Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLED 'VARoT'pj’szSB? XXIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1980. JANUÄR 16., SZERDA Panaszmentes ügyintézés Erősödött a táppénzes fegyelem Leleplezik a csalókat „Menj, fiam, keresd meg a nyugdíjamat!” — őszülő hajú mesterünk nógatott imigyen munkára bennünket — annak idején, a szedőteremben. Fiatal segédek voltunk, aligha képzelhető el, hogy a kezdőfizetésünkből levont SZTK-járulékokból kikerekedett volna főnökünk négy és fél ezer forintos nyugdíja Hogy is van ez? Nyugdijak, segélyek A meglehetősen hosszú nevű intézmény: a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Budapesti és Peti megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának ceglédi kirendeltsége foglalkozik városunkban az úgynevezett SZTK-ügyekkel. A kirendeltséghez tartozó 463 munkáltató és a 46 600 biztosított tavaly összesen 392 millió forint járulékot fizetett be az államkasszába. Ez az összeg — bármily hihetetlen is —, nem fedezi a biztosítottak részére a kifizetéseket! Ezért jelentős állami szubvenciót folyósítanak minden esztendőben a városbeli, a járási, a nagykőrösi és a nagy- kátai járásbeli hét község ki- fizetőhelyeire — a kirendeltség tulajdonképpeni vonzás- körzetébe. (Ezt a pénzbeli kiegészítést természetesen az or szág összes kifizetőhelye megkapja.) Ami a nyugállományba kerülőket illeti: a nyugdíjas búcsúztatótól számított har • mine napön bélül már minden érintettnél csenget a pénzespostás a forintokkal, a nyugtával. A zökkenőmentes ügyintézés egyik „titka”: a ceglédi kirendeltség nyolc nagyvállalattal kötött együttműködési szerződést. Ennek lényege: a vállalatok — köztük például a KÖZGÉP 2-es gyáregysége, a Cegléd és Kör nyéke élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat s a Nagykőrö ti Konzervgyár — kötelezték magukat, hogv nyügdíjelőké szító albizottságaik előkészítik a nyugdíj folyósításához szükséges okmányokat. A kirendeltség oedig, miután az ősz szegyűitött anyag hiánytalan- ságáról megbizonyosodott — vállalja a harminc napon belüli nyugdíjkifizetést. (Mondani se kell, hogy a gyors és pontos ügyintézés mennyire jólesik a „frissnyugdíjasoknak”.) Hasonlóan gyors az intézkedés az úgynevezett azonnali segélyek kifizetésénél. (Ide tartoznak többek közt a i. anyasági, a temetkezési segélyek, valamint az útiköltség- térítések is.) Tavaly a ceglédi kirendeltség az igénybejelen téstől számítva átlagban 4,. nap alatt minden kifizetési kötelezettségét, teljesítette. Ez a szám jóval a Társadalom biztosítási Főigazgatóság által megállapított ötnapos határidőn belül van, s országos viszonylatban is jó eredmény. A várakozási idő a kifizetőhelyek kisablakainál sem több tíz percnél. Nem is érkezett 1979-ben egyetlenegy panasz sem a kifizetésekkel kapcsolatosan. Betegek és álbetegek Államunk viszont joggal panaszkodhatna a társadalom- biztosítási juttatásokkal visz- szaélőkre, magyarán a táppénzcsalókra. Ilyen-amolyan okokra hivatkozva, s rengeteg csalafintasággal variálva, a ceglédi rendelőintézetben a korábbi években sokan „íratták ki” magukat, s vették fel később — eléggé el nem ítél- hetően — a táppénzt. Tavaly, 1978-hoz viszonyítva érezhetően javult a táppénzfegyelem: 8,5 százalékkal csökkent a táppénzes napok száma. Ennek egyik oka az. hogy . a ceglédi . „esztékába” sikerült minden felülvizsgálati napra szakorvosokat beállítani. akik könyörtelenül munkaképesnek nyilvánítanak minden svindlizni próbálót Vagyis: megszűnt az automatikus „stemplizés”, a betegállományok kritikátlan meghosszabbítása. Természetesen van még tenni- és javítani való e téren is. Tavaly októbertől december végéig 254 alkalommal ellenőrizte a táppénzeseket a ki- rendeltség főfoglalkozású beteglátogatója: az esetek 26 százalékában senkit sem talált otthon. (!) Hasonlóan lesújtó eredménnyel járt a ki- rendeltség KISZ-tagjainak társadalmi munkában végzett látogatásai: a betegek egy- harmada volt — sajnos, nem Veszélyes fenyegetés Bor folyt a baromfiudvaron Nem érte meglepetés a fiatal Zsíros Jánosnét, amikor férje, a CÁT rakodómunkása egy pktóber eleji estén ittasan tért haza. Az italozás és emiatt a perpatvar szinte a mindennapi családi gondokhoz tartozott. Zsíros Jánosnak a borgőztől nagy a hangja, szinte kivetkőzik mivoltából, rettegésben tartja a ház népét. Az asszony, hogy a családi békét védje, sok mindent megpróbált már, de egyszer-más- szor kicsordul a türelem pohara. Most másodízben kért rendőri segítséget, hogy önmagát és gyermekét, védje, fériét jobb belátásra bírja. Azon az októberi napon, amikor hazatért, látta rögtön a férjén, hogy többet ivott s kelleténél. Gyorsan enni adott neki, gondolta, mialatt eszik, csend ben lesz. De a férfi az asztalnál vitába szállt a feleségével és fülön ragadta. ■ Amikor az asszony a közeléből elszabadult végre, akkor mérgében hozzávágta a koijy- haszéket. Az elkeseredett nő kisietett a lakásból, a háznál levő borosbordót a baromfiudvarra gurította és kiengedte belőle az italt, hogy a férj ne ihasson többet. Az embernek több sem kellett tombolt, dühöngött, megfenyegette feleségét, hogy meg is öli. Zsírosné jobbnak látta, ha rendőri segítséget *kér. A férj még a kiérkezett rendőrök előtt is kijelentette szándékát, a tárgyaláson tettét nem bánta meg. sőt, jogosnak értékelte, hiszen „borától” megfosztották. A veszélyes fenyegetésért 30 napi elzárásra ítélték az iszákos embert. bizonyíthatóan — álbeteg. Sztereotip mentegetőzéseiket: „Kenyéréit mentem”; „Gyógyszertárba mentem”; vagy .Altatót vettem be, nem hallottam a csengetést” — az esetek többségében kénytelenek elfogadni. (Főként akkor, ha igazolást is hoznak a patikustól.! Nagyobb szigorral A ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség szorgalmazza a függetlenített vállalati beteglátogatók foglalkoztatását is. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ellenőre tavaly 1322 helyen tette tiszteletét és százötven észrevétele volt. Következmény: 42 „betegtől” (táppénzcsalótól) ösz- szesen 44 nap táppénzt tiltottak le — 3507 forint értékben. Bár ez-az összeg elenyészően kicsinynek tűnhet a fentebb említett százmilliókhoz képest — mégis, minden vállalatnak érdeke, hogy hasonló, vagy még nagyobb szigorral lépjen fel az államkasszát is dézsmáló táppénzcsalókkal szemben. Amint Takács András, a ceglédi SZTK-kirendeltség vezetője elmondotta: úgy mint eddig, ez évben is valamennyi ügyviteli egységük elsősorban a jó minőségű, gyors és pontos munkát tartja legfontosabb feladatának. A határidőket pedig, ha lehet — még lejjebb szorítják. A cél érdekében folyamatosan képezik tovább a dolgozóikat az alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamokon, hogy minél észrevétlenebből, tehát lehetőleg panaszmentesen — és közmegelégedésre dolgozhassanak. Vörös István Életbe lépett rendelet A városi tanács módosította, illetve kiegészítette több érvényben levő rendeletét, amelyek a fásított és parkosított zöldterületek használatával és védelmével kapcsolatosak, padokkal, helypémz- szedéssel és számos közérdekű tudnivalóval foglalkoznak. Az 1/1979/X1I. 17. számú tanácsrendeletet, amely most, január 15-én lépett életbe, meg lehet tekinteni a tanácsháza hivatali hirdetőtábláján. Tavaszikabát lesz belile Mestervizsga- eőkészítő Mestervizsgára előkészítő tanfolyamot szervez a KIOSZ ceglédi körzeti csoportja. Kőműves és ács szakma kivételével minden más foglalkozási ágban lehet jelentkezni a csoport Bercsényi utca 4—8, számú székházában, január 26-án, szombaton, déli 12 óráig. Az érdeklődők hét közben felvilágosítást is ott kaphatnak. Zöld csekken megy a pénz Cegléden 750 család átutalási betétszámláját kezeli az OTP. Ezek tulajdonosai egy összegben fizethetik be a közművek számláit, a televízió díját, az újságokat, a lakbért,, törleszthetik a felvett hiteleket. Az erre szánt összeget minden hónap első napjaiban postára adják. Az OTP januárban zöld színű csekket rendszeresített, amelyet a posta külön kezel ezentúl és gyorsabban továbbít.-V; é. \ •;'V * A NlVÓ Ruházati Szövetkezet szabászatát nemrég felújították. A képen: női és bakfis tavaszikabátok szabványait készítik a TRITEX Nagykereskedelmi Vállalat számára a Zrínyi Ilona szocialista brigád tagjai. A minta nyomán nyolcszáz kabátra- valót „nyesnek” a szövetből. Apáti-Tóili Sándor felvétele Tervezgetők, kertészkedők Primär a fóliasátrakból Ezeken a zimankós, havas téli estéken jánásszerte sok háznál tervezgetnek, számol gatnak, tavaszra készülődnek. A fóliás zöldségtermesztés elterjedőben — alkalmazzák tágas portákon, épp úgy,' mint kiskertekben hétvégi telkeken. A gazdák legtöbbje saját tapasztalatából tudja, hogy érdemes erre időt, energiát áldozni.- Az áfész segíti a kis- kerteseket, támogatja őket Cegléden . a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. Legkönnyebben azok boldogulnak, akik szakcsoportba tömörültek, termésükre szerződést kötöttek Az áfész a fóliák,, a tartó*- bordák és- a magvak beszar zésében, a primőr értékesítésében nyújt segítséget. A termelőszövetkezet gazdaboltja árukészletét kínálja. Bizonyára mindenki megtalálja a.számítását, fáradozása jutalmát. Január 30-ig Pótszámiálás Várják a jelentkezőket Szinte minden háznál megfordultak már — esetenként több ízben is — a népszámlálók, hogy ,a szükséges adatokat összeírják hivatalos listájukra.1 Vannak néhányan. akiknek adatai még hiányoznak. Azok a ceglédiek, akiket még nem írtak össze, a városi tanács titkárságán jelentkezzenek. Hozzák magukkal személyazonossági igazolványukat is. A jelentkezés) határidő január 30. Pásztorok tanúvallomásai Cseke a régészek ásóját várja Hat százéves határjel az Árpád-kori templomban Kabaré A színpadon: Hofi Géza A szilvesztert műsorból személyét sokan hiányolták, most „házhoz jön”: Hofi Géza kabaréműsorát láthatják, hallhatják a ceglédiek január 22- én. kedden a Kossuth Művelődési Központban. A művép három előadást tart, délután háromnegyed négy, hat és este nyolc órai kezdettel. A HAJDANI ERŐSZAKOS FÖLDFOGLALÁSOK, határ- viUanfíásolk bírái bizonyító erőt tulajdonítottak a határjeleknek. Az igazságát kereső falu öreg pásztorokat vonultatott föl, eskü alatt vallani ezek valódiságát. Ám a hányatott kis halmok és ásott árkok idővel megsemmisültek. Az egyiket elhordták a szelek, a másikat befújták homokkal, a tanúk elbizonytalanodtak, ide- oda mutogatták a határhalmok helyeit, és tétován vélekedtek az eltűnt határárkokról. Ilyenkor a megyei küldöttek, szolga- bírák és esküdtek, fogadott pártatlanságuk ellenére sem adtak igazat mindig a sértetteknek. De ha sírokat és temetőket kellett megmutatni, akkor földerültek a tanúk, és az el- mozdíthatatlan határjelekből már igazságos döntés született. Mint ismeretes, a középkori templomok körül cintermek voltak egyházi és királyi parancsra. nehogy valakit is régi pogány szokás szerint a szétszórt családi temetőkbe temessenek. A ceglédi évszázadok határvillongásaiban perdöntő volt az elhagyott Cseke falu temploma és a körülötte levő temető. Ez a temetődomb hatszáz éve, 1368-tól napjainkig elismert határjel Cegléd legészakibb pontján. Elmozdítha- tatlan, mert a halottak nem szoikták elhagyni nyugvóhelyüket. ott maradnak, ahová szeretteik elhantolták őket. A csekei határhalomról számos írott emlék szól. Idézzünk néhány mondatot a különböző idők jegyzőkönyveiből: 1368. szeptember 10-én a királyné famulusa, György deák jelenlétében László kanonok, az óbudai klarisszáknak adományozott Cegléd pusztábbkor határait meg járatta. Számos árok, tó és halom megjelölése után „elértünk egy Cheke nevű romos kőtemplomhoz, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére emeltek; mely észak felől szomszédos Sewegh (Ső- reg) nevű birtok földjével”. 