Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

Hetvenhat ifjúkommunista Ismerik a múltat, érlékelik a jelent Úttörők politikai képzése Maglódon A maglódi nagyközségi KlSZ-bizwttság négy alapszer- vezet 76 if júkommunistájának munkáját szervezi és irányít­ja. A bizottság nemrégiben ér­tékelte az alapszervezetek 1979/ 80. évi feladattervének teljesí­tését Hét végi akciók Az értékelés szerint a nagy­község legeredményesebben te­vékenykedő KISZ-szervezete, az Ipari Szerelvény és Gép­gyár maglódi járműgyárának kollektívája. Az üzemben te­vékenykedő 25 ifjúkommunis­ta az elmúlt esztendőben 250 óra társadalmi munkát végzett, hétvégeken részt vették pél­dául a káptalanfüredi járási úttörőtábor felújításában. A fiatalok év közben több újítá­si javaslatot adtak be. és az általános iskolásak pályavá­lasztásának segítésére üzem lá­togatást szerveztek a végzős nyolcadikosoknak. Az alap&zar- vezet ifjúsági vitaköre tavaly tíz foglalkozást szervezett, me­lyen a Ferroelektrika Szövet­kezet ifjúkommunistái is részt vettek. A pedagógus KlSZ-alapszer- vezet — amelv tavasszal el­nyerte a KISZ Központi .Bi­zottságának dicsérő oklevelét — tovább folytatta tartalmas mozgalmi munkáját. A 18 KISZ-tag nagy segítséget nyúj­tott az általános iskolások aka­dályversenyének lebonyolítá­sához. és megszervezték a nyolcadik osztályos tanulók felkészítését is a KlSZ-munlká- ra. A három foglalkozáson a leendő KISZ-esek megismer­hették az ifjúsági szövetség szervezeti szabályzatát, felépí­tését és működését. A Ferroelektrika Szövetke­zet kilenc ifjúkommunistája is szép eredményeket ért el az elmúlt esztendőben, ök 18 tonna fémforgácsot gyűjtöttek össze, 70 óra társadalmi mun­kát végeztek. Sajnos, szerve­zettségüket évek óta nem si­került javítani, s ez a tény erő­sen visszahat további mozgal­mi munkájukra is. A területi „Bata Ferenc” KISZ-szervezet 23 fiatalja je­lentős szerepet vállalt a tá­borépítésben Káptalaníüreden. Nekik köszönhető a helyi if­júsági klub átalakítása, vala­mint sokféle változatos prog­ram. Az alapszervezet további feladata a szervezettség javí­tása, s törődés a bejáró fiata­lokkal. Helytörténeti gyűjtés A nagyközségi KlSZ-bizott- ság szervezésében a helyi if­júkommunisták jelentős társa­dalmi munkát végezte.k a 2. számú általános iskolában lét­rehozott KRESZ-park építé­sénél, és a Steinmetz utca fá­sításánál. A maglódi ifjúkommunisták szervezték május 5-én a járá­si lábtenisz-bajnokságot. A fiatalok jelenleg a nagyközség elmúlt öt évének gazdasági eredményeit és fejlődését be­mutató kiállítás előkészítésén dolgoznak. Az alapszervezetek vezetőségi tagjainak részére a KISZ-bizobtság tavaly is lét­rehozta az aktivisták körét, melyen 12 ifjúkommunista szerzett hasznos tapasztalato­kat a mozgalmi munka szer­vezéséről. irányításáról. Új tagok A maglódi fiatalok teljesítet­ték vállalt feladataikat, szín­vonalas gazdasági munkát vé­geztek és jól szervezték meg politikai . képzésüket. Szerve­zettségüket tovább javították, és a jó előkészítő munkájuk­nak köszönhető, hogy idén ta­vasszal újabb 19 fiatalt vehet­nek fel a nagyközségi KISZ- tagok sorába. F. J. Monoron Könyvről - könyvért A Magyar Rádió kedvelt irodalmi rej.tványműsora a Könyvről — könyvért legköze­lebb Monorról, a Monorvidé- ki Áfész főtéri könyvesboltjá­ból jelentkezik. A műsor vezetője Kulcsár Katalin január 25-én, pénte­ken, 15 órától várja az iro­dalomkedvelők jelentkezését a helyszínen. Az adás 15 óra 36 perckor kezdődik a Petőfi adón. Harap a kezes jószág? Javítják a szervezettséget Baleseteiháritási oktatás Nem igaz, hogy a több, bo­nyolultabb gép, berendezés használata törvényszerűen nö­veli a baleseti kockázatot. A tények ennek ellenkezőjét bi­zonyítják. A korszerűbb tech­nika valóban kezes jószág, ha előírásszerűén használják, ala­posan megcsapolja a baleseti veszélyforrásokat. Mégis, csu­pán az állami iparban havon­ta 3800—4000 baleset történik, s bár a hetvenes években az üzemi balesetek csökkentek, több a súlyos sérüléssel járó eset, makacsul magas a halá­los kimenetelű tragédiák szá­ma. Hovatovább kilencven esz­tendeje lesz, hogy 1891 febru­árjában az országgyűlési gyorsíró, a Budapesti önkén­tes Mentő Egyesület egyik ala­pítója fölnöppentette a találó jelszót: „mindenkit érhet bal­eset”. Strihó Gyula e köznyel­vi leleménnyé vált három sza­va ma sem vesztette el idő­szerűségét, de persze csak ak­kor értelmezzük helyesen, ha úgy fogjuk fel: olykor, a kö­rülmények szerencsétlen össze­játszása folytán bárkit érhet baj. Az üzemi balesetek túl­nyomó része azonban sem­mi közösséget nem mutat a véletlenekkel, szűnt® törvényszerűen külön­féle emberi mulasztásokból táplálkozva következik be. Tökéletes technika és tech­nológia nincsen. Csakhogy népi ellenőrök vizsgálata bi­zonyította, ezer balesetből egy olyan akad, ahol a vétkes a rejtett műszaki hiba! Elgon­dolkoztató arány. Ezek szerint az építőiparban tavaly történt több mint hétezer fájdalmas esetből mindössze hét lett volna elkerülhetetlen. A két szám közötti különbség meg­hökkentően nagy; mulasztá­saink éles tükre. A szükséges­nél ritkábban nézünk ebbe a tükörbe, holott bepillantva szemügyre vehetjük az önma­gukban esetileg másodrangúnak látszó részleteket. Ilyen pél­dául az anyagtároló-terek zsúfoltsága, rendetlensége, a tárgyak emelésekor al­kalmazandó balesetelhá­rítási előírások sorozatos áthágása. Ezért azután a véletlennek semmi köze ahhoz, hogy az építőiparban, a legutuoi-i éve., átlagát nézve, ezer munkás közül 35—36 válik baleset szenvedő alanyává egy-egy esztendőben, ám ennél több köze van e tragédiákhoz a fe­lelőtlenségnek és a közömbös­ségnek, a képzetlenségnek és a felületességnek. Nagy összeget költ az ipar technikai eszköztárának gya­rapítására. A duzzadó eszköz­folyam beáramlása a gyárka­pukon belülre ritkán, csak egy-kót kivételes helyen kap­csolódik a kívánatos szervezé­si intézkedésekkel, s a keze­lők, karbantartók fölkészítésé­vel. Emiatt azután — megint csak vizsgálatok tapasztalata — polgárjogot kapnak az ideiglenes megoldások, ame­lyek mélyén aknaként lapul­nak a baleseti veszélyforrások. Hasonló állapotok teremtőd­nek akkor is, amikor föltor­lódnak a teendők, a feszített tempóra hivatkozva az érintet­tek kimondatlanul fölfüggesz­tik az óvórendszabályok több­ségét. Szemléletes példáját adja ennek az élelmiszeripar, ahol tavaly nagy hajrá volt, s a halálos balesetek száma az 1976. évi másfél- szeresére emelkedett. Labdarúgás Van esély a továbbjutásra Üllő—Szarvas MNK-találkozó Fájdalmas bizonyíték min­den baleset, hogy az emberre jobban kell vigyázni. A féltő gondoskodásnak — mondják a munkabiztonsági szakemberek — már helye van a gépek, be­rendezések tervezésekor, s in­nét láncként kapcsolódnak a teendők. Ebbe a láncba olyan szemek illeszkednek, mint a védőeszközök folyamatos kor­szerűsítése, kezelésük meg­könnyítése, a megfelelő szín­vonalú balesetelhárítási okta­tás, az üzemi szervezettség növelése, a munkahelyi rend szigorú megkövetelése, az is­métlődő ellenőrzés, azaz sokfé­le tényező együttes hatásaként remélhető a helyzet javulása. O. M. MONOMIDfD A PEST Ml G'Y E I H í RL A P K Ü LÖN K 1 A DAS A XXII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1980. JANUÄR 22., KEDD Kooperációs kapcsolatok Új termékek is kellenek Csak részben elégedettek az eredményeikkel Nagy gondban voltak egy hónappal ezelőtt a Gyömrői Vas-, Fémipari Szövetkezet ve­zetői. Vásárlópartnereik — mint megannyi más gazdasági egység — az év utolsó hónap­jában egyszerűen nem vették át a korábban megrendelt ter­mékeket. Az áru ott maradt a raktárban, s természetesen az érte járó pénzt sem utalták át Több mint egymillió forint­tal lett tehát .szegényebb” .a gyömrői szövetkezet 1979-ben. Amint Simon József, a szö­vetkezet elnöke elmondt a, net­tó árbevételük így is elérte a 20 millió forintot. Eredmé­nyeikkel csak részben elége­dettek. bár ha figyelembe vesszük, hogy hat fővel keve­sebben birkóztak meg a fel­adatokkal, akkor máris szebb az összkép. Tavaly jelentősen szűkítet­ték a termékcsaládokat, a korábbinál kevesebb féle gép jármű villamossági al­katrészt gyártottak. ,Az AUTÖKER-rel fennálló évtizedes kapcsolatuk nyomán különböző gépjárműalkatré­szeket, elektromos csatlakozó­kat és szerelvényeket gyártot­tak és szállítottak ennek a vállalatnak. Különösen az öt- és hétpólusú vontatványcsat- lakozó kábelszerelvény iránt nőtt meg az érdeklődés. Ezt a szerelvényt a pótkocsi és a vontató jármű közötti elektro­mos kapcsolat megteremtésé­nél használják fel. Másfél ezer fékdob Is ké­szült tavaly a gyömrői üzem­ben, ezeket az autóbuszokat üzemeltető és fenntartó válla­latok rendelték meg a gyöm- rőiektől. A MÜÁRT-tal alumínium­ból készült szállítóputtonyok, süteménytárolók, rekeszek, tálcák és tölcsérek gyártására kötöttek szerződést. A RA- VILL és a KERAVILL pedig tavaly is jelentős mennyiségű banándugót rendelt a szövet­kezettől. Az ipari kávéfőzővázakat a KERIPAR-nak szállítot­ták, ezek közvetve export­ra kerültek. Némi nosztalgiával gondol­nak vissza ma is a gyömrői szövetkezetben a kormányke- rékgyártásra. Ezt a terméket több mint egy évtizedig gyár­tották az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár, vala­mint a Rába Vagon- és Gép­gyár részére. Mindkét nagyvállalat új tí­pusú kormánykerék felhasz­nálására tért át, tavaly már nem rendeltek a gyömrőiektől egyetlen darabot sem. A szövetkezet elnöke elége­dett az idei szerződéskötések­kel. Továbbra is a járműprog­ramot szolgálják, különböző pótalkatrészeket gyártanak ezentúl is a legnagyobb tétel­ben. Kooperációs kapcsolatot lé­tesítőnek a monori MEZŐ­GÉP Vállalattal: a vágóhídi berendezések egyes részegysé­geit alvállalkozóként ezentúl Gyomron gyártják. A MÁV-val és a MÜÁRT- tal is új kapcsolat felvételével próbálkoznak, néhány termék gyártására. Az új szabályozórendszer egyes termékek nyereség- hányadát nagyon lecsök­kenti, ezért nagy erőfeszí­téseket tesznek a gyömrői szövetkezetben is a hiány pótlására. Szóba került a vonfatvany- csatlakozók exportálása szo­cialista országokba. Erre vo­natkozóan jelenleg folynak a tárgyalások. Áz üzem- és mun­kaszervezés színvonalát is to­vább kívánják emelni, első­sorban technológiai változta­tásokat, korszerűsítéseket kí­vánnak végrehajtani. G. J. Klubprogram Forradalmi dalok Ma este 7 órakor a gyöm­rői Petőfi Sándor művelődési házbán az Üj Tükör klub programjaként Varga András operaénekes és együttese dél- amerikai és kubai forradal­mi dalokból összeállított mű­sorára kerül sor. A rendezők minden érdek­lődőt szeretettel várnak a műsoros klubestre Pilisen Áramszünet A Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat monori körzeíszerelőségétől kapott tá­jékoztatás szerint szerdán áramszünet lesz 8-tól 12 óráig Pilisen a Dánosi, a Vásár ut­cák környékén, 10-töl 16-ig á Huba, az Attila és a Csaba utcákban, 12-től 16-ig pedig a Temető, a Rákóczi, a Vasút és a Petőfi utcákban és kör­nyékén. A nap kulturális programja Gyömrőn, 15 órától: a bir­kózó és az asztalitenisz klub foglalkozása, 18-tól: a fiatal utazók klubjának összejövete­le. Menüén, 18—tői: irodalmi szakkör és politikai dalkör foglalkozása. Monoron, 15-tól 17-ig: szabás-varrás tanfo­lyam, két csoportban (a Ve­tőmag Vállalatnál), 17-től: alapfokú német nyelvtanfo­lyam, 12-től: ismeretterjesztő előadás, A szabályozó rend­szer szerepe (a Vasipari Szö­vetkezetben), 15-től: Vietnam — Kambodzsa — Laosz (a Vetőmag Vállalatnál) a mozi­ban, 16, 18 és 20 órától. Konvoj. Pilisen, 18-tól: a magnós klub foglalkozása. Öregek és fiatalok A fárstalanság is betegség... Rendelési nap a járási ideggondozóban A labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupában már a legjobb 32 közé jutottak a csapatok. Közöttük van — nem kis meglepetésre — a monori—ceglédi összevont já­rási bajnokságban ősszel ne­gyedik helyen végzett üllői tizenegy is. A múlt pénteken az MLSZ- ben megtartott nyilvános sor­soláson részt vettek az üllőiek vezetői is. Örömmel vették tudomásul, hogy a legjobb 16 közé jutásért a szarvasi gárdát kapták ellenfelül. Az NB II-es csapat a Keleti cso­portban szerepel, s bár papí­ron esélyesebb az üllőieknél, szerintünk minden lehetséges. Az Üllő—Szarvas MNK-ta- iálkozóra február 27-én, szer­dán kerül sor, 14 órai kez­dettel az üllői sporttelepen. „Erről a betegségről írni min- denképpen kényés feladat. A közönség vagy borzadállyal fo­gadja, vagy ízléstelenül pikan­tériára les. A téma ijesztő is, izgató is egyszerre, amellett va­lami mágikus titokzatosság ve­szi körül. Aki csak hírből is­meri az elmebeteget, úgy véli, hogy az „őrült” végletesen és véglegesen embertelen. Ennek az írásnak legfőbb célja meg­mutatni: mennyire emberi. És ha emberi, akkor emberséges bánásmódot érdemel.” (Bene­dek István; Aranyketrec) Sokféle ember fordul meg a járási ideggondozó intézetben. Akad közöttük elmebeteg: szenvedélybeteg és kóros sze­mélyiségű depressziós, és neu­rotikus tünetekkel küszködő. Olyan is van. aki csak gyógy­szerért, injekcióért jön. Tizen­évesektől a középkorúákon át egészen az öregekig mozog a skála. Ma viszonylag csendes nap volt, körülbelül tizenöten jöttek kezelésre, igaz, még csak délután 'két óra van. Délután­ra a szenvedélybetegeket, vagyis az alkoholistákat vár­ják. Belőlük van több Az okok Az orvostudományon belül szinte külön tudomány az idegbetegek gyógyítása. Sa­játos módszereket, gyógyszere­ket és egészen k ti'önleges of- vosi magatartást feltételez. — De egyáltalán kit lehet betegnek nevezni, hogyan ala­kul ki a betegség? — tettük fel a kérdést dr. Királyfalvy Márta főorvosnak. — Az elmebetegség tünetei már általában a születés után jelentkeznek, ritkábban for­dul elő, ho<oy valaki később, valamilyen váratlan körül­mény .miatt válik beteggé. A személyiségformálásnál más a helyzet, a neurotikus hajlam ugyan örökölhető, de a betegség bármikor és akár­kinél bekövetkezhet. Rengeteg oka lehet a kóros elváltozás­nak, ez főként az emberek környezetétől, személyiségé­től függ. A depresszió leggya­koribb kiváltó okai közé tar­toznak a családi, munkahelyi problémák, a társtalanság, az önbizalom hiánya. — Van aki tudatosan fordul hozzánk, mások ideig-óráig halasztgatják, holfttt betegsé­gük tudatában vannak. Szé­gyenük, nem vállalják a be­tegséget, félnek a még min­dig meglevő társadalmi elő­ítéletektől. — Mi a teendő, ha a beteg végül is orvoshoz fordul? — Fel kell tárni, hogy mi az, ami a betegség hátterében van, hiszen az okot kell meg­szüntetni. Ennek érdekében egészen részletesen kell meg­beszélni a panaszokat, problé­mákat A gyógyítás az orvos és a beteg bensőséges kapcso­latán álapui. Ahogy mélyül ez a kapcsolat, úgy kerülünk kö­zelebb á baj gyökeréig. Egy­szeregyszer falba ütközünk, ilyenkor még több tapintatra van szükség. Ha a betég őszin­te, teljesen kinyílik, akkor már könnyebb a terápiát meg­határozni. Igen érdekes, hogy sokszor a kívülálló számára teljesen egyszerű, bagatell' dolog áll a betegség hátterében. De csak a kívülálló számára, mert a beteg szempontjából mindig a saját problémája a legna­gyobb, legsúlyosabb. Egysze­rűbb eseteknél igen könnyen fel lehet oldani ezeket a gát­lásokat. Sokszor pusztán a fel­világosítás is segíthet. Bizalom és akarat — Az emberek többségj sze­rint gyógyítani csak gyógy­szerrel lehet, minél többel, an­nál jobb. így van ez az ideg- gyógyászat esetében is? — Akad, aki nem tart rá igényt, de a többség valóban gyógyszerigényes. Sőt sokan már a tablettában sem hisz­nek. hanem az injekcióhoz ra­gaszkodnak. Természetesen nem szabad lebecsülni a gyógyszerek hatását, de a gyó­gyítás komplex folyamat. Függ a gyógyszertől, a gyógyítás módszerétől, az orvostól, de legalább ilyen meghatárözó a beteg akaratereje, bizalma. Ez azonban még mindig nem elég a gyógyuláshoz, a rehabi­litációnak is nagy szerepe van. A gyógyult embert sajnos bi­zalmatlanul, gyanakodva fo­gadják majdnem mindenütt. A jobbik eset, ha csak tartóz­kodóan viselkednek velük szemben, de gyakorta előfor­dul, hogy indokolatlanul és drasztikusan megbélyegzik őket. Néha még a család hoz­záállása is hátráltatja a teljes gyógyulást. Ez újabb vissza­esést okozhat, ezért is nehéz a rehabilitáció. Új módszerek — Hogyan ítéli meg a gyó­gyítás hatékonyságát? — A nagyon súlyos esete­ket kivéve, vissza lehet terel­ni az embereket a normális kerékvágásba. Ha gyógyszere- zéssel és fokozott ellenőrzéssel is, de elérhető, hogy a több­ség ugyanúgy éljen, dolgozzon, családot alapítson, mint az egészséges emberek. Az utób­bi húsz esztendő alatt új mód­szerek, új gyógyszerek szület­tek, hatásosabbá vált a keze­lés. Nem kizárni, hanem visz- szavezetni kell a betegeket a társadalomba, s ebben nem kis szerepe van az emberek segítő jóindu’-riiak. Kövess László

Next

/
Thumbnails
Contents