Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
A nemzeti ünnep siralmából Kubai fogadás Jósé Antonio Tabares del Real, a• Kubai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából tegnap fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, valamint politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életünk számos jeles képviselője. Mtmkásgyűlés a Ganz Áhjmimérsgyátbsn Több termék külföldre A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárban tegnap délután tartottak munkásgyűlést, amelyen ott volt Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának első titkára is. Szabó István, a gyár igazgatója értékelte az elmúlt esztendőben végzett munkát, majd vázolta a több mint háromezer embert foglalkoztató üzem helyzetét, s az idei legfontosabb tennivalóikat. Méretek V ! r gaz, nagyon is igaz az angolok bölcsessége, ami szerint a puding próbája az, hogy megeszik. No igen, a pudingot könnyen vethetjük ilyen próba alá, ám mit tegyünk például egy — sütőüzemmel? Jó ideje a szakemberek vitájának témája a megyében, mekkora legyen az úgynevezett optimális üzemnagyság a sütőiparban? A választ nem csupán a rendelkezésre álló — mindenkor s most még inkább szerény — fejlesztési pénzek határozzák meg, hanem olyan, mellékesnek tűnő tényezők is, mint a készáru kiszállításának lehetősége — kevés a korszerű jármű, s ha van is • rá pénz, évekig kell sorba állniuk a vállalatoknak az Autókernél, ahogy a magánosnak a Merkúrnál a Trabantért —, a szállítási távolságok megnövekedése miatti költségtöbblet s így tovább. Azaz: bizonyos határon túl nem kifizetődő az üzemnagyság, de egy másik határon túl viszont a szállítás — az ún. árüterí- tés — teszi gazdaságtalanná a vállalkozást, az egyébként is állami dotációval létező sütőipar számára. A fejlesztés megfontolásának indokát nemcsak a felelősségtudat adja, hanem az a rideg tény is, hogy egy tonna készárut termelő sütőüzemi kapacitás létrehozása — amibe a lisztszitá- lástól a dagasztáson át a sütésig minden művelet gépei, berendezései beleértendők —, az ötödik ötéves terv átlagát számítva, 1,4 millió forintot követel. Ahhoz, hogy még tisztábban lássunk, tudnunk szükséges: a megye az országos ellátottsághoz képest hátrányos helyzetben van, az ún. kielégítettségi szint — azaz a váltakozó igényeknek is megfelelő árukibocsátási képesség — alacsonyabb, mint másutt. Ez akkor is igaz, ha a hetvenes években lényeges erőfeszítések történtek — jelentős tanácsi támogatással — az élelmiszeripar ezen területének a fejlesztésére a megyében, hiszen a negyedik ötéves tervben 121 tonna — tizenhat órára s'zámítva —, az ötödik középtávú tervidőszakban pedig 156 tonna volt, illetve lesz a termelőképesség bővítése. A sütőüzemek mégsem ennyivel gyarapodtak, mert oly sok az elavult műhely, hogy az újonnan épített és a megszüntetett pékségek egyenlege — főként a negyedik ötéves terv idején — meghökkentő. 1M eghökkentő, hiszen az 1971 és 1975 között létrehozott 121 tonnányi termelőképességből o tényleges növekedés mindössze 56 tonnát tett ki, a jelenlegi tervidőszakba^ pedig a 156 tonnából 27 tonna a megszüntetett műhelyek árukibocsátásának pótlása. Ilyen és hasonló, kusza összefüggéseket hordozó tényezők emelik azután lényegessé a kérdést, s az arra adandó választ: milyen legyen az optimális üzemnagyság? A jó válasz ugyanis sarokköve az észszerűségnek, a gazdaságosságnak. A jó választ azonban nehéz megtalálni, megadni. Például azért, mert a megye sajátos helyzeténél fogva — gondoljunk csak az üdülőterületekre, a nagy kirándulóforgalomra —, a pékáruk teljes heti forgalmának negyven, negyvenöt százaléka két napra, péntekre, szombatra jut, azaz rendkívül egyenetlen a vásárlások eloszlása, az ilyen egyenetlen termelésnek azonban nincsenek meg a technikai, technológiai feltételei. Nem könnyű a jó választ azért sem megtalálni, mert — újabb jellemzővel előhozakodva — a megyében, ugyancsak ' más megyéktől különböző okok, vonósok miatt, a pékáruk forgalmának Kétharmadát a boltok egyharma- da bonyolítja le. Azaz megint egy olyan tényező, amit figyelembe kell venni a fejlesztési terveknél, az üzembővítéseknél, hiszen ha a nagy mennyiséget igénylő üzleteknek csak egyikéből hiányzik az áru, az több vásárlót érint, mint tíz másik bolt hoppon maradása. Czaporítsuk tovább a ^ példákat, vagy már ennyinek az ismerete is éppen elég ahhoz, hogy' nag» biztonsággal megállapíthassuk: nem véletlenül alakult ki a vita az üzemnagyságon. A sokféle, egyeztetésre, olykor kompromisszumokra váró tényező között ném megy gyorsan az eligazodás, bár persze, a szakembereknek ez a szakmája, tőlük megkövetelhető, hogy mondjanak határozott igent vagy nemet. S nem a szaktudás hiánya, hanem pontosan annak megléte, a mérlegelés képessége mondat igent bizonyos előnyök miatt a nagy sütőüzemekre, de rögtön nemet is mondat, any- nyi a hátrány. Summa summarum: semmi más, mint az ésszerű megalkuvás hozhatta az eredményt, s vele a döntést, hogy a megye sajátos igényeinek a közepes méretű üzemek felelnek meg, azoknál vegyül a legkedvezőbb arányban ejőny és hátrány. Talán sejti már az olvasó: nem egy szakma gondjainak taglalása volt a célunk. nem ezért merültünk jele a sütőipari fejlesztések némely részletébe. Sokkal inkább célunk volt egy folyamat bemutatása, annak ábrázolása, hogy a gazdasági tevékenységben az elhamarkodottság ugyanolyan veszélyek okozója ie- het, mint a várakozás, a bizonytalankodás. Pontosan abban van a döntések alkotásjellege — nyugodtan kölcsönvehetjük a művészetek területéről ezt a fogalmat —, hogy a döntést hozók tudták — vagy: eltalálták — a mikort, a legkedvezőbb időpontot. Nem késtek és nem bizonyultak kapkodónak; az ilyen döntésnek a végrehajtása is sokkal könnyebb, mert magában foglalja a lehetőségeket, o végrehajthatóság elemeit. Most, amikor az új szabályozás az eddiginél tágabbra nyitja a vállalatok önállósága előtt a kaput a fejlesztésektől az áralkun át a helyi bérDolitikáig, még inkább, mint korábban, előtérbe kerül a döntést hozók kreativitási képessége, nyitottsága a friss hatásokra. S e képességek, tulajdonságok méreteit nem viták döntik el, mint a sütőüzemék nagyságát, hanem a gazdálkodási eredmények. Mészáros Ottó Mint arról lapunk tegnapi számában is beszámoltunk: az Árammérőgyár 100,1 százalékra teljesítette tavalyi tervét, az előző évinél több terméket értékesítettek a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt. Az idei esztendő terveiről szólva Szabó István egyebek között elmondotta, hogy az eddiginél is nagyobb követelményeknek kell megfelelniük. Miközben 11,2 százalékkal akarják a termelési értéket növelni, a tőkés exportot mintegy 300 ezer dollárral, a szocialista exportot 2,6 millió rubellel emelik. Az egyfázisú fogyasztásmérőkből 37 ezer, a há- romfázisúakból 2 ezer 700-zal gyártanak többet, mint 1979- ben. Legnagyobb mértékben a magyar—szovjet kormányközi egyezményben szereplő távösszegző műszerek gyártását nösvelik, amelyből több mint 500 készül el. Marokkóiban szerelőüzemet létesítenek, amelyre a szerződést már megkötötték. Célul tűzték ki a gyártmány- és a gyártásfejlesztés további korszerűsítését, a termelékenység, az anyaggazdálkodás és a minőség javítását. El kell ér. ni, határozták meg a munkás- gyűléssn, hogy a fejlesztések és az újítások révén ebben az évben 140 ezer normaórát, s mintegy 5 millió forintos anyagmegtakarítást érjenek eL Hasonlóképpen döntöttek az energiatakarékosságról. Szabó István igazgató rész. letes beszámolója után a szocialista brigádok, üzemrészek és más munkahelyi közösségek képviselői mondták el, hogy miképpen kívánják kivenni részüket az idei terv teljesítéséből. S már itt jelezték, hogy a szocialista munkaversenyben mi mindent tesznek azért, hogy a gyár idén is teljesíteni tudja tervét, s hogy méltóképpen készüljenek pártunk XII. kongresszusára és felszabadulásunk 35. évfordulója méltó megünneplésére. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS 1APJA XXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÄM Ara 1,20 forint' 1980. JANUAR 5„ SZOMBAT Jó hír & Pesf megyei Több tégla a lakásépítőknek A tél ugyan nem az építkezések igazi szezonja, így év elején mégis érdemes megvizsgálni, hogyan dolgoztak 1979-ben az épitőanyaggyártó vállalatok, teljesítették-e tervüket, eleget tettek-e a vállalatok és a lakosság megrendeléseinek. Erről érdeklődtünk három nagy Pest megyei építőanyaggyártónál: az Epületkerámiaipari, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint a Cement- és Mészművek váci gyárában. Az Epületkerámiaipari Vállalat gyárainak a terv — mint arról dr. Bánszki Ádám műszaki-gazdasági tanácsadó tájékoztatott — 186 millió tégla égetését írta elő. Ezt a meny- nyiságet a vállalat jóval túlteljesítette, amiben jelentős részük volt a Pest megyei gyáraknak is. Az ország legkorszerűbb üzeme, az őrbottyáni 1. számú, 67 millió téglát készített, jelentősen túlszárnyalva tervét. A régi őrbottyáni téglagyár, á 2. számú és az erdőkertest 10—10 milliót bocsátott ki, valamivel kevesebbet a tervezettnél. Ezekben a korszerűtlen, elavult technikán változtatni már alig ' lehet. Nem úgy az olasz berendezésekkel felszerelt üzemben, ahol tavaly az agyagbánya termelését is korszerűsítették. Éveken keresztül gondét okozott a szállítási kapacitás hiánya. Most, hogy ne álljon sokáig a tégla a gyárudvaron, kamionokkal szállítják a megrendelőkhöz: közvetlenül az Pest megyében is több hónapon keresztül akadozott a cementszállítás, sőt gyakori volt, hogy a TÜZEP-telepeken egyetlen gramm kötőanyagot sem lehetett kapni. Mint aripari Vállalatnak Pest megyében Pilisborosjenőn (2), Törökbálinton, Solymáron (2), Erden és Százhalombattán van gyára. Ahogy arról Lányi Frigyes műszaki igazgatóhelyettes tájékoztatott, termékeik zöme innen kerül ki. A vállalat 3 millió téglával gyártott többet a tervezettnél, s egész évben minden .megrendelésnek eleget tudtak tenni. Pedig korántsem ilyen jó előjelekkel kezdték a munkát. A beruházások elhúzódása, az év eleji szokatlanul építkezésekre, illetve a ZÉP-telepekre. , Többször hírt adtunk hogy mint országszerte, TÜróla, úgy » Egyéves városok Érd élt a lehetőségeivel Kilenc településünk — közöttük a Pest megyei Érd — egy esztendővel ezelőtt lépett a városok sorába. A városi rang nagyobb lehetőségeit mindenütt a lehető legteljesebben próbálták kihasználni, s e törekvésnek meg is vannak a kézzelfogható eredményei. Erden például régi gondon enyhített az elektromos hálózat folyamatban levő rekonstrukciója, amelynek keretében mintegy 25 millió forintot fordítottak elavult transzformátorok és a vezetékhálózat egyes szakaszainak cseréjére, felújítására. ■ Elkészült két szennyvíz-gerincvezeték, megépült 5 ezer méter járda. A város több gyermekintézménnyel is gazdagodott. A Parkvárosban átadták rendeltetésének a 12 tantermes új iskolai szárnyat, a régit pedig felújították. Két új gyermek- orvosi rendelő kezdte meg a gyógyítómunkát, és bővült a szakrendelői munkahelyek száma is. Épült egy 100 személyes óvoda, s 50 hellyel bővült egy másik. Negyvenöt tanácsi bérlakásba, 60 OTP-la- kásba költözhettek új lakók. Sokan építkeztek magánerőből: az elmúlt évben mintegy 500—600 ház készült ilyen módon. A város fejlesztési alapja a megelőző évihez képest megkétszereződött, növekedett a más forrásokból támogatott fejlesztések összege, és a lakosság is mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá lakóhelyének gyarapodásához. Az őrbottyáni gyárban automata gépsorok formázzák a téglát Barcza Zsolt felvétele Téli nagyjavításon Megkezdték a különböző erőgépek szokásos téli nagyjavítását a vecsési Ferihegy Tsz üllői gépjavító részlegében. Felvételünkön Kökény Sándor és Nagy József egy T—150—K típusú traktor motorját újítja fel. ról Pintér Sándor, a Cementés Mészművek váci gyárának igazgatóhelyettese tájékoztatott,' még a gyárkapuban is sorba álltak a megrendelők, legszívesebben a telefont is kikapcsolták volna, annyi volt a protekciót kereső magán- és közületi építő. Szögezzük le, nem a DCM-en múlott, hogy hiány volt e fontos építőanyagból. Tervük szerint 1 millió 130 ezer tonnát kellett volna gyártaniuk, s ennél legalább 40 ezer tonnával több készült. Még ennél is többet küldtek a kereskedelemnek, hiszen valamennyi raktárukat kitakarították, s minden tartalékot eljut-, tattalk a megrendelőkhöz. A mészüzem azonban továbbra is gyengélkedett, bár nem a saját hibájából. Egész évben akadozott a mészkőellátás, a keszeg! bánya nem győzte kielégíteni igényeiket. Így a tervezettnél valamivel kevesebbet gyártottak az év végéig. A Budai Tégla- és Cseréphideg napok és a munkaszervezési hiányosságok miatt legnagyobb Pest megyei üzemük, a pilisborosjenői, a tervezettnél majdnem egymillióval, a törökbálinti hatmillióval keve- vesebb téglát tudott készíteni. Hogy a vállalat mégis jó eredménnyel zárja az évet, kizárólag annak köszönhető, hogy a többi téglagyárban felajánlották: kisegítik őket, s be is hozták a lemaradást. Százhalombattán majdnem 2 és fél millióval, Érden 1 millióval, Solv- máron az 1. és 2. sz. gyárban fél-fél millióval szárnyalták túl tervüket. Meg kell emlékezni a vállalat két budapesti üzeméről, a Bécsi útiról és a csillaghegyiről is, hiszen ők hozták a legtöbb pluszt, segítve ezzel a főváros és Pest megye ellátását. A solymári 1. számú gyárban évente 8 millió tetőfedő cserép készül. Ez a mennyiség is időben, egyenletesen került a vásárlókhoz az elmúlt esztendőben. Cs. A. Nem kell fagyoskodni Elegendő a tüzelőkészlet Bár ugyancsak hidegre fordult az időjárás, mégsem kell fagyoskodniuk a Pest megyei lakosoknak. Van elegendő szán a megyei TÜZÉP-raktá- rakban. Az év első napjaiban, egészen január 7-ig ugyan több telepen leltároznak, az árusítás azonban zavartalan, akadálytalanul érkeznek a szállítmányok is. A készletek bőségesek, a raktárakban a legutóbbi adatok szerint mintegy 35 ezer tonna szén, 14 ezsr tonna magyar brikett, 1200 tonna NDK- brikett és 500 tonna tűzifa vár eladásra. A kotjsztartalékok növelésére hamorosan importszállítmány érkezik, megközelítőleg 300 tonna — tájékoztatott Sze- beni Antal, a Budapest környéki TÜZÉP kereskedelmi igazgatója. A közkedvelt NDK brikett is megfelelő mennyiségben kapható lesz, amennyiben az NDK vasúti vonalakon a szállítás továbbra is zavartalan marad. De ha külföldről nem is tudnák kielégíteni a vásárlók igényeit,, még akkor is elegendő a magyar szén. Dunakeszin például 600 tonna szén és brikett, Nagykőrösön 1800 tonna, Vácott 1080 tonna, Gödöllőn 1400 tonna, Cegléden 2550 tonna, Budaörsön 2600 tonna, Érden 7400 tonna és Szentendrén 570 tonna készlet vár eladásra. Az ünnepek előtti forgalom a TÜZÉP telepein minimális volt, a hidegebbre forduló idő hatására azonban érezhetően megnövekedett a kereslet. A TÜZÉP vezetői ígérik, hogy a legzordabb időjárás ellenére, továbbra is kielégítik az igényeket. KOZELET Púja Frigyes külügyminisz- tér fogadta dr. Hildegard Hamm-Brücher külügyi államminisztert, aki a Német Szövetségi Köztársaság kulturális hete alkalmából küldöttség élén érkezett Magyarországra. Ml. Fekete József felvételei
