Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

MEGY EIHÍRL A P K Ü LÖN K _ __ .. • • - - V-V' V-, , / • " C . .. A VÁCI JÁR ÁS ES VAC VARO S R ES'ZE^E^ XXIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1980. JANUÁR 4., PÉNTEK r • • O/ eszi endo munkájáról szóllak Brigádmozgalom, myiikaTCrseny Az előadó a zsúfolásig meg­telt tagamban arról beszélt, ami nap mint nap befolyásol­ja az életünket, alakítja és for­málja a hétköznapokat, társa­dalmunkat. Vagyis a munká­ról, annak egy magasabb, szer­vezettebb formájáról, a szocia­lista brigádmozjalomiról és a munka versenyről. Átfogó értékelés A tanácskozás, mimt arról korábban hírt adtunk. a Ha­noikban Vácott, a Madách Im­re Művelődési Központban zajlott le, résztvevői brigád- vezetők, munkaversemy-felelő- sök, a város üzemeiből, intéz­ményeiből jöttek. Az értéke­lés a városban levő szocialista brigádok elmúlt öt évi mun­káját helyezte ref lektori ánv- be, őszintén szólva az eredmé­nyek mellett a gondokról és a további feladatokról, tenni­valókról is Pálmai László, a városi párt- bizottság titkára arról beszélt hogy a szocialista brigádmox. galom, amelynek a munkaver. ssmy szerves része, tartalmá­ban és formájában tükrözi a répgazdaság feladatait. . S hogy a munkások Vácott őrzik, értik ennek a több. jobb munkának a lényegét, -.Ízt bizonyítja az a két évii­U.-sdes hagyomány is, amely a műnk a verseny és a brigád- mozgalom kezdete óta eltelt. Az elmúlt időszakban sok szempontból megváltozott a brigádrtvunk-a, önmagukkal u igényesebbek lettek az embe­rek. A váciak sokszor példát mutattak már az eddigiek so­rán a megye, sőt az ország gyáraiban dolgozó szocialista brigádoknak. Hogy csak a leg­frissebb példát említsük: idén az MSZMP XII. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulá­sának 35. évfc-.dulája tisztele­tére szervezett munka verseny!, megyénkben elsők között a Dunai Cement- és Mészművek váci gyárának kollektívája, az ott dolgozó szocialista brigá­dok kezdeményezték. A brigádmozgaiom alapvető feladatát a szocialista módom dolgozni, művelődni, és élni. hármas jelszó fejezi ki. Leg­fontosabb mozzanata ennek a termelés. Ez azonban nem Jt lenti azt, hogy művelődés es életmód háttérbe szorul. A korábbi években az arányta­lanságra is voltak példák. A két évvel ezelőtt meg­jelent 1038-as Miniszteirtanuc.® SZOT és KISZ KB közös ha­tározat, amely korszerűsítettp a munkaversenyt, segített meg­oldaná a városban is ezeket a problémákat Ma már a felajánlások tar­talmazzák azokat a tennivaló kát, melyeket a városi pártbi­zottság 1976 j anuárjában meg­fogalmazott. Egyebek között azt, hogy a városban az o9"> termelést évi 6 százalékkal kell növelni, vagyis az 1975- ben teljesített 5.5 milliárd to­rint termelési értéket 1980-ra 7,5 milliárd forintra teljesítik. A teendők között szereoel egyébként az üzem- és mun­kaszervezés, valamint a ter­mékszerkezet korszerűsítése, a gazdaságos, korszerű export­képes termékek kialakítása, a szolgáltatása.: javítása, a vá­ros lakosságának jobb ellátá­sának megoldása is. Vácott az V. ötéves terv ed­digi eredményei azt bizonyít­ják, hogy ezt a tervidőszakot eredményesen zárhatják, majd mind az ipari üzemek, a szol­gáltató vállalatok és a keres­kedelem is. A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium hatásköré­be tartozó vállalatok közül a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában például 80 szá­zalékos, az Egyesült Izzó váci gyárában 30 százalékos ter­melésnövekedés várható. Mind­két helyen termékszerkezet- módosítást hajtottak végre az elmúlt időszakban. A KGM- vállalatoik teljesítik ötéves ter­vüket, s átlagosan 34 százalé­kos termelési értéknövekedést érnek el. A tőkés export ará­nya, 20,7 százalékról várhatóan 34 százalékra fog növekedni. A Nehézipari Minisztérium vállalatai közül a Forte 11,7 százalékos, a Taurus Gumi­ipari Vállalat váci gyára 58 százalékkal növeli a termelé­sét. Vác könnyűiparában 31 százalékos termásnövekedés várható, amelyen belül a Váci Kötöttárugyár 48 százalékkal többet termel. Az építőipar­ban a DCM termelése 37 szá­zalékkal nő. T ermelésnövekedés A pártkongreszus és felsza­badulásunk 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett mun­kaverseny Vácott is a minő­ség, az exportnövelés, vala­mint a hatékonyabb gazdál­kodás jelszavával indult, s a pótfalajánlások évi összege 189,8 millió forint. A felaján­lások. munkavállalások több­sége az anyag- és energiata­karékosság, a munkaidő jobb kihasználása, a tőkés export növelése, az importanyagok hazaival zaló pótlása célkitű­zéseket tartalmazza. A terme­lés mennyiségének növelését csak azokban a váci gyárak­ban tervezik, ahol a piaci igé­nyek ezt' szükségessé teszik. Vác területén 1975-ben 675 szocialista brigádban 7 ezer 862-an dolgoztaik. Jelenleg 733 brigádban 8 ezer 399-en tevé­kenykednek, amely 9 százalé­kon növekedést1 jelent. A szo­ciálisba brigádok 52 százaléka a varos ipari üzemeiben dol­gozik. Legalacsonyabb a szer­vezettség a szolgáltatóüze­mekben. 36.2 százalék. Az eddigi eredmények elle­nére vannak még megoldásra váró feladatok a városban. Gondot jelent a munkaidő tel­jes kihasználása. A városban csupán öt vállalatnál csökkent a veszte,ságidő, másutt a ko­rábbival azonos, esetleg növe­kedő.' ’ A jelentés a későbbiekben megállapította, hogy a szak­szervezetek, a vállalati KIS7- hizottságok eredményesen se­gítették az eddigiekben a cél­kitűzések megvalósítását. A vállalati pártbizottságok és nlaoszervezetek pedig megfe­lelő politikai háttért adva, ha­tékonyan támogatták a kol­Karvastagságú jégcsapokkal hízott a sziklarsped-áseken le- csurgó felszíni víz a zempléni hegyvidék egyik természeti érdekességében, a Telkibánya határában levő jegesbarlang­ban. A mintegy húsz méter hosszú és hárem méter szé­les természetes sziklaüreg ne­vezetessége, hogy a legforróbb nyári kánikulában sem emel­kedik a hőmérséklet benne mínusz 5 fok fölé. A geológu­sok megállapítása szerint a mélyebben fekvő barlangrend­szerből feláramló hideg leve­gő akadályozza meg a hőmér­séklet fagypont fölé emelke­dését. A telkibányai jegesbarlangot most vadhús tárolására hasz­nálják, mint természetes hűtő- szekrényt. Mftívák felajánlásait, s lehe­tőségeikhez képest megad iák althoz a szükséges segítséget. Felszólalások Az értékelést követő vitában többen szót kértek. Csányi Fe­renc, a DCM munkaverseny- felelőse például arról beszélt, hogy a gyár szocialista brigád­jai nemcsak azt tartották fon­tosnak, hogy elsőként csatla­kozzanak a munka versenyhez, de ennek megfelelően végzik a feladataikat. Klucsilc József, az MHD váci gyárának egyik brigádvezetője a társadalmi munkákról beszélt. Arról, hogy a jövőben jobban össze kell hangolni ezt a tevékeny­séget a város érdekeivel. Ha­jós Lajosné, a váci posta veze­tője a postai dolgozók kedve­zőt len munkakörül mán yeiről, s a magnövekedett postai fel­adatokról beszélt. Veils László, az MHD váci gyárának raun- kaverseny-felelőse a városi pártbizottság mellett működő munkaversany-bizo+tság szere­pét elemezte. A városi mun- kaverseny-bizottság munkájá­ról szólt, arról,- hogy milyen eredményesen végzi a felada­tát, nem feledkezve meg a ta­pasztalatszerzésből .«-em. Csitári- János Kocsis Éván Kocsis Iván fotóművész munkáiból nyílik kiállítás a Madách Imre Művelődési Köz­pont emeleti galériáján ja­nuár 11-én. A kiállítás a hó­nap, végéig hétfő kivételével mindennap megtekinthető. Nevelő szerep Legyen otthon a napközi 1 Élőbb kapcsolat az iskola és a közösség között A váci járás, két különböző feltételekkel rendelkező köz­ségéinek — Zebegény és Göd — általános iskolai igazgatói lés. naipiköziot'thon vezetői szá­mollak be a járási gyermek­es ifjúságvédeltni munkabi­zottság elmúlt évi utolsó ülé­sén a -járási hivatalban arról, hogy a községben hogyan si- kecült megoldani a hátrányos helyzetben levő gyerekekről való gondoskodást, & ehhez a munkához milyen segítséget nyújtott az iskolai napközi,. Rendszeres gondoskodás Elsőiként Katrics Jánosné, a zsbegényi napközi otthon veze­tője ismertette a helyi viszo­nyokat. Mint elmonata, az alig 1 ezer'100 lelket számláló kis­községben igen szoros és élő kapcsolat alakult ki az ernoe- rek között. A községben tiz családot tartanak számon, mint hátrányos helyzetben le­vőt, s ez 15 általános iskolás korú fiatalról való rendsze­res gondoskodást tesz szüksé­gessé. Az iskola napközi ottho­nában a gyerekeknek olyan közösséget próbáltak kialakí­tani, amelynek elsősorban ott­hon jellege van. A napközi­ben lehetőségét kapnak a gyerekek arra, hogy kibonta­kozzék a bennük levő tehet­ség, s így mindegyikük egyen­lő feltételekkel vehet részt az ott folyó munkában. Az isko­lában a korlátozott idejű órák miatt ezt nehezebb lenne meg­oldani, míg a napköziben az idő nem jelenthet problémát. A nevelőik a napköziben el­sősorban a családi körülmé­nyeik miatt hátrányos hely­zetben levőkkel igyekeznek többet foglalkozni, ami nem befolyásolja a többiek mun­káját sem. A napköziben Ked­vezőek a feltételek, hiszen televízió, magnetofon, lemez­játszó és más eszközök is ren­delkezésre állnak ahhoz, nagy a gyerekek folyamatosan is­mereteket szerezzenek azok­ról a dolgokról is, amit a csa­ládi otthon nem tud minde­nütt megadni. Rendszeresek oélául tavasszal és ősszel a kirándulások. S ezek álta­lában olyan jellegűek, amit a gyerekek az iskolai órákon is hasznosítani tudnak. A nap­közis közösség havonta érté­keli az ott folyó munkát. Ez elsősorban azért fontos, mert így a gyerekek az igényeik szerint tudják alakítani az ottani munkát. Rendszeres munka A zebegényi beszámolót kö­vetően Palasthi Viimosné, a gödi Németh László Általános iskola napk özi o tth on-vezetője mondta el tapasztalatait. A csaknem 15 ezer lakosú nagyközségben alapvetően ma­sabb a körülmény, mint Ze- begányban. Nemcsak azért mgrt Göd az agglomerációs övezet­be tartozik, de a lakosság megoszlása is igen heterogén. Göd-Felsőn 29 a veszélyezte­tett helyzetben levő gyermek, s ebből 21 jár napközibe. A községben az egyik legfonto­sabb feladatnak azt tartják, hogy rendszeres munkával fel­kutassák a veszélyeztetett helyzetben levő gyerekeket, megállapítsák a körülményeik okát, s annak figyelembevéte­lével a lehetőségeik szerint se­gítenek. Tapasztalat, hegy a hátrányos helyzetű gyerekek a közösségbe is nehezebben illeszkednek be, amin úgy próbálnak segíteni, hogy a gyerekeket különféle megbí­zatásakkal látják el. Vecserka József, az iskola igazgatója elmondta, hogy a napköziben igen jó feltétele­ket alakítottak ki a gyerekek számára. 1979-ban például csak játékok vásárlására 60 ezer forintot fordítottak. Min­den csoport rendelkezik rá­dióval, televízióval, magneto­fonnal. Jók a személyi felté­telek is, valamennyi nevelő szakképzett és sok közöttük a fiatat Is. Az általános iskolába járó tanulók fele napközis. A ne- lyi üzemek szocialista brigád­jaira, a jobb feltételek kiala­kításában mindig számíthat­tak, de a gödi zeneiskola és az Ady-klub is segíti a nap­közi munkáját. A jövő feladatai Szabó Lajos, a járási hiva­tal művelődési osztályának vezetője az elhangzottak ösz- szegzésekent megállapította, hogy a vizsgált két községben a napközik jól betöltik neve­lő szerepüket. Beszélt arról, hogy a váci járásban, például 1975-bsn, a közel 10 ezer is­kolás korú fiatalból 2 eaar 500 volt napközis. 1978-na ez a szám csaknem 400-zal emel­kedett. A jövő feladatairól szólva elmondta, hogy a já­rásban mintegy 40 százalék­kal fog bővülni a VI. ötéves tervben a helyek száma. To­vább kell javítani a szemé­lyi- és tárgyi feltételeket is. Ugyanakkor fontos faladat, hogy az iskola és 3 szülők munkahelye között rendszere­sebb és élőbb kapcsolat ala­kuljon ki mindenütt- mint az eddigiekben. Cs. í. Anyakönyvi hírek Tovább szépül a váci Duna-part. A Kommunális- és Költ­ségvetési Üzem dolgozói — amíg jvz időjárás engedi — parko­sítást, útépítést végeznek az Ady Endre sétány környékén. Iványi Károly felvétele Könyvesbolt a Szabadság téren A boldog új esztendőt kívánó jókívánságok melié búcsúsza­vakat is mondanak az Utasel­látó Vállalat Szabadság téri Ínyenc Bisztrójának munka­társai. Az új esztendőben már nem találkoznak törzs- és fu­tóvendégeikkel. Az Utasellátó hosszas tanakodás után ugyan­is úgy döntött, megválik az üzlettől. A téren lakók ennek az üz­letnek több átváltozását kísér­hették figyelemmel. Kezdet­ben volt itt Delicatesse bolt, melyet az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat tartott fenn, viszonylag rövid ideig. Hosz- szabb zárvatartás után az Utasellátó vette át, ám azt megelőzően több ízben is fel­kínálták a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak, hogy létesítsenek benne köny­vesboltot. Most, hogy az Utasellátó ve- ] vöt keresett, ismét felmerült a könyvesbolt létesítésének gon­dolata, már csak azért is, mert a város fejlesztési tervé­ben szerepel a Széchenyi utca újjáépítése, s ennek megfele­lően a könyvesboltot lebont­ják. Jóllehet az adásvételi szer­ződést még nem kötötték meg, ám az alku voltaképpen nyél- ! be ütődött. a könyvterjesztő vállalat megvásárolja a helyi­séget, s megfelelő átalakítás után ideköltözteti a Zalka Máté Könyvesboltot a Széchenyi ut­cából. B. H. Született: Gyetrván János és Viski Erzsébet:- Krisztina, La- mi István és Csáki Ildikó: Ivett, Szabó László és Csőin- bök Valéria: Zoltán, Tóth László és Borbíró Magdolna: László, Blaskó Ferenc és Bíró Mária: Attila, Honfi József és Zelinka Mária: Norbert, Hor­váth István és Molnár Irén: Enikő, Németh Miklós és Pfaff Eszter: Gábor, Pollcsányi Ká­roly és Varga Mária: Károly, Sykó Miklós és Hubert Kata­lin: Beatrix, Ba’oicska András és Schmi linger Zsuzsanna: Gábor, Okos István és Kovács Éva: Szabolcs, Rapcsák Gá­bor és Szántó Etelka: Gábor, Orbán József és Fekete Kata­lin: József, Sebestyén János és Maczek Gabriella: Gabriella, Tóth Géza és Koksza Gizella: Csilla, Barta László és Engels- dörfer Ilona: Tímea, Mezei Jó­zsef és Csombor Mária: Ad­rienn, Nagy Tibor és Pintye Ilona: Tímea, Ziman Jenő és Sági Ágota: Éva, Baicsics Fe­renc és Varga Edit: Edit, Cseh Péter és Kruzsiicz Margit: Diána, Szabó Sándor és De- mény Julianna: Sándor, Ungár László és Kómár Ágota: Dá­niel, Busái László és Húsvéti Jozefin: Nikoletta, Kreszta Fe­renc és Gáspár Klára: Ferenc, Veréb István és Sípos Veroni­ka: István, Balogh Gyula és Szigeti Mária: Enikő, Németh Kálmán és Véber Györgyi: Ta­más, Rácz László és Kékesi Mária: Norbert, Veres Lajos és Hargitai Marianna: Marian­na, Kovács László és Laczkó Izabella: Zoltán, Máté József ^ Pintér Ágnes: Melinda, Szovetes György és Kovács Klára: György nevű gyerme­ke. Vácott hunyt el: Nyáry Ida (Vác, Szentháromság tér 5.), Nagy Istvánná Hársházi Mar­git (Vác, Kertész u. 11.), Bátyi József (Püspökhatvan), Vani- cssk Győző (Leikés), Sárhidai Antal (Dunakeszi), Juhász Fe- rencné Babán Anna (Nagyma­ros), Sári András (Vác, Föld­vári tér 9.), Orthoffer Gusz- távné Imcze Pataki Mária (Ve­rőcemaros), Pásztor Lajosné Diósi Mária (Szob), Keserű Bé- lá.né Fekete Etelka (Dunake­szi), Víg András (Vác, Rózsa F. u. 20.), Miklós József (Alsó- nómedi), Rostás Józsefné Kiss Mária (Szob), Trapp Jakabnó Kertész Mária (Örkény). 2601. Vác, Pf. 32. Egy odú ürügyén Már több alkalommal talál­koztam iskolás gyerekekkel, akik csúzlival felszerelkezve bolyongtak a Ligetben, és minden eléjük kerülő madárra lövöldöztek. A napokban megint összeakadtam négy ötödikes fiúval, amint épp a cinegékre csúzliztak. — Miért bántjátok a cine­géket? — szólítom meg őket. — Mi csak a verebeket lö­völdözzük! — hangzott a vá­lasz. — Miről ismeritek meg a ci­negét és a verebet? — A cinege színes, a veréb barna. — És azt tudjátok, hányféle cinege él a Ligetben? — Néma csend. — Látjátok, nem is olyan egyszerű eligazodni a madarak között, s csak a Li­getben 5—6 féle cinege fordul elő, és van olyan is, amelyik egyszerű barnás tollazatot vi­sel! De ha egy madáretetőt vagy fészekodút gondoznátok, hamar megismernétek a gya­koribb madarak életét, s ak­kor már nem is gondolnátok a csúzlira. Meséltem a madár- védelemről és megemlítettem, hogy a ligetben vannak odúk. Most már — utólag — tudom, nagy hiba volt! Ügy látszik, a fiúk nagyon megsértődtek, I mert elkértem a csúzlikat, I ezért „bosszúból” elvitték az ! odút. Vajon mi lett az odú J sorsa? Egy bokor alján hever haszontalanul, talán máshová ráírták ki, nem tudom, de na­gyon remélem, hogy tovább is betölti szerepét és a cinegék rendelkezésére áll. Nem nagy eset — mondhatnánk. Azért érdemes néhány gondolatot hozzáfűzni: például azt, hogy az iskolás korú gyerekek sok­szor hamarabb tanulják meg a csúzli kezelését, a fészek­fosztogatást, mint a madárvé­delem alapjait — etető- és odúkészítést —, pedig az utób­bi az iskolai tantervben is szerepel. Napjainkban különösen meg- növeke 'ett a természetvéde­lem jelentősége, amibe a ma­darak is szorosan beltartoz­nak. A gyermeki lélek jóra- rosszra egyaránt fogékony, az ifjúságot kell megnyerni ügyünknek, akiknek kezeibe lesz letéve a jövő természet- védelme, és egyáltalán nem mindegy, milyen szemléletet visznek magukkal az „életbe”. Ennek kialakításában nagy feladat hárul a szülőkre, taná­rokra, az egész társadalomra! Dénes János Szépül a váci Dnna-parf Természetes hűtőszekrény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents