Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az abonyi textilesek párt- alapszervetete, amely a Bu­dapesti Kötőipari Szövetkezet, az Egyesült Ruházati Szövet­kezet, a Fővárosi Kézműipari Vállalat és a Cegléd és Kör­nyéke Háziipari Szövetkezet részlegének kommunistáit tö­möríti, a napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését, amelyen megjelent Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. Berta Istvánná, a pártszer­vezet titkára a közelgő XII. pártkongresszus irányelveire építve tartott vitaindító elő­adást. Vázolta a hatáskörükbe tartozó üzemben bekövetke­zett változásokat, gondokat és azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a szervezettebb, jobb munka érdekében tettek. El­mondta, hogy a kongresszus irányelveit minden pártcso­port külön-külön megtárgyal­ta, és az abban foglaltak nagy érdeklődést váltottak ki és találkoztak a kommunisták egyetértésével. A legtöbb vé­lemény, és észrevétel a gazda­sági építőmunkával foglalko­zott. Ez mindenképp indokolt, hiszen az üzem- és munkaszerve­zés, a minőség javítása te­rén egyaránt sok kedvező változás történt, de még bőven van tennivaló. A taggyűlés részvevői szót kérve, elsősorban a gazdasági építőraunfcával foglalkoztak. Szabó Dezső, a Kötőipari Szö­vetkezet üzemvezetője a kong­resszusi irányelvekkel egyet­értve helyesMe, hogy a párt tevékenységének középpontjá­ban a jövőben is a gazdasági munka javítása áll. A felada­tokat csak úgy lehet megolda­ni, ha feltárják a belső tar­talékokat. jobbam kihasználják a munkaidőt. Németh Miklós, a Fővárosi Szolgáltató Válla­lat üzemvezetőié hangsúlyoz­ta, hogy az irányelvek biztos támpontot adnak a jövő fel­adatainak megoldásához. Ná­luk nemcsak a kommunisták, hanem a dolgozók valameny- nyian ismerik az egész társa­dalmunkat érintő programot és magukévá teszik a rájuk háruló tennivalókat Éberhardt Ferenc, a Fővárosi Szolgálta­tó Vállalat művezetője arról számolt be, miként dolgozta fel az általa vezetett pártcso­port a kongresszusi irányelve­ket, majd az üzem- és mun­kaszervezéssel foglalkozott. El­mondta, hogy üzemük tavaly 31 ezer pár cipőfelsőrészt készített ter­ven felül. Mindezt a he­lyes munkaszervezéssel, a munkaidő jó kihasználásá- • val érték el. Tarkó Sándor arról szólt, hogy a település kommunistái széles körű eszmecserét folj-- tattak az irányelvekről és egyetértéssel fogadták. A vitát tetteknek kell követniük, hogy a célok megvalósuljanak. A gazdasági munka célja, hogy az életszínvonal ne romoljon és a népgazdaság egyensúlyi helyzete javuljon. A felszólalásokat Berta Ist­vánná, a pártszervezet titkára összegezte, majd a taggyűlés titkos szavazással megválasz­totta az új vezetőséget. Az alapszervezet titkára ismét Berta Istvánná, az Egyesült Ruházati Szövetkezet üzemé­nek szalagivezetője lett. A ve­zetőségbe választották Földi Istvánnét, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat üzemvezetőjét, Szabó Dezsőnét, a Kötőipari Szövetkezet minőségellenőrét, Bocs Idszlónét, a Kötőipari Szövetkezet munkásnőjét és Éberhardt Ferencet, a Fővá­rosi Szolgáltató Vállalat mű­vezetőjét. Az alapszervezet hat küldöttel képviselteti ma­gát a községi küldöttértekez­leten, Gy. F. A CEGLÉDI J ÁQ Á S_ÉS_CJEG l_á O VAROS PSSZÉRg XXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1980. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK A tervezettnél több pénzből Folytatódott az útépítési program A lakosság társadalmi munkával segített A városbeliek és az útjainkon áthaladó idegenek az útháló­zat állapotából következtetnek a közműfejlesztésre, a telepü­lés infrastruktúrájának ki- épültségére. Bár bőven van még tennivaló, azt is figyé- lembe kell venni, hogy az utóbbi esztendőkben kedvező változás történt. Cegléd út­hálózata jelentős mértékben megváltozott, noha akárki könnyen tudná sorolni a to­vábbi kívánságlistát. Azt azonban nem szabad elfelej­teni, hogy mindig a rendelke­zésre álló pénzösszegből In­dulhat ki a városi tanács, amikor a munkák megrende­léséről dönt. 1979-ben eredetileg hatmil­lió forintot tartalmazott a költségvetés utakra, hidakra. A megyei tanács 400 ezer fo­rint támogatásával és a más­honnan átcsoportosított egy­millió forinttal sikerült meg­növelni az összeget. A város- központ néhány égető gond­ját megoldották a pénzből. A Gubody utcának a Rá­kóczi utat és a Kossuth Fe­renc utcát összekötő sza­kaszát rendezték, megold­va a csapadékvíz elveze­téséi is. Aranydiploma A pedagógusból népművelő lett Jót, jól, fáradhatatlanul melyik a kellemesebb, ha mű­sor kell, vagy hozzá közönség. Ügy mondják, a jó szervezés felér a siker felévei — ezt vallja. Próbálom igazolni állítását A törteit művelődési ház kö­zepes feltételek (között műkö­dik. s a megye jó hírnevét szer­zett kultúrintézményei között tartják számon. Ugyanakkor, jobb körülmények között dol­gozó kultúrosok olykor szeré­nyebb eredményekről adhat­nak számot. Sok múlik tehát a szervezésen. Azon. hogy a „van”-ból minél többet és job­bat lehessen kihozni. A mód­szerein, hogy időben jussanak el a rendezvényhírek az ér­deklődőkhöz. — A legnehezebb azt eldön­teni, kinek, milyen programot ajánljunk. Először mindig mérlegelünk: az egyes műso­rokra mely intézményeknél, gazdasági egységeknél (van, amikor korosztályokban gon­dolkodunk) várható a legna­gyobb érdeklődés. Arra is ügyelünk, hogy ne csak mi kí­náljunk. Legyen venöéghívo- gató maga a rendezvény. A klubszínházé a jövő A klubterem és az igazgatói szoba képei között számos ok­levél tanúskodik a művelődési ház eredményeiről. Nem kere- teztették be mindet, hiszen még azt hihetne az idegen: nincs pénz f es télire, hát oklevéllel, emléklappal tapétáznak a tör­tei: ikultúrban. Az egyik vitrinben az igaz­gató elismerései szoronganak. 1 Közöttük miniszteri dicséret 1967-ből. Négy évvel később keltezték a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. 1976-ban, az akikor alapított „Pest megye közművelődé­séért” díjat vehette át. S egy korral iáró megemlékezés: aranydioloma, múlt évi dá­tummal. „Amit végeztem, tiszta szívvel, pedagógus szívvel vé­geztem.” A szavak sokféleképpen hatnak. Még a külsőre telje­sen megegyezőek is. Baranyai Jánostól, a törteli Déryné Mű­velődési Ház igazgatójától hall­va a fentieket, a legsoványabb kétely is szedi a sátorfáját Somogytól Törteiig — A két világháború között, 1929-ben végeztem Csurgón a tanítóképzőt. Nem tolongtak a katedrák akkor a pedagógu­sok előtt. Egy állásra 100—150 jelentkező volt. Nekem a So­mogy megyei Camáshoz tarto­zó tanyai iskola jutott. Hatvan, homokon termett cselédgyere­ket tanítottam, elsőstől a vég­zősig minden évfolyam képvi­seltette magát. A pusztai gye­rekek ragaszkodása, kedvessé­ge erőt adott a legnehezebb pil­lanatokban is — lapozza a pá­lyakezdés emlékeit az igazgató. Tízévi mindenes tanítósko­dás után Sződligetre került. A felszabadulás. után a felső ta­gozatban tanítóknak szakosí­tót kellett végezni. Szőmtan- fizika-kémia szakosként ke­rült ki a fővárosi tanárképző­ből. A megújult diploma új községbe szólította: Törteire. — Tizenhárom évig tanítot­tam az általános iskolában, hu­szonhét éve irányítom a tele­pülés kulturális életét. A hat­vanas évek közepére a műve­lődési ház kinőtte az osztott ál­lású munkakört. Harminchét évi pedagógus- és majdnem ugyanannyi népművelőrrtunka után az utóbbi mellett .döntöt­tem. Érdemekkel Mindenki tudja a környé­ken: hétköznap, vasárnap, nap­sütés. csúszós út — Baranyai János nem válogat, mikor s — Jelenleg 17 kiscsoportos kör tevékenykedik a művelő­dési házban, mintegy 300 ál­landó résztvevővel. De még nincs nyugdíjasklubunk. Nem megnyugtató a színházi élet sem. A helyi színjátszó cso­portok szerepét a Déryné, majd a Népszínház vette át. A jövő pedig alighanem a klubszínházé lesz a községben. Van mit tenni a Ludasban le­vő tanyai művelődési centrum fejlődéséért. A szocialista bri­gádok művelődését jól szol­gálta eddig a „Jót s jól!” Ve­télkedősorozat, gond azonban még az eljárók bevonása a, közművelődésbe. Baranyai János igazgató ha­lántékán fehéren csillan az idő. Ám szemében, beszédében, terveiben nyoma sincsen a hetven esztendőnek. Gy. M. Ez Is szabálysértés Igazolvány nélkül A közrend és a közbizton­ság érdekében a vasútállomá­sokon szolgálatot teljesítő rendőrök időnként utasokat igazoltatnák. Tavaly egy nyá­ri délutánon Kőbánya-alsó pályaudvarán szólították fel a harmincnyolc éves Boros Lajos ceglédberceli lakost, hogy igazolványát felmutassa. Az állomás büféjében tartóz­kodó férfi azonban hiába ke­resgélt a zsebeiben, személy­azonossági igazolványa nem volt nála. Az is kiderült, hogy munkahelye sincs. Más­fél hónapja nem dolgozott és fogadkozott, hogy keres ma­gának munkát. A személyazonossági iga­zolványt mindenkinek min­dig magánál kell tartania. A szabálysértésért, a ceglédber­celi férfit 600 forint bírság megfizetésére kötelezték. A Szív utcában a Szolnoki út és a Körösi út közötti rész került sorra. Ahol kéllett, megjavították ■ a járdát, gon­doskodtak a becsatlakozó ut­catorkolatok kiépítéséről, • és kialakítottak egy autóbusz­megállóhelyet. A csapadékvíz elvezetésére ugyancsak gon­doltak. ) A Mária utca útburkolatát 1978-ban építették át, ám a páros oldalon az aszfaltjárda, a páratlan oldalon a vízelve­zető árok csak tavaly készült el. A Szövetség utcának az a szakasza kapott szilárd bur­kolatot, ahol az új lakások épülnek. Ezzel egy időben ki­építették a 373 méter hosszú­ságú vízelvezető csatornasza­kaszt, amely a Köztársaság utcán a Táncsics utca sarkáig hal.ad. Az előrelátó és gondos anyagfelhasználásra vall* hogy a Gubody utca és a Szív utca átépítése során feles­legessé vált kockaköveket és keramitlapokat gondo­san megőrzik. További felhasználásig a vá­rosgazdálkodási vállalat tele­pén raktározzák. Az Aszfaltútépítő Vállalat több mint 490 ezer forint ér­tékben kijavította a Fűtőház, Beloiannisz,' Damjanich; Ma­lom tószél, Köztársaság utca, a Széchenyi út, a Kölcsey tér és a Fáy-lakótelep gödrös út­burkolatát. A Csotaak utca — á tanácstag és a lakosság pél­damutató összefogásának megnyilvánulásaként — fél ki-; lométer hosszban m akad ám burkolatot kapott. A tanácsta­gi csoport pénzét, a rendelke­zésükre álló 97 ezer forintot, az arra lakók pénzével kiegé­szítve, társadalmi munkájuk­kal megtoldva, amelyből részt vállalt a KPM Közúti Igazga­tóságának ceglédi üzemmér­nöksége és a Lenin Tsz is, nyolcszázezer . forint értékű utat építettek. A jövőben ez a módszer követhető a város más részein is, A Zrínyi és a Hollós utcá­ban a gitíres-gödrös tégla­járdát — betonlapok le- helyezésével — megfelelő gyalogjáróval váltották fel. i Randbehozták az említett ut- I cák vízelvezető árokrendsze­rét is. A városgazdálkodási vállalat saját gépével gyalul­ta a földutak közül a Dózsa György, a Mátyás király, ( a Víz, a Kinizsi, a Bezerédi és a Zrínyi utcát. A tanács pénzén vásároltál-e járdalapokat, kü­lönféle anyagokat, betoncsö­veket és átereszeket. Ezeket részben a lakosság közremű­ködésével használták fel. T. T. Vasárnaptól Nvomdatörtércíi , kiállítás A ceglédi Kossuth Múze­umban február 3-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor. Kányl Andrásáé, a városi-járási könyvtár igazgatója nyitja meg A ceglédi nyomdaipar története (Sárik nyomda) cí­mű kiállítást. Tavaszi, őszi egészségnevelés Ebben az évben a Vöröske­reszt ceglédi járási szerveze­te két településen, Abonyban és Jászkarajenőn tart egész­ségnevelési hetet a tervek szerint. A tavaszi márciusban Abonyban zajlik, az őszit ok­tóberben a másik községben tartják. Az év során figye­lemre méltó akciói lesznek a Vöröskeresztnek: tavasszal al­koholizmus elleni hónap lesz, áprilisban az egészségügyi vi­lágnap, májusban a vöröske­resztes világnap. Szeptember­ben kerül sorra az Idős em­berek hete a közlekedésben című akció, novemberben pe­dig a fogászati és táplálkozá­si hónap. Adózás földért, lóért A késedelmeskedők ráfizetnek Ceglédnek több olyan lako- n van. akik mezőgazdasági földterületet művelnek, lovat tartanak. A terület is, a ló is, év közben megesik, hogy tu­lajdonost cserél: áll a vásár, megkötik az üzletet, — csak épp az adóbevalláshoz szüksé­ges bejelentésről feledkeznek meg. A városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán elmondták: március 1-ig adó­bevallást kell az osztályhoz ad­niuk azoknak, akiknél válto­zás . történt. az elpző év de­cember , 3I-ig a használt föld­terület nagyságában, művelési ágában, kataszteri tiszta jöve­delmében, lótartóknál pedig a lovak számában. Be kell jelen­teni azt is. ha az 1973 előtti években mezőgazdasági ingat­lant használtak, vagy kétéves­nél idősebb ló került a tulaj­donukba és arról még nem ké­szítettek adóbevallást. Jelen­teni kell, ha valaki év közben vásárolt lovat szövetkezettől, állami vagy más szervtől. A hatóságok külön jövede­lemadót állapítanak meg a me­zőgazdasági termelésből szár­mazó, az átlagosnál lényege­sen magasabb bruttó árbevétel után, — kivéve a szarvasmar­ha tartásából és a tej értéke­sítéséből származó árbevételt. A termelési tevékenységgel kapcsolatban csal: akkor kell adóbevallást tenni, ha a tava­lyi bruttó árbevétel meghalad­ta a 150 ezer forintot. Mint a tanács osztálya jelezte, az egy­séges terüietszámításnak meg­felelően a hivatali adatlapon négyzetméterben, illetve hek­tárban kell jelölni, adózáskor is a használt föld nagyságát. A bevallást a tanácsháza eme­let5, 31. számú szobájában le­het leadni, hivatali időben. Gyorsítja az ügyintézést, ha az érdekeltek tavalyi adóívü­ket magúkkal viszik, s ha van, akkor az adásvételi szerződést, az egyéb változást igazoló ok­mányt is. Nem árt tudni, hogy a ikése- delmeskedés bírsággal jár: aki a határidőt figyelmen kívül hagyja, annak 50 százalékkal, aki a bevallási kötelezettséget elmulasztja, annak 100 száza­lékkal emelhetik adóösszegét. Vízilabda K Nagyszerű győzelem volt Ceglédi VSé—Bánki Danát SE 7:1 (1:0, 2:1, 2:0, 2:0). Bu­dapest, Hajós Alfréd uszoda. Vezette: dr. Csillag, Czapkó. Cegléd: Pákozdi, Legény, Megjelent a gallyazó brigád * Egyes jelek arra allanak, hogy ki­fele haladunk a télből. A város fő­utcáján, a Rákóczi úton megjelent a létrás, fűrészes csapat: nyesik a fákat. A város­gazdálkodási vál­lalat gallyazó brigádja szakér­telemmel formál­ja a fák koroná­ját. Munkájuk nyo­mán tavasszal szép egészséges fák övezik majd az utat. Apáti-Tóth Sándor felvétel?. Gulyás, Beo;: I., Brávik, Kele­men, Ungvári. Csere: Sárközi, Papp, Bóbis. Nagy J. Edző: Lakatos István. Góllövők: Gulyás (2), Brávik (1). Papp (1), Kelemen (1), Ungvári (1), Nagy (1). Kitűnő játékkal nagyará­nyú győzelmet aratott Cegléd csapata a múlt évi bajnokság­ban előtte végzett fővárosi együttes ellen. Az első játék­részben az ellenfél három em­berelőnyös helyzetét és egy négyméterest tudott csapatunk hárítani, e tény döntően befo­lyásolta az eredmény alakulá­sát. Lakatos edző kitűnő takti­káját dicséri, hogy a cserepad­ra három, a kezdő sorral egyenlő tudású játékost ülte­tett. s ők friss erőként a har­madik és negyedik játékrész­ben szinte meglepték az ellen­felet. Kitűnően mutatkozott be a BVSC-ből most igazolt Legény Zsolt, OB I-es szintű játékos. Igazolása nagy nyereség. A többiek is átlagon felüli tel­jesítményt nyújtottak. A Felszabadulási Kupa utol­só mérkőzése vasárnap lesz, a Békéscsaba csapata ellen. Beck Mihály \ fioONYI KRÓNIKA 7eljes egyetértésben Most a tetteken a sor A középpontban: a gazdálkodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents