Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Irányelvek, városfejlesztés A tavaszra készülnek a K/SZ-esek A hagyományos tavaszi szervezeti eseményekre, a be­számoló és vezetőség választó, valamint a tervező taggyűlé­sekre, a küldöttgyűlésekre ké­szülnek a város KISZ-esei. Az üzemi KISZ-bizottságak tit­kárainak, tagjainak, a közvet­len irányítású alapszervezetek titkárainak tartottak felkészí­tést a járási hivatal nagyter­mében, amelyen részt vettek a KISZ városi bizottságának tagjai, a munkabizottságok vezetői is. A fiatalok tájékoztatást kaptak az időszerű gazdasági kérdésekről, s Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára a párt XII. kongresszusára való fel­készülést is megkönnyítette a KISZ-eseknek azzal, hogy elő­adást tartott a kongresszusi irányelvekről, a megvitatá­sukból adódó KISZ-es felada­tokról. Bamberger Károly, a városi tanács elnökihelyettese, a vá­rosfejlesztés idei feladatairól, a lakásépítkezésekről szá­molt be a KISZ-összejövetel résztvevőinek, akik több kér­dést tettek fel az elkövetkező évek gödöllői terveivel kap­csolatban. A mozgalmi év eseményei­ről, céljairól, az akcióprogra­mok kiegészítéséről, valamim a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának elő­készületeiről Góldt Edit, a KISZ városi bizottságának tit­kára tájékoztatta az aktívá­kat, majd csoportos foglal­kozások következtek, amelye­ken területenként vitatták meg a fiatalok az 1980-as KISZ-teendőket. — Szerelem és szexualitás címmel TIT-előadást tart dr. Horváth Anna Galgamácsái a művelődési ház ifjúsái klubjában ma, csütörtökül este fél hétkor. >v. Holnap nyit a kiállítás- A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM 1980. JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK Egyetlen a járásban Felszámolják a veszteséget Január 25-től újra várja a látogatókat a gödöllői városi helytörténeti gyűjtemény. Ezen a napon nyitja meg Vitányi Iván a Népművelési Intézet igazgatója a Gyermekeknek való... című kiállítást, amely a gödöllői művésztelep gyer- mektárgyú alkotásait mutatja be. Képünkön: utolsó simítá­sokat végzik a festők a múzeum előcsarnokában. Járásunk egyetlen állami mezőgazdasági nagyüzeme a több mint nyolc és fél ezer hektáron gazdálkodó gödöllői tangazdaság. Ily módon je­lentős része van abban, mi­lyen eredményt produkál já­rásunk mezőgazdasága Rá­adásul, mint az évente 55—60 ézer hektáron gazdálkodó GKBR gesztora, termelésfej­lesztési tevékenységével is reprezentálja, miképpen lehet évek, évtizedek óta országo­san is a legjobbak között ma­radni. Cselekvési program Pedig a viszonylag nagy ter­mőterület csak részfeltétel ah­hoz, hogy a nagyüzem adta előnyökkel éljenek, hiszen földjeik nem jobbak másoké­nál, s közgazdasági adottsá­gaik, körülményeik sem kü­lönbek. Sok más mellett azon­ban egyben biztosan eltérnek az átlagtól: szervezettségük, szakmai felkészültségük jól párosul az itt dolgozók több­ségének szorgalmával. Ami vi­szont nem jelenti azt, hogy egész éven át ne kellene nap­ról napra megküzdeni a belső és- a külső körülmények szülte gondokkal, hiszen végül is a termelést irányító, s közvetle­nül végrehajtó szervezet élő, eleven közösség. Az idei gazdasági terv kör­vonalai már kirajzolódtak, s pártbizottságuk az elmúlt na­pokban fogadta el gazdasági cselekvési programjukat. En­nek ismeretében beszélget­tünk Tábik Ferenccel, a tan­gazdaság pártbizottságának titkárával. — Gazdaságunk idei terve tartalmazza mindazokat a cé­lokat, amelyek összhangban vannak az MSZMP XII. kongresszusánk irányelveivel, népgazdaságunk érdekeivel, ugyanakkor hatékonyan előse­gíti gazdaságunk ütemesebb fejlődését is — mondja Tábik Ferenc. — Az elfogadott gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramunk megvalósítása első­rendű feladata gazdaságunk valamennyi dolgozójának, ve­zetőjének; a magúk és a kö­zösség érdekeinek együttes szolgálata. — A megváltozott gazdasá­gi körülmények különösen in­dokolják, hogy legfőbb cél­jaink közé soroltuk a haté­konyság, a termelékenység és a gazdaságosság növelését, munkánk minőségének javítá­sát. Ezeket egyebek között a termelési szerkezet korszerű­sítésének gyorsításával, üzem- és a munkaszervezés, a „bennük rejlő tartalékok feltá­rásával, hasznosításával kí­vánjuk elérni. Betakarító gépsor — Eddig is fontosnak tar­tottuk az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, amely önmagában is önköltségcsök- kenitő, de ebben is további ja­vulást akarunk elérni. Nem­különben szigorítanunk kell a munka- és a technológiai fe­gyelmen, s mindezekhez a riágyobb teljesítményeket és a jobb munkát még jobban ösz­tönző bérezési rendszert veze­tünk be. Föltétien ide tartozik, hogy céljaink között szerepel a szocialista múnkaversenyben, a brigádmozgalomban, a kez­deményezésbén, alkotókészség tekintetében élenjáró közössé­gek jobb megbecsülése. A múltról a mának Munkás- és parasztmozgalom Járási szerzők tanulmánya Elhagyta a nyomdát a Sta­dia Comitate ama nyolcadik kötete, mely újabb tanul­mánycsokrot nyújt át az ol­vasóknak a megye történeté­ből. A1 dolgozatok szerzői Pest megye múzeumainak dolgo­zói, munkatársai, akik mél­tóan az előző kötetek színvo­nalához— ezúttal is alapos le­véltári és könyvészeti kutatá­sok után fogtak hozzá egy- egy témakör kimunkálásához. A kötetben megjelent töb­bek között az aszódi Petőfi múzeum igazgatójának. Aszta­los Istvánnak és a múzeum tudományos főmunkatársának, Kardos Győzőnek a vidék ag­rárszocialista és munkásmoz­galmát bemutató tanulmánya is, amely a Múzeumi füzetek sorozatban külön számként is napvilágot lát a közeljövőben Szemléletalakító A Munkás- és szegénypa- raszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében címet viselő két írás mintegy közrefogja a mozgalom történetének legdi­csőségesebb korszakát, a Ta­nácsköztársaság történetét, mely ugyancsak a Studia Co- mPatensia sorozatban jelent meg először, majd külön le­nyomatban is, 1972-ben. Asztalos István a XIX. szá­rad végétől 1919 nyaráig tárja fel a Galga völgyének, a volt aszódi járás falvai népének a István szervezkedését Túrához is tudják kapcsolni, vagy a hévízgyörkieké, ha elolvassák Pintér Mihályné levelét. Reméljük, nem fognak poro­sodni e füzetek; használni kell őket az iskolákban, hogy ne csak a történelemkönyvek né­hány általánosító mondata és történelmi témájú olvasmá­nyok, novellák, regények alap­ján álljon össze a jövő nem­zedékében a kép a nagyapák­ról, dédapákról. Hogy tudják: a századvég történelme nem­csak Orosházán, Békéscsabán játszódott, mert arról ír a tankönyv, hanem itt, a Galga völgyében is. A kiadványok Segítenek a felnövekvő nemzedéknek is; a fiatalok kíváncsiak családjuk ismert vagy elhalt tagjaira, életükre, életmódjukra, s mindezeken át koruk törté­nelmére. S innét már csak egy lépés a korszerű történe­lemszemlélet, s ezt a lépést közösen kell megtenni az is­kolával. Van tehát biztosíték rá, hogy a közösségnek szánt dolgozatok ne csupán a szak­mabeliek könyvállományát gyarapítsák érdekességként, hanem szélesebb körben fo­gadják be azok, akiknek szán­ták. A kiadványok hivatott kriti­kusai az idősebb nemzedékek tagjai: akik azért veszik ke­zükbe a munkákat, hogy kí­váncsi szemmel megvizsgál­ják, úgy írtak-e le mindent a szerzők, ahogy ők átélték, nem hallgattak-e el valamit, s alkalmanként még berzenked­nek is, hogy ők mást, többet is tudnak, mert éppen velük, a szomszéddal vagy valame­lyik ismerőssel történt m?g. És a többi generáció? Őket vajon nem érdekli apáik sor­sa? Biztosan akadnak, akik éppen azért olvasnak bele, mert X-nek vagy Y-nak ben­ne a neve. ismerik vagy is­merték a szereplőket vagy a gyerekeiket. Útmutató Mindenki számára készült e munkás- és szegényparaszt- mozgalmakat bemutató hely­történet, akinek szívében ott van a patriotizmus egy szik­rája is. Alapmunkát vesznek kezükbe a helytörténészek is e kiadvánnyal, mely a ma közvetlen előzményeiről fest átfogó, sokrétű képet. Nem nélkülözhetik, mért a vidék mozgalmi sajátosságait estik ebben találják meg. Az adatok sokasága melier, külön figyelmet érdemel a jegyzet gazdagsága, amely egy­úttal további útmutató a helvj sajátosságok részletesebb meg ismeréséhez, azok forrásához Természetesen ez nem jele* azt, hogy a vidék helytörté­neti kutatásával hivatásosa, foglalkozók letörtek egy dara bot a helytörténészek kenye­réből, nem, nem akartak ők a helytörténészek helyett do gozni. Kardos Győző — ő az 191° és 1944 közti időszak mozgal­mát dolgozta fel — munkája végén hét feladatot jelöl meg a tanácstalanabbak és a helv- történészkedés ízeivel most is­merkedők számára. B. M. A tangazdaság cselekvési programja részletesen tartal­mazza, hogy a növényterme­lésben milyen eredményeket akarnak elérni. Búzából 5, fajtaborsóból 2,6, paradicsom­ból 28, napraforgóból 1,8, őszi árpából 3,6, silókukoricá­ból 30, lucernából 7,5 és szé- nafélékból 6,5 tonna hektáron­kénti termésátlagot terveztek. A termékszerkezet módosí­tása kapcsán megszüntették a cukorrépa - termesztést, amit az is indokolt, hogy e növény betakarító gépsora éppen amortizálódott, valamint, hogy a cukorrépa náluk csak nagy költségekkel termeszthető. He­lyette napraforgót termelnek, amelyből még kiválóbb ex­portcikk lehet, ráadásul en­nek a növénynek az ápolása és betakarítása a meglevő gé­pek jobb' kihasználásával jár majd. Mintegy 30 hektárral növelik a paradicsom vetéste­rületét. s ugyanennyivel bő­vítik az intenzív módon hasz­nosított legelőterületük nagy­ságát. Fokozzák a talajerő-gazdál­kodás fejlesztését: nagyobb területeken végeznek istálló­trágyázást, míg a műtrágya hasznosítása és ésszerű taka­rékossága érdekében kiterjed­ten alkalmazzák a növények tápan^agellátásában a levél­analízisen alapuló ellenőrzé­seket. Így a növények igényei­hez alkalmazkodva lesz mód­juk a lombtrágyázást bevezet­ni. Hatmillió liter tej Az állattenyésztésben feiszá- moltják három kisebb, veszte­ségesen termelő telepüket, s fokozzák a megmaradók ki­használását. Tervük, hogy a gödöllői kerületben levő ba- romfiistállókban tojónként évi 260 darab tojást állítanak elő, mégpedig darabonként egy fo-, rint negyvenhét filléres átla­gos önköltséggel. Az idén 6 millió liter tej termelését tervezik, ami 30 százalékkal több a tavalyinál. Ezt úgy.szeretnék elérni, hogy folyamatosan felszámolják a hagyományos telepeiken levő mintegy 270, évi 3300 liter tejet adó vegyes állományú tehe­nészetet és az új, 714-es Hols- tein-fríz és, FI keresztezésű állományt 1100-ra növelik. A hízómarha-ágazatból 920 vá­góállatot értékesítenek, össze­sen mintegy 466 tonna élősúly­ban. F. L MÁV-állomás Veszélyes a felüljáró Amikor esik a hó vagy az» ónos eső, több figyelmet ér­demelne a vasútállomás fölött átívelő, az egyetemi város­részbe vezető felüljáró. A ko­ra reggeltől késő estig ' for­galmas, nyolcvan lépcsős al­kotmány ugyancsak próbára teszi a téli hetek közlekedőit: naponta — nem túlzás — több ezren araszolgatnak a csúszós lépcsőkön, az izgő-mozgó deszkákon. Az ősszel ugyan újrafestették a vasvázat és a korlátokat, de úgy látszik, hogy ezzel a felüljáró gazdá­ja le is tudta teendőit. De vajon mit tesz me.jd akkor, ha baleset történik. Mert va­lószínű, hogy a tél még el­tart egy darabig. Anyakönyvi hírek Született: Nagy István és Szabó Ágnes: Enikő; Magyar István és Báthy Beáta Mária: Bálint; Berecz János és Les­tár Aranka: Dániel; Pál Lász­ló és Nagy Mária: László ne­vű gyermeke. Házasságot kötött: Sümegi István és Czeglédi Márta. Elhunyt: Mészáros István, Gödöllő, Antal hegy1 út 42.; Szabó István, Gödöllő, Fácán­sor 33.; Sorger Henriimé Hank Julianna, Gödöllő, kastély; Kis Istvánná Szitás Erzsébet, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 64.; Furulyás Sándor, Gödöl­lő, Arany János utca 31. Hévízgyörk Téli spartakiád Egy női versenyző Sakkban és asztaliteniszben mérték össze erejüket Hévíz- györkön a versenyszerűen nem sportoló fiatalok a falusi dolgozók téli spartakiádján, amelyet a hely; sportegyesü­let rendezett a művelődési házban. Majdnem félszázan indultak a két sportágban. A sakkozók közül Balcos Tibor végzett az első helyen, máso­dik Szűcs Imre lett, harmadik pedig a verseny egyetlen női résztvevője: Hortobágyi Ti­borné. Az asztaliteniszezők té­li bajnoka Pintler Sándor, őt Angyal János és Gábor Mik­lós követi. Edzett Hiúságért Sakk és asztalitenisz Szervezi a KISZ Sakkversenyt hirdet január 27-re, vasárnapra a KISZ já­rási bizottsága mellett mű­ködő sport- és honvédelmi munkabizottság: Az Edzett if­júságért tömegsportmozga­lom jegyében megrendezendő sakkversenyen a járás KISZ- alapszervezetei vehetnek részt. Nevezni a helyszínen, a KISZ járási bizottságának épületében lehet, á verseny­zők hozzák magukkal a sakk­táblákat. Egy héttel később, február 3-án, vasárnap asztali­tenisz-verseny lesz, amit az Agrártudományi Egyetem csarnokában rendeznek meg. Éjre a vetélkedőre iahuár 31- ig lehet jelentkezni. Pisztolyból kannába Naponta 4—5 ezer liter háztartási tüzelőolajat vásárolnak Gödöllőn az Afor Szabadság út melletti kútjánál Az enyhébb idő ellenére sem csökken a vásárlási kedv Barcza Zsolt felvétele fennálló rend ellen vívott har­cait, küzdelmeit. Vázolja a mozgalmak történeti előzmé­nyeit, azokat a gazdasági, tár­sadalmi és művelődési viszo­nyokat, amelyek előidézték, megteremtették az első nm. mozdulásokat életre hívó kö­rülményeket, s kiválasztod'V; i megjnozdulások résztvevőit, vezetőit. A korszak parasztságát be­mutató irodalmi művek alap­ján egész más kép élt ben­nem a vidék egykori lakóiról: meghunyászkodó, robotoló, té­len fát vágó, pipázó, mozdu­latlan emberek képe, akiket ha azt akarták, hogy haladja­nak a korral, úgy kellett ar­rébb lökni, egyébként nem szánták rá magúkat. Amiért örülhetünk e füzet­nek: szemléletalakító. Sokak­ban felrémlik talán a Vihaf- s árok fogalma egy hajdani történelemóráról, az országnak agy kis része, ahol a Darasz- tok bátrak voltak és mertek. £s a- mi vidékünkön? Eddig, ismeretek hiányában’ hamis kép élt bennünk. Nálunk is S nem csoda, hiszen a tan­könyvek is csak néhány sort szentelnek ezeknek az esemé­nyeknek, alig akad fogódzó. Mennyivel elevenebb, mé­lyebb lesz a történelemi sme- rete azoknak, akik Várkonyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents