Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
VII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1980. JANUÁR 22., KEDD Küldöttgyűlés a Szilasmentiben Gazdaságosabb növénytermesztés Z. Molnár Mihály elnök rövid oeszamoiojavai kezaouott tegnap, héttőn a kerepesíar- csai Eziiasmenti Termelőszövetkezet küldöttgyűlése, amelyen a küldöttek számot adtak az elmúlt év gazdasági eredményeiről, megtárgyaltak az idei legiöntosabo teendőket, s beszámoló hangzott el a munkavédelem helyzetéről, a nőbizottság és a sportkör munkájáról. Az már a Szilasmenti Ter- mei.oszov'euiezeuoii adott évközi tudósításainkból is kiderült, hogy az 1978-ban mintegy 614 millió forintos árbevételt elérő szövetkezet 1979- ben várhatóan túllépi a hét- százmillios határt. A küldöttgyűlésen aztán arról adhattak számot, hogy tavalyi árbevételük elérte a 740 millió forintot. Két év alatt együttvéve 54 százalékkal nőtt az árbevételük Igen jelentős eredményt értek el az exportot -növelő termékek előállításában, amelyek értéke tavaly 2 millió 879 ezer dollár volt, s ez jóvpl több, mint kétszerese a két ev előttinek. zott anyag- és energiatakarékosságot' jelölték meg. A termelésből fokozatosan elhagyják a veszteségesen termelhető növényeket, s amint ez megvalósul, mintegy 400— 500 hektárral növelik a gyógynövények termőterületét. Ez egyrészt a közvetlen értékesíthető áruk mennyiségét növelné, másrészt mindinkább biztonságossá tenné a gyógynövény-feldolgozó üzem anyag- ellátását. Az állattenyésztésben a .jelenlegi állomány létszámának megtartása mellett a takarmányokkal való ésszerűbb gazdálkodásra törekszenek. Az élelmiszer- és gyógynövény-feldolgozó ágazatukban a minőség javításán kívül a mennyiség fokozására is érdemes gondot fordítaniuk, mi- I vei exportképességük növelése fontos népgazdasági érdek. A1 versenyképes áruk előállítására törekszenek a jövőben is, aminek elengedhetetlen feltétele az egyes feldolgozó gépek technológiai sorainak fejlesztése. A küldöttgyűlés további részében Marton László munkavédelmi csoportvezető értékelte munkavédelmi helyzetüket. Mind ő, mind a hozzászólók hangsúlyozták, hogy ebben a tekintetben is sok még a tennivaló, s nemcsak azért, mivel ez-évtől nagyobb felelősség hárul a végrehajtásban a gazdasági egységek: üzemrészek, brigádok, _mun- kásközösségek vezetőire, de azért is, mert amikor a termelés feltételei szigorodnak, ritmusa változik, a legfőbb értéknek az embernek kell maradnia. F. I. A szövetkezet előtt álló idei feladatok végrehajtásának üzem- és munkaszervezési feladatairól Kontor Zoltán, terv- és közgazdasági osztályvezető tájékoztatta a küldöttgyűlést. Szólt azokról az intézkedésekről, amelyekét pártunk XII. kongresszusának irányelvei szellemében hoztak, s amelyek fejlődést mutatnak a szocialista munkaversenyben és a brigádmozgalomban. Gazdasági feladataik között ebben az esztendőben legfontosabbnak a fegyelmezett költséggazdálkodást, a hatékonyabb termelési ágazatok Kilencven százaléka tőkés exportra került a termelőszö- fejlesztését, az exportképesség vetkezet lepárló üzemében készülő, fenyőolajnak. Naponta javítását, a tőkés export nö- 159—200 mázsa tűlevelet dolgoznak fel, s ebből 50—60 kiló velését, az importot kiváltó tiszta olajat nyernek. tevékenység fokozását, a foko- Barcza Zsolt felvétele Bogiak Galgahévizen Szomszédolás - tanulságokkal Vasárnap este nyolc óra körül járt az. idő, amikor a bagi Dózsa György Művelődési Központ öntevékeny művészeti csoportjai visszaadták a gal- gahévízi Kodály Zoltán Műve- ődési Ház színpadát a házigazdáknak. és ezzel véget ért a bagiák kétnapos szomszédolása, amelyre a Versengő ialvak címmel meghirdetett lárási közművelődési vetélkedő keretében került sor Barna Jánosné. a galgahé- vizi községi tanács elnöke két napion át szinte állandóan a bagiak között volt, s most. az esemény befejezése után, kissé fáradtan ugyan, de szívesén emlékezik: Nem hivataloskodtak — Ez volt az első szomszédolásunk. Nagyon hasznos ismereteket, tapasztalatokat nyújtott a két nap minden rendezvénye, ötleteket is kaptunk. Azt hiszem, nem véletlen. inkább érdeklődési köröm és beosztásom miatt is természetes. hogy számomra a két község vezetőinek tapasztalatcseréje jelentette a legtöbbet Mindenkit leköt a munkája sok társadalmi elfoglaltsága, s mi. vezetők sem vagyunk mentesek a befelé forduló* korszellemétől évért aztán ritkán találkozunk a szomszédos községek azonos munkakörben, beosztásban dolgozó vezetőivel. — Most leültünk, és jól kibeszélgettük magunkat. Nem hivataloskodott egyikünk sem. mondtuk gondjainkat, örömeinket. Jó, hogy ezt az alkalmat a közművelődés dolgozói számunkra megteremtették. Azt hiszem, az ilyen beszélgetéseknek lehetnének állandó helyei a közművelődési intézmények — Miről beszélgettek? — Éppen a találkozó jellegéből, a szervező személyiségéből fakadt, _ hogy legtöbb szó a közművelődésről esett Hogyan lehetne továbblépni, mit segíthetnének a művelődési házak társadalmi vezetőségei, hogyan tehetnének többet falvaik közművelődéséért a termelőszövetkezetek, amelyek a földdel együtt az itt élők szokásait, hagyományait is örökölték. Milliók — Lévai Ferenc, a túrái Kubai—Magyar Barátság Termelőszövetkezet elnöke elmondta, mi minden terheli a szövetkezetek kulturális alap ját. Csak két adat a sokból. Tagjaik élelmezéséhez félmillió forinttal járulnak hozzá Kétszáz szövetkezeti dolgozó szervezett üdültetéséhez há romszázezsir forintot adtak. Nagyok ezek a számok, de azért valahogyan módot kellene találni a terület kulturális életének segítésére. Annyi mindent kellene megoldanunk. — sóhajt Barnáné, aztán reménykedéssel a hangjában folytatja: — Talán a megoldásokhoz is közelebb segített ez a kölcsönös beszélgetés, az őszinte eszmecsere. Megosztó vélemények Bankó László, a galgahévízi művelődési ház igazgatója a színpadi világítást oltja le éppen, amikor a véleményét kérdezem. — Bevallom, többet vártam. Nagyobb figyelmet azoktól, akik a két község szomszédolását szervezték, s azoktól is. akik az akciót meghirdették. Két dolog zavart. Ez lett volna az első alkalom, amikor a termelőszövetkezeti dolgozók velünk játszottak volna, ha sikerül a szövetkezeti gépkezelők vetélkedője. A galgahévízi gépműhely dolgozói még szombaton reggel is reménykedtek, s így voltak a bagiak is. az utolsó pillanatig játékra készen. Nagyon kínos volt velük közölni a hírt: a vetélkedő elmarad. — A másik dolog, ami zavart. hogy egy-egy rendezvény felelőse nem vette elég koHelytörténeti írások Kiadó: a Petőfi Múzeum Az aszódi Petőfi Múzeum rendszeresen jéientet meg iierycorteneti irasoxat, tanulmányodat, eten járva a, megye múzeumai eioU. Eddig — laud óta — tizennarom kiadványa látott napvilágot. Eleinte kétévenként került egy-egy új tüzet a szüionelyük, lakohetyuk iránt érdeklődök keze'oe, a netvenes években a iotyamat felgyorsult, s az elmúlt esztendőben már három tanulmány fémjelezte e munka felvirágzását. A tervek szerint az idén sem szakad meg a kiadói tevékenység. A legnagyooo vállalkozás Horváth Lajosnak, a Pest megyei' Levéltár munkatársának könyve lesz, amely az Aszód környéki teiepuiesekre vonatkozó középkori reges tákat, a falvak középkori történetéhez hiteles adatokat szolgáltató írott kútfőket, vaiamint a Gal- ga vidékével kapcsolatos középkori szépirodalmi • emlékek részleteit tartalmazza. A kiadvány igazi adatbank lesz a helytörténészek kezében, de igen nagy hasznát vehetik a történelemtanárok is, sőt: kell is, hogy vegyék! Asztalos István és Kardos Győző közös műve a Munkás- és agrárszocialista mozgalmak a Galga völgyében 1954-ig címmel a Studia Comitatensia hetedik kötetében jelenik meg, de kapható lesz a múzeumi füzetek külön számaként is. Kiadásra vár Hintalan László: Gyermekjátékok — Hévíz- györk című munkája is, amelyben a községben fellelt és lejegyzett népi játékok elevenednek meg az olvasók előtt. Ugyancsak nyomdakész állapotban van Bene Mihály Versegről szóló tanulmánya, s végül egy régészeti, törökkori hadtörténeti, legújabb kori és néprajzi írásokat tartalmazó füzet. Erdőkertes Külpolitikai fórum Nagy sikert aratott tavaly Erdőkertesen, a helyi Eötvös Klub által szervezett külpolitikai fórum. Nem véletlen hát, hogy az idén újra meghívják Réti Ervint, Gyapay Dénesi és Harmath Endrét: a külpolitikai újságírók címére máris kétszáz kérdés érkezett az Ady Endre Művelődési Házba. Természetesen a helyszínen is lehet majd kérdezni: január 24-én, csütörtökön este 6 órakor . Műszaki Intézet Nem gond a színházjegy Vízmüvet épít a Zöldmező Tsz A MÉM Műszaki Intézet munkatársainak régóta nincs gondjuk, ha színházba akarValkónak és Vácszentlászló- nak egyaránt egy-egy olyan kútja van, amelyik egészség- ügyi szempontból jó vizet ad. Valkón korábban kettő is volt, de a Kossuth utca elején levőnek eliszaposodott a vize, s fogyasztásra teljesen alkalmatlanná vált Háborogtak is miatta az Alvég lakói. Ügy tudták ugyanis, hogy az eliszaposodás, a víz minőségi romlása egy vizsgálat következménye; a kútfúrók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi vizet tudna a kút szolgáltatni a vízmű vezetékeibe, s vizsgáját után a csövek szigetelés nélkül vagy felületes szigeteléssel kerültek vissza a helyükre. Mindenesetre a kút már több mint két évtizede üzemelt, s az utóbbi években puszta ízleléssel is meg lehet állapítani, hogy minőségileg elmarad a presszó közelében levőétől. A község ezen részének lakói már megszokták, hogy ide járjanak, s a víz ugrásszerű romlása óta öt-hat-' száz méterrel hosszabb utat kell megtenniük a jó ivóvízért. A korábban végzett vizsgálatok szerint a község közkút- jai közül csupán egynek volt a vize megfelelő, míg az udvarokon található kutakénak csupán két-három százaléka, az ivóvízellátás megoldása tehát sürgős feladat. A valkói— vácszentlászlói vízmű terve elkészült, költsége 860 ezer forint, míg a kivitelezés előreláthatóan negyvenmillió forintot emészt fel. E hatalmas összegnek természetesen csak egy része, pontosan a fele nehezedik a községre, a lakosságra, a másik felét a többi között a megyei tanács vállalmolyan a dolgát, örültem viszont annak, hogy a falu tanácselnöke. iskolaigazgatója, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke ott volt a rendezvényeken. A vendégek véleménye is megoszlott. Dinnyés László, a bagi Dózsa György Művelődési Központ igazgatójának szavait sokan hallották, amikor megköszönte a telt házat, amivel a galgahévíziek a bagiak műsorát fogadták. Ha volt is gond, hol nincs, ahol két nap alatt öt rendezvény zajlik, végül mégis di- csérően lehet értékelni a bagiak szomszédolását és a galgahévíziek vendéglátását Tóth Mihály, a Muharay Elemér népi együttes társadalmi vezetője még jobbá, még eredményesebbé szeretné tenni az ilyen találkozókat, s elmondja, mit hiányolt Kár kihagyni Jó lett volna, ha a galgahévízi népi együttes és o bagi együttes tagjai egy-két órán át együtt maradtak volna, egy kis beszélgetésre, közös éneklésre, emberi szóra. Igaza van, mondják a körülötte állók, ellenvélemény nélkül. Kár volt kihagyni az alkalmat. A szomszédolások lényegét ez az együttlét adja az emberközelség, a barát« szavak hangulata. Meg kell próbálni az elmulasztottak pótlását, ha előbb nem, hát február 9-én. amikor a bagiak lesznek a vendéglátók, s a galgahévíziek a vendégek F. M. ta magára. A kivitelező a Zöldmező Termelőszövetkezet lesz, mely az idén megkezdi a vízműépítés munkálatait. . Óriási előrelépés lesz ezj eddig csak a jó közkutak környékén lakók lehettek elégedettek, a vízmű megépülése után a két község valamennyi lakója könnyen hozzájut majd. S hogy ez minél előbb valóra váljon, összefogásra, egységesen helyes szemléletre van szükség. Még az alvégieknek sem a régit, korszerűtlent kell fájlalni, hanem az új megvalósulását siettetni — szükség esetén még a két1 kezükkel is. B. M. n.ak eljutni. Közönségszervezőjük Szabó Károlyné, aki már több mint tíz éve szorgalmasan foglalkozik a színházba járókkal, közvetít a jegyirodák és az intézményben dolgozók, között. Évente sok száz jegyet hoz számukra Budapestről, ily módon — több helybeli üzemünk, intézményünk közönségszervezőjével együtt — neki is fontos szerepe van abban, hogy