Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

4 1980. JANUÁR 30., SZERDA AZ OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Vetés, betakarítás — a tanteremben ZÁRTLÁNCÚ SZÍNES TELEVÍZIÓS RENDSZER JVhizsikusfáru m Kamaraegyüttesek, szólisták fellépése Muzsikust óramat rendez A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kétéves előkészítő munka után — az agrárfelső­oktatásban elsőként — feb­ruár végén üzembe helyezik a zártláncú színes televíziós oktatási rendszert. Ennek az eseménynek kapcsán keres­tük fel az egyetem oktatás- technikai osztályának vezető­jét, Bíró László villamosmér­nököt. A beszélgetés egy kis történelmi visszapillantással kezdődött Már Comenius is — A pedagógiai munkához kapcsolódó, annak eredmé­nyességét szolgáló segédesz­közök használata tulajdonkép­pen nagyon régi keletű. A sá­rospataki múzeumban látható az a diavetítő, melyet még Comenius használt, ötletes megoldással, az átvilágítható anyagra festett képeket petró­leumlámpával működő szer­kezet segítségével vetítette ki a falra. Természetesen az iga­zi előrelépés a huszadik szá­zadban, pontosabban az ötve­nes években kezdődött. Ma­gyarországon a hatvanas évek­től kezdve beszélhetünk audio­vizuális oktatásról. — Mi tette lehetővé ezt a vagy minőségi váltazást? — Addigra jutott el a tech­nika oda, hogy valóban üzem­biztosán, gördülékenyen tudja kiszolgálni a pedagógust. Már az ötvenes évek előtt is voltak szalagos diavetítők, melyek úgy működtek, hogy az em­ber a becsavart filmet kézzel forgatta tovább. Ez azonban nagyon nehézkes volt, lassí­totta a tanítást, széttördelte a tanár előadását és valószínű­leg soha nem terjedt volna el, ha közben meg nem születik a készülék tökéletesített vál­tozata, amely automatikusan működik éí? á tanári asztalról gombnyomással távvezérelhe­tő. Ám valóban korszerű, a pedagógiai munkába legjob­ban beleilleszthető eszköz a televízió. * Álló- és mozgóképes — Miért? — Egyesíti magában az ösz- szes többi eszköz (film, dia, fotó, magnetofon, lemezjátszó) tulajdonságait. A szemléltetés ugyanis eddig kétfajta lehe­tett: állóképes (dia, fotó) és mozgóképes. A televíziónál a kettő már együtt is alkalmaz­ható. A televízió segítségével az eseményeket azok történé­sével egyidőben láthatjuk. — Milyen jelentősége van ennek az egyenes közvetítés­nek az oktatásban. Például a tanár éppen egy kísérletet végez, és ennek min­den kis apró részlete tisztán kivehető az előadóterem leg­távolabbi pontján is a tele­vízió-képernyőkön. Vagy: a mikroszkóp alatt, egyazon idő­pontban lezajlódó természeti jelenséget csak egyenként vizsgálhatják a diákok, de ha mikroszkópot a kamera nézi és közben kivetíti a terembe a látottakat, akkor mindenki egyszerre kapcsolódhat be a folyamatba. További előnye az oktató televíziónak, hogy az infor­mációt hordozó anyagok elké­szítésénél sokkal gyorsabb az átfutási idő, nem kell laborál- ni, a felvétel pillanatában már látni az eredményt, ha pedig hiba' történt, az rögtön kijavítható. Mozgékonysága, trükktechnikái lehetőséget biz­tosítják, hogy a szemléltetés­re kerülő anyagot sokolda­lúan, alaposan, részletesen magyarázhassa az oktató. Sárga vagy zöld? — Mi indokolja a jóval drágább színes televíziós tech­nika bevezetését? Minőségileg mennyivel jelent többet az oktatás számára? — Több-információt képes to­vábbítani, mint a fekete-fehér kép. Ez az egyik ok. A másik speciális: az agrár-felsőokta­MOZIMŰSOR 1980. JANUAR 31-TÖL FEBRUÁR 6-IG ABONY 31—3: Sebességláz* 4—6: őszi szonáta* ABONY, Mese 2—5: A molnár, a fia, meg a szamár ABONY, Művész 2—5: Helga** BUDAÖRS 31—3: A blokád folytatása I—II. 4—6: Nada csoport** CEGLÉD. Szabadság 31—6: Hair* CEGLÉD, Mese 31—6: Rézhegyek királynője CEGLÉD, Művész 31—6: Magyarok a prérin DUNAHARASZTI ■ 31—3: Konvoj* 4—5: A szabadság fantomja** DUNAKESZI V. Cs. 31—3: Nick Carter a szuperdetektív* 4—6: Konvoj* DUNAKESZI, J. A, 31: Hívj a messzeségbe 3: Nick Carter a szuperdetektív* 4: Szabadíts meg a gonosztól** 6: Konvoj* ÉRD 31—1: Fedora* 3: Fedora* 4—5: A blokád folytatása I—II. FÓT 31—1: Severino 2—3: Kalózok Jamaicában 4—5: Fekete fülű, fehér Bim I—II GÖDÖLLŐ 31—3: Farkassziget rejtélye (du.) 31—3: Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) 4—6: Rákóczi hadnagya (du.) 4—6: Pokoli torony I—II.* (este) GYÁL 31—1: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?* 2—3: Keoma 4—5: Gyilkos a tetőn** MONOR 31—3: A* vad hattyúk (du.) 31—3: őszi szonáta* (este) 4—6: Sebességláz* NAGYKŐRÖS, A. I. 31—3: Lolka és Bolka a Föld körül (du.) 31—3: A kérdés** (este) 4—6: A nagy balhé PILISVÖRÖSVÁR 31—1: A vasálarcos férfi 2—3: Aranyember (du.) 2—3: A burzsoázia diszkrét bája** (este) ’ 4—5: Leszámolás a kocsmában* POMAZ 31—1: Bizalom* 2—3: Meg kell ölni a szerelmet** 4—5: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?• RÁCKEVE 31—1: Sebességláz* 2—3: Nick Carter a szuperdetektív* 4—5: Koldus és királyfi SZENTENDRE 31-f-3: Az Emir kincse (du.) 31—3: Nada csoport** (este) 4—6: Farkassziget rejtélye (du.) 4—6: Pantaleon és a hölgyvendégek*** (este) SZÍ GETSZENTMIKLÓS 31—1: Nick Carter a szuperdetektív* 2—3: Sebességláz* 4—5: Konvoj* TÁPIÓSZELE 31—1: Üdülők® 2—3: Ajándék ez a nap* 4—5: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* VÁC, Kultúr 31—3: Konvoj* 4—6: Nick Carter a szuperdetektív* VÁC Művelődési Központ 1: A madarak is, a méhek is** 2: Maréknyi szerelem*** 3: Bűvös kő és a csodakút VECSÉS 31—3: Koldus és királyfi (du.) 4—6: Különös házasság' (du.) 31—6: A jó, a rossz és a csúf I—II.•• (este) DABAS 31—1: Márványember* 2—3: Allegro Barbaro* 4—5: Meghívás egy gyilkos vacsorára* • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! *•• Csak 18 éven felülieknek! tás sajátosságai közé tartozik, hogy az itt előadott tananyag alapja maga a mezőgazdaság. Ennek különböző munkafo­lyamatait, eseményeit viszont be kell hozni a tanterembe és ez igazán eredményesen, csak ilyen technikai apparátus se­gítségével oldható meg. Itt pe­dig döntő jelentősége van a színeknek. Gondoljunk csak arra, mennyire nem mindegy, hogy sárga-e a búza vagy zöld. Az országban eddig a négy orvostudományi egyetemen, (Debrecen, Pécs, Szeged, Bu­dapest) és a szombathelyi Pe­dagógiai Főiskolán alkalmaz­tak színes televíziót. A gödöl- lőivel most hatra növekedett a zártláncú oktatási célra ké­szült tévérendszerrel felsze­relt felsőoktatási intézmények száma. S. H. K. január 31-én és február 1-én a Fészekklubban a Magyar Zeneművészeik Szövetsége. A zeneművészek szakszervezeté, vél és az országos filharmó­niával közösen szervezett hangversenysorozat a vidéken élő és dolgozó előadóművé­szeik munkájának jobb meg­ismertetését szolgálja: pécsi, kaposvári, balassagyarmati, debreceni, kecskeméti, vala­mint' szombathelyi szólisták és kamaraegyüttesek lépnek majd fel a koncerteken. A fórum keretében az ország zenepedagógusainak részvéte­lével továbbképző tanfolyamot is rendeznek, amelynek két előadója Űjfalussy József aka­démikus és Balázs István, a Kulturális Minisztérium fő­osztályvezetője lesz . RÁDIÓFIGYELŐ LÁTTUK, HALLOTTUK. A pénteki adást azzal a re­ménnyel kezdtem hallgatni — ki tudja, miért —, hogy itt, a rádióban frissebb, elevenebb kritikákat hallhatok, mint amilyenekkel amúgy, kissé hervatag kritikai életünkben találkozhatok. Talán az élő­szóban bíztam, talán a beszél­getés megelevenítő erejében — akármiben is, várakozá­saimban csalatkoztam. Lehet hogy igazságtalanul, de ezt nem a megszólaló kri­tikusok, hanem a műsor ve­zetője, Kepes András hibájául rovom fel elsősorban. Úgy gondolom, az ő dolga nem csupán annyi volna, hogy né­hány mondatos szöveggel ösz- szeféreelje az egymást követő beszámolókat, s egy-egy kér­dést, gyenge társasági viccet ■kockáztasson meg. Egy mű­sort irán^íiani kell, közbe­lépni, ha szükséges, ügyes, esetleg provokatív kérdéseket, megjegyzéseket tenni, amelyek kizökkentik a másikat olajo­zottan járó gondolatmeneté­ből, nem hagyni, hogy egy- egy kritikus hosszú és unal­mas tartalmi ismertetést ad­jon vélemény helyett, vitat­koznia kellene, s saját véle­ményével kikényszeríteni, hogy a kritikus ne csak szak­mai zsargonjából, hanem ön­magából is adjon valamit. le­gyenek inkább zökkenők ab­ban a huszonöt percben —. de ne unatkozzunk. TRANZIT Szentmiihályi Sza­bó Péter rádiójátékát mutatta be az Ifjúsági Rádiószínpad szombat délután. Talán azért az Ifjúsági Rádiószínpad mű­sora volt, mert az ifjúsági müvek sajátja, hogy legyen valami nagyon egyszerű, kéo- letként leírható mondanivaló­juk. Itt tehát volt egy ifjú és lelkes népművelő, egy fa­lu, ahol az idősebb generá­ció csak a pénzzel törődik, egy maroknyi fiatal, akiknek viszont az irodalmi színpad volna az életük (ha a fiatal népművelőt hagynák dolgoz­ni), egy ugyancsak fiatal, ám cinikus rádióriporter, aki egy jó riport kedvéért még nehe­zebb helyzetbe hozza a lelkes népművelőt. A járásiak elbo­csátják állásából az ifjút, ám ekkor a rádióriporter (aki ennyire mégsem cinikus) köz­belép, s a megye a népműve­lőt visszahelyezi állásába. Minden megoldódik, mint a mesében, de mivel ez nem mese, hanem nagyon is az életből ellesett eset, az író sejteti velünk, hogy hősünk élete azért ezután, sem lesz könnyű. Tanulság: bár a társada­lomban vannak hiányosságok, visszásságok, tiszta célokkal és kitartással minden nehéz­ség legyűrhető. Sajnos, én nem szeretem az ifjúsági műveket és nem is hiszek .benne, hogy szükség volna rájuk. Azt gondolom, elég az ifjúságnak, ha jót ol­vas, jót lát, jót hall. Nem kell hogy nagyon tanulságos legyen — ha elég jó az a mű, majd levonja ő belőle a ta­nulságot. A DÉZSA. A zsebr ádáószln- ház hétfői bemutatóján Isme­retlen francia szerző komédiá­ja hangzott el Szőke István rendezésében. A harsány kis vásári komédia ősi alaphely­zete: tutyimutyinak látszó férj, zsarnok feleség és anyós harca, amiből végül természe­tesen a férj kerül ki győzte­sen. Nagy László remek for­dítása visszaadta ennek a já­téknak nemcsak a játékossá­gát, hanem brutalitását is: ezek hárman nem csuoán tré­fálnak, de nem ám! ölik egy­mást — nemcsak beszélnek, szóval vágd alkom ak, de po­fonok is csattannak, s a férj majd vízbe nem hagyja ful­ladni rettentő hitvesét. S bár az előadás jó volt, a három színész (Helyei László, Mol­nár Piroska és Tolnay Klári) alakításából ez az életre-ha- lálra harc hiányzott. Mosonyi Aliz Több mint kétszáz mű ÚJ SOROZATOK A KOSSUTH KIADÓNÁL Az idén 200 mű megjelen­tetését tervezi — csaknem 4000 ív terjedelemben — a Kossuth Kiadó. Ez a pártok­tatás tankönyveit és a fo­lyóiratokat is figyelembe vé­ve — gyakorlatilag azt je­lenti. hogy az évnek majd minden napjára jut egy-egy Kossuth-kiadvány. Kiemelt helyen szerepel­nek azok a könyvek, amelyek az MSZMP XII. kongresszu­sához kapcsolódnak. Kiadják a kongresszus teljes és rö­vidített jegyzőkönyvét, több mint félmillió példányban. Számos mű pedig témája ré­vén kapcsolódik majd a kongresszuson meghatározott feladatokhoz. A bel- és gaz­daságpolitikai, a külgazdasá­gi, a kultúrpolitikai könyvek gazdag választékát ígéri te­hát a kiadó. A Közgazdasági ismeretek sorozatban egy-egy mű elem­zi népgazdaságunk fejlettsé­gét. nemzetközi összehason­lításban, illetve a világ- gazdaság helyzetét és kilátá­sait A Gazdasági partnerünk címmel új sorozatot indít a kiadó, s az első kötetek a Szovjetunióval, az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyel- országgal foglalkoznak majd. A gazdaságpolitikai kérdé­sek iránt érdeklődő olvasók több tanulmányt kapnak majd az idei népgazdasági terv­ről. a nyitott szerkezetű gaz­daság sajátosságairól, hazánk­nak a szocialista integráció­ban elfoglalt helyéről, a tő­kés energiaválságról és kö­vetkezményeiről, az új világ- gazdasági rendről, a szocialis­ta jövedelempolitikáról és munkaerőgazdálkodásról. ZENEI PANORÁMA Krónika az magyaroknak... A gimnáziumok, szakközép- iskolák magyarórái közül ret- tegettek a diákok előtt azok, amelyek a XVI—XVII. száza­di irodalmunk emlékeivel fog­lalkoznak. A régies nyelv, a sok latin kifejezés alaposan megnehezíti az értelmezést, befogadást. Az avatatlan ol­vasó úgy érzi ezekről az al­kotásokról hogy távoliak, fe­leslegesek, semmit sem adhat­nak napjaink emberének, nem kapcsolódnak korunkhoz. Mindezt a tévhitet segít ma­gas színvonalon eloszlatni az Országos Filharmónia: Króni­ka az magyaroknak dolgairól című műsora. * A XV. század második felé­től, a humanizmus elterjeszté­sétől kezdve beszélhetünk re­neszánsz művészetről Magyar- országon. Míg a szobrászat, építészet megmaradt korabe­li alkotásai csonkaságukban is tökéletesen bizonyítják, hogy a kor gazdag volt műalkotá­sokban, addig az irodalom és főleg a zene írásos emlékei­ben nem dúskálunk. Folyama­tos, hosszú kutatómunka és szerencse kell ahhoz, hogy egy-egy újabb magyar rene­szánsz dallam kerüljön elő és foglalja' el a helyét a még mindig igen hiányos sorban. Balassi Bálint például legtöbb versét akkoriban divatos dal­lamokra írta, s ezt a cím alatt is jelezte is, ám a zene, ame­lyet akkor mindenki ismert, leíratlan maradt és nagy ré­szüknek nyom veszett. Ahogy eltűnt, vagy elpusztult a kor, európai hírű magyar lantmű­vészének és zeneszerzőjének, Bakfark Bálintnak számos vir­tuóz munkája. A kor hangszerein A műsorban eredeti magyar reneszánsz dallamok hangzot­tak fel, sajnos többségük is­mertetés nélkül, a Collegium Musicum előadásában. Nagy részüket az együttes, illetve művészeti vezetőjük, Kecskés András kutatta fel. Á korabeli zenét a kor divatos hangsze­rein szólaltatták meg. Kecskés András lanton, Stadler Vilmos blockfötén, Szilvássy Gyöngy­vér csemballón játszott, Kiss Tamás kobozzal kísérte éne­két. A korszak irodalmi anyagá­ból Szentpál Mónika úgy vá­logatta össze az előadás anya­gát, hogy a XVI. századi hét­köznapokról, a mulatságokról, az országot fenyegető vesze­delemről, tehát a kor életéről kaptunk igen gazdag, árnyalt képet. Bonfini tudósít Mátyás ét­kezési szokásairól, arról, hogy a király, az asztal feletti fon­tos és érdekes tárgyalások kö­zepette is vigyázni tudott ke­ze tisztaságára. A másik kora­beli történet Apafi Mihály er­délyi fejedelem mulatozását mondta el, majd a régi táncok dicsérete következett, termé­szetesen szidva az új ugrálóst, és Szentpál Mónika előadásá­ban sor került egy szép régi táncra. Két égő gyertyával, lassú méltósággal járták a lá­nyok, asszonsmk csendes mu­latságként. A vendégségben megzajosodó, ma úgy monda­Kiadványok sorát jelente­tik meg hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára. Könyv jelenik meg a magyar ellenállási és partizánharcok­ról. közreadják szovjet szer­zők Magyar napló című mun­káját, s új kiadásban — az Új világ sorozatban — Illés Béla Honfoglalás című mű­vét. Egy kötet 35 év magyar humorából ad majd ízelítőt. Az idén ünnepli a haladó emberiség Lenin születésének 110. és Engels születésének 160. évfordulóját. A párt ki­adója a Lenin-évforduló tisz­teletére jelenteti mag a Le­nin összes művei sorozat még hiányzó, befejező köteteit, s így az 55 kötetes könyvfüzér hiánytalanul a magyar ol­vasók rendelkezésére áll majd. Engels születésének évforduló­jára jelenik meg Manfred Kliem NDK-beli kutató En­gels élete dokumentumokban, című, gazdagon illusztrált könyve. nánk, lerészegedő emberek kü­lönböző viselkedésének felso­rolása a mai italosokra is jól alkalmazható, de a legközvet­lenebb párhuzamot Heltai Gás­pár Dialógusának egy felhang­zó részleténél fedezzük fel. Heltai első jelentékeny mun­kája A részegségnek és tobzó­dásnak veszedelmes voltáról való dialógus: ebben az esz­telen költekezés, pazarlás el­len foglal állást, amely akadá­lyozza a polgárság gazdagodá­sát és a parasztság tönkretéte­léhez vezet. „Akinek száz fo­rint ára marhája vagyon, az úgy terengeti magát, mintha ezer forint ára volna..., kiki mind a másiknál nagyobb, te- kintetesb és szebb akar lenni.” Zsoltárirodalom A műsor címe is a biblia­fordító Heltai Gáspártól köl­csönzött: Krónika az magya­roknak dolgairól, s bár nincs kapcsolata az eredeti mű tör­ténelmi nagyjainak életével, sem a szerző ehhez fűzött el­mélkedéseivel, ez a cím jelzi a kort és magába foglalja mindazt a témát, amely jel­lemzi ezt az időszakot. Jól megfér itt Balassi Bálint szép és bizakodó szerelmes verse — Az ő szerelmének örök és ma­radandó voltáról — Borne­missza Péternek az éhezésről írott művével és az ispáni visszaélések megszüntetéséért könyörgő iharosi jobbágyok levelével egyaránt. A kor művészetét, irodal­mát, zenéjét egyaránt erősén befolyásoló reformáció, a bib­liafordítások, a templomi ének­lés céljaira zsoltárok írása és fordítása révén is gazdagította nyelvünket. Szenczi Molnár Albert százötven zsoltára kö­zül hallhattunk egyet énekel­ve, amelynek szövege a vallá­si üldözéseknek kitett refor­mátusok dalának költői szép­ségű fordítása. Régi irodalmunk legkima­gaslóbb alakja Zrínyi Miklós, a török és német veszedelem ellen egyaránt harcoló költő és hadvezér. Erős hazaszere­tete, az idegen hódítók elleni gyűlölet és a nép, mint a tö­rök hódítás legfőbb áldozata iránti együttérzés felismertette vele az egységes török elleni harc szükségszerűségét. Ennek a célnak a szolgálatába állí­totta hatalmas költői tehetsé­gét is. Politikai vitairatai had­tudományi és erkölcsi elmél­kedéseket is magukba foglal­nak. A Szentpál Mónika előadá­sában felhangzó részlet a haza szolgálatáról, a becsületes ha­zafi kötelességéről beszél. Azt mondja ki, hogy kívánni kell a halált, ha tisztességgel élni tovább nem lehet. A kor vitézi, katonai költé­szetét képviselte az egyszerű katona dala. Természetes han­gon mondja el a harci élet és szerencse forgandóságát — egyik meghal a hazáért, tár­sai pedig örülnek a pogány romlásának és a harc után rá­juk jutó prédának. Megértésre talált Bornemissza Péter jó egész­séget, békességet, az életben létező minden jót, katonának lovat, fegyvert, vitézséget, a földnek jó termést kívánó so­raival ért véget a műsor. A lassan századik előadásá­hoz közeledő összeállítás most került második alkalom­mal színre szakmunkástanu­lók előtt. Cegléden az egyér­telmű siker bizonyítja, hogy a műsor mondanivalója meg­értésre talált és egy könyvek­ből nehezen elsajátítható, egyes részleteiben szinte teljesen is­meretlen irodalmi, történeti korszakunk válik így köz­kinccsé. Külön erénye volt a műsornak, hogy a versek és prózai részek kiválasztása so­rán a kevésbé ismertek ke­rültek előtérbe és így kedvcsi­nálókként utat törnek a köny- nyebben elérhető korabeli ver­seknek, írásoknak. Talán furcsának tűnik egy zenei beszámolóban ennyi iro­dalmi anyag ismertetése, de az előadás mérlege egyértelműen efelé mutat. A zene megma­radt csendes kísérőnek, még az énekes, táncos számoknál is háttérben maradt. Hajós Anna

Next

/
Thumbnails
Contents