Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

1980. JANUÁR 20.. VASÁRNAP %Mrlan 3 A keresztyén békekonferencia nyilatkozata az afganisztáni helyzetről Közlekedésfejlesztési tervkoordináció A magyar közlekedési kül­döttség, amely részt vett a KGST (közlekedési állandó bi­zottsága január 14—18-a kö­zött Berlinben tartott 58. ülé­sén, szombaton visszaérkezett Budapestre. A közlekedési mi­niszterek tanácskozásán nagy figyelmet fordítottak a közle­kedésfejlesztési kapcsolatok hosszú távú célprogramjában előirányzott intézkedések megvalósítására. Az értekezle­ten megvitatták a KGST-tag- államok közötti, 1981—85. évi közlekedésfejlesztési tervkoor­dinációt. A Keresztyén Békekonfe­rencia vezetősége nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben nagy­ra értékeli Afganisztán népé­nek a nemzeti függetlensé­gért, a társadalmi fejlődésért, az igazi vallásszabadságért folytatott küzdelmét. Hangsú­lyozza, hogy az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság áp­tyének és az egyházak szoli­daritására, felhívja őket, hogy tegyenek meg mindent Afga­nisztán viszonyainak reális képéért és a népek közötti megértésért. Bírálja az Egye­sült Államok karmámyzó kö­reinek katonai és politikai te­vékenységét, amellyel gátol Iák az enyhülés folyamatát és veszedelmes módon növelik a etközi feszültséget. riiisi forradalmi vívmányai­nak szüksége van a kérész­Egyeseit ts két intézet üj agrárcentrum Gödöllőn Program a VB. ötéves tervre — A Holstein Fríztől többet fejtem — állapította meg Gá­dor János vácszentlászlöi kis­termelő, akivel nem is olyan régen a tehéntartásról disku- ráitunk. Amikor a tudományos eredmények gyakorlati fel- használásáról van szó, újra és újra eszembe jut az idős pa­rasztembernek ez a megjegy­zése. Bizonyítékaként annak, hogy az újat, a korszerűt íme, véglegesen elfogadta a gyakor­lat. Hosszú hegemónia után feladta ugyanis állásait Ma­gyarországon a piros-tarka faj­ta, amelyhez pedig a szakem­berek közül igen sokan ragasz­kodtak. Talán a kelleténél is jobban, hiszen a lapály marha behozatalára 'tett 1965-ös ja­vaslat óta 15 év telt el. Akkor is, most is az ilyen fontos témákban a tudomá­nyos intézetek szava a döntő; a kisállatok esetében a gödöl­lői, a nagyobb tes'tű jószágok kérdésében pedig a harceghai- mi kutatók mondták ki az utolsó szót. A két nagy bázis egymástól függetlenül tevé­kenykedett, holott sok tekin­tetben összefüggő problémáit megválaszolásával foglalkoz­tak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium most elrendelte a herceghalmi Ál­lattenyésztési Kutatóintézet és a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet összevonását, s gödöllői székhellyel 1980. ja­nuár elsejei hatállyal létre­hozta az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutató Közpon­tot. Licencia, know-how — Valójában a profilok kö­zötti határ jól elkülönült. Her­ceghalomban az úgynevezett nagyállatok — szarvasmarha, juh, sertés —, Gödöllőn a ba­romfi, nyúl és a prémesek te­nyésztése képezte a kutatási programot. A takarmányozási témákban azonban gyakorta előfordult párhuzamosság: itt is, obfc is vizsgálták a fehérje­ellátás problémáit. Megesett, hogy a drága műszerek elegen­dő feladat híján kihasználat­lanul maradtak, egyebek között Herceghalomban az izotópla­boratórium berendezései is, ráadásul a társintézetből hiá­nyoztak ezek az eszközök — mondja Keserű János, az egye­sített intézet főigazgatója, aki­től mindenekelőtt a központo­sítás konkrét okai felől érdek­lődtem. — Jelentenek-e a szervezeti változások, az, hogy az állat- tenyésztés országos kutatási központjává váltak, egyben feladatköri módosulást? Is­mert tény ugyanis, hogy 1980-at megelőzően a jogelődök is ellátták bizonyos koordiná­ciós teendőket: számon tartot­ták az országban folyó vala­mennyi lényeges állattenyész­tési és takarmányozási kísérle­tet. Igaz, külön a kisállatok és a nagyobb testű jószágok két csoportjában. Milyen új jogok­kal rendelkeznek ezután? — A külföldi licenciák és know how-k vásárlását távaly még a MÉM engedélyezte. A jövőben ini mondunk véle­ményt arról — a problémakört leginkább ismerő kutatók be­vonásával —, indokolt-e bizo­nyos eljárások, új géptípusok gyártási jogának megvétele. — Gyakran hangzik el a megállapítás, az elméleti fel- I ismerések, tudományos ered­mények gyakorlati alkalmazása lassúbb a kelleténél. Lesz-e hatása a hozott intézkedések­nek erre a folyamatra? Receptek a nyíltaknak — Hogy egy termelékenyebb hibrid milyen gyorsan terjed a mezőgazdaságban, vagy egy jobb termesztési technológiát hány gazdaság vezet be, az sokféle tényezőn, elsősorban az érdekeltségi viszonyokon mú­lik. A kutatóközpont, amely a hazai állattenyésztés, takar­mányozás valamennyi tudomá­nyos eredményét regisztrálni kívánja, az eddiginél nagyobb propagandát fejt majd ki az új módszétek terjesztése érde­kében. Lényegesnek tartjuk az állandó kapcsolatot a terme­lőkkel: tsz-ekkel, állami gaz­daságokkal. Jelenleg 11 mező- gazdasági nagyüzemmel műkö­dünk szorosan együtt. A duna- varsányi Petőfi Tsz nyúltörzs- állományának kitenyésztése a különböző tápreceptúrák ennek a közös tevékenységnek a bi­zonyítékai. Sikerült elérni azt is, hogy a gyakorlati szakemberek el­fogadják, nem szabad elsietni a silókukorica betakarítását. Leghelyesebb akkor levágni, ha a nedvességtartalom 35 száza­lékra csokikén. így egységnyi területről több tápanyagot nyerhetnek. NAPI NYOLC ÖRA a levél- borítékokat formára vágó. vagy ahogy gyárkapun belül nevezik, a stancológép mellett. Figyelni a berendezés minden rezdülését — talán így jelle­mezhető legjobban Halmt Andrásnak, a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyárában dol­gozó munkásnak egy napja. S ezekből a napokból tizenhét év állt össze — ennyi ideje dol­gozik a szentendrei papír­gyárban. A napok, az évek magukkal hozták az erkölcsi Szintén üzemi tapasztalatok utalnak arra, ha a földeken maradt kukoricaszárat csupán három hónapon át etetnénk áz üszőkkel, húsmarhákkál, az 20 ezer hektárnyi takarmányter­mő területet jelentene. Ez nem elméletieskedés, kidolgozott, kész 'technológiánk van a ku- koricalegelők hasznosítására, amelyet hamarosan a termelők rendelkezésére bocsátunk. — Az aktuális teendők egyi­két említette, kérem, beszéljen az idei feladatokról. — Az V. ötéves tervidőszak tudományos eredményeit 1980- ban összegezzük, és egyben fel­készülünk az újabb kiemelt programra is, a tömegtakar­mányra és legelőre alapozott hús- és tejtermelés kutatási feladatainak kidolgozására Csodák né'kiil — Mit vár az újonnan meg­alakult agrárcentrumtól ebben az esztendőben? — Nem ígérünk azonnali csodákat, hiszen a kutatógárda ugyanaz marad, s a technikai teltételek sem változnak külö­nösképpen. 1980-at a megala­kulás évének tekintjük: meg­változtatjuk munkamódsze­reinket, olyan szakembereket kapcsolunk be tevékenysé­günkbe, akik a termelési 'terü­leten a legjobb képességeket bizonyították. A tudományos munka hatékonyabbá válása csak 1981-től várható, tehát a VI. ötéves terv ezt követő évei­ben lehet intézetünk igazán ütőképes. Valkó Béla elismerést, a munkatársak megbecsülését Mart Halmi András szorgalmára, munka­bírására odafigyeltek — vagy ha pontosabban akarunk fo­galmazni, ezekkel a tulajdon­ságokkal felhívta magára a fi­gyelmet. Így aztán 1970-ben a Szakma Kiváló Dolgozója, 1972-ben pedig a Könnyűipar Kiváló Dolgozója elismerésben részesült. A levélboríték-gyártó üzemrészben dolgozó Tyeres- kova nevét viselő szocialista brigád tagja. S ez a tény, a közös — nem is akármilyen! — munka, mutatkozik meg abban: a Tyereskova szocialis­ta brigád kétszer nyerte el a vállalati kiváló címet, majd a szakma kiváló brigádja — rangot jelentő — elismerést. Ügy kapásból talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy az átlag 120 százalékos teljesítményt felmutató Hal­mi Andrásnak a társadalmi, erkölcsi megbecsülésből jutott. S hogy munkatársai is becsü­lik szorgalmát, példaadó mun­kafegyelmét, tenniakarását — mi sem bizonyítja jobban: a Il-es számú pártalapszervezet titkárává választották. A gyárban dolgozó há­lem nagy szavakkal ­Tizsrkét hónapos szezon Mirelit a Duna bal partján Saját városukat is ellátják Halmágyi Péter felvétele A Dunakeszi Hűtőház alap­vető feladata az, hogy húst, baromfit, halat tároljon, és a bogyós gyümölcsöket feldol­gozza. Ez utóbbiakat 52 ter­melőszövetkezet szállítja, első­sorban Pest megye északi te­rületeiről. A feldolgozás sze­zonális jellegű. Egyebek kö­zött ezért is törekednek a hű­tőház vezetői a profil bővíté­sére; arra, hogy zöldségfélé­ket is feldolgozzanak ez év nyarától kezdve, s 12 hónapos legyen a szezon. A másik, jelentős újdonság: bekapcsolódnak a lakossági ellátásba. Szabó József igaz­gató elmondta, hogy már a múlt év végén javasolták, s a Magyar Hűtőipar vezetői elfo­gadták előterjesztésüket, en­gedélyezték számukra a bel­kereskedelmi értékesítést. Április elejétől Pest megye északi részét és Nógrád me­gyét látják el mirelitáruval. A gyárak között érvényesül bizonyos területi elv; de ez nem zárja ki azt, hogy a más­hol gyártott termékeket ne szállíthatnák Dunakeszire, s onnan a boltokba. Így gyakor­latilag valamennyi mirelit — amit kérnek a felhasználók — kapható lesz. Megszűnnek a fehér foltok Hol? A Duna vonalától és az országhatártól keletre: a váci járásban, Zsámbékon, Aszódon, Gödöllőn, Foton. Az ellátás szervezése január első napjaiban kezdődött, s a be­vezetés lépcsőzetesen történik. Ha minden jól megy, e héten már Gödön, Sződligeten, Vá­cott is megjelennek a hűtő­ház áruszállító gépkocsijai. Eddig fehér foltok voltak ezek a mi relit ellátás képzelet­beli térképén. Jellegzetes gond: az úgyne­vezett hűtőlánc megteremtése. A Dunakeszi Hűtőház adott; itt állandóan 80—100 vagon- nyi készletet raktároznak majd, hogy a szállítás folya­matos legyen. A szállításhoz azonban hűtő