a Gödöllőn élő, itt dolgozó emberek jelentős része rendszeresen járhat színházba. Sikos utakon Apró téli Megyek az utcán. Azaz mennék, ha nem teljesedne be az a népi bölcsesség, hogy többet megyek hátra, mint előre. De beteljesedik. Szép, de kemény telünk erősen próbára tesz bennünket, egyszerű járókelőket, s azokat, akiknek feladatuk az utak megtisztítár sa a hótól. A tél ugyanis nem a mínuszaival kényszerít egyhelyben maradásra, hanem az utcákon és járdákon felgyülemlett, olvadó és letaposott hóval. A mellékutakon általában egy nyomsávon közlekednek az autók. Igen ám, de azt a járókelők is észreveszik, hogy ott nincs latyak, tehát úav gondolják, hogy ahol nem halad éppen kocsi, ott megyek én. Ha mégis jönne valami jármű, majd félreállok, bele a latyakba, aztán baktat tovább. Néha ugyan egy kis egyensúlyzavart érez az ember, de, úgy hiszi, hogy az a reggeli fdélelőtti, délutáni, esti) forró teától, vagy a televízióban látott krimitől van. Némi töprengés után azonban rájön, hogy nem az egészségével van baj. pusztán az út síkos. A gödöllői Dózsa György útnak a gyógyszertár és a Szabadság tér közötti szakaszán persze hamarabb rájön erre, mert kiderül, hogy az egyébként is az egyik oldalon enyhén, -a másikon nyaktörően leitős járda hótakarója okozza a bizonytalan járást. Az apróságok azonban élvezik a hókását, iókat lehet benne botorkálni; ha a cipőjük, csizmájuk orrával belerúgnak, nagyot fröccsen, ami már önmagában is igen mulatságos az apja. anyja kezét alig elérő, de a kocsiból már kinőtt csemetének. Élvezik ameddig tehetik. A kezüket szorongató felelősek ugyanis csöppet sem róják ilven lassú élvezettel az utat. s az időnként meg-megbotló ifjoncokat rángatva emelik a latyak fölé növekvő bosszúsággal, csökkenő türelemmel. Ha mondjuk a buszra kell várniuk, akkor e két tényező mellé belép egy harmadik is: a fázás. Itt ugyanis rnár letaposták a reggeli hősök a havat, de a sár, és víz hidege átüt még a vastagabb talpú Iábbe lin is. Az apróság felkérez- kedik anyja vagy apja ölébe de mit tehet az? Fohászkodik hogy minél hamarabb befusson a piszkossárgára fröcskölt busz. örömeink Tudjuk, látjuk .a városban építkeznek, sok nehéz autó járkál, hordja a sarat, a havat. Mindent azért nem lehet az ő nyakukba varrni. Mi van ott, ahol nem építkeznek? Mit teszünk mi, lakosok. Tenni tehetnénk. Foghatnánk lapátot, seprűt. De tehetnénk egyebet is. Például szervezkedhetnénk. No, nem az illetékesek ellen, telefonokkal és levelekkel. Nem elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan, hogy a családi házak lakói, még ha bérlők is, csupán az emeletes épületek gazdái is felváltva részt vegyenek lakóhelyük, környezetük tisztításában, a hó folyamatos eltakarításában. I Meg lehetne i próbálni, bár eleinte valószínűleg megmosolyognának. mert nálunk az a szokás. De az eredményt látva, talán átalakulna a gúnyos mosoly elismerővé. S ami még ennél is több, követők is akadnának. Simon Gyöngyi Fontos figyelmeztetés Eb- és macskazárlat Veszett rókát találtak Az Országos Állategészségügyi Intézetben megállapították, hogy a január közepén Gödöllőn talált elhullt róka veszett volt, ezért a városi tanács termelés-ellátásfelügye- letí csoportja kutya- és macskazárlatot rendelt el, amely 90 napig marad érvényben. A macska- és kutyatulajdonosoknak fontos tudnia, hogy ez idő alatt az állatokat elzárva kell tartani, hogy azok más állatokkal ne érintkezhessenek. Utcára kutyát csak szájkosárral ellátva, pórázon szabad kivinni. A város területéről csak állatorvosi engedély- lyel szabad kutyát elszállítani. A szabadon kóborló kutyákat és macskákat a gyepmester szigorúan köteles elfogni és kiirtani. Az állatbarátok e szükséges óvintézkedést előz- heik meg azzal, ha a zárlat idején érvényes szabályokat betartják. A hatóság árra is figyelmezteti a .lakosságot, hogy aki elhullott vadat talál, ne nyúljon hozzá, hanem azonnal értesítse az állatorvost vagy a tanács illetékes osztályát. A gyermekeket külön ki kell oktatni e szabályokra: ne etessék, simogassák a kóbor ebeket!