1563-ban a tanúk elvezették a megyei küldötteket „egy hányatott határra, a Boldogasz- szony Kápolnája mellé Északra”. A TÖRÖK KIVONULÁSA UTÁN a ceglédiek földeket foglaltak a szomszédoktól. Érdekes az ellenük fölsorakozott tanúk közül Stephanus Juhász nyalcvanesztendős pásztor vallomása 1754-ben: „Kurucz világ előtt is eleget jártam s forogtam a Czeglédi határokon, lévén a város kos pásztora. Töröknek Buda megvétele után circiter tíz esztendővel, öreg emberekkel a’ Puszták ’s határok felől beszélgetvén, azt mondották azon öreg emberek, hogy soha sem láttak ollyan kemény embert, mint az Czeglédi uraságnak akkori Prae- fectussa. aki az török háborúnak lecsendesedése után Budáról ki gyövén s ennyihány embereket eszve hivatván, azokkal és némelly Magistrá- tualis Urakkal egyött az Czeglédi határt új hányásokkal és határ jelekkel meg újítván, sok helyen erőszakossan is meg nagyobbitotta, a’ mint a’ többi között félegyházi határoknak is némelly részét.” Kár volt. Egy későbbi határrendezéskor elvesztettük ezeket a foglalá- i sokat, sőt lecsíptek egy dara- i bot a mi jogos pusztáinkból. | Ekkor került el egy másik igaz határjelünk, a Szent Demeter templom romja, kétszáz méterre, a félegyházi részre. 1701. JÜNIUS 23-ÁN Sőtér Tamás szolglabíró és Laczko- vics László esküdt jelenítik az alispánnak: „Vezettek bennünket egy hányott határra Boldogasszony Kápolnája mellé, az említett Templom ott ugyanaz, és most Berencsek- nek híják.” Stephani Balogh nyolcvan esztendős abonyi pásztor: „nyilván tudom, az felül említett Berencseket Czeglédi földnek lenni. Midőn fiatal koromban Érsek Űjvárbul ka- tonálkoátam ez mai földön, öregh katonáktul és ez földön levő Gulyásoktul gyakorta hallván azon Berencsik ne vő helyet hogy Czeglédi föld légyen. Móricz Jánosnak is, az Gulyásnak azon nevezett Be- rencsiken szokott állása lenni.” Georgius Vida hatvanöt éves gulyás: „Még atyámnak az attyától is hallottam Szalonta Veszedelemkor, hogy Czegléd Várassának határa az Berencsik halma alatt légyen és azért is jártam a Czeglédi Marhával úgy mint Czeglédi földön egész azon Berencsik halmáig, senkitől sem háborgatván.” Az 1701-es bizottság megállapította, hogy „a csekei temp-, lomtól északra terül el Félegyháza, Szele és Györgye, alatta, délnek három ceglédi puszta: Karantka, Berencsike és Szenl- demeter lakatlan falu.” Karantka romjait, Boldogasszony kápolnáját és Szent Demeter elomiott templomát a régészek megtalálták, de csak Bérén- csiken áll a határjel, a kápolna egyre elmosódóbb romja. Esők verték, fagyok repesztet- ték, legfőképpen a tanyák népe hordta el köveit káposzta- nehezéknek vagy a kemencék alapjainak. Mágam is láttam egy szépen faragott ngy követ a legközelebbi tanya istállójában a jászol előtt beásva a nyugtalan, jóvérű p?.i- csődör lábainál. Most már nem kapálhat gödröt a gazda bosszúságára, mert patái kemény köbe ütköznek. HAGYOMÁNYTISZTELÖ KORUNK tanárai és a tanítványok kirándulhatnának ehhez a hatszázéves határjelhez, régészeink megáshatnák ezt az Árpád-kori templomot, és valamelyik lelkes üzemünk állíthatna ide egy emlék jelet a2 itt porladó csekeiek emlékére. Cseke faluról csak azt tudjuk, hogy 1241-ben pusztult el, de elméi többet sem. A Cseke személynevet a nyelvészek besenyőnek vélik, talán a kis falu lakói is besenyők voltak. Lehetséges, mert Cegléd közvetlen közelében Krakó, Bss- nyöegyháza, Kappan, Értem, Korhány, Csemő, Kómán, Ső- reg, Abony, Ilike, Szele, Káta és Árbuc besenyő faluknak minősülnek egyes kutatók szerint. Erről a népről jelentős ismereteink vannak, tudjuk, hogy a honfoglalást követő évtizedekben a Don és a Kárpátok közti veszélyes vidékről tömegesen telepedtek le hazánkban. Hídvégi Lajos 4
