna ... — Talán pénzbeli, de minek lenne az nekem? Nincs kinek kuporgatni, nincs ki­nek hazavinni. Meg aztán mondtam, már tizenhárom éve va­gyok a gazda szolgá­latában ... — Szolgálat, ezer- kilencszáznyolcvan- ban? U ravicza János bo- a"B rostás arcát szemlíefordít ja a szél­lel, úgy mondja: — No menjen, mert a végén még Ide­fagy. Magánalt egyébként sincs mi­ért itt állnia. Látó János « jA gazda juhásza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents