Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
19*0. JANUÁR 30., SZERDA xWAap 5 Mind nagyobb forgalom Hasznosítják a kallódó épületeket A TSZ KÉR bőviti bolthálózatát Pályakezdők az Árammérőgyárban Társasházépítési akciót kezdenek Éppen egy évtizede, hogy Cegléden tizenhét tagszövetkezet összefogásával megalakult az a mezőgazdasági közös vállalkozás, amely a beszerzés és az értékesítés segítését, a lakosság jobb ellátását és ezzel együtt saját előbbrejutását foglalta terveibe. A munkához szükséges anyagi alapot vagyoni betéttel hozták létre. Kiki lehetősége szerint vállalt ebből részt. Kezdetben ez nem sokkal több, mint 340 ezer forint volt. Az évek során szaporodott a tagszövetkezetek száma és a betét összege is. Az évenkénti visszatérítéssel is egyre elégedettebbek lehettek a tagszövetkezetek. A tanulóévék után ma már szilárd alappal, kellő ismerettel, kapcsolatokkal rendelkeznek. Mint Treszkai Barna területigazgató említette, elmondhatják, hogy valamennyi tevékenységük rentábilis, vagyis jövedelmező, hasznot hajtó. A tagszövetkezetek száma idővel 34-re növekedett. Voltak ennél többen is, de néhány termelőszövetkezet egyesülése és a területi átcsoportosítás miatt a létszám így alakult ki. Nevük TSZKER-ként ismert az országban. A mérleg teljesen még nem készült el, de az adatok ismeretében a múlt évi forgalmat 206 millió forintnyira értékelhetik. Az első éveké ennek csupán töredéke volt A tagszövetkezetek szemszögéből nézve a közös vállalkozás jelentőségét, sok jót lehet elmondani róla. Terhet vesz le a közös gazdaságok válláról a gépbeszerzéssel, a háztáji gazdálkodás segítésével, az értékesítéssel, takarmány- és tápboltjaink üzemeltetésével, zöldség-gyümölcs forgalmazásával. Bekapcsolódtak a konzervgyári áruközvetítésbe, ami szintén, kedvez a gyümölcsöt, zöldséget termesztő tagsaövetkezetekn&k. Keresnek piacot, tárolóhelyet az áru számára, segítenek üresen maradt épületrészek, helyek célszerű kihasználásában vagy úgy, hogy maguk hasznosítják, vagy bérlővel kötnek üzletet. Ezt a tevékenységet öt esztendeje kezdték, amikor a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet meghatározott időre, hasznosításra átadta egykori baromfinevelő telepét. Az épületeket részben kívülálló partnerek vették át, részben bérmunkát vállalt a TSZKER, más ügyfeleik számára, akik kapva kaptak a jó alkalmon, így került Nyársapáira a Budapesti Vegyiművek és más vegyi gyár növényvédő szer adagoló-csomagoló részlege, a Hermes magtermeltető és forgalmazó, a Tanért iskolai vegyszercsomagolója. A helybeli lakosok munkaalkalma is megnövekedett ezekkel. A Tanért vegyszercsomagolója egy néhai, tanyasi iskola épületében kapott helyet. A számítások igazolják, hogy a TSZKER-nek három év alatt megtérült a vételár. Albertir- sán tavaly megvettek — három évi törlesztésre — egy szintén kihasználatlan épületet, amelyet valamikor baromfi vágóhídnak szánt a gazdája. Itt a HUNGARONEKTÁR mézcsomagoló részlege kapott helyet, bérmunkát adva a TSZKER-nek, munkahelyet több helybeli lakosnak. Tóal- mási tagszövetkezetük kihasználatlan, öreg malmából 75 vagonos hűtőtároló lett. Burgonyát, almát, zöldséget raktároznak benne és terveikben szerepel korszerűsítése. A zöldség. gyümölcs elárusítóhelyeikre kerül. A főváros ellátását a Bos- nyák téri nagykereskedelmi telep üzemeltetésével és a Klauzál téri piaci stand fenntartásával segí- 1 tik. Cegléden két ilyen boltjuk van. Elvállalták, hogy a jövőben a Budai járási Áfész boltjairól is gondoskodnak : telephelyet nyitottak Budakeszin, a helybeli tanács közreműködésével. Zöldséget, gyümölcsöt, üdítő italt (főként a Dánszentmiklóson, a Micsurin Tsz-ben készülőt) és a soltvadkerti palackozóból kikerülő bort árusítanak. Százhalombatta és Érd ellátása is javul ezzel. Siófokon van hasonló nagykereskedelmi települi, A legutóbbi területi bizottsági ülés jóváhagyta a követke- vző öt esztendőre szóló fejlesztési tervet. ' Beleegyezésüket adták az érintett területek tanácsi, gazdasági vezető szervei is. Eszerint Cegléden gépjármű telephelyet létesítenének, gazdaboltot nyitnának, részt vállalnának a piac ellátásának korszerűsítéséből. Tervezik itt, a járási székhelyen egy zöldségtisztító telep és egy vendéglátó egység létesítését. Bővíteni akarják vidéki telephelyeiket is. A tervezett fejlesztéssel a ceglédi területi központ áruforgalma jelentősen emelkedne. Ennek hasznát természetesen tagszövetkezeteik is megéreznek. Mint mondták, a harmincnégy tagszövetkezet a tavalyi gazdálkodás eredményeként, visz- szatérítésre másfél millió forinton osztozhatott, vagyoni betét összege arányában. Nem egy közös gazdaság számára szép summa ez: az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetnek például több mint 168 ezer forintot, a dánszentmiklósi Micsurinnak 135 ezret, a vecsésl Ferihegy Tsz- nek 126 ezer forintot, a rösz- kei Kossuth Tsz-nek 140 ezer forintot jelentett. Volt olyan közös gazdaság, mint például a ceglédi Lenin Tsz is, amelyik jelezte: örül a pénznek, de most nem kéri. Csatolja az összeget a TSZKER a tagszövetkezeti alaphoz. így jövőre kétszeresen kamatozik, nem járnak rosszul. Megjelent a Dunamenti Híradó — a gödi Dunamenti Mg Tsz üzemi lapja — decemberi száma. A vezetőcikk arról tájékoztat, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központja értéknagyság szerint rangsorolta a MÉM felügyelete alá tartozó közös gazdaságokat. Az ország termelőszövetkezetei között sorrendben tizedikként szerepel ebben a rangsorban a Gödi Dunamenti Tsz. Az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó ágazatok ez évben már egymillió forin* nyereséget hoznak a közösség pénztárába. Arról is olvastunk a Híradóban, hogy a Vác városi közA közelmúltban vitatta meg a Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti bizottsága a munkavédelem tavalyi helyzetét. Az országos statisztikához képest kevesebb volt ugyan ak üzemi baleset, de több az ebből eredő hiányzás és a haláleset. Az adatok nemegyszer súlyos emberi tragédiákat takarnak. A balesetek okait és körülményeit vizsgálva a szakszervezeti bizottság többek között megállapította, hogy azok előidézői sokszor karbantartási hiányosságok, a házilag készült, nem megfelelő és főleg a hiányos egyéni munka- védelmi eszközök voltak. Gyakorta okozott sérülést az is, hogy — különösen a fiatalok — gyakran fittyet hánynak az egészségüket, épségüket Az ifjúsági törvény rendel-1 kezeseinek megfelelően a két évvel ezelőtti ifjúsági parlamenten olyan intézkedési tervet fogadtak el, amely részletesen meghatározza a gyár vezetésének, a társadalmi szervezeteknek: hogyan törődjenek a fiatalokkal. A többi között a pályakezdő szakemberek beilleszkedését is nyomon kell követni, s az nem csak a fiatalok érdeke, a gyáré is. A fiatalok elmondhatják véleményüket, javaslataikat,, a munka irányítói pedig hasznos információkhoz jutnak, fel- használásukkal nem csak a munkahelyi hangulat javíthaponti rehabilitációs bizottság kezdeményezésére a Dunamenti Tsz-ben — a városi tanács által biztosított helyiségben 1980. áprilisától 30 főt foglalkoztató rehabilitációs célüzemet létesít. Ide szeretnék a motortekercselési tevékenységet áthelyezni, a szoko- lyai GT-től. Határidő előtt elkészült a tizenegyedik nagyüzemi csirkeól, ahol zavartalanul folyik a csirkék hizlalása. A jövő évi tervben szerepel, hogy 1980-ban a Nagykőrösi Konzervgyárnak, ÍG‘! hektárnyi területen zö.dborsőt termesztenek. Gyermekév: fényképsor, hír- és sportrovat egészíti ki a lap mos* megjelent számát. P. óvó rendelkezéseknek. Ezt igazolja, az is, hogy a sérülést szenvedettek több mint 40 százaléka 14 és 30 év közötti korosztályhoz tartozik. A vállalati szakszervezeti bizottság megállapította, hogy a tavalyi szemlék és ellenőrzések felületesek, formálisak voltak. Az új dolgozókat pedig csak ritkán oktatták ki megfelelően arra, hogyan lehet megelőzni a baleseteket. Ezért 1980-ban különös figyelmet szentelnek az első munkavédelmi oktatásnak. Idén — különösen a veszélyes munkahelyeket — gyakrabban ellenőrzik. A tavalyi nyolc célvizsgálat tapasztalatait körlevélben hozták az érdekeltek tudomására. 1979-ben lÍ55-en vettek részt biztonságtechnikai vizsgán, és tó, hanem a termelési eredmények is. Önálló elemzés Az Árammérőgyárban a közelmúltban ismét elbeszélgettek a pályakezdő fiatalokkal, s ha sorra vesszük a kérdéseket, a bevezető igazságához nem férhet kétség. A képzettségüknek és a képességeiknek megfelelő munkát végeznek-e a fiatalok? Díjazásuk arányban áll-e teljesítményükkel, felkészültségükkel? Milyen munkakörülmények között dolgoznak? , Továbbképzésük, szakmai és politikai fejlődésük feltételei adottak-e? Csupa izgalmas kérdés. És a válaszok? A beszélgetés során kiderült, hogy egy-egy kivételtől eltekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok elégedettek, mert munkakörük megfelel iskolázottságuknak. Érdekes viszont, hogy rétegenként különböző mértékben: a műszakiak közül egyre többen kapnak nagyobb önállóságot igénylő feladatokat. Kevésbé érzik ezt a közgazdászok, akik elmondták, hogy sok az adminisztrációjuk, kevés a lehetőségük az önálló elemzésekre. Elgondolkodtató észrevétel volt az is, hogy a munkakörökkel kapcsolatos feladatok elsajátítására több-kevesebb időre van szükség, van ahol elegendő erre egy-két hónát», másutt több év kell hozzá. Segítenek az idősek Figyelmeztető az általános vélemény: a fiatal szakmunkások úgy érzik, hogy jelenlegi munkájuknál többre kétöbb mint 2 ezer dolgozót részesítettek munkavédelmi oktatásban. Ennek ellenére 524 baleset történt. A termelésből kiesett napok száma pedig meghaladta a tízezret. Jóllehet, minden évben újból és újból felhívja a vállalati szakszervezeti bizottság a figyelmet a munkavédelmi szabályok betartására, s ez minden évben hangsúlyozottan szerepel az éves munkatervben, mégis, a balesetekért kifizetett 456 ezer forintos kártérítés is azt bizonyítja, hogy még mindig akadnak olyanok, akik nem érzik cselekedeteik súlyát. Pedig a munkavédelem a termelőmunka szerves része, közös ügy. Jobbítása személyes példamutatással is mindenkinek kötelessége. Sz. M. nak a régi, elavult gépek javítgatásában, szívesebben ismerkednének meg a korszerű, nagyobb teljesítményű berendezésekkel, javításuk, karbantartásuk szabályaival. Más területen a monoton, ismétlődő, fárasztó műveletekre panaszkodtak, s azt nehezményezték, hogy szakmájukat alig tudják használni. Kedvező, hogy a gyár idősebb dolgozói támogatják a fiatalokat, segítik őket a gyakorlati szaktudás elsajátításában. De azt sem lehet elhallgatni, hogy ritkán ugyan, de előfordul a szakmai féltékenység is. A bérek vizsgálatából az a következtetés vonható le, hogy a fiatal műszakiak, közgazdászok elégedetlenek a fizetésükkel, amelynek átlaga 3 ezer 300 forint, valamivel többet, négyezer forintot tartanának reálisnak iskolai végzettségükhöz, 30 év körüli életkorukhoz. A beszélgetéseken szóba került a pályakezdési segély is, amit megemeltek és így a főiskolásoknak 5 ezer forintot, az egyetemet végzetteknek pedig 8 ezer forintot adnak, s cserébe három, illetve öt évet kell eltölteni a vállalatnál. Ezt a cserét meglehetősen igazságtalannak tartották a fiatalok, s felszólalásuk után a gyár most két, illetve három évre köt velük szerződést a segély ellenében. Elvileg 2 ezer forintnyi segélyt kaphatnának a kezdő szakmunkások is, természetesen ugyancsak szerződésben, de ezzel idáig még nem éltek a gyárban. Fontos kérdiés a fiatalok számára a továbbtanulási lehetőség. Erről egyértelműen pozitív kép rajzolódott ki: a gyár minden támogatást megad, legfeljebb a munkaidőkedvezményeknél adódhatnak problémák, a kis létszám és a műszakbeosztás miatt. Nehézségek árán A fiatal szakmunkások meglehetősen tájékozatlanok, s ez igazolódott a beszélgetéseken is. Nagy részük nem ismeri az érdekvédelmi fórumokat, az ifjúsági versen ymozgalmakat, sőt azt sem tudják, hogy hol intézhetik például a továbbtanulásukat. Azon éppenséggel lehetne vitatkozni, hogy ezért ki a hibás, mindenesetre jobban kellene élni a propaganda lehetőségeivel. A pályakezdő fiatalok nagy többségét érinti a kedvezőtlen lakáshelyzet. Koruknál fogva azok közé tartoznak, akik csak nagy nehézségek árán juthatnak családi otthonhoz. S ha egy kedvező lehetőség kínálkozik, lakásproblémájuk megoldása érdekében még akkor is kilépnek a gyárból, ha másutt nem a képzettségüknek megfelelő munkát kapnak. Ezárt az Árammérőgyárban lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a fiatalok is könnyebben juthassanak lakáshoz: társasházakciót szerveznek az idén Fördős Gábor E. K. Tizedik az országban Rehabilitációs üzeni épül Statisztika és gazdaságelemzés pesek. Nem sok örömöt talalHiányos védőfelszerelések Több volt a súlps baleset Csepel aulógyári tapasztalatok Napi 45 ezer csirke Asszonybrigádok Hernádon Húsfeldolgozó kombinátnak is nevezhetném a hernádi Március 15. Tsz 1972-ben átadott üzemkomplexumát. Egymás mellé épült a baromfi- és a sertésfeldolgozó, valamint a kettő hulladékát hasznosító fehérjeüzem. A baromfifeldolgozó-részleg több mint 300 környékbeli lánynak, asszonynak, biztosít állandó munkalehetőséget. — Napi 40—45 ezer darab csirkét dolgozunk fel — tájékoztat Jeszenszky Béla termelési osztályvezető. — Részben a téesz saját állományából, részben pedig felvásárolt baromfiból. — Mekkora az igény és ki tudják-e elégíteni? — Elsősorban hazai piacra szállítunk. Mi látjuk el Budapest néhány kerületét, valamint a Pest megyei Áíész-t és egész Nógrád megyét, a baromfiipari trösztön és a TERIMPEX-en keresztül pedig külföldre is eljut az árunk. A megrendeléseket ki tudjuk elégíteni, bár az élelmiszeriiparban gyors a fejlődés és üzemünk még azokkal a berendezésekkel dolgozik, amelyekkel induláskor. Sajnos, nincsenek automata gépeink, így több embert kell foglalkoztatnunk. Ennek ellenére a tavalyi év jól sikerült. Megközelítőleg 550 millió forintos termelési értéket állítunk elő, és ez jó nyereséget is jelentett. — Dolgozóink nemcsak számításaikat találták meg — bizonyíték : nincs munkaerővándorlás —, hanem nagyszerű eredményeket is produkálnak — mondja Oláh István műszakvezető. — Kilenc szocialista brigádunk van a feldolgozó csarnokban. Általában tizenöt asszony alkot egy-egy kollektívát. Munka után még! arra is szakítanak időt, hogy egyre több alkalommal vállaljanak társadalmi .munkát. Így épült meg a sporttelep, az orvosi rendelő és a húsbolt. — És mit nyújt cserébe dolgozóinak a téesz? — Igyekszik minden feltételt megteremteni ahhoz, hogy az emberek ne kívánkozzanak el innen. Szakmunkásképző tanfolyamokat szervezett, szemináriumokat indít, de a szociális feltételekre sem lehet panasz. Ezenkívül brigádjaink gyakran kirándulnak az ország különböző tájaira a vállalati busszal. A hófehér csempékkel borított tiszta üzemcsarnokban fehérköpenyes asszonyok szorgoskodnak. A szalag kampóin megállás nélkül érkezik a tisztított baromfi. Az itt dolgozók egyike Bagyinszki Józsefné, a Hámán Kató szocialista brigád tagja. Bemérő. — Mi a munkája? — Arra ügyelek, hogy, minden csomagba a megfelelő mennyiség kerüljön. — Mióta dolgozik az üzemben? — Hét éve. Örkényből jövök minden reggel. — Nem fárasztó a bejárás? — Kényelmesebb nem is lehetne. Reggel hoz a busz, műszak végén pedig hazavisz. Megvan itt mindenünk: fehérfekete öltöző, üzemi konyha és a fizetés sem rossz. — Amikor jelentkeztünk feltételre, azzal ijesztegettek, hogy egy napot sem bírunk majd ki — veti közbe Mészáros Mihályhé —, de mint látja, még mindig itt vagyunk. Csirkével bánni nem új dolog a falusi asszonynak. Farkas Bálintné is az üzem indulásától dolgozik itt: — Amikor még Pestre jártunk, éjfél volt amire hazavergődtünk Ölengyelbe. Most ez egy fél óra. Így még az otthoni munkára is marad időnk. Jó, hogy van ez az üzem és vele együtt a munkalehetőség. Látó János A Budapesti Közlekedési Vállalat TROLIBUSZ ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ autószerelő, gépjármű-villamossági műszerész, akkumulátorkezelő és gumiszerelő szak- és betanított munkásokat. Bérezés a vállalati kollektiv szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a BKV BKV Trolibusz Üzemegységében Budapest X., Pongrác út 6—7. Telefon: 137—212.