gépkocsik kelle­nek. Üjak beszerzésére a hű­tőháznak nem volt elegendő pénze, ezért hat darab, ki- szuperált, kompresszoros hű­tőkocsit vásároltak — negyed­áron —, s ezeket hozzák most rendbe. (A kocsik felújításá­nak ütemétől is függ: hol, mi­kor jelenik meg a mirelit?) A következő láncszem: az üzletekben levő hűtőpult. A legtöbb boltban — éppen a kihasználatlanság miatt —, a mélyhűtők nem voltak hasz­nálható állapotban. Ezeket most rendbehozzák. S később bizonyára arra is lesz mód, hogy bővítsék a mélyhűtők befogadóképességét. A lánc utolsó szeme: a háztartási hű­tőszekrény. Ma már a legtöbb otthonban megtalálható a fri­zsider, s néha nem is a tulaj­donoson múlik, hogy mit tart a mélyhűtőben. Amit kap. Kijelölt üzletekben A korszerű táplálkozás nél­külözhetetlen részei a mireli­tek. Ezt mutatja a dunakeszi kísérlet sikere is. A városba ugyanis a hűtőház már no­vember elsejétől szállít mire­litet, s ez a kezdeményezés el­ismerést váltott ki. A kijelölt 12 üzletben rendkívül gyor­san. két-három hét alatt meg­javították a hűtőpultokat és felkészültek a hűtőipari ter­mékek fogadására. A forga­lom napok alatt fellendült. Emellett tíz konyha és egy büfé kap mirelitet. Köztük a MÁV Járműjavítójának, a házgyárnak, a szakmunkás- képző iskolának üzemi kony­hái. s a Kulacs és a Pavilon éttermek. Legnagyobb sikerük a fél­kész leveseknek, a főzelékek alapanyagainak — zöldbab, tök, paraj, stb. —, a tisztított hasábburgonyának volt. A fa­gyasztott nokedlit kevésbé ke­resték, a raktáron levő gom­bócot viszont mind elvitték. S végül arról se feledkezzünk meg, hogy a hűtőház üzemi konyháján is’ nagymértékben felhasználják saját termékei­ket. Ott jártunkkor éppen a burgonya főtt az üstben. Nem­csak a háziasszonyoknak, a krónikus munks>erőh'ánnvai küszködő nagyobb konyhák­nak sem közömbös: mennyit kell vesződni a főzés előkészí­tésével? A hazai ellátásért Nos, a dunakeszi példa alapján joggal lehet bizakodó Szabó József igazgató. Akinek egyébként az az alapelve, hogy az export bővítését nem elhanyagolva, minden eszközt meg kell ragadni a hazai ellá­tás javítására. Ezen belül is szűkebb hazájára gondol az igazgató, ezért szívügye Észak- Pest megye — és Nógrád —, üzleteinek megtöltése mirelitr tel. Nemes szándék. Ám óhatatlan felötlik a kér­dés: ha már itt tartunk, miért ne tudnák egész Pest megyé­be kivinni a mélyhűtött élel­miszereket? Ennek határt szab — a már említett — területi elv. A Magyar Hűtőipar gyá­rai ésszerűen felosztják egy­más közölt az ország területét — felvásárlás és értékesítés tekintetében egyaránt. Cegléd például Nagykőrös és Kecske­mét vonzáskörzetébe tartozik. Érd Fejér megyéhez. Ez eset­ben nem a megyehatárok szár mítanak. Azt azonban megte­heti a Magyar Hűtőipar duna­keszi gyára, hogy idővel a más gyárak övezetébe tartozó terü­letekre is -r Cegléd, Ráckeve, Érd —, küld mirelit árut. Most voltaképpen a kezdet kezdetén tartunk. Annyi bizo­nyos, hogy nyáron már jobb ellátásra számíthatunk a Duna bal partján — és ez a turiz­must is segíti. Az új gazdasági szabályozó rendszer lehetősé­get ad arra, hogy a Dunakeszi Hűtőház megvalósítsa az új elképzeléseket. Paládi József tettekkel! rom alapszervezet közül csak a Il-es számúnak van új tit­kára. AzI-es és a III-as számú pártalapszervezetek korábbi tisztségviselőiket választották meg újra. Halmi András be­csületes, jó munkás, 1945 óta párttag. Hogyan tudnám leg­jobban jellemezni? Belső tü­relmetlenség hajtja, az a szán­dék: lépjünk már előrébb, old­juk meg a feladatainkat — mondja Szautner Jánosné, az üzemi pártvezetőség titkára. — Ezt .tapasztaltam' nála, amikor a Il-es számú alapszervezetben propagandistaként dolgozott. A napi gazdasági és pártmunká­ban nem ismer tréfát! MIT JELENT számomra, hogy megválasztottak? Túl azon, hogy a bizalom mindig jólesik az embernek, a kötele­zettségek gyarapodását is. Hi­szen az a fajta vagyok, aki hajlamos a türelmetlenkedés- re. S ha eddig bírálónak mi­nősültem már ma bírált lehe­tek. De komolyra fordítva a szót, a gazdasági munkában, a nyolc órában személyes jó példával kell elöljámom. Mert a munkafegyelemről nem be­szélhet az. aki nem tartja be. Csakhogy itt van az ellent­mondás. A pár {munkám miatt most is a pártirodában ülök, s nem a gépem rezdüléseire figyelek. Tíz, tizenöt perc, vagy fél óra, csak ennyi a tá­volmaradás, de könnyen szó érheti a ház elejét. S nem is alaptalanul. Nem szólva arról, hogy a teljesítményem így nem növekedik, s nem kere­sek eleget. Mert nem vagyok anyagias, de álszemérmes sem. Nekem sem közömbös, mennyi lapul a borítékban. Igen, kap­hatok az ily módon kieső idők­re átlagot is. Csakhogy engem zavar annak a pénznek a fel­vétele, ami mögött nincs tel­jesítmény ... — A pártmunkámban alap­vető tennivalómnak tartom a párttagokat rádöbbenteni ar­ra. sokkal nagyobb a felelős­ségünk, mint amennyit ebből érzünk. S az a passzivitás, ami esetenként tapasztalható, ká­ros. Nem akarom én kifordí­tani sarkaiból a világot. Nem. Hiszen csak az alapvető ten­nivalóinkat ismétlem. Aprócs­ka, de döntő dolog, hogy a gazdasági vezető párttá tkár- ként is fogadjon el partner­nek. Az is-t azért hangsúlyoz­tam, mert a személyes, a mun­katársi kapcsolat régi keletű. De párttttkárként a cselekvé­si egység összhangjának meg­teremtése a döntő. Ehhez per­sze nekem magamnak is érte­ni, összefüggéseiben ismerni kiéli a tennivalókat, a soron következő lépéseket. Nem ke­vesebbért, minthogy a mi üze­münk gazdaságosan dolgoz­zon! Cselekvési egységre van szükség az alapszervezeten be­lül is. így érhetjük el: a párt­tagoknak tényleg tekintélyük legyen. Ez a tekintély elenged­hetetlen. Hiszen a párttaggá nevelés valahol itt kezdődik, ha megszereztük a tekintélyt a pártonkívüliek előtt. AZ AKARATOM ismerem. Meg akarok felelni ennek a feladatnak, amit a Il-es szá­mú pártalapszervezet most rám bízott. S ebben tudom, hogy nem maradok magamra. A pártvezetőség célja is ez. Vi­taképessé, partnerévé válni a gazdasági vezetésnek ma már elengedhetetlen. S én azt hi­szem, elég nagy célt tűztünk magunk elé Nem lesz könnyű helytállni. Útra valót is kapott a vezetőség a kongresszusi el­vek vitájában. A vezetés kö­vetkezetességének számonké­rése például elgondolkoztató. S a fegyelem szigorításához kap­csolódó felszólalások mellett sem mehet el az alapszerve­zet vélemény, észrevétel nél­kül. Nem nagy szavakra van ma már szükség, még egy ilyen kis alapszervezetben sem, mint a miénk. Ma a tetteken a sor. Azokon, melyek a közös célok végrehajtásét szolgálják. Varga Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents