Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
2 ^Mlap 1980. JANUAR 27.. VASÄRNAP A hét kérdései Válsággóc Délnyugat-Ázsiában Pakisztán Washington és Peking terűéiben Az USA nyomása szövetségeseire — Barikádok Salvadorban A héten is folytatódott a 'Carter-kormányzatnak az a lépéssorozata, amellyel az „af- ganisatáni ügy” ürügyén, veszélyes válsággóc kialakítására törekszik Délnyugat-Azsiá- hanv és a nemzetközi politikában a hidegháború légkörének újra való meghonosításéi na tesz erőfeszítéseket. Az amerikai elnök e héten a kongresszus elé terjesztett üzenetében bejelentette a fegyverkezés fokozását, és hogy azt tervezi: békeidőben az Egyesült Államokban szokatlan módon, összeíratja a hadköteles korú amerikai fiatalokat. Carter e hidegháborús beszédében az Egyesült Államok partjaitól több ezer mér- földnyiire levő Perzsa-öböl térségét egyszerűen „az Egyesült Államok életbevágó szférájává” nyilvánította, s katonai erő bevetését is kilátásba helyezte, ha ott „a Nyugat létfontosságú érdekeit” veszély fenyegeti. Gyorsan követte ezt az a bejelentés, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió elrettentése céljából, megkezdi a fegyverszállítást Kínának. Az első lépcsőben Washington katonai radarberendezéseket ad ed a pekingi kormányzatnak. Mint washingtoni megfigyelők e döntés alapján megjegyezték: ez újabb lépés ,az Egyesült Államok és Kína közeledéséhez, és szervesen beleilleshkeddk a Carter-kor- mámyzat szovjet ellenes terveibe. MIÉRT ÉPPEN DÉLNYU- GAT-ÁZSIÁBAN TEREMT WASHINGTON ÜJ VÁLSÁGGÓCOT? A Carter-kormányzat persze azt állítja, hogy az afganisztáni szovjet 'segítség teremtett olyan helyzetet, amely ^fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát” ebben a térségben. Természetesen ebből egyetlen szó sem igaz! Hiszen éppen az Egyesült Államok és Kína fegyveres támogatása az afganisztáni ellenforradalmi csoportoknak, teremtett olyan fenyegető helyzetet a Szovjetunió déli határainál, hogy a szocialista világrendszer vezető hatalma számára nem volt más lehetőség, minthogy az ENSZ alapokmányának és az 1978-as szovjet—afgán szerződés előírásainak megfelelően teljesítse az afgán kormányzat kérését a katonai segítség- nyújtásra a külső veszély ellen. Az amerikai vezetés a jelenlegi délnyugat-ázsiai válsággócot három országra, Iránra, Afganisztánra és Pakisztánra igyekszik összpontosítani. Ezek hazánkénál har- mincötszörösen nagyobb területen fekszenek, lakosságuk viszont csak ipajd tizehnégy- szerese Magyarországénak. A legnépesebb e három ország közül Pakisztán, mintegy 85 milliós lélekszámával, Iránnak 38 milliós a lakossága, Afganisztánnak a legutóbbi népszámlálás szerint 15 millió lakosa van. Gazdaságilag Irán a legértékesebb e három ország közül a Nyugat számára. Jellemző adat erre, hogy a sah rezsimének bukása előtti esztendőben Iránból származott 192,2 millió tonna kőolaj-behozatal a fejlett tőkés országokba. Irán harmadik helyen áll a világon, 7,9 milliárd tonnára becsült olajtartalékával, s csupán Szaúd- Arábia és Kuvait előzi meg a sorban. De stratégiai fekvése is értékessé teszi Iránt, mert uralja az olajban ugyancsak bővelkedő emirátusok tengeri kijáratát, az Arab-öböl elkeskenyedő részét, a Hormuz-szorost. Ami pedig Afganisztánt illeti, ennek legdélibb része csupán néhány száz mérföld- nyire fekszik a Nyugatra irányuló tengeri olajszállítmányok útvonalát ennyire ellenőrző tengeri kijárattól. (Ez egyébként azonnal érthetővé teszi, hogy a washingtoni kormányzat miért törekedett annyira a demokratikus rendszer ellenforradalmival való felváltására Afganisztánban, s miért szerette volna, ha az Egyesült Államok határozza meg az események alakulását ebben az országban. Az amerikai kormányzatnak nyilván Irán-ellenes terveihez volt szüksége ahhoz, hogy ily közel kerüljön a Hormuz-szoros- hoz.) Ez a terv azonban a népi demokratikus erők idejekorán tett lépésével, amellyel eltávolították a hatalomból Amint és kiszolgálóit, és szovjet segítséget kértek, meghiúsult. Ezért használ most Washington az afganisztáni ügy miatt oly hisztérikus hangot, s ezért tesz Carter elnök egész sor, általa „megtorlónak” nevezett intézkedést, s ezért fokozza a katonai nyomást is a térségre. Elrendelték azt is, hogy a Perzsa-öböl térségében B—52- esek teljesítsenek állandó járőrszolgálatot. S a Perzsa-öböl térségében tartózkodik huszonhárom amerikai hadihajó. MILYEN SZEREPET TÖLT BE PAKISZTÁN WASHINGTON ÉS PEKING TERVEIBEN? Ezt az országot, amely 1947- ben nyerte el függetlenségét, történelme során Washington és nyugati szövetségesei, előszeretettel használták fel a 650 milliós India „sakkbantartására”. Több mint három évtizedes fennállása alatt Pakisztánban nem egyszer katonai diktatúrák tartották kezükben a haltaimat, s egyszerre voltak tagjai két megszűnt katonai szövetségnek, az Egyesült Államok által fenntartott CENTO-mak (Központi Szerződés) és a SEATO-nak (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete). Az ország életében 1971-ben fordulatot jelentett Bhutto elnökségének kezdete. Bhutto államosításokat hajtott végre, földreformba kezdetit, s kilépett a SEATO- bót, és baráti kapcsolatok kiépítését kezdte a Szovjetunióval. Washingtonnak és Pe- kingnek egyaránt szerepe volt abban, hogy 1977-ben megbuktatták Bhutto kormányát, és Ziaul Hak tábornok ragadta magához államcsínnyel a főhataimat. Hak lecsapott Bhutto híveire, s a volt miniszterelnököt és sok más politikust kivégeztetett. Washingtonnal azonban bizonyos nézeteltérése támadt, mert nemcsak . amerikai cégekkel, hanem franciákkal is kötött fegyverüzleteket, sőt atomreaktorát Párizstól rendelte meg. Washington azzal a felkiáltással, hogy Pakisztán igy atombombát is kifejleszthet, s mert megtagadta ennek ellenőrzését, felfüggesztette az országnak nyújtott katona: segélyeket és fegyverszállítmányokat. Az afganisztáni tervek miatt azonban Washington változtatott ezen, s támogatta azt, hogy Pakisztánban az Afganisztánnal határos területeken kiképző táborokat létesítsenek, s miután a legmodernebb amerikai és kínai fegyverek használatára megtanították az ellenforradalmi csoportok tagjait, átdobják őke*, a határon. Ezek a fegyverszállítások most felgyorsultak Pakisztánnak, s az országnak Afganisztán elleni tárna szpontállam szerepét szánják. Ez világosan kiderült Hua kínai külügyminiszter legutóbbi islamaibadi tárgyalásai során is. HOGYAN FOGLALNAK ÁLLAST WASHINGTON SZÖVETSÉGESEI? Az Egyesült Államok szövetségesei számos olyan nyilatkozatot tettek, amelyben támogatásukról biztosították Washingtont Afganisztán ürügyén folytatott szovjetellenes kampányában. De konkrét intézkedéseket eddig csupán Thatcher asszony kormánya jelentett be, s tett olyan lépéseket, amelyek szűkítik a szovjet—angoL gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat. Franciaország és Nyu- gat-Németország azonban visszafogottabb napi gyakorlati politikát folytat. Carter annyira elégedetlen a francia magatartással, hogy a héten is több ízben hívta fel telefonon Ciscard d’ Estaing-t, és sürgette a párizsi „megtorló intézkedéseket”. Genscher külügyminiszter washingtoni látogatásán pedig e személyes találkozót Carter arra próbálta felhasználni, hogy Bonni a Szovjetunióval való gazdasági és kulturális kapcsolatainak megnyirbálására bírja. A jelek szerint azonban nem sok sikerrel. Moszkvában tovább folytatódtak azok a tárgyalások, amelyeken nyugatnémet cégek a két ország közötti földgázvezeték kiépítését vitatják meg. A tervek szerint öt esztendőn belül ez az új vezeték — amelyekhez a csőrendszert nyugatnémet vállalatok szállítják — már teljes erővel üzemben le$z. A bonni kancellári hivatal egyébként bejelentette: Schmidt kancellár moszkvai látogatásának és Honeckerrel való csúcstalálkozójának terve továbbra is érvényben marad. Carter joggal lehet elégedetlen ennek láttán. Ezért folyamodott egy szokatlan mód- sízarhez. Elnöki üzenetében, amelyet a kongresszushoz intézett, nevek említése nélkül ugyan, de bírálta szövetségeseit. Nem elítélő nyilatkozatokra van szüksége Washingtonnak — mondotta szemrehányóan —, hanem tettekre. Nyilvánvaló azonban, hogy Washington nem éri be e figyelmeztetéssel, .s a gazdiasági és politikai nyomás rendelkezésre álló tárházát felhasználja majd arra, hogy szövetségeseit a szovjeteltenes intézkedésekben is felsorakoztassa maga mögött. MI TÖRTÉNT SALVADORBAN? E Nicaraguául határos kis közép-amerikai országban e héten újabb véres eseményekre kei'ült sor. Még tavaly októberben az Egyesült Államok, hogy a nicaraguaihoz hasonló fejlődést megelőzze, puccsial eltávolíttatta Romero tábomokielnököt, miután kompromittáitsága miatt már képtelen volt a washingtoni politika keresztülvitelére. Kitűnt azonban, hogy a demokratizálást követelők tábora már olyan erős ebben az országban, hogy egyszerű személycserék a katonai diktatúra élén már nem akadályozhatják meg a haladást. Ezért bevontak a kormányzatba mérsékelt polgári elemeket is. Ezek azonban — miután a jobboldali főtisztek újra felülkerekedtek a hadseregben, és csupán Washington érdekeit szolgáló politika megvalósítására akarták kényszeríteni ezt a kabinetet — kollektíván lemondtak, s újabb válság keletkezett. Ezután megismétlődött az októberi kísérlet: ismét katonatisztek ragadták meg a kormányrudat, s bevontak velük együttműködni hajlandó, demokratizálást hirdető civil politikusokat a kabinetbe. A demokratizálási ígéretek azonban csak papíron maradtak, s ezért hatalmas tömegtüntetésekre került sor. Egy ilyen rendkívüli erejű megmozdulás zajlott le a héten, s a jobboldali katonatisztek parancsára a karhatalom belelőtt a tömerbe. Hatvan halottja és több száz sober ültje volt a vérfürdőnek. HU Salvadorban azóta pattanásig feszült a helyzet, s a demokrácia hívei az utcákon barikádokat állítanak fel, s új ösz- srecsanásokra készülnek a jobboldallal. Árkus István Közlemény a sz külügyminiszteri tárgyalásról iszlám- konferencia Szombaton délelőtt Islama- badban, a pakisztáni parlament székházában megkezdődtek az iszlám konferencia előzetes tanácskozásai. A megnyitóülésre vasárnap kerül sor. Akkor ülnek össze a harminc országból érkezett küldöttségek vezetői és Habib Satti, a szervezet főtitkára, hogy meghatározzák a tanácskozás napirendjét, amelyen mindeddig csak az afganisztáni események szerepeltek. Islamabadból érkezett jelentések szerint több küldöttség javasolja, hogy vitassák meg a palesztin hép problémáit. Jeruzsálem kérdését és az egyiptomi—izraeli „kibékülés” Az Egyesült Államok külpolitikájáról, Carter elnök kongresszusi üzenetéről, az úgynevezett Carter-doktrínáról beszélt a moszkvai televízió külpolitikai adásában, a 9-es stúdió műsorában Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője és Jevgenyij Primakov akadémikus, az akadémia keleti kérdésekkel foglalkozó intézetének vezetője. „Carter külpolitikai doktrínáját az a meggyőződés hatja át, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világban” — állapították meg a beszélgetés résztvevői. Ez korántsem váratlan fordulat az Egyesült Államok külpolitikájában, amit állítólag az afganisztáni események váltottak volna ki — ahogy ezt Washingtonban próbáljak bizonygatni. Carter kormányzata már régóta ezen az úton jár, és már nemegyszer próbálkozott azzal, hogy megsértse az egyensúly és a paritás elvét, hoiott csupán ennek az elvnek alapján vált lehetségessé az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti szerződések, köztük a katonai kérdésekre vonatkozó szerződések megkötése — hangoztatta Zamjatyin, majd rámutatott, hogy a közelgő elnökválasztások miatt Carter célja, hogy az amerikaiak figyelmét a nemzetközi kérdésekre terelje, feszültséget teremtve a világ egyes körzeteiben, s ezzel elterelje a figyelmet a belpolitikai kérdésekről. Jevgenyij Primakov akadémikus részletesen szólt az adásban az Egyesült Államok közel- és közép-keleti politikájáról. Mint megállapította, Washington tudatosan élezte ki a feszültséget ebben a térségben. Az enyhülés távlatairól szólva Leonyid Zamj atyán aláhúzta, hogy ebben a folyamatban számos ország érdekéit. EuróAfganisztán forradalmi kormányzata tiszteletben tartja az ország vallási hagyományait, k kisebbségek jogait és visszavárja mindazokat, akik a december 27-í fordulatot megelőző időszak törvénytelen üldöztetései elől külföldre menekültek — jelentette ki Babrak Karmai, a párt és a kormány vezetője. Karmai leszögezte, hogy Afganisztánban törvényt hoznak a teljes vallásszabadság biztosítására, a vallás hívei ellen fellépők megbüntetésére. A mohamedán vallás elválaszthatatlan Afganisztán történelmi és kulturális hagyományaitól, az ország ősi öröksége ez, s ellene senkinek sincs joga fellépni. Hangoztatta. hogy Afganisztánban ezután nem lesz helye a vallási és etnikai kisebbségek elleni megkülönböztetéseknek, és hogy az ország hívőinek kisebbségét kitevő síita felekezet is élvezni fogja az őt Moszkvában közleményt adtak ki Andrej Gromiko szovjet és Petr Mladenov bolgár külügyminiszter e héten, megtartott tárgyalásairól. Mint a közlemény leszögezi: a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés légkörében megtartott tárgyalásokon megállapították, hogy a szovjet—bolgár együttműködés gyümölcsözően fejlődik. Megerősítették a két ország törekvését, hogy elősegítik a szocialista közösség megszilárdulását A Írét miniszter rámutatott, hogy az imperialista erők, elsősorban az amerikai imperializmus hibájából a világpa országainak többsége, amelyek megismerték a háború borzalmait ma állást foglal az ellen, hogy az Egyesült Államok, pillanatnyi érzelmektől vagy átgondolatlan döntésektől vezettetve rájuk kényszerítse a konfrontáció vonalát. Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államokban is vannak olyan józan hangok, józan elmék, amelyek nem engedik át magukat a soviniszta mámornak. Az Egyesült Államoknak végül is mindenképpen a békés egymás mellett élés elveire alapozva kell kiépítenie kapcsolatait a Szovjetunióval, hiszen ennek nincs alternatívája. A népek nem engedik meg másfajta irányvonal felülkerekedtél, mert az enyhülés, amely véget vetett a világban hosszú éveken át fennálló ördögi körnek, a háború körének, túlságosain is kedves nekik. A szovjet állam következetes erőfeszítései tették lehetővé, hogy megakadályozzák ennek az ördögi körnek az érvényesülését. A Szovjetunió továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ne engedje meg a nukleáris háború kirobbanását — hangoztatta a szovjet televízió 9-es stúdió című adásában Leonyid Zamjatyin. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja felhívással fordult az amerikai dolgozókhoz közelgő elnökválasztásokkal kapcsolatban. Az amerikaiak milliói elvesztették bizalmukat a vezető burzsoá megillető jogokat, beleértve azt az állami anyagi támogatást is, amelyre a kormányzatnak jelenleg ereje van. AZ ENSZ afrikai csoportjának nevében Malawi pénteken hivatalosan kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, mert Anglia „súlyosan és nagymértékben megsérti a Londonban kötött rhodesiai egyezményt”. A testület soros elnöke, Jacgues Leprette francia ENSZ-nagykövet közölte, hogy a BT tagjai kedden nemhivatalos konzultációkat folytatnak majd, s valószínűleg szerdán tartják meg az ülést. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKAT tömörítő, úgynevezett „77-ek csoportja” tíz évre szóló és az ban bonyolultabb lett a hely« zet. Ezek a körök a fegyverkezési hajsza fokozására, a nemzetköizi szerződések és egyezmények durva megsértésére, a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásra, az enyhülés aláaknázására és a feszültség fokozására törekednek. A felek, megerősítették 4 Szovjetuniónak és Bulgáriád, nak azt a szándékát, hogy más országokkal együttesein küzdenek az enyhülésnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemében történő megvalósításáért. A Szovjetunió és Bulgária a fiatal, felszabadult államok biztonsága elleni nyílt kihívásnak minősíti az Egyesült Államoknak azt a szándékát, hogy újabb nagy erőket hoznak létre az Ázsiában, valamint a világ más térségeiben történő katonai beavatkozás céljára. A miniszterek elítélték az Iránnal kapcsolatos amerikai fenyegetést és zsarolást. A miniszterek országaik nevében szolidaritásukról biztosították az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot, Iran Lezajlott az elnökválasztás Szinte teljesen bizonyos, hogy Abol Hasszán Bani- szaár elsöprő győzelmet aratott az Iránban pénteken tartott elnökválasztáson. A te- heráni belügyminisztérium szombati közleménye szerint Baniszadr az ország csaknem valamennyi tartományában megszerezte a szavazatok hatvan-nyolcvan százalékát. J eienitősebb összetűzésről nem érkezett hír: a választópolgárok — Khomeini felhívásának eleget téve — nyugodtan és felgyemezetten vettek részt az ország történetében első ízben megrendezett elnökválasztáson. Kurdisz- tánban viszont, — bár incidensek itt sem történtek — a kurd vezetők bojkottíelhívásá' ra a lakosság figyelmen kívül hagyta a szavazást. A tartomány központjában, Szanan- dadzsban például alig néhány százan helyezték el voksai- kat. pártok politikai személyiségei iránt — állapítja meg i felhívás. Pártállásától függe: lenül egyetlen elnök sem tét. komoly lépéseket az áremelke dések és az infláció megállítására, a munkanélküliSL csökkentésére. Ehelyett mi. liárdo'kat költenek az amúg is felduzzasztott katonai kőit ségvetés további növelésért miközben egyre kevesebb ju. lakásépítésre, oktatási, egészségügyi és más szociális célokra. Ezért az amerikai kommunisták saját jelölteket állítanak az elnöki és alelnöki posztokra, Gus Hallt, a párt főtitkárát, illetve Angela Da- vist, a központi bizottság tagját. egész világra kiterjedő fejlesztési tervet fogadott el és terjesztett a tanácskozás elé az ENSZ iparfejlesztési szervezetének Űj-Delhiben folyó harmadik általános konferenciáján. A fejlődő országok gazdasági elmaradottságuk csökkentésére ebben összesen 600 milliárd dollárnyi segélyt igényelnek a fejlett országoktól. KREISKY osztrák szövetségi kancellár, aki csütörtökön érkezett Szingapúrba, pénteken megbeszélést folytatott Li Kuan Ju miniszterelnökkel és más szingapúri vezetőkkel. következmenyeit. A népek nem követik az USA átgondolatlan döntéseit Beszélgetés o szovjet tévében a Carter-doktrínáról Törvény Afganisztánban A kisebbségi jogok védelmére Gus Hall és Angela Davis Az Amerikai KP jelöltjei A párt választási felhívása a dolgozókhoz CSAK RÖVIDEN...
