Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. JANUAR 27., VASÁRNAP Hajnalban indul a kenyér A budaörsi sütőüzem 1981- ben kezdte a termelést. Feladata, hogy kenyérrel és péksüteménnyel lássa el a község és környéke csaknem 40 boltját, büféjét. Két műszakiban, délelőtt és éjjel, a 16 óra alatt 30 mázsa kenyeret, 40 ezer darab kiflit és zsemlét, 25 ezer darab fonott- és kakaós-kalácsot süt az a 12 szakmunkás, aki azon fáradozik, hogy a vevő elégedett legyen. ' Még a koránkéi ők is az igazak álmát al ússzak, amikor hajnali fél 4-kor az üzem felé baktatok meglesni azt, hogyan indul útjára a kenyér. Az éppen éjszakás műszakban dolgozó Fehér szocialista brigád vezetője, Egri Endre mondja a csarnok .'kenyérillatú melegében: Érződik a kihagyás — Ma is korábban kész leszünk a megrendelt mennyiséggel. Itt a kenyér- és kifli- soron hatan dolgoztunk az éjjel. Én már 12 éve vagyok pék és több mint 4 esztendeje dolgozom ebben az üzemben. Higgye el, nem lehet lazítani, mert a kenyér minőségén azonnal érződik a kihagyás, az emberek bizalmát viszont nem szeretnénk elveszíteni. Nem könnyű munka, 'bár most már szinte minden gépesített, és az 1976-ban üzembe állított, szovjet gyártmányú kemencék igán jól beváltak. Ci- topános kenyerünknek még Pesten is híre van, sokan idejárnak vásárolni. — Fáradtak? — Este 8-kor kezdtünk, most pedig hajnali fél 4 is elmúlt. A falon lógó zsebrádióból halkan szól a zene. Mehgsn érkezik Maksai István üzemvezető is korán 'kelt. Rövid ellenőrzést tart, aztán vidámabban mondja: — Két járatunk van. Az egyik a környékre indul Bia- torbóigy és Páty irányába. Ez a korábbi, ök csak süteményt visznek, Nagykovácsinak, Budakeszinek és Zsámbékmak , a kenyeret út közben veszik fel. Kisebb üzemünkben, Zsárnb-- kom és Budakeszin csak kenyeret sütnek. így a legtávolabbi helyre is frissen, még melegen érkezik a szállítás. Most próbálunk új terméket indítaná. Néhány napja, készítjük az úgynevezett fehérvári kiflit és a vajas nagykiflit. Ezek népszerűsítéséhez jó partnereket találtunk a boltIRasEegrkSrSk Fiatalok friss ötletei „A szabályozók szigorúak, itt az ideje, hogy rri is tegyünk többet a közös asztalra” szólalt fel a KÖZGÉP ceglédi gyára KlSZ-bizottsá- gának egyik tagja az egyik tavalyi testületi ülésen. A módszer, ahogyan a KISZ-taigok hozzájárulhatnak a termelés egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez és a gazdaságosság fokozásához, már régen adott Az úgynevezett ■ Radar körök eddig, is arra biztatták tagjaikat, - hogy a „V-edd észre. tedd szóvá, oldd meg” jelmondat szellemében tevékenykedjenek. Csakhogy korábban gyakran elkedvetlenítette a fiatalokat, hogy javaslataik, ötleteik időnként • süket fülekre találtak, elvesztek a bürokrácia útvesztőiben, s ha mégis történt valami, a végrehajtás általában lassú volt. Munkacsoportok Nem sok babént arattak a fiatalok, a javaslattevők ellen gyakorta az volt a vád, hogy ckoskodók, hibakeresők, okvetetlenkedők. Most, az ifjúkommunisták széles körű propagandával igyekeznek feléleszteni ezt a hasznos mozgalmat. A KISZ- alapszervezetekben a termelési felelősön kívül külön megbízóit foglalkozik Radarkörök irányításával, szervezésével, a javaslatok továbbításával. A műhelyekből, irodákból érkező ötletek a fiatal műszakiak. és közgazdászok tanácsához jutnak. Munkacsoportot hoznak létre egy-egy ilyen feladat megoldására. A már többszörösen megvizsgált, ellenőrzött ötletek gyorsan elkerülnek a gazdasági, társadalmi • vagy politikai vezetőkhöz. A legjobb munkákat az Alkotó ifjúság pályázatra is benevezik. Sót, memegyből újítás is születhet. A legeredményesebben tevékenykedőket a KISZ-bizottság külön jutalmazza, a termelési tanácskozásokon pedig a KlSZ-titká- rok mindig szá mb aveszik _ a Radar eredményeit és a javaslataik alapján született döntéseket. Anyagi elismerés Bognár János, a gyári KISZ-bizottság titkára szerint a kezdeményezés eredményeként egyre több, a termelés javítását szolgáló kezdeményezés születik. Tevékenységük legnagyobb elismerése, hogy az idei tervekben már jó néhány ötletüket hásznosítja. a vállalat. A Csepel Autógyárban az FMKT-bizottságok feladata a termelési mozgalmak irányítása. ök hosszabb időre szóló tervet, programot is készítenek, hogy azokra a területekre hívják fel a figyelmet, ahol legtöbb a tennivaló. Ügy vélik e módszer segítségével az FMKT és az Alkotó ifjúság mozgalom is pezsgőbb lesz a vállalatnál. Számítógéppel kigyűjtöttük, hogy a fiatalok közül ki jöhet számításba a különböző feladatok megoldásában. Val a menynyi ük megismeri ,az aktuális fejlesztési tennivalókat, s olyan feladatokat kapnak, amelyek számukra is izgalmasak. Kirnyán József a vállalati KISZ-bizottság titkára szerint arra is ügyelnek, hogy a témák ne csalt a napi munkához kötődjenek, mód legyen arra is, hogy más termelési területet is megismerjenek a fiatalok. A Pestvidéki Gépgyárban az Alkotó .ifjúsági pályázat témáit a vállalat gazdasági vezetői állítják össze, s gyáregységekre bontják le a feladatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki csak a saját területén tevékenykedhet. A pályázatra már csak a legjobb munkák kerülnek el, de az is előfordul, hogy egy-egy dolgozatot további kiegészítés, javítás céljából visszaadnak. — Az a célunk — vallja Veres Lajos, a helyi FMKT titkára —, hogy megoldásaink, javaslataink a gyakorlatban közvetlenül . hasznosítha- tóak legyenek. E törekvésünket igazolja, hogy az 1977- ben bevezetett két ifjúsági pályamunka tavaly már 540 ezer forint haszonnal járt. Serkentőleg hat a fiatalokra, hogy az Alkotó ifjúsági pályázaton elfogadott műveket szabadalomként, vagy újításként is nyilvántartják. Ha az eljárás sikeresen véget éir, így külön anyagi elismeréshez is jutnak az alkotók. Alaposabb foglalkozás Buda Dénes, a KISZ Pest megyei bizottsága ifjúmunkás felelőse tapasztalatai szerint egyre több vállalatnál ismerik fal, hogy mennyi haszonnal jár ha a friss szemű, alkotó kedvű agilis fiatalokat bevonják a termelési, szervezési problémák megoldásába. Annak is sok eredményét látják az utóbbi időben, hogy az FMKT, az ifjúsági Radar és Alkotó ifjúsáigi mozgalom kérdéseivel alaposabban foglalkoznak a területi KISZ-bizottságok is, erre a célra termelési munkabizottságok is alakultak. Kőhalmi Dezső vezetők személyében, aldkkel ■kivétel nélkül nagyon jó a kapcsolatunk. Az utóbbi időben főleg a kilós kenyeret rendelik. — Ebből milyen a választék? — A rozsláragosból naroi 35 mázsát, az alföldiből mintegy 5 mázsát és a burgonyás, kenyérből 28 mázsát készítünk. Közbein Károlyi László megbízott szállá tás.vezető figyelmeztet az idő múlására. A Ro- bur indulásra kész, ha menni akarok... Hajnali fél 5, meghúzom magam a tágas vezetőfülkében. A kocsin Varga János árufciihordó és Aszalós István gápkocsúvezető, aki maga is ságit a rakodásnál. Hét éve dolgoznak párban. Az első forduló rakománya tíz mázsa kenyér, és a sütemények. — Az első szállításból minden bolt a rendelése 20 százalékát kapja nyitásra, aztán mire elfogy, újra ott vagyunk a következő adaggal — mondja Varga János —, így mindig friss árunk van a polcokon. Naponta 1600—1700 darab kenyeret, 3 ezer 200 zsemlét, 1500 fonottkalácsot, túróstáskát és 6 ezer kiflit szállítunk. — Kemény, fizilcai munka ... — Egy rekesz 24 kiló, és a 40 mázsányi súlyt 3—4-szer kell megiemelni. Közben elérjük az első boltot. A fagyos sötétségben Árendás János, a budakeszi 71-es számú élelmiszerbolt vezetője már az ajtóban vár. — Mennyi fogy naponta? — Átlagban. 220 darab kilós kenyér, szombaton a duplája. A ro^slángos és a burgonyás a legkeresettebb. Pénz, meghocsüles Alig telt el 4 perc, indulunk tovább. Én fázom, rajtuk a köpeny sincs begombolva. Meghatározott sorrend szerint követik egymást a megállók. Teli rekesz le, üres vissza. Fölösleges mozdulat szinte semmi. Lassan , oszlik a sötétség. Az első terítés utolsó állomásán, a Sasad téesz büféjében gőzölgő ikávéval vár a vezetőnő. Most már valamelyest lassabb a tempó, hiszen a boltok tólünk akár nyithatnának is, a polcokon még nem hűlt ki a hajnali szállítás. — Máshol nem lenne köny- nyebb a munka? ■— faggatom a két férfit — Talán. Itt viszont szeretnek és megbecsülnek bennünket — mondják szinte egyszerre. — Túl az anyagiakon, mert a fizetésünk sem. rossz, én például tavaly a családdal külföldön üdültem, amihez a vállalat anyagilag járult hozzá — törli homlokát Varga János —, Pista pedig azelőtt járt családjával a Magas Tátrában, és Miskolc-Tapolcára is kapott SZOT-beutalót. És itt a község. Mindenki ismer, a gyerekeknek csak A kenyeres bácsik vagyunk. Visszaindulunk az üzembe újabb rakományért. Háromnegyed hét. A rádióban egy női hang reggeli tornára biztatja a hallgatót. Egymásra nézünk, mosol ygurik ... Látó János Jf'ossgresssusiéS koBitgressxtiz ig (ő.) Eredményes vezető szerep „Élen jártunk a német fasizmus elleni harcban, mi adtunk programot a szörnyű összeomlás után Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, mi szólítottuk fel az országot az újjáépítésre, s most a választások előtt hároméves tervünkkel mi mutattuk meg a kiutat a nyomorúságból.” A Szabad Nép 1945. október 24-i számának első oldalán olvashatók ezek a sorok, annak a felhívásnak a részeként, amelyet a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége intézett a pártszervezetekhez és a párttagokhoz az országos választások —november 4-én került sor rá — alkalmából. Személyes példamutatással Most egy másik dokumentumból idézve, az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiből a II. kongresszusra: „A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata eredményesen tölti be társadalmunkban vezető szerepét, egysége szilárd, tömegbefolyása erős. Politikáját bizalommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, értélteli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. Ez nagy felelősséget hárít a pártra a szocializmus építésének irányításában.” Köztnapiasari azt mondhatnánk: közben eltelt több, mint harmincnégy esztendő. S milyen harmincnégy érv! A párt múltja: jelenének szilárd erkölcsi tőkéje. A párt politikája: a tapasztalatok szűrőjén folytonosan letisztuló útmutatás. S ez. a két .tényező az, mely folyamatosan bizalmat ad a tömegek részéiről a társadalom vezető szerepét, betöltő pártnak, a kommunisták fegyelmezett táborának. Annak a tábornak, amely — ha csak a megyén beiül maradunk is — a két kongresszus közötti időszakban tovább nőtt számszerűen, s ezen belül örvendetesen megemelkedett a fizikai foglalkozásúak, a nők, a fiatalok aránya az újonnan fölvettek között. Jó jelzője ez a kívánatos változásoknak, a megelőző öt esztendőből leszűrt tapasztalatoknak. Ugyancsak a párt belső életének magasabb színvonalát mutatja, hogy a párttagság több mint négyötödének rendszeres munkát követelő Jjártmegbízatása van, s döntő többségük — amint azt a beszámoló taggyűlések bizonyították — becsülettel eleget, is tesz annak. Szintén a két kongresszus között eltelt évek eredményeit gyarapítja — s egy ban: a párt vezető szerepének további erősödéséről tanúskodik —, .hogy a korábbi gyakorlathoz képest . sokoldalúbbá, mélyebbé, célratörőbbé vált a járási pártbizottságok, a községi pártszervek és szervezetek tevékenysége. A megyén belül ennek aizért van különleges jelentősége, marta párttagság tetemes része — több, mint kétötöd© — a községi alapszervezetekbesn munkálkodik. A friss vonások közé tartozik az is, hogy az addiginál jobban- előtérbe került a XI. és a XII. kongresz- szus közötti időben a pártcso- portok működése. A kommunisták e kis közösségei a megyén belül a nyílt, őszinte viták, eszmecserék fórumaivá váltak, összejöveteleik hasznos előkészítői a taggyűléseiknek, az aktuális politikai kérdések megtárgyalásának. Hozzájárult ehhez az is, hegy az álapszer- vezetek vezetősége a korábbinál nagyobb figyelmet széniéit a pártcsoportoknak, bátrabban támaszkodott a párt-csoportok összejövetelein elhangzott véleményekre, javaslatokra. Javult, mert tartalmasabbá, az összef üggések alaposabb föltárójává vált — mind a termelésben, mind az élet más területein — a pártellenőrző tevékenység. S ami rendkívül lényeges: a határozatok végrehajtásában és számonkérésében a kommunisták döntő többsége személyes példa- mutatással járt elöl, amihez hathatósan kapcsolódott a beszámoló taggyűlések rendszerének megerősödése, a tag- könyvesére — az azzal összefüggő egyéni beszélgetéseit —, a pártszervek és szervezetek tervezőmunkájának magasabb színvonala. ■ Űj eleme a pártmunkának, hogy egyre több kommunista kap megbízatást a tanácsokban, a tömegszervez©bekben és tömegmozgalmakban végzendő munkára, s ezt a korábbiaknál jobban elismerik, értékelik az alapszarvezetek, Lényegében háttérbe szorult az a furcsa fölfogás, ami szerint például a szakszervezeti tevékenység, a nőmozgalomban való aktív részvéted nem igazi pártmunka, s ennek köszönhetően a korábbiaknál egészségesebb a munkamegosztás a párttagsácrmn Vwalíil ArlrrVtlh íVT-.Otlrmegvétele és egy-egy gyűlés jelezte a szakszervezetek jelenlétét. Ezzel rokon tapasztalatok összegezhetők az ifjúsági szövetség munkálkodását illetően, ahogy például a népfrontmoz- galom tevékenységének eredményességét mérlegelve is. Abban, hogy a tömegszea-veze- tek és tömegmozgalmak a korábbiaknál jobban megfelelhettek céljaiknak, döntő szerepe volt a pártirá nyitás javulásának, a párthatározatok elvi alapokat teremtő — s helyben is egyre kevésbé operatív — jellegének, a jtérhu- zamosságok részbeni fölszámolásának, s annak szintón, hogy a tömegszervezetek és tömegmozgalmak irányítása a XI. kongresszust követően helyi értelemben is megerősödött, a vezető testületekbe, a vezetői tisztségekbe — ritka kivételektől eltekintve — rátermett, kellő élettapasztalatokra támaszkodó, a közéletben tekintélyt szerzett személyek kerültek. Politikai megmozdulások és társadalmi akciók egyaránt azt bizonyítják, hogy a megye egymillió fő felé közeledő la-* kosságának nagy többsége érti és cselekvőén támogatja a párt politikáját, a jó célok érdekében mindenkor kész az önzetlen segítségnyújtásra. Ez különösen lényegessé, külön de aláhúzható tapasztalattá az agglomerációs övezet településeit illetően emelkedik, mert itt — a megelőző öt esztendőben — az átlagosnál szerényebbek voltak a politikai, társadalmi akciók eredményei, jóval kisebbnek bizonyult a lakosság aktivitása. Ma sem tűntek el ezek a gondok teljes mértékben, viszont — elsősorban a pártszervezetek erőfeszítéseinek, valamint a tanácsok javuló munkájának köszönhetően az agglomerációs övezet településeinek többség© most már bátran támaszkodik a lakossági összefogásban rejlő erőkre, a közéleti érdeklődés növekedésére. Joggal föltételezhető, hogy a kedvező változásoknak fontos eleme volt — a megyei pártbizottság útmutatása nyomán — az agglomerációs övezetben elsősorban, de a megye többi részén is, a bejárókkal való fokozott törődés, gondjaik enyhítés®. különböző fórumok teremtésével véleményük kikérése. Az automata kemencéből futószalag ontja a ropogós cipókat, s ha kissé lehűlt, rekeszekbe kerül... Ifi. Fekete József felvétele nak a száma, akik túlzott mértékben vállalnak, viselnek tisztségeket a különböző szervezetekben, bár még mindig lelni némely helyen a friss erőkkel szembeni bizalmatlanságot, elzárkózást. Megerősödött irányítás Nemcsak a párt tevékenysége gazdagodott a két kongresz- szu3 közötti öt ©szendében, hanem hasonló folyamat ment végbe a tömegszervezetek és tömegmozgalmak terepén is. Sokrétűbbé vált, lehetőségeivel jobban élővé a szakszervezetek munkája, nemcsak a szervezettség színvonala emelkedett, hanem — elsősorban a nagyüzemekben —, például az érdekvédelemé is, a jogsegélyszolgálat ' megteremtésével éppúgy, mint a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő intézkedések alaposabb megfontolásával és megf on kutatásával. A szakszervezeti testületek jogkörének növekedése, véleményezési jogának kiterjesztése, űj formációk létrehozása — így például a bizalmiak, a főbizalmiak testüle- téé — külön külön is, s együttesen még inkább azzal járt, hogy a szervezett dolgozók előtt megnőtt a szakszervezetek tekintélye, a legtöbb helyen a múlt emléke csupán az az időszak, amikor a bélyegek Az összefogás kamatoztatása Két hónap múlva tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, sa fölkészülés jegyében a közeli hetek a járási, a városi küldöttértekezleteik, a megyei küldő ttértekezlet felelős számvetését állítják teendőként a kommunisták elé. A megye közvéleménye érthető érdeklődéssel várja ezt az összegzést, mart bár öt esztendő történelmi mércével ítélve nem nagy idő, a szocialista építésnek bonyolult — több tekintetűén különleges vonásokat is fölmutató szakasza volt. Olyan szakasz, ahol eredmények és gondok egyaránt azt bizonyították, hogy hatalmas erők rejlenek a tömegek alkotó- készségében, a szocialista építés céljaival való azonosulásban, de ezeknek az erőknek a kamatoztatásában — s a gondok figyelmeztetnek erre — még rengeteg a tennivaló. S elsőként: a komrpunistáknak kell tenniük, ahogy eddig. Mindenkor és mindenben, asz élet legkisebb és legnagyobb dolgaiban egyaránt szem előtt tartva, tisztelve és érvényesítve a Lenin megfogalmazta igazságot: „A szocializmus nem jön létre felülről kiadott utasításokkal. Szellemétől idegen a bürokratikus kincstári automatizmus: az élő, alkotó szocializmust maguk a népi tömegek hozzák létre.” Mészáros Ottó \ >